Navracsics szerint nem létező problémát talált az EU a médiatörvényben
MTI
2011. január 21., péntek 17:19
Navracsics Tibor igazságügyi miniszter szerint az EU valójában csak egy, eljárási problémával kapcsolatos kifogást emelt a médiatörvény ellen, minden másban csak kéréseket fogalmazott meg. Az egyik probléma ráadásul szerinte nem is valós.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint ha az Európai Bizottság (EB) úgy gondolja, hogy a magyar médiatörvénynek van olyan pontja, amelyen változtatni kell, mert nincs összhangban az uniós jogszabályokkal, akkor a törvényt "természetesen" megvitatják és módosítják.
Navracsics szerint a bizottság valójában csak egy kifogást talált, az egyik ezek közül az audiovizuális irányelv átültetésével kapcsolatos eljárási probléma. "Itt természetesen nyitottak vagyunk arra, hogy szükség esetén módosítjuk a médiatörvényt" - jelentette ki Navracsics Tibor
A két másik probléma szerinte inkább kérés. Az egyik a kiegyensúlyozottság, mint tájékoztatási követelmény definiálatlanságával kapcsolatos. Navracsics szerint azonban a kiegyensúlyozottság követelménye jól definiált a magyar joggyakorlatban a korábbi alkotmánybírósági és ORTT-határozatokban.
A harmadik probléma Navracsics szerint nem létező. Értelmezésében az EB azt kérte, hogy a magán videoblogokat ne kelljen regisztrálni. "A mi szakértőink értelmezése szerint most sem áll fenn regisztrációs kötelezettség" - mondta.
"Azért harcoltunk, hogy vehessünk tematikus csatornákat" - interjú az RTL Group alelnökével
[...]
- De ezek szerint nem látják úgy, hogy a szigorú szabályozás ellehetetleníti a kereskedelmi tévézést Magyarországon. - Nem hiszem. Önök csak a magyar büntetéseket látják, de én azt is tudom, hogy ugyanezekkel a gondokkal küzdünk Horvátországban és Németországban is. Most épp egy kis, szász-anhalti tartományi rádió büntetése miatt van gondunk. Nagyon fontos, hogy objektívek maradjunk a médiatörvény ügyében is, mindig ezt mondom, ha külföldön erről kérdeznek. Ugyanaz történik Nyugat-Európában, mint Magyarországon, de az utóbbit óriási felháborodás övezi. Nem lenne szabad különbséget tenni az országok között.
Az Európai Bíróság kezében a magánpénztári pénzek sorsa
2011. 5. 10. 13:45|Pénzügy » Megtakaritás Az Emberi Jogok Európai Bíróságán támadta meg a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel kapcsolatos döntést a Magyar Helsinki Bizottság tizenkét munkatársa - közölte a jogvédő szervezet.
"Nemcsak az Alkotmánybíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága is korrigálhatja a pénztártagok diszkriminációját” - írta a szervezet, amely szerdán jelenti be lépését Budapesten, a Nemzetgazdasági Minisztérium József Nádor téri épülete előtt.
A Magyar Helsinki Bizottság indoklásként hozzátette: 2011 decemberétől a magyar állam úgy szedi majd be a magánnyugdíjpénztárakban maradtak járulékalapjának negyedét a társadalombiztosítás javára, hogy munkában töltött szolgálati idejüket nem ismeri el. Ez egyértelműen sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt diszkriminációtilalmat - olvasható a szervezet meghívójában. Tavaly október 25-én fogadta el a parlament a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényt. A jogszabály megnyitotta a magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, megszüntette a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való belépésének kötelezettségét, valamint az elmúlt években nyugdíjba vonultak esetében megteremtette az állami rendszerbe történő visszalépés utólagos lehetőségét.
Az LMP a törvény megszavazása után bejelentette, hogy az Alkotmánybíróságon támadja meg a döntést, mert az álláspontja szerint alkotmányellenes, és szabad utat engedett a kormánynak arra, hogy rátegye a kezét a magánnyugdíjkasszákban felhalmozott befizetésekre.
Az MSZP november 5-én az Országos Választási Bizottságnál (OVB) ügydöntő népszavazást kezdeményezett a magán-nyugdíjpénztári tagdíjátutalás felfüggesztéséről. Az OVB nem hitelesítette a kezdeményezést, ezért a döntést az MSZP az Alkotmánybíróságon (Ab) támadta meg. Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott februárban sajtótájékoztatón közölte: a magán-nyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert. A magánpénztári tagságot összesen 102.458-an választották, tehát az összes tag 3,2 százaléka döntött a maradás mellett.
Ugrabugrálj csak...sztem Orbánnak megint elkenik a szája szélét, oszt az ország lassanként elszigetelődik. Kimégy külföldre, oszt mutogatnak rád, ha kiderül, hogy magyar vagy...
A médiahatóság létezése alapvető fontosságú a világ minden országában, de olyan független intézménynek kell lennie, amelynek tagjait a parlament választja meg, és amelyben minden párt és a sajtószervezetek is képviseltethetik magukat - hívta fel a figyelmet a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Frank La Rue, az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
A világszervezet raportőre háromnapos budapesti látogatása végén azt szorgalmazta: Magyarországon legyen a médiaszabályozásról nagyon nyitott párbeszéd, amelybe mindenkit bevonnak, akár azonos, akár eltérő a véleménye.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az ENSZ-különmegbízottal közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormány arra törekszik, hogy a média világa depolitizálódjon. Kijelentette: "meglátásunk szerint nincs szükség arra, hogy a médiatörvényen változtassunk".
Kiderült, hogy kormány a médiatörvény kapcsán nemcsak az unióval, hanem az ENSZ-szel is konfliktusba került. Erről azonban mélyen hallgatott.
A mai ENSZ bizottsági ülésen kiderült, hogy januártól kezdve az ENSZ két külön megbízottja emberi jogi és sajtószabadsági szempontból levelezésben áll a kormánnyal. Nagyon súlyos kifogásokat fogalmaztak meg és pontosan azokat, amelyeket több civil szervezet is jelzett már korábban.
Miután kérdéseikre nem kaptak megnyugtató válaszokat, ENSZ külön megbízott érkezett hazánkba, és az ENSZ emberijogi főbiztosi hivatalának több munkatársa is,
A különmegbízott emellett aggályosnak tartja, hogy 2/3-ados felhatalmazással betonoznak be ügyészt, bírót, és a Médiahatóság tagjait, ez utóbbi egyszínűségét élesen kritizálta. A különmegbízottak szintén azt javasolták a médiatörvény kapcsán, amit korábban többen is, hogy üljenek le a sajtó képviselőivel!
Rendkívül kemény bírálatot fogalmaztak meg az ENSZ emberi jogi tanácsának képviselői a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban, a kényes kérdések tisztázására négytagú különdelegáció érkezett Budapestre.
A látogatás előzménye, hogy a genfi magyar állandó ENSZ-képviselőn keresztül már januárban levélben fordult a magyar kormányhoz Heiner Bielefeldt és Frank La Rue, előbbi az ENSZ emberi jogi tanácsának vallásszabadsággal, utóbbi a szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó különmegbízottja. Mindketten a médiaszabályozással kapcsolatban kívántak kérdéseket feltenni a kormánynak.
Szerintük a médiatörvények elfogadása visszalépést jelent a véleményszabadság területén, a törvénybe ütköző médiatartalmak körét túl szélesen és pontatlanul határozták meg, és a törvények végrehajtását olyan testületre bízták, amely nem független. A két különmegbízott szerint túl tágan fogalmazták meg a jogszabályban azokat az okokat, amelyek alapot szolgáltathatnak a véleményszabadság korlátozására.
Kiemelték, hogy a nemzetbiztonság védelmét nem szabad arra felhasználni, hogy a hatóságok az újságírókat bizalmas forrásaik felfedésére kényszerítsék. Nincs megfelelő garancia arra, hogy ezt nem politikai befolyástól mentesen teszik a törvényben nem részletezett hatóságok – állítják.
Álláspontjuk szerint a Médiahatóság tagjainak kinevezési eljárása nem garantálja a testület függetlenségét. Aggodalomra okot adónak tartják továbbá, hogy a szankciókról a hatóság és nem a bíróságok döntenek. Kiemelték, hogy jelentésükben, amely majd az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé kerül, biztosítani kívánják a magyar válasz precíz tükröztetését. A közigazgatási tárca megküldte válaszát a raportőröknek, akik azonban jelezték: a válaszban foglaltak nem minden esetben oszlatják el a kételyeiket. A két jelentéstevőt Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár hívta meg Budapestre, alkalmat adva arra, hogy a kérdéseket szakértői szinten tisztázhassák.
A Népszabadság információi szerint a delegáció tegnap Hóvári Jánossal, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárával, majd Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével találkozott, utána pedig a Parlament emberi jogi bizottságának tagjaival. Itt Frank La Rue információink szerint a kormányt egy „gőzhengerhez” hasonlította, és azt mondta, talán jobb volna a médiatörvénnyel kapcsolatos folyamatot elölről kezdeni.
Frank La Rue az internet ellenőrzésével kapcsolatban hozzátette, hogy amikor Törökország megtette azt a YouTube videómegosztó portállal, nagyon sokan megkerülték ezt a korlátozást. A szakértő szerint viszont a műsorszórást nem lehet tartalmilag korlátozni, az állam csak a frekvenciák elosztásába szólhat bele.
Frank La Rue április 3-a és 5-e között tartózkodik Magyarországon, ahol a kormány képviselői mellett civil szervezetekkel és újságírókkal is találkozik - tette közzé pénteken a HCHR. A jelentéstevő kedden találkozik a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral, Kovács Zoltánnal, és április 5-én délután sajtótájékoztatót is tart a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban.
A látogatás a magyar kormánnyal zajló párbeszéd és együttműködés része - idézte La Rue-t a szervezet pénteki közleménye. A speciális jelentéstevő, aki a közlemény szerint már többször is kifejezte aggályait a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban, budapesti megbeszélésein arról tárgyal majd, hogyan biztosítható, hogy a módosított médiajogszabályok teljes mértékben összhangban legyenek Magyarország emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeivel - közölte a szervezet.
Eközben Lendvai Ildikó, az MSZP politikusa a Klubrádió adásában azt mondta, kiderült, hogy a kormány a médiatörvény kapcsán nemcsak az unióval, hanem az ENSZ-szel is konfliktusba került, erről azonban mélyen hallgatott. A beszámoló szerint a mai ENSZ bizottsági ülésen kiderült, hogy januártól kezdve az ENSZ két külön megbízottja emberi jogi és sajtószabadsági szempontból levelezésben áll a kormánnyal. Nagyon súlyos kifogásokat fogalmaztak meg és pontosan azokat, amelyeket több civil szervezet és az ellenzéki párt is jelzett már korábban - mondta az ENSZ Emberi Jogi Bizottsági ülésén résztvevő Lendvai Ildikó a Szabad Sávban.
Miután kérdéseikre nem kaptak megnyugtató válaszokat, ENSZ külön megbízott érkezett hazánkba, és az ENSZ emberijogi főbiztosi hivatalának több munkatársa is - mondta az MSZP politikusa. A külön megbízott a ma délutáni találkozón a magyar alkotmány kapcsán is felszólalt. Az ENSZ latin-amerikai jelentéstevője úgy fogalmazott, „az a benyomása, hogy ez a kormány úgy viselkedik, mint gőzhenger”. A különmegbízott emellett aggályosnak tartja, hogy 2/3-ados felhatalmazással betonoznak be ügyészt, bírót, és a Médiahatóság tagjait, ez utóbbi egyszínűségét élesen kritizálta. A különmegbízottak szintén azt javasolták a médiatörvény kapcsán, amit korábban többen is, hogy üljenek le a sajtó képviselőivel - mondta a Klubrádiónak Lendvai Ildikó.
Nem lehet egy kalap alá venni a tévés műsorszórást és az internetet, mert a frekvenciák elosztását az államnak kell szabályoznia, de az internetet nem lehet íly módon ellenőrizni - mondta magyarországi látogatása során a médiszabályozással kapcsolatban az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (HCHR) a véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséért és védelméért felelős speciális jelentéstevője. Lendvai Ildikó, az MSZP politikusa a Klubrádió adásában azt mondta, kiderült, hogy a kormány a médiatörvény kapcsán nemcsak az unióval, hanem az ENSZ-szel is konfliktusba került, erről azonban mélyen hallgatott.
Vagy mégse pukkant ki?Jön a feketeleves az ENSZ-től?
Budapestre utazik az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (HCHR) a véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséért és védelméért felelős speciális jelentéstevője, hogy a médiatörvényről folytasson megbeszéléséket a kormány képviselőivel és civil szervezetekkel. Frank La Rue április 3-a és 5-e között tartózkodik majd Magyarországon, ahol a kormány képviselői mellett civil szervezetekkel és újságírókkal is találkozik majd - tette közzé a HCHR. A látogatás végén, április 5-én sajtótájékoztatót tartanak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. A látogatás a magyar kormánnyal zajló párbeszéd és együttműködés része - idézi La Rue-t a szervezet közleménye.
A speciális jelentéstevő, aki a közlemény szerint már többször is kifejezte aggályait a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban, budapesti megbeszélésein arról tárgyal majd, hogyan biztosítható, hogy a módosított médiajogszabályok teljes mértékben összhangban legyenek Magyarország emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeivel - közölte a szervezet.
A magyar médiatörvény egy része lehet ugyan EU konform, de mint a mellékelt ábra mutatja, nem teljesen magyar konform.
Ovi kényszerből ugyan, de végül is behajolt az eu-nak, viszont 6 hónapja szarja le nagyívben a magyar médiaszakemberek, jogászok és átlagemberek véleményét, javaslatait, tiltakozásait.
A 15-i tüntetés persze már túlnyúlt pusztán a médián, mert ugyanazt a hatalmi arroganciát tapasztalhatjuk az alkotmányozás területén is, a jogalkotás területén is, az adószabályozás területén is.
Ezek összeadódnak, és mivel nem úgy néz ki, hogy a kormányzat képes lenne más irányt szabni hatalomgyakorlási módszereinek, nincs minn csodálkozni, ha ez ellen adott esetben tiltakoznak azok, akik ezzel nem értenek egyet.
