Nem voltam otthon és simán kiadtak egyet a szomszédnak. Viszont jogász ismerős azt mondja, ha nem én vettem át, akkor nem tudják a kézbesítés tényét felhasználni ellenem.
Pár hónapja bekeményített a posta, nem nagyon adják oda a leveleket másnak. Régebben az ajánlott leveleket simán bedobták a postaládába mostmár szemig.számot is kérnek az átvételhez.
Elvileg ha a ti postásotok sem adja oda másnak a leveledet meghatalmazás nélkül, akkor hagynia kell egy értesítőt, hogy hova mehetsz a leveledért. Azért arra vigyázz, ha x napig nem veszed át a postán, akkor visszaküldik és talán a 2. ilyen után kézbesítettnek minősül a levél.
Mi van akkor, ha egy csak levelezési címemre kapok (ajánlott, térti-) levelet?
Tehát a nevem rajta van a postaládán, de senki ott lakónak nem adtam meghatalmazást, hogy aláírjon a nevemben (hogy átvette).
Külön kérdés, hogy ilyenkor van különbség aközött, hogy az illető vezetékneve megegyezik az enyémmel (tágabb család), vagy sem?
A kérdés mind ajánlottra, mind tértivevényre vonatkozik: ilyenkor címzett ismeretlen lesz (gondolom nem), vagy kézbesítettnek tekintendő, vagy harmadik eset?
Bárki megteheti, hogy nem veszi át a tértis levelét - vagy pedig az értesítés ellenére a postáról nem hozza el. Viszont van kézbesítési vélelem ,amely alapján kézbesítettnek kell venni a "nem kereste" vagy az "az átvételt megtagadta" leveleket.
De pl. sok adós mégis úgy gondolja, hogy ha a végrehajtó leveleit nem veszi át, akkor a végrehajtási eljárás lefolytatását megszünteti, vagy legalábbis eltolja... pedig a levél át nem vételével csak saját maguknak ártanak a legtöbbet
- Maganszemély kötelezhető-e, hogy legyen a lakásán/házán postaláda felszerelve, vagy teljesen oké, ha más címre kapja a leveleit? Értelemszerűen csak olyanokat, amiket nem kell aláírnia.
Tehát, ha az érintett megtagadja az átvételt, a kézbesítés megkísérlésének napján, egyéb esetekben az eredménytelen kísérlet (a címzett nem kereste a postán a küldeményt), illetve az értesítést követő 10. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni a küldeményt.
Akár magán, akár más tértivevényes levél átvétele mit bizonyít? Szerintem csak azt, hogy a címzett egy ilyen módon feladott levelet megkapta átvette.
De ha a levélben az áll, hogy a szőrős macsakák undorítóak, de az átvevő azt, mondja, hogy ő egy olyan levelet kapott, amiben az volt olvasható, hogy vegyél egy csupor mézet, akkor mi van?
"Ha nem veszi át és visszajön a térti szelvény akkor is kézbesített a levél, ha nem kereste stb."
Ez szerintem nagyon könnyen megtámadható esemény. Hiszen mi igazolja az, hogy a címzet megkapta-e az értesítést, tehát hogy egyáltalán tud-e arról, hogy neki küldeménye érkezett?
Jogásztól megkérdezve, sima ajánlott is már bíróságon kézbesítettnek tekintendő, nem kell már térti persze jobb ha
van egy igazolás plusszban hogy átvette. Ha nem veszi át és visszajön a térti szelvény akkor is kézbesített a levél, ha nem kereste stb. Cím ismeretlennel jön vissza az más kategória, ekkor függ milyen ügyben ment a megkeresés.
Én meg úgy tudom, hogy magánlevélnél is így van. Legalábbis cég esetében hallottam már, hogy bíróságon elfogadták a kétszer kiküldött, de át nem vett fizetési felszólítást kézbesítettnek...
Tudtommal kétszeri küldés után, ha a cím amúgy helyes, csak nem veszik át, átvettnek tekinthető a küldemény. De ez csak "szerintem" info, kérdezz meg egy jogászt!
Sziasztok, talán nem itt kellene megnyitnom a topikot, de vannak jogi vonatkozásai a kérdésnek.
Ha én küldök valakinek (magánszemélynek) egy levelet tértivevényesen, és tegyük fel nem veszi át, ebben az esetben is él, hogy x nap után automatikusan kézbesítettenek minősül?
Ha jól tudom, a tértivevény alkalmas bíróságon arra, hogy jogalapot képezzek valamire, vagy éppen a másik fél követelését semmissé tegye.
Koknrétabban: Ha én írásban, tértivevényesen felszólítok valakit arra, hogy egy földterületet, ami telekkönyvileg az enyém, adjon át, mint jogos tulajdonomat, a levelet nem veszi át, viszont a területet megpróbálja elbirtokolni, akkor a tértivevény alkalmas az elbirtoklási idő megszakítottságának bizonyítására?
