pénzmozgások mögött nem volt reális teljesítmény, illetve szolgáltatás. Magyarország átvette a rendszerváltás után azokat a szabályokat, amelyek a fejlett Nyugatot jellemezték. Ez számunkra azért is kedvezőtlen volt, mivel a külföldi hitelektől függtünk, és függünk jelenleg is. Ezzel együtt a 2007-es pénzügyi válság úgy ért minket, hogy mind az államháztartás, mind pedig a lakosság el volt adósodva.
üres zsebbel gyenge termékszerkezettel gazgasági liberalizmust támogatni nem lehet !!!!!!!!
A megszorítások helyett a gazdaságélénkítés kerülhet előtérbe
A 2007-ben kezdődött válsággal együtt nyilvánvalóvá vált, hogy a liberalizmus társadalmi és gazdasági szinten is befuccsolt. A gazdaságpolitikai váltás hozadéka lehet, hogy erősödik az állami felügyeleti rendszer, a szabályozás, illetve a tulajdonosi szerep. A lakosság eladósodottságának mai szintjéhez az is hozzájárult, hogy a szocialista-liberális kormányok alatt szinte ellenőrizetlenül lehetett hitelhez jutni.
A közelmúlt liberális politikájával szemben felerősödik az állam gazdaