A Czucor Fogarasi szótár egyre többször kerül említésre.
Egyre több író, költő foglalkozik a magyar nyelv szógyök alapú felépítésével, ami nekem, amatőrnek, nagyon érdekes és logikus.
A hozzáértőktől arra szeretnék választ kapni, hogy miért nincs hivatalos elismerése ennek az elméletnek ?
ADDITIVE ------- ADATVA , adalék, hozzá-ADOTT jelentésű. Vannak ADITIVO formák is sokfelé, ADATVA van !
Nem csak a magyarul is jól érthető AD szótövet láthatjuk ezekben, hanem a nyelvünk toldalékolásai is kifejezetten jól beazonosíthatóak.
Persze ezt nem csak ez az egy szó mutatja meg, gyakorlatilag az AD szóból képzett majd összes szavunk ott figyel a nyelvekben, olykor kezdő A nélkül D-vel indítva is. Ezek elő fognak kerülni még, mert szintén azonosítható bennük a nyelvünk ragozásai is.
CASH ------- KÉZ/KÉSZ, ez a KÉZ pénze, kezek közt mozog fizikailag. KÉZ--KÉSZ fogalma nálunk szorosan összetartozó, KÉZ által lett KÉSZ valami. KÉZ pénze KÉSZ állapotában.)) A hivatalos a "kap" gyökérből eredeztetné, nem nagyon lehet ez jó, mert világszerte megvan a szó mása, és mind a KÉZ/KÉSZ irányába mutat. Keverik a mindenféle tartódobozzal az más. KASSZA már persze a képbe illik. De egyébként meg :
KES, KESI, KAESI, stb. figyelnek ránk Ázsiából is, ez a KÉZI fizetőeszközt mutatja meg.
JA --------- JÓ , így helyesel a német. Mi is szoktunk : Rántotta jöhet vacsorára?... Az JÓ, legyen ! Mivel a régi germán ismer JÓÓ formát, így ez elég erősnek tűnik. Ruszin is ismeri a JO a helyeslésre. Bajor JO, számi JUO, szorb JO, jiddis YO és még több hasonló azt mutatja hogy amivel egyetértünk, az nekünk JÓ lesz.
FORATUS -------- FURATOS a konyhakészre ragozott szavunk. FÚR------->FURAT --------->FURATOS a magyar ragozott felépítése. Jó, írjuk a latinok számlájára, hogy azért mégiscsak felcseréltek két magánhangzót a szóban, az O-U hangzók átcserélését igen ügyesen elvégezték.)) Ennyi részük van az "új" hangalakban.
Máskülönben mindent értünk magyar nyelven természetesen.
VORAGO -------- FOR(o)GÓ , az örvényt régen forgónak is hívták. Egy V/F zöngés-zöngétlen rokon hangpár van elől felcserélten lényegében. FOROG, már gyakorító igeképzővel ellátott szavunk nélkül ez a "latin" hangalak sem ilyen lenne az fix. FOR-OG-Ó , rövidebben FORGÓ az örvény.
COACH/COCHE --------- KOCSI : Ez a szó valószínűleg ma azért nem germán vagy latin besorolású, mert nagyon jól dokumentált a története szerencsére. És ezt nem lehet nem magyarként besorolni így, mert jól tudott hogy ez is színmagyar.. Ellenkező esetben már lehet hogy valami latin komédiás sztoriját, vagy valami germán mitológiai alakot citálnának ide.))
És ez is egy kiváló illusztráció, hogy hogyan is módosul a hangalakunk az idegen nyelvekben. Hát pont így, a K-ból C lesz, az O magánhangzó OA párrá változik meg valamiért, CS-ből CH lesz, és efféle történetek.
CUP --------- KUPA szavunk. CUPPE volt régebben, leggyakoribb fordítása csésze, ugyanakkor a nyelvünk értelmezi ezt a dolog eredeti KÚP formájával leginkább, de más ehhez kapcsolódó szóhálózatban is vannak szótársai, amelyekkel összefügg. Nem germán, nem latin, mert ha azt mondom CUPOLA -------KÚPOLÓ , akkor ez a látványos építészeti elem magyar nyelven toldalékolva/ragozva van itt előttünk.
Bolgár ma is KUPOL mond, látszik a magyar igeképzésünk, igen ez KÚPOL tényleg.
MOON --------- MENŐ, az égbolton közlekedő, látványosan MENŐ égitest. A "Proto-Germanic" épp ilyesféle hangalak volt, a MENNI igénk szerte a világ holdjaiban jelen van. MONAT is ehhez köthető, egy teljes holdciklus, hold-MENET ez. Az ősi angolban a hold teljes MONETHE ------ MENETE
THERMAL --------- TERMEL a pontos konyhakész szavunk. Egyrészt a hő is termelődik, és a hőforrások vízei is újra és újra TERMELŐ folyamata ez. Antik "görög" THERMÉ-----TERMŐ. THERMALIS---TERMELŐS. A franciának írt THERMAL ----TERMEL. Hőt termel vagy épp a hőforrás vize az amit a természet újra és újra TERMEL.
FLOW -------- FOLYÓ konyhakészen. Áramlás, ár, folyás, áradás, ömlés, folyam, stb. jelentésben mindannyiszor a FOLYÓ kifejezés adja meg az értelmet a szónak. FLUO/FOLO/FLUJO/FLO és egyéb világszerte előforduló alakok mögött mind FOLYÓ események vannak. Ezek itt bizony magyar nyelven FOLYÓ események.))...
FEUER/FIRE ------ FORRÓ : A tűz bizony ilyen. Proto-Germanic FÓR sem nagyon beszél mellé, minden a FORR szóból van, ez továbbképezve FORRÓ lesz, a germán (és néhol más) tüzek ebből lettek.
Fríz FJOER is jól mutatja. Magyar TŰZ is annak TŰZ-Ő tulajdonságát vette alapul, nem véletlen a napszúrás fogalma sem. Vagyis a -Z már igeképző a szavunkban.
A világ tüzei magyarul érthetőek, az egyik nagyobb csoport ÉGŐ vagy ÉGNI szót használja rá, mint mondjuk a szanszkrit AGNI forma. AGNI a tűz istene is. A kínai nyelv HUÖ szava a HŐ . A nepáli (és más hasonlók) nyelv ÁGO szava is elég jól átmentette az ÉGŐ szót, ami épp a tűz jellemzője. Magyarul ragozva.
PANTALONI ----------- PÁNTOLNI, a nevében van hogy mit kell vele tenni. ezt magyarul kellett pántolni az ősi időkben, mikor a lovas népek feltalálták ezt maguknak. Nem latinul és olaszul pántoljuk.)) A komédiás színész akire hivatkoznak, már a nadrágról kapta meg a nevét, mivel jellemzően ilyen viseletben lépett fel, ami a korában meglepően szokatlan volt a saját közegében.
Ugyanakkor megszokott viselet volt a lovas népeknél nagyságrendekkel korábban már. PÁNTOK lényeg a rögzített PONTOK stabilan tartása. PÁNT---->PÁNTOL -------> PÁNTOLNI a szóépítés magyar ragozott menete...
COURBE --------- GÖRBE szavunk. C/G elöl és majdnem kész is. Ez a franciák újítása benne.)) Jelentés és a hangalak is egybehangzó, a GÖRBE vonal KÖRBE halad előbb utóbb. CURVUS az egy másik szó, amire hivatkoznak, bár a KÖR/GÖR kezdete megegyezik neki. Utóbbi inkább KÖRÍVES már. GÖRBE szó meg magyarul közli velünk, hogy a vonalvezetése BE-felé hajló, GÖR+BE a szó építése.
CELTIC ---------- KELTÁK egyszerűen, így magyarul már többes számban. Régen, és sok helyen ma is K-val van megírva, és kiejtve. És hogy miért magyar a szavunk ?... Mert a KELTÁK -------- KELETIEK, onnan érkeztek és egyszerűen ebből lett a nevük. Breton nyelvben KELTIEK, szinte hangra megegyezünk.
KEL szótő -------> KELET égtáj, ahol a nap KELT fel. -----------> KELETI , immár újabb képzővel a szó, majd ------> KELETIEK , végül a többes szám jelölése a szóra kerül. Magyar nyelven felépített és képzett szó ez.
TAPETE -------- TAPADÓ itt a mi szavunk, ez a falra tapadó papír, vagy egyéb burkolat. Ez nem németül TAPAD, hanem magyarul teszi.)) "Old-Galician" forma még TAPEDE volt ez a TAPADÓ szavunk hasonmása itt. De van ősi "germán" TAPPED is.
Persze a szóépítés önmagáért beszél : TAP szótő -----> TAPAD, már igeképzővel ellátva, rengeteg igénk így épül, tehát TAPAD ------> TAPADÓ felépítésben.
TAPES --------- TAPOS, ez a közvetlen fentihez kapcsolódó még. A szőnyeg is tapad a talajhoz/falhoz, de a szőnyeg esetén a lényeg, hogy ezen járunk, vagyis az ember TAPOS rajta. TIP-eg--TOP-og és tapos rajta. Van erre TAPAID is a világban, az nyilvánvalóan a TAPAD szavunkat használja már. A másik rész a TAP-intós szógyökér lábbal érintős TAPOS szavunkat használja fel a szőnyegre.
METER ----- MÉRET szavunk felcserélt hangzókkal. Ehhez tényleg nem kell az Olümposz-hegységet keresztbe-hosszában átszelnünk hogy ezt megértsük.)) Hogy ez ugyan mitől kéne hogy görög legyen... MÉR a szótövünk, és minden MÉRET főnévhez kell egy múlt idejű MÉRT alak. MÉRET csak úgy létezhet, ha valaki MÉRT már korábban, így lesz "mérett" a dolog, vagyis MÉRET.
A főnévben már ott az igei múlt idő, és a MÉTRON már MÉRTEN van előttünk. És magyarul érthetően.)) Így ez a MÉTER egy meghatározott MÉRET lesz.
FULL ------ FÖL van töltve, ezért van tele. FÖL nélkül FULL sincsen, ezt érdemes megjegyezni. Szeretem a fríz nyelvet (is), sok mindent konzervált az eredeti(bb) állapotában. Ezt is sikerült nekik, ott FOL van, Ö hang hiányában ez van legközelebb a FÖL szavunkhoz. Amúgy a -FUL angol suffix mögött pontosan ugyanez a FÖL szócska lehet.
PORTUGAL -------- PARTI-GALL kelta eredetű népcsoport eredetileg. A földrajzi helyszín leírása és a történelmi háttér is teljesen megerősíti ezt. CALE mögött már vélhetően ez a GALL van rontottabban. KELTA KEL-je is lehet ez. Utána visszatért a világ a --GAL---GALL-hoz. Latin is GALI nevezi meg őket. PORTUS mögött a PARTOS van. Ha PORTO/PORTU akkor PART-I elhelyezkedést kell értenünk alatta. PART szó a lényeg, hiszen az óceán partján vannak. És világszerte part menti települések hasonmás nevekkel.
A klasszikus összehasonlító nyelvészet azért kuka, mert almát hasonlít a körtéhez. Hiába hogy "kikötő" értenek alatta, de a valós szó a kikötő helyét jelöli meg, ami nyilván nem más mint a víz-PART lesz. PART szó szintén magyarul értelmezhető, PÁRT alkot a yízzel önmagában víz nélkül nem is lehetne part. Csak vele együtt. Része neki, ezt az angol PART is megértette.)) PART szó már képzett szó a PÁR szóból.
Volt egy önálló Galiciai királyság, ennek része volt a mai Porto városa is. PARTI város.)) És ez idő tájt, a 900-as években jelent meg a PORTUGAL forma. ami a mai napig fennmaradt és egy egész ország neve. Ez a PARTI-GALL élőhely őrződött meg a mai napig PORTUGAL hasonmás alakzatban. Kelta (gall) leszármazottak elvégre...
Tehát nézetem szerint (is) ősi átadó nyelv lehet a magyar. Állítom, nem csak a szógyökereket és a szótöveket találhatjuk meg az úgynevezett idegen szavakban, gyakran jól felismerhetőek nyelvünk ragozásai is bennük. Célkeresztben a latin és nyelvcsalád szavai lesznek, továbbá a nemzetközi kifejezések. De egyéb más is sorra fog kerülni, szláv vagy épp görög szavak, és egyebek.
SHOOT ------ SÜT : "Elsüt" is az egyik jelentése többek között. És igen, épp ezt tesszük a különféle fegyverekkel is, régi pirotechnikával is. A germán nyelven kívül is régen megvan már. Vietnámban SÚT, görög SOUT, az arab és a perzsa nyelvekben pontosan ugyanúgy SÜT ez a szó, mint nálunk.
Kihangsúlyozandó, hogy a magyar SÜT szó végén a -T már igeképző lenne ugye, ahogyan a SÜL szó is már egy nyelvünkön igeképzős másik alak. Persze ez utóbbi szó is ott van idegenben, gyakran a nappal kapcsolatban. Majd külön szócikkben ez is előkerül. SÜT ------->SHOOT alakváltozás, a kiejtés jobban hasonlít, és sokféle SÜT van még a nyelvekben ezen kívül is.
MEGA(sz) ------ MAGAS : Az ógörög MEGASZ a MAGAS szó másik hangrendben, a mai MEGA forma már rövidült alak. A szó nálunk sem csak függőleges kiterjedésre vonatkozó, a mai napig használjuk a nagyság/sokaság szinonimájaként is : magasnyomású, magas fizetés, magas tápérték, magas tudású személy, akit másképp MÁGUS is hívtak/hívnak.
MAG+AS(os régen) "mag" szótő+ melléknévképzővel épített szavunk. Már a szanszkrit nyelvben is ott, csak g/h felcseréléssel, de viszont "A" hangrendben. "Old Irish" is MAIGE formában. Minden MEGA előtag behelyettesíthető a MAGAS szavunkkal, és ilyeneket kapunk meg : MEGALOMÁNIA---MAGASLÓMÁNIA, vagy a MEGALIT--MAGASLAT lesz.)) Tudom, hogy a "lithosz" a magyarázat elvileg. Vagy csak inkább a toldalék kövesedett később meg ?...
BELLY --------- BELE/BELÉ , hát nem ez a lényege?... Egyrészt ott az ember BELE + az étel is ide megy BELE, meg az ősibb angolban még BELEW is volt ez. Azt még táskára is mondták, mibe szintén BELE pakolni szokás. A "BE" szónak a ragozott formája előttünk.
SHAWL ------------- SÁL szavunkra ismerhetünk rá. Ami meg magyarul értelmezve egy textil SZÁL, selyem vagy gyapjú-SZÁL ruházat. Hindi, urdu, perzsa a mai napig ezt SÁL-féle hasonló hangzást szintén tartja.
PARITAS ---------- PÁRÍTÁS , ma már divatosabban PÁR(os)ÍTÁS. Illetve a paritás szót szokás még használni mint amolyan "idegen" szó. Persze semmi idegen nincs benne, PÁRÍTÁS régi szavunk volt, CZ-F még szócikket is írt róla, PÁR+igeképző+főnévképzőnk a szóépítése. Ma is van olyan szópárunk, ahol mindkét forma él még egyszerre.
Például ha fényt csinál X a szobában, házban, akkor ez simán VILÁGÍTÁS lesz, ha ugyanezt egy színházi rendező vagy filmes operatőr teszi épp meg, akkor már ez VILÁGOSÍTÁS néven fut.
FELD és FIELD ---------- FÖLD : Benne van a FEL/FÖL, FEL-színe van. Benne van az ÖL, és legfőképpen ez
FED és FÖD, a megnevezett dolog jellemzői ezek. Ősibb angol FOLD és FOLDE nem szorul különösebb magyarázatra szintén. A bajor FÖJD is önmagáért beszél, mintha egy beszélni tanuló kisgyerek selypítve közölné a szavunk.
ALIVE ------- ÉLVE szavunkra ismerhetünk rá, és éppen ily módon magyarul ragozottan. A -VA/-VE toldalékolásunk a VAN létigénknek feleltethető meg. Az ELEVEN is annyi, mint ÉLŐ+VAN lényegében.
FOOT ------- FUT : Az angol lábfej magyarul fut előre.)) Azon felül, hogy kiejtésben is stimmel, a germán nyelv különböző variációiban a pontos eredeti FUT alakok is megvannak írásban. Fríz nyelvben FUT, de sokkal tovább is mehetünk a germántól, világszerte létező. Urdu nyelven is FUT, de átmehetünk Japánba is, ahol ez FUTTO (és FITO) alakban nyilvánul meg. Tökéletes magyarsággal állapítja meg, hogy az ember FUTÓ testrésze ez, funkciója a nevében.
SUMMA ------ SZÁMA valaminek. A summások is számosok voltak, napszámosok. A magyarban sokkal érdekesebb a SZÁMLÁLÁS ugyanis ez SZEMLÉLÉS által történik. Megnézzük, hogy mennyi van belőle, szemrevételezéssel. SZEMLÉLJÜK -------> SZÁMLÁLJUK. Csak egy kis hangrendi különbség mindössze. És kapunk egy összeget, X és Y dolgok SZÁMA lesz meg nekünk ezáltal.
SUMMATIVE ------------- SZÁMÍTVA pontos képzett/ragozott szavunk, "latin alappal" angolos ruhába öltöztetve ez a történet. Az-ÍT igeképzőnk és plusz a -VA/-VE határozói igenév ragozásaink figyelnek itt ránk.)) Bármit is állítson a hivatásos etimológia, az már csak egy utólagos suffix rámagyarázás. SZÁM--->SZÁMÍT---->SZÁMÍTVA------> SUMMATIVE Összegeztünk, minden ki van már SZÁMÍTVA.
A számjegyekkel kapcsolatos fogalmakban is megvannak a hasonló hangalakok, méghozzá világszerte...
- a hangutánzó szavak nem összevethetők, minthogy "majdnem MINDEN" nyelven ugyanúgy hangzanak (ez így nem igaz). Még a matematikai statisztika segítsége sem használható! (pontosan mely nyelvekben, milyen egyéb átfedések megléte mellett mely hangutánzó szavak hasonlóak, stb.)
- különböző nyelvcsaládok nyelvei közvetlenül nem összevethetők, csak az alapnyelvi reprodukciók (másodfokú nyelvhasonlítás módszere).
Néhány egyéb átfedés:
salt - shio(塩) - só
rod - roddo(ロッド) - rúd
set - setto(セット) - szer (mint "halom", "közösség")
heat - hitoappu(ヒートアップ) - hevít
hit - utsu(打つ) - üt (ld. még "uccu neki" vagy "nekivág")
necklace - nekkuresu(ネックレス) - nyaklánc
----- hangutánzó:
pulp - parupu(パルプ) - pép
chicken - chikin(チキン) - csirke
de pl.:
saddle - sadoru(サドル) - nyereg
honey - hani(ハニー) - méz
rich - ritchi(リッチ) - gazdag
Sajnos nem találni angolul szerkesztett online japán etimológiai szótárt - pl. az altai nyelvekhez van. Fontos lenne!
pedig úgy néz valóban létezik arima a tamilban (vagy annak az egyik nyelvjárásában, mert úgy néz ki nagyon sok nyelv keveredik már csak a szóalakok bősége is ezt sugallja. 20+ szóalak van az oroszlánra)
Soroljunk fel néhányat az ide tartozó nyelvek közös jellemzőiből: - magánhangzó-harmónia - mássalhangzó torlódás kerülése - nyelvtani nemek hiánya - tulajdonragok használata - birtoklást kifejező ige hiánya - létige hiánya - a főnév és melléknév, ill. számnév nyelvtani egyeztetésének hiánya - kötetlen szórend - ragozás.
és az, h a turáni, ill. dravida nyelvekről beszél (dél-india az már ezeknek a migrációja)
Baráthosi-Balogh Benedek:
Dél-Indiában élő dravidákat nevezi déli ugoroknak, a turáni család legrégebben levált tagjai pedig az északi ugorok, a finnek, vogulok és egyéb kis népek.
a dravida nyelvekkel ismertek, itt is voltak már idézve az urali-altai párhuzamok, de kétségkívül érdekes példák vannak itt említve a ragozásra, meg tamil szókészletre vonatkozóan (sőt, alapszavak ahol egyezés van)
ha igaz, mert mondjuk rákerestem az almára és a szótár nem azt adja
Sok jel mutat arra, hogy Európában és Ázsiában több tízezer évvel ezelőtt közös nyelvet beszéltek.
Ezt a nyelvet leginkább a magyar tartotta meg szókincsében, szóképzésében, nyelvtanában és nyelvújító/nyelvfejlesztő képességében.
Szinte minden nyelv őrzött valamennyit ki többet, ki kevesebbet az ősi nyelvből, és a hasonlóságok feltárásával találhatunk nyelvrokonokat. Ez nem feltétlenül jelent évezredekkel ezelőtti együttélést, sem egymástól való kölcsönzéseket vagy átvételeket. A viszony nem alárendelő, hogy ki kitől kölcsönzött, hanem mellérendelő: egyazon forrásból merítettek. Tehát senki ne ijedjen meg, hogy a dél-indiai népességgel szeretném a magyarságot rokonságba hozni, bár tekintettel sok ezeréves igen magas kultúrájukra nem lenne megvetendő rokonság.
Persze a szikra esetén a szláv csak felcserélte az első két hangot.)) Ennyi az ő szerepük. Meg ugye ezek az ominózus szavak eleve lényegüket tekintve hangutánzó kezdetűek, és egy "SZI" ezen a fronton sokkal kifejezőbb, mint ugyanez megfordítva.
Az angol SPARK az jó, az valóban a SZIPORKA szavunk módosított kiadása. Az "ősangol" SPEARCA szóból kitűnően ki is olvasható ez. Most is érdemes kihangsúlyozni hogy a szó már magyar nyelven toldalékolt !
Ez annyira "Proto-Germanic" dolog hogy magyar képezte/ragozta.))
Ja és ez a szó japánban is megvan mint SUPAKU, a szó végén itt is kicsinyítőképző van természetesen...
ÚESz: Iszkol: Származékszó egy fiktív tőből. | ⌂ A szótő az →iszamik-éval azonos, éppúgy mint az isz sipirc!, félre! kutyaűző szó (1795: DebrGr. 141) nyelvjárási szóéval. A szóvég gyakorító-visszaható képző. Az isz indulatszó a nyelvjárásokban a →ki¹ szóval együtt is előfordul: iszki sipirc!, félre! kutyaűző szó (1838: Tsz.). A bizalmas nyelvhasználatban is élő iszkiri el innen!, ki innen! a gyors távozás, gyors menekülés kifejezésére (1852/: NSz.) indulatszó ebből az összetételből keletkezett játszi szóalkotással.
ÚESz. Sziporka: A szócsalád alapja, a sziporkázik belső keletkezésű, valószínűleg játszi szóalkotás. | ⌂ Feltehetőleg a szikrázik (→szikra) szóból jött létre. A 2. jelentés kialakulásához vö. →csillog.
"CSAL-CSEL ugyan összefügghet, de a CS_L többi része háááát necces."
Bizony az!... De itt jön be a képbe az átvitt értelmezés, amit már sokkal nehezebb megfejteni, mert nem mindig olyan egyszerű, mint a piros esetében, amikor a tűz színe - mint a tűz egyik mellékes tulajdonsága adta az ötletet a szín megnevezésére: tüzes (színű)
A csillogó-csalogató megfejtés akár igaz is lehet...
Nem, nincs jelentése KEZDETBEN a hangnak. Illetve annyi van, amit hallasz belőle.
Ez éppen elég, hogy valamit (mindazt, ami ilyen hangot ad) azonosítani lehessen vele. A beszéd nem szavakkal kezdődött, ezt próbáld meg megérteni és elfogadni. Különösen akkor, ha már magad is látod a hangok önálló jelentését, csak még görcsösen ragaszkodsz a többhangú gyökökhöz, mint a beszéd első, kommunikációra alkalmas eszközeihez.
El kell fogadni, hogy első fogalmaink ("szavaink") csupán egy-két hangból álltak.
"De előbb a folyton váltakozó P-R-P-R-P-R hangot hallod, utána logikázod össze a gyököt hogy akkor legyen P_R a tüzes dolgok megnevezése."
Nem én logikázom össze, hanem azok tették ezt, akik összerakták ebből a két hangból (ősgyökből) a PiR gyököt. Én csak megpróbálom rekonstruálni a gyök megalkotásának folyamatát, miért azokból a hangokból épülnek föl, amikből fölépülnek...
A pattog, paskol, pacsi, pancsol, pakol, pata, páhol,
peng, pezseg, pettyes,
pici, picsog, pityereg,
pocs(olya), ponc(ol), pontoz, potyog,
pöfög, pöcköl, pöndörödik,
pufog, puszi, pukkan szavak egyikében sincs R hang, mégis kiérződik a P hang önálló jelentése.
Tehát bizonyítható a P "pattogó" hangja más, P tartalmú gyököknél is. Az R hang viszont egyik gyökben sincs benne, mert hiányzik belőlük a gyors ismétlődés mint jelentés. Ellentétben azokkal a gyökökkel, amelyekben benne van a gyors ismétlődés-jelentés:
"utána logikázod össze a gyököt hogy akkor legyen P_R a tüzes dolgok megnevezése."
Persze, hogy utána logikázom össze, hiszen elmúlt pár százezer év a hangok jelentésének kialakulása óta...
Viszont megvannak azok az alapok, (gyökök jelentései) melyek bizonyítják a hangok önálló jelentését, ami alapján vissza lehet fejteni egy-egy gyök eredeti jelentését és magyarázatot lehet találni, miért éppen azok a hangok szerepelnek a gyökökben, amelyekből állnak.
Teljesen logikus és nyilvánvaló, ahhoz, hogy a PIR gyököt ("szót") megalkossák elődeink, már az egyes hangok jelentésével tisztában kellett lenniük és szükségszerűen használniuk is kellett bizonyos dolgok beazonosítására még akkor is, ha ezek a hangok csupán utánozták annak a dolognak a hangját, amire vonatkoztatták, amikre értették, amiket beazonosítottak ezekkel a hangokkal...
Csak így lehetséges, hogy egyes hangok más gyökökben is szerepelnek méghozzá érezhetően, láthatóan megtartva eredeti jelentésüket.
Na, itt már vannak jó dolgok, mert a CSEL-ES és a CSAL-ÓS személyek hát nagyon hasonlóak, az így képzett mellékneveket jóformán ki is cserélhetnénk egymással egy szövegkörnyezetben.
Budát anno egy cseles húzással foglalták el. Egy csalós húzással. Így majdnem összeér a két szó. Itt bizonyosan van kapcsolat a szavak közt. CSAL-CSEL ugyan összefügghet, de a CS_L többi része háááát necces. Hacsak nem a CSILL dolgok mögé olyat nem mondunk hogy a CSILL-OGÓ dolgok úgy alapvetően CSALogatóak, és így talán még nem is erőltetett a dolog annyira tán. Sőt, ennek még értelme is lehet.
Persze van még csil-ing, meg csülök, család, meg hát a Cselekvés CSEL-je...
Tulajdonképpen az egész hozzászólásoddal egyetértek, noha az egyetlen megnevezése a CS hangnak sántít, hiszen a CSelekvés minden más hangra jellemző. A Pattogásra, Ropogásra, Topogásra, egyaránt.
Tehát mindenképpen körül kell írni a hang jelentését ahhoz, hogy valahogy definiálni tudjuk. És ugye, ez nem más, mint az a hang, amit utánoz.
Viszont ezzel a hanggal nyilván azokat a jelenségeket jelölték, melyek ilyen hanggal járnak együtt. Tehát nagyon sok dolgot jelenthetett egykor. Ez a hang a CSöpögű víz hangja, de ez a CSobogó, CSurgó vízé is, és ez a hang hallatszik, ha leCSapunk egy szúnyogot sőt, a CSörgő, CSerregő, CSikorgó, CSukló, CSüccs gyököknél is érezhető a CS hangutánzó szerepe, jelentése.
A cselekvés szó már csak egy szűkebb jelentésű gyökre épül, hiszen a CSEL gyök már három hangból áll, s mindhárom hang jelentése benne foglaltatik.
A CS-L hangváz itt sem segít: csalok, csálé, cselez, csillag, csölle, csülök, csüllő...
Az első három gyök (csal- csel, csál-) még rokonítható, mert mindhárom valamilyen görbe, kerülőutat, valamilyen megtévesztő cselekedetet feltételez, de a négy főnévben a CS hangnak már csak átvitt értelmű jelentése található meg.
Te is a körülírással próbálkoztál (jelzem helyesen), persze, nem a teljes jelentéskört írtad le, csak néhányat, de már ezzel is szemléltethető, hogy a CS hangot milyen sokmindenre használták. A beszéd kezdetén ez volt az egyetlen hang (esetleg valamilyen szintén jellemző hangutánzó magánhangzóval együtt: Lásd csIkorog, csÖrög) amivel egy csomó dolgot jelöltek. Nos, ez a sok rokon (hang)jelenség az a fogalomkör, amit ma már nem lehet egyetlen szóval jelölni, mert bármelyik szóval próbálkoznánk is, az mind már csak egy kicsi részére vonatkozna az egésznek.
Nem, nincs jelentése KEZDETBEN a hangnak. Illetve annyi van, amit hallasz belőle. Csak utólag ruházod fel a "pattog" és "ropog" értelemmel a szavakat, amelyek szintén hangutánzó eredetűek. De előbb a folyton váltakozó P-R-P-R-P-R hangot hallod, utána logikázod össze a gyököt hogy akkor legyen P_R a tüzes dolgok megnevezése. Onnantól már sinen vagyunk, mert van egy gyökünk azóta már jó sok szóval, ami már tényleg egy dologhoz köthető. Én így gondolom értelmesnek a sorrendet...
"Hát már jó néhányszor írtam, úgy gondolom magának a tűz hangjának az a folyamatos RoPogós hangja lesz, ez nem pont ugyanaz mikor közben néha élesebben pattan is egyet. PIR-t így nem "mond" ki a tűz, de a P és R hangok egymásutánját azt bizony folyton."
Helyben vagyunk, tehát a hangoknak mégiscsak van jelentése: P=Pattog, R=Ropog.... Ez alapján (hangok jelentése alapján) lehet a gyök keletkezésének mikéntjét kideríteni, megérteni. Egyszerűen nincs más megoldás...
"Én így értem hogy miért P_R ez, ezek a tűz fő hangjai."
Akkor miért nem fogadod el a hangok jelentését? Te magad is érzed, hogy itt a hangoknak van önálló jelentése. Ha pedig itt egyértelműen van, kézenfekvő következtetés, hogy máshol is fellelhető ugyan az, vagy rokon jelentése. Már a Pattog szó elején is ott a P hang P-R váz nélkül, és a jelentése világos: Egy rövid idejű (fél)kemény egyszeri hangot jelenít meg, annak a hangutánzó hangja. (A keményebb hang utánzására a K hang való. Lásd Patt, Katt) Az R hang a gyorsan ismétlődés hangja, (Ropog) azért került a hangváz végére, mert a pattogás sűrűn ismétlődik.
Más gyökben: Pereg-Kerreg... Itt is érzékelhető, hogy a P hang lágyabb, a K hang keményebb hangot utánoz, és ezt kölcsönzi a gyöknek is.
Nem változik a jelentésük akkor sem, ha ezek a hangok a gyök végére kerülnek: cseP(eg) - csuK(lik), toP(og) - zoK(og) Persze, miután a végére kerülnek, így nem ezek a hangok a meghatározók, de mindkét hang jelentése kiérződik a szavakból.
"Amúgy azt néztem a PIR formától több a PÖR hangalak, de a magyar nyelvben a PER hangalakú tüzes szavakból van a legtöbb. De nekem a PARÁZSOL--- PER(E)ZSEL----- POR(o)ZSOL----- PÖR(ö)ZSÖL szavak együttes megléte azt mutatja, hogy voltaképpen a P_R a dolog fő lényege, ezek a szavak itt szinte egyjelentésűek..."
Képtelen vagy megszabadulni a hangvázaktól, mindig visszakanyarodsz hozzájuk...
Mi van akkor, ha nincs P-R hangváz, és mégis rokon a jelentése: P(a)T, vagy CS(a)P... A rokon jelentés már nem magyarázható hangvázzal, csak a hangok jelentésével.
És itt van egy érdekes nyelvi jelenség: Sok esetben megfordítható a hangok sorrendje: KöP - PöK, PéK - KéP.
Látható, vannak olyan esetek, mikor szinte semmit nem változik a gyök jelentése, ugyanakkor máskor teljesen más értelű lesz ugyan az a megfordított gyök.
" És mi az a valóság szerinted amit a CS hanggal felidézni kívánt az ősember? Nemde sokféle lehet? Egy egész fogalomkör , amire jellemző ez a hang. Próbáld meg egyetlen szóval leírni ! Kíváncsi vagyok mire jutsz..."
Nyilván kitalálhatok rá épp ilyet , 1: hogy teszem azt olyat mondok hogy a mozgással járó CSelekvés hangja, a CSinálás hangja, és mindenféle természeti hang, mozgó CSelekedetek, és ezzel összefüggésbe hozható tárgyak használatakor hallható gyakori hangja. Egyetlen szóval: CSelekvés
2:De a CS a kicsinyítőképzés egyik ehhez használt hangja is, és a cSI dolog meg több szóban ezt is jelenti, a kicsiséget. Persze ez csak a szavak töredéke, meg a kicsinyítésnek több hangja is létezik, azaz nem ez lesz a CS lényege, csak ő is képviseli ezt itt-ott amit más hangunk is. Egyetlen szóval: kiCSI
Persze az első meghatározás a szókészletünk felét magába foglalja, függetlenül annak használt hangjaitól.)) Mire képes egy jó mondat ugye...
A CS hang is egy hang, amit elsősorban HALLUNK, és a világ CS hangú vagy ehhez hasonlót kiadó dolgait gyakran ezzel a hanggal nevezi meg a magyar nyelv. Hangutánzás okán. Nem tudom te milyen "jelentést" adnál meg. Szerintem a kiadott hangja a lényeg...
Hogy hogyan keletkezett a PIR "tűzgyök"?... Hát már jó néhányszor írtam, úgy gondolom magának a tűz hangjának az a folyamatos RoPogós hangja lesz, ez nem pont ugyanaz mikor közben néha élesebben pattan is egyet. PIR-t így nem "mond" ki a tűz, de a P és R hangok egymásutánját azt bizony folyton. Ez indokolhatja a P_R vázat meg.
Linket nem adok, mert valamiért kivág az oldal a picsába, de csak hallgasd ezt meg, pillanatok alatt megtalálni : youtube: "tűzropogás hang", és válaszd a "meditációs zenék" pontosan 8 óra 07 perc 17 másodperc variációját. Lehet a többi is oké, de ez biztosan egy "ecte" tűzhang tisztán.
Én így értem hogy miért P_R ez, ezek a tűz fő hangjai. Amúgy azt néztem a PIR formától több a PÖR hangalak, de a magyar nyelvben a PER hangalakú tüzes szavakból van a legtöbb. De nekem a PARÁZSOL--- PER(E)ZSEL----- POR(o)ZSOL----- PÖR(ö)ZSÖL szavak együttes megléte azt mutatja, hogy voltaképpen a P_R a dolog fő lényege, ezek a szavak itt szinte egyjelentésűek...
"A PAR-ÁZS és a PIR-OS szavak közös FŐ jelentése a TÜZES."
Nem erre voltam kíváncsi, hanem arra, honnan tudod, hogy a PIR tüzet jelent?
Olvastad a szótárban... Pirotechnikus = tűztechnikus.
Azt magyarázd meg, miért jelent a PIR TÜZ-et?
Másképp teszem föl a kérdést: Hogyan keletkezett a PIR gyök (szó)?
"PÖRKÖL szó: Van PER-EG, PÖR-ÖG, stb... itt gyakorítóképző toldalékolás az--EG és az --ÖG . A PÖRKÖL szó K-ja nem ez !"
Nem is mondtam... Azt írtam, hogy PÖR-K-ÖL. Ez azt jelenti, hogy a PÖR gyökhöz kapcsolódott egy K, itt kemény/ropogós jelentésű hang, amivel a PÖRK (más alakban PÖRC) szót alkották meg, s ehhez társult az -ÖL, ma igeképző néven ismert ősgyök. Tehát PÖRK-öt csinál lenne az olvasata.
A PÖR-KŐ-L bontás szerintem hibás, mert tűz-kö(vet)-csinál lenne a logikus összeolvasása...
Az is problémás ezzel a megoldással, hogy a gyök után rendszerint olyan másik gyök következik, amely toldalékká lett az idők folyamán, és én -KŐ toldalékról nem tudok, csak összetett szavakban találtam: borkő, fenőkő, malomkő, vízkő, tűzkő...
"Ez igaz ugyan, de csak kizárólag a mutatószavak szintjén az. Illetve névelőkben, amik voltaképp rámutató szavak szintén"
Miért, miből következtetsz arra, hogy CSAK a mutatószavak szintjén igaz? Más szavakban is ott vannak ezek a mutató hangok, s a jelentésük is megmaradt. Lásd a BE és a BA esetét. Teljesen nyilvánvaló a két magánhangzó jelentése e két gyökben. Tegnap leírtam...
Amúgy már az is épp elég bizonyíték egy hang jelentésére, ha az a legősibb gyökökben egyértelműen kimutatható. Ezekben a gyökökben rendszerint első, meghatározó hangként szerepelnek, így a jelentésük is sokkal inkább érvényesül a gyökben.
"Én zsákutcának érzem az 1 hangot gyökként értelmezni."
Az egy hang, egy gyök gondolatát tagadod, soha nem fogod megérteni a nyelv (gyökök, majd szavak) kialakulásának menetét, miértjét. Ugyanis az ember nem kész szavakat (többhangú gyököket) talált ki a beszéd kezdetén, hanem csak egy-egy, max. egy-két hanggal kommunikált. Az utóbbit is azért, mert a valódi mássalhangzókat nehéz, vagy nem is lehet önmagukban kiejteni.
"De ha az E hangot a közelre mutatás általános gyökszavának tekintenénk (helytelenül), akkor ennek igazolódnia kéne a mutatószavainkon túli világban is. És nemhogy nem igazolódik, épp EllEntétes vele sokszor."
Most megint jössz a kivételekkel... Ezerszer leírtam, nem a kivételek jelentik a "szabályt", hanem az egyezések.
"Mert ezt a Dopler féle dolgot ismerhették az őseink,"
Honnan a francból ismerhették volna???!!! Ne bosszants már! Volt repülőgép, meg autó?
"De ott sem csak az A és az E számít, hanem az hogy magas vagy épp mély e az a bizonyos hang."
Nyilván az A és az E hangokhoz hasonló hangok jöhetnek szóba akkor is, ha nem éppen ezek szerepelnek egy távolságra utaló gyökben, azaz vagy magas, vagy mély hangok attól függően, hogy közeli, vagy távoli dologról van szó. Ehhez még hozzátartozik, hogy a magánhangzók kiejtése nem volt olyan tiszta, mint a mai nyelvben. (más nyelvekben ma sem tiszták) Csak idővel különülhettek el egymástól az egyes "közeli" magánhangzók. Ezzel együtt megtartották eredeti jelentésüket. Pl. Az, amaz, arra, aki... Az A hang legközelebbi "párja" az O hang: ott, oda, onnan... (Az A és az O hang képzése alig különbözik egymástól, csakúgy, mint az E és I esetében. Ez, erre, itt, íme...)
"Egy hangot önmagában még nem tudok gyöknek tekinteni, mivel ha minden hangnak adsz egy külön jelentést, ez az összeolvasott hangalakokban (szavakban) értelmetlenség lesz többnyire."
Nyilván így jársz, ha a hangoknak mai szavakkal adod meg a jelentését... Azt is leírtam már egy párszor, hogy a hangok jelentését nem lehet egyetlen mai szóhoz kötni, mert eleinte egy egész fogalomkört jelentett egy-egy hang, amit csak úgy lehet mai nyelven visszaadni, ha az egész fogalomkört körülírjuk. Az őseink egy hang mögé egy komplett "képet" (egy fogalomkört) gondoltak, amit ma csak több szó segítségével tudunk leírni/kimondani.
"Nem úgy épültek a szavaink, mint a MÁV, amit tényleg felbonthatunk hang=jelentés formában, hiszen M=magyar Á= állam V= vasutak."
Fején találtad a szöget, a gyökeink és szavaink pontosan így épülnek föl. Gyakorlatilag minden szavunk "összetett szó", ahol a hangok egy-egy fogalomkör éppen aktuális jelentését hordozzák.
Véletlenül belenéztem Kiss Dénes egyik előadásába s ott - ha nem is pontosan ez, de - hasonló gondolat hangzott el a szájából: "A magyar nyelv ragozó és képzőkkel dolgozó nyelv. Aragok[jelek, képzők] valaha önálló jelentésű szavak voltak..." https://www.youtube.com/watch?v=ImXbKASDqg00:58-1:07-ig.
S miután a legtöbb toldalék egy, ill kéthangú, így azokra is vonatkozik a megállapítása.
"A valóság lesz ezen szavakban egy CS-t idéző hang ! És ennyi az egész, szerintem nincs is mit túlbonyolítani itt, egy CS itt még nem gyökként funkcionál, viszont hangutánzó elemként okkal került a szavakba be. Hogy mit jelent a CS egymagában?... Azt amit hallunk belőle: CS ! Ezt..."
Helyes! És mi az a valóság szerinted amit a CS hanggal felidézni kívánt az ősember? Nemde sokféle lehet? Egy egész fogalomkör, amire jellemző ez a hang. Próbáld meg egyetlen szóval leírni! Kíváncsi vagyok mire jutsz...
" Az E hang egyértelműen mutatóhang, csakúgy mint az A . Annyi a különbség hogy az E hang közelre,
az A pedig távolra mutat "
Ez igaz ugyan, de csak kizárólag a mutatószavak szintjén az. Illetve névelőkben, amik voltaképp rámutató szavak szintén. Ettől még hiba volna az A és E hangot a távolság jelző gyökhangjának tekinteni emiatt. A hang még csak amit hallunk belőle. Hangkapcsolatok (sorrendben) és hangpárosok a gyökök, illetve hanghármasok, amelyek gyakran mássalhangzóvázak, közte bármilyen magánhangzóval. Én zsákutcának érzem az 1 hangot gyökként értelmezni. Mert ez a BE szó is annyit közöl velünk, hogy X valami Y dologBA készül, ha épp az ürBE készül valaki, az bizony igen távol van, mégis BE készül menni egy területre. Még nincs a közelében, sőt baromi távol van tőle.
De ha az E hangot a közelre mutatás általános gyökszavának tekintenénk (helytelenül), akkor ennek igazolódnia kéne a mutatószavainkon túli világban is. És nemhogy nem igazolódik, épp EllEntétes vele sokszor. Már az ELLEN szóban is. De az EL szó lényege is az hogy X dolog Y helyre TÁVozik. Épp nincs közelre mutatás, sőt ! Persze erről nem az E tehet, csak semmi köze a mutató jellegű szavainkon kívül közelre mutatásnak immár. Vagy ott a MESSZE szó, 2 szép E hangot tartalmazva. Közelre mutat itt bármi?.)) Épp távolra fog. De ami számunkra IDEGEN, ez is 2 szép E hangot tartalmaz. Pedig az idegen dolgok épp hogy nem közeliek, távoliak számunkra.
A mutatószavak szintjén meg valóban stimmel a dolog, de viszont az is tudatosan lehet valószínűleg. Mert ezt a Dopler féle dolgot ismerhették az őseink, épp a helyre mutató jellegű szavainkból valószínűsíthetjük ezt. De ott sem csak az A és az E számít, hanem az hogy magas vagy épp mély e az a bizonyos hang.
Mert akkor még Dopler személyét nem ismerték, de azt igen hogy a hozzánk közeledő hang magas, a távolodó meg mély. Ehhez elég egy zivatart átélni párszor, hallani is lehet. De ma jól illusztrálja ezt egy előtted átrobogó gépjármű, teljesen más amit hallasz míg érkezik, és más lesz mikor távozóban van.
A közelre és távolra mutató szó ezért nem csak EZ és AZ, hanem ITT és OTT formában is van, és ezekben nincs is E meg A hang sem, mert más hangokkal is kifejezhető. Az érkező hang EMIDE (magas), a távolodó hang meg AMODA (mély magánhangzók) megy. Ennek van egy jóval hosszabb eszmefuttatása még Kiss Dénes által, azaz nem is én találtam ezt ki, de arra jutottam hogy jó eséllyel lehet mögötte ilyen értelem valóban.
Egy hangot önmagában még nem tudok gyöknek tekinteni, mivel ha minden hangnak adsz egy külön jelentést, ez az összeolvasott hangalakokban (szavakban) értelmetlenség lesz többnyire. Egy katyvasz. Nem úgy épültek a szavaink, mint a MÁV, amit tényleg felbonthatunk hang=jelentés formában, hiszen M=magyar Á= állam V= vasutak. De a szavaink nem mozaikszavak. Mert ha úgy lenne ahogy mondod, akkor minden szavunkat így kéne olvasni és értelmezni... De akkor egy ABLAK szót úgy kéne hogy értelmezzünk, hogy (ez elég mulatságos lesz így) : ABLAK 1 hang =jelentés módon az eddig 1 hanghoz társított jelentéseid alapján ez jönne össze: AZ mint A, BE mint B, LE mint L, AZ mint A, és KEMÉNY mint K, összeolvasva AZ BE LE AZ KEMÉNY . Hát ennek aztán sok értelme )) Így nem épül észszerűen fel egy gyöknyelv, hangpárok és hanghármasok kellenek megfelelő számú gyökhöz, és a sorrendjük sem mindegy, így születik már elég mennyiségű gyökér, amivel már lehet minőségi módon kommunikálni. 20-30 vagy ennél kevesebb alapfogalommal nem fog menni.
A hang az amit hallunk belőle. És ez bekerül a nyelvbe is gyakorta. Nézzünk CS hangos szavakat mondjuk: A csorog, recseg, csat, loccsan, csík)orog), csobban, ecset, csettint, csörög, mocsár, rács, lecsó, és stb. szavainkban a közös pontja ennek a CS hangnak egy nagyon észszerű és egyszerű dolog:
Egyszerűen ezt a hangot, illetve erre emlékeztetőt hallunk a valóságban is az igékben, illetve a tárgyak használata közben. A valóság lesz ezen szavakban egy CS-t idéző hang ! És ennyi az egész, szerintem nincs is mit túlbonyolítani itt, egy CS itt még nem gyökként funkcionál, viszont hangutánzó elemként okkal került a szavakba be. Hogy mit jelent a CS egymagában?... Azt amit hallunk belőle: CS ! Ezt...
A PAR-ÁZS és a PIR-OS szavak közös FŐ jelentése a TÜZES. Mindkét szó pontosan ugyanezt jelenti, ez kapcsolja őket össze. P_R hangváz TŰZ. Utána a melléknévképző toldalékolás jön, csak 2 ruhában bújva meg. A PER-EZS is pont ugyanez. Amiből a PERZSelés van, csak már nem perezselésnek mondjuk a voltaképpen parázsolást. Ezek itt ugyanazok fő értelmét tekintve. De PÖRzsölés is van.
Ja hogy más a hangalak?... Persze hogy más, tudatosan térnek el kissé, hiszen a PONTOS hangalakok a fő értelmen felül már egy konkrét dolgot neveznek meg. De azért jelzi hogy mind tüzes jelentésű szó szerint, de hogy tudjunk észszerűen kommunikálni egymással, egész egyszerűen muszáj egy kicsit változtatni a hangalakokon, mert azok nem csak már fő értelmet közvetítenek, hanem egy KONKRÉT dolgot jelölnek meg, amire valóságosan is gondolunk a szavak hallatán.
PÖRKÖL szó: Van PER-EG, PÖR-ÖG, stb... itt gyakorítóképző toldalékolás az--EG és az --ÖG . A PÖRKÖL szó K-ja nem ez ! Ez nem PÖRGÖL, és PÖRÖGÖL ! Itt szándékos lehet az eltérés. Szerintem direkt került a szóba a KŐ is, mert a pörKŐ-lés valódi köveken történt meg. PIR--TŰZ + a KŐ + L igeképző, mint a SZÓ és a SZÓ-L mintájára. A forró tüzes köveken történt ez meg egykor ! A kínaik még időszámításunk előtt leírták hogy a hunok anno hogy készítették például a PÖRKÖL-Tet, amit persze átforrósított KÖveken készítettek el. Azt már nem pergeltég, pörgették, mint a nyársat. Azt kövesztették. Amúgy a KOVÁSZOS kenyér is KÖVES liszt (köveses, duplán melléknévképző !), kövek közt őrölték meg hozzá a lisztet, és ráadásul kövön is sütötték meg a kenyereket.
Előszőr kezdjük ezzel a --DA és --DE dologgal a szó végén, ami mögött az IDE és ODA dolgot értem.
Ugye ezeket ma a nyelvtan a SZÓ VÉGÉN főnévképzőnek nevezi. Na most az "ellenpéldák" egy részénél szintén megvan ez az értelem, a másik részének meg semmi köze hozzá. Kiváltképp amikor a szó elején van az a DA, itt nem erről van szó, mert szó elején az IDE és ODA dolgot mi igeképzőként használjuk és ez ki is van mondva teljesen. De a szó végén igék után épp ugyanezt használjuk, vegyük már észre ! A példák egy részének nincs is ehhez köze, például az idecitált "DULakodás" szónak a DŐL igénkhez van köze. Látod megint a mássalhangzóváz magyarázza meg.
Mert a dulakodáskor egymás lökdösődése, esetleges feldőlése lesz a testeknek. Sőt a nap DELelése , a DÉLidő szót is ez magyarázza meg, mert a nap ilyenkor kezd "dőlni" el balról jobbra, ha dél felé nézünk délben.. És van értelme !
De nézzük csak ezt a szó végi --DA dolgot itt, gyakran ki is van mondva: TAN-ODA : tanulni járunk ODA,
IR-ODA: írni járunk ODA CSÚSZ-DA: bizony csúszni járunk oda, vagy épp ide, mindegy is hogy mondjuk. FŐZ-DE. leginkább a szeszfőzde szó amiben így használjuk: Főzni járnak IDE vagy épp ODA.
LABDA: lábbal IDE-ODA használják. A LÁB szó szülte a szót, angolt is ami BALL. LÁB fordítva ! Az ő lábuk meg FOOT, azaz FUT ! Angol szavak magyarul építve. JÁR-DA : járni megyünk ODA (vagy ide)
VARR-ODA: tán varrni járnak ODA?... csak így rövidebb és praktikusabb, egy szóban össze lehet tömöríteni egy rövid mondatot. Ez a lényeg ! Láthatjuk hogy túlnyomórészt ez stimmel. De könnyű összekeverni ezt azon esetekkel, mikor ennek a dolognak ehhez köze sincsen. Mert a szóképzésünk többféleképp történik meg. Például a SZERDA szavunk végén az AD, ADA igénk található, hiszen ez volt a SZERtartások ADÁsának napja. Ez már egy összevont szó itt. Az Erdélyben SZEREDA néven lévő földrajzi név még hosszabb, itt a szó vége az AD szó. Még ha EDE is, akkor is.
A MONDA szó is a MOND bővítménye, de a mondák lényege épp az hogy IDE-ODA el vannak MOND(V)A.
A VAJDA szó végén is az AD értelme van, mert ők JAVakat ADtak, osztogattak különböző célból, ez kijelölt feladatuk is volt a királytól, meg is van írva ez. de azért nem minden DA lesz ODA, a szó elején eleve nem azok, mert ott szükségtelen is a használata, hiszen ott igekötőként ezeket bármi elé betéve teljesen kimondva használjuk. De ez a DA a CSAPDA szóban nincs kimondva már, lehet valaha még ki volt, és CSAPODA is lehetett akár. De itt is az a lényeg hogy teljesen nyilvánvaló hogy egy csapda odacsap, csak fordított szóképzésként már egy főnevet, egy konkrét tárgyat nevez meg így hogy CSAP-ODA, összehúzva CSAPDA. És aligha vitathatjuk hogy a dolognak épp az a lényege és az értelme...
"A PÖR- KŐ-LT szó is figyelemreméltó. A tűzzel forrósított KŐ, amin ételt készítenek, ősi dolog."
A KŐnek itt semmi köze a dologhoz, mert egész más elvek alapján épül föl ez a szó.
A pörköl szó gyöke a PÖR, ez vitán felül áll.
Ehhez kapcsolódik egy K hang,(ami szintén gyök, egyhangú ősgyök) ami valószínűleg a megpörzsölt hús széleinek keménységére utal: PÖRk, vagy PÖRc.
Majd egy harmadik (ős) gyök - az ÖL - is kapcsolódott hozzá, amely ma már igeképző PÖR-K-Öl.
Egy negyedik (ős)gyökkel, a múlt időt jelentő T hanggal alakult ki a szó mai formája. ÖR-K-ÖL-T.
"De egy PARázs szóból azért nehogy kivegyük a tüzet, épp az a lényege. Anélkül nem is létezhetne."
Ha nem tudod, hogy a PAR - vagy inkább PIR - tüzet jelent, akkor nem tudod a tűzzel összefüggésbe hozni. Persze, ettől még a parázs a tűzzel kapcsolatos, csak éppen nem érted, hogy mi az, ami a PIR és a TŰZ között ezt a kapcsolatot jelenti. Más szóval: a mai tudásod csak arra képes, hogy e két fogalmat azonosítja, de azt nem tudod megmagyarázni, hogy miért? Azaz nem tudod levezetni, hogy miért és hogyan alakult ki a PIR gyök, miért ezekből a hangokból áll. Nos, ezért fontos a hangok jelentése, mert az ad választ erre a kérdésre.
"A BE szó kapcsán: nem érzem hogy az "E" hang a szóban mutatószó volna."
Ez elég nagy baj, mert a magyar anyanyelvűnek ezt éreznie KELL, ha nyelvészkedésre adja fejét...
Az E hang egyértelműen mutató hang, csakúgy, mint az A. Annyi a különbség, hogy az E hang közelre, az A pedig távolra mutat.
"A világ végén is BE mehetünk bárhová."
Egy frászt! Csak akkor léphetsz BE bárhova, ha már ott vagy közvetlen közelében, konkrétan az ajtóban állsz és csak akkor tudsz BElépni.
"Mert ősi megfigyelés, hogy a hozzánk közeledő hanghatás másképpen hallható, mikor az épp már távozik ! A DOPLER elv."
Az ősembert a Doppler jelenség qrvára nem érdekelte, fogalma sem volt a jelenségről, nem is érzékelhette, mert semmi nem volt ami ezt a jelenséget produkálta volna.
"Az illeszkedés és a hangrend okán a BE sokszor BA,"
A magánhangó illeszkedés sem érdekelte őseinket, ez egy újabb kori nyelvi fejlődés eredménye. A BA eredetileg messzebb lévő "helységek"-re utalhatott, olyan helyekre, amikbe csak akkor tudott BElépni, ha már ott volt. De ezt is csak a hangok jelentésének ismeretében tudod magyarázni, enélkül fogalmad sincs mi a BA és a BE közt a különbség. A magyar anyanyelvű ugyan még érzi ezt az árnyalatnyi különbséget, de nem tudja megmagyarázni... Mert igen, a BA (ős)gyök esetében igaz az, hogy a világ másik végére is vonatkozhat, pl. elhatározom, hogy elmegyek egy kínai pagodáBA, de BElépni csak akkor tudok, ha ott van közvetlen előttem, egyetlen lépésre tőlem...
"A bentlévőséget kifejező B_N váz a lényeg."
A belső, burok, bugyog, bokor, stb. nem a B-N hangvázon van mégis bennlévőséget belsőséget fejez ki, tehát nem a B-N hangváz, hanem annak más hangvázakkal (B-l, B-r, B-gy, B-k) közös hangja, a B hordozza a közös jelentést.
"Az N hang már itt a helyragot jelenti "
Ezt még nem gondoltam át, de könnyen lehet. (-oN, -eN, -öN) - Szerintem jó meglátás.
Ugye, ha beléptünk valahova, akkor már azon a helyen vagyunk, ami beNn van.
