Felvetődött egy fotós sztorikat, anekdotákat megbeszélgető topik igénye. Mival az úttörő ahol tud segít, megnyitottam ezt a kis kávéházi szegletet.
Lehet kérem, folyvást, folyvást! Halljuk a történeteket!
Sajnos nekem is kevés történetem van ( én is gyerek vagyok még 35).
Talán a fotóriporteri vénáról tudok írni 1 történetet.
Miskolci balzsamos nyári délutánon az egyik haveromnak printereltem vagy 10 sürgős képet. A meló végeztével a vegyszergőzt a Belvárosi Sörözőben akartuk lemosni. Mivel én már a teljes kiszáradás szélén tántorogtam eléggé morcos lettem mikor az indulás pillanatában jutott eszébe a kivágott film maradékát visszafűzni. Ollókeresés....
Megkérdeztem, hogy ez nem ér rá később?!
A válasz: Ki tudja mi lesz később...
Végülis lett valami!
A Centrum előtti lámpánál egy aggastyán Golf kiütötte a villamost a sínről. Csilinger átugrott a szigetperonon és megállt a szökökút előtt. Készült pár jó fotó. Ő fotózott én bambán bámultam.
apca, megengedsz egy apró korrigálást? Miután hosszú idön kersztül szombat délelőttönként én csináltam próbafelvételeket, az üres kazetta a "Tóni" kazettája volt, persze ez az ügy szempontjából teljesen lényegtelen :-))))
Sziasztok! Nem olyan jó történet mint az eddigiek, de friss. ;-)
A napokban kaptam kölcsön egy Peleng 3,5 / 8mm obit. Már régóta figyeltem a Népliget Volán állomás melett épült, egy rendkívül modern épületegyüttes. Gondoltam felkerekedek és megnézem a Pelengen keresztül (Nem rajzolja ki a 24x36 kockát, csak egy kört rajzól, 180º a látószöge.). Lőttem egy két kockát az út felöl, majd bementem az épületek közé (Nem volt kiírva Magánterület , kerítés sem volt.), egy egész tekercset előttem. Indulok, már kint voltam a járdán, jön utánam egy biztonsági őr, hogy itt nem lehet fényképezni. Mondom, jókor szól, meg miből derül ez ki stb. Sajnos nem akart megállítani, mert akkor lett volna műsor, mert mi az, hogy kb. fél óra után vettek észre, milyen biztonsági szolgálat ez, és a főnöke biztos örült volna ilyen figyelmetlen szolgálatnak
Továbbmegyek, mondom benézek Volán pályaudvarra is (Nem volt kiírva Magánterület , kerítés sem volt.), ott is elfényképezek vagy félt tekercset akadályozok 2-3 buszt a ki-be állásba, mert ugye a kompozíció szempontjából legjobb helyen, megy a legtöbb busz ;-) Hát ott is jön egy biztonsági őr, aki szintén közli itt nem lehet fényképezni szintén kedves és nem akar megfogni elvenni a filmemet stb.
Megjegyzem, igen érdekes képeket lehet csinálni egy ilyen obival ;-)
Pár hete a szomszédban vendégeskedtem, ott volt a sógornője is, felvetődött a szó a legújabb hobbimról (ff fényképezés), és a sógorasszony megemlítette, hogy van neki a szekrényben 1-2 tekercs filmje, amit olyan 10 (vagy sokkal több) éve lőttek el. Megtárgyaltuk, abban maradtunk, hogy vagy egy profinál kéne előhívatni, vagy dobja ki a francba.
Nem is ez a lényeg, hanem hogy amivel készítették, egy Pajtás, szintén ott van, teljesen jó állapotban rakták el, azóta várja a "feltámadást". Na, azt a gépet meg kell néznem, úgy érzem. Utoljára kicsi kölök koromban láttam utoljára Pajtást.
Örülj neki, mi is örültünk annak idején, csak közben megöregedtünk. )) Örülünk, hogy tetszik a topic, gyere gyakran, ha egy jót szeretnél kötetlenül beszélgetni. Nem kötelező a történet mesélés, ha kérdésed van, ötleted, vagy bármi, csak nyugodtan engedd el magad :-)
Ezt még annyira nem is bánnám, de a sok költözködés alatt még a képeim is mind elkallódtak. Meg az a kisfilmem is, amivel a '67-es Első Amatőrfilm Fesztiválon operatőri díjat nyertem. (Tóth Árpád: Körúti hajnal c. versének hangulatára csináltam).
Az egészet csak azért említettem, mert pár éve nagyon nagy örömet éltem át ennek kapcsán.