Mint ahogy minden civilizált demokráciában ez mindennapos.
Nem az a jellemző, hogy az összes polgár ájult áhitattal figyeli a kormányzati tevékenységet, és tapsol.
Most mondd, vannak sokan, akik nem értenek egyet a kormányzattal, és ennek hangot is adnak.
Pont ezt ismerte el Orbán, mikor az EB az eu írényelvei beemelését vizsgálta és ott értelmezési, forditásí és tartalmi kifogást talált, amit a parlament korrigált.
A médiatörvény MINDEN ORSZÁG SAJÁT HATÁSKÖRÉBE TARTOZIK és annak az EU írányelveivel összhangba kell lenni.
Na most a miénket betüről, betüre átmolyozták és megállapították, hogy megfelelnek az EU írányelveinek a benne foglaltak.
Amit még mindig kifogásolnak nálunk esetleg az több europai ország médiatörvényében is szerepel, tehát a magyar médiatörvény megfelel a sajtó és véleményszabadság, valamint a plurális média müködésének.
Tehát így híteltelenek azok a hazai és nemzetközi hangok, melyek csak a magyar médiatörvény ellen lépnek fel. Elöszőr a saját hazájukba szervezkedjenek és ne pofázanak be más ország belügyeibe.
Lehet itt az embereket politikai céllal megtéveszteni, süt politikai szervezetet léttrehozni, de azt tudni kell, hogy hazugságra és csalárdsággal összecuppantot tömeg, úgyanolyan ellánnal szétszalad, mikor rájőn, hogy rászedték.
Élő példa Gyurcsány lebegjen a szemük előtt, mit értek el vele, hazugságra és csalásra épült hatalmával mit kezdett szétverte még azokat a pártokat is akik pajzsra emelték.
Most nagy média és holdudvari hátszéllel indulnak, de ez elöbb-utobb kipukkan, mert akik szervezik és mozgatják azokat a nép elzavarta és nem kér az álltaluk létrehozott kreaturából. Ídő kérdése az egész.Lásd LMP minek índúlt és mivé lett napjainkra.
jaj nehogy már borítékolj a nevemben. mondhatnám mindenki magából indul ki – de nem mondom…
egyszerűen meg kell(ene) szabadulni az eddigi "közszereplőktől" akik most is minden jó kezdeményezés körül keringenek mint a döglegyek és beköpdösik azokat...
1. A médiatörvény célja a sajtó ellenőrzés alá vonása, ezt mindenki tudja aki tud olvasni. Ha pedig szerinted "ürügy", akkor fel kell tenni a kérdést, hogy vajon miért olyan fontos a kormánynak ez az ellene ürügyként felhasználható törvény??
2. Magyarország önként belépett az EU-ba és ezáltal vállalta, hogy állami szuverenitásának egy részét feláldozza azokért az előnyökért cserébe, melyek a belépéstől várhatók. Hogy mik ezek az előnyök arról lehet vitatkozni.
3. Amennyiben Orbán nem ismeri az európai szabályokat, vagy nem akarja azokat betartani, akkor ne legyen egy EU ország miniszterelnöke.
Te úgy képzeled el a kormányzást és egy szuverin ország parlamentjének müködését, hogy törvényhozását attól teszi függövé, hogy melyik politikai társulatnak tettszik vagy nem.
Ha nem a médiatörvény akkor jőn más, minthogy volt előtte is támadás a bankadó és különadó, Simor úr fízetése, IMF és sorolhatnám. A gondja az volt a jelenlegi bagázsnak, hogy hiába cuppantak rá nem lehetett mozgósítani a médiát, mivel gazdasági témákról volt szó.
A médiatörvény az a törvény amivel hecckampányt indithattak, mivel a közvetlen szereplőket tudták mindenféle kitalácíókkal és emberi jogok meg demokrácía jelszavakkal az egész nyugati kulturkört bevonni az akcióba.
Itt a médiatörvény ürügy a kormány elleni támadásnak és ezzel nagy felületet biztosítani az egyébb szokásos aljaságaik hangoztatásnak, fasiztázást, antiszemitását, antidemokratikus diktaturaépítést elővezetni, melyet a ballliberális csatornákon szét lehet teriteni. Ennek vagyunk a szemtanui meg annak, hogy kidugta a fejét a hatalom közeléből elzavart, a parlamentből kiejtett csapat indult támadásba és szövetségest kaptak a színtén levitézlet szocik és az előretolt liberális LMP.-től.
Néz végig a felhozatalon akik ezt a vasat ütik. Ez egy kemény politikai harc. Az társadalom bölcseségén múlik az, hogy beveszik-e húsz év után a maszlagot, vagy a tapasztalataik és az életösztönük felülkerekedik-e.