Egy netes oldalon találkoztam az akkori zsűri elnökével: Zsombolyai János operatőrrel. Amikor szóba került az amatőrfilmezés és mondtam hogy az elsőn - amin ő volt a zsűrielnök - operatőri díjat kaptam egyből mondta a film címét (Pirkad). Kérdeztem tőle, ennyi idő után hogy-hogy emlékszik még erre a kis - alig másfél perces - filmetűdre?
A válasza nagyon jól esett, mert azt mondta, hogy egy kiváló film mindig megmarad az emlékezetében, hiába telt el azóta 40 év. :)
Jaj Kondenzor ugyan már, csak nem gondolod, hogy ez vita lenne!! Mint ahogy te is, igen jól felvázoltad az akkori fotósok eloszlását, cégek szerint, ami tényleg fontos, mert a fiatalok, ha érdekli őket képben lehetnek, én is kicsit részleteztem az MTI fotó rovatstruktúráját. Azt meg elismerem sőt tapasztaltam is, hogy nem nagyon szerettek minket MTI-seket, mert való igaz, hogy sok helyen előnyben részesültünk. Ez így igaz. Valóban, országosan kimagaslóan a legjobb felszerelésünk volt, nem beszélve a két műteremről, amiből az egyik Európai méreteket tekintve sem volt az utolsó sorban. Miután pályafutásomat a Főfotónál kezdtem, utána ott is voltam tanuló, ilyen értelemben tapasztalatból is van összehasonlítási alapom.
Sem bántót, sem vitára ingerlőt nem írtál!!! Most azonnal igyunk egy Unicumot! :-))))))
Sajna fiatal suttyó vagyok (38) :), és semmi sztorim nincs, már csak azért sem, mert pár éve kezdtem csak amatőrfotózni.
Illetve egy apróság jutott eszembe, nincs poén, csak emlékezetes dolog volt: kb. 30 éve, itt, kis falumban a búcsúba az egyik vezető beosztású ember kijött a svájci rokonokkal, Polaroid géppel kattintgattak, mi meg lestünk (mint pocok az üres góréban:) ), hogy mi is az. Akkoriban még Szmena volt annak, akinek egyáltalán volt gépe...
Világos, de nem akartam annyira belemenni a részletekbe, természetesen az sem volt mindegy valaki "lapnál" melózott hogy a Nők Lapjánál - vagy valamelyik szakmai lapnál vagy a Szabad Föld.nél. Értettem és a sumák-ot is, de itt megint előjön a hely, hogy hol melyik közegben. Nem mindegy, hogy egy olyan helyen tudom ezt bedobni ahol temérdek feladat közt elcsúszik a téma, vagy esetleg egy kiemelt feladat ( mert esetleg kevés a meló) . Nem akartam semmikép sem vitát bocs.
Medve anyám! - ahogy Géza bácsi mondotta vala. Így kellett volna emlegetned. :)
Más.
Akkoriban még elég prűd világ járta, sztriptíz még csak kemény valutáért, de már kezdtek tért nyerni az akt-naptárok.
Mi persze csináltuk ezerrel. (Igaz leginkább a Nagyok (Járai, Horling, Tojás de időnként mi is odafértünk a "mézesbödönhöz").
Jött egyszer egy propagandista figura, aki mindenáron aktnaptárt akart készítetni a cége részére, és nem értette, hogy miért nem akarunk kötélnek állni. Magyarázgatta, hogy nekik miért nem, mikor pl. az ORION-nak igen. Tudjátok melyik céget képviselte?
A Munkaruházati Vállalat-ot. :)
(az egyik nagy megrendelő cégünk propagandistája egyébként egy nagy figura volt, imádta a pucér lányokat, ott volt minden - nekik készülö - fotografáláson. Igaz az is, hogy a neve már születésekor meghatározta érdeklődésének tárgyát. Amikor bemutatkozott majdnem dobtam egy hátast:
Kondenzor, majdnem stimmel, csak nem egészen, ugyanis rovatrendszer volt, és eléggé más volt a feladatkör. Politikai rovat, ezen belül kül és bel, a gazdasági rovaton belül ipar és mezőgazdaság, kultúrális rovat,- itt volt aki csak színházi anyagokat csinált, sportrovat, valamint az illusztrációs- és reklám rovat, ahol apcával volt szerencsénk dolgozni.
Na most...
"állami melók-állati sok protokoll- ingyen zabálás piálás"
...hát ez csak a politikai rovatban dolgozókra igaz, azzal a szépséghibával, hogy télen nyáron sötét öltönyben járhattak, ingben nyakkendőben, amig mi egy farmerban és pólóban hobóztunk. Ha engem kérdezel, a világ minden kincséért nem cseréltem volna velük.
Kovács Andor, Öcsi bácsi - hogy Tarnai Kiss László kollégámat idézzem, a nagyszerű gitárvirtuóz, aki előszeretettel írt át és játszott magyarnótákat a gitárján.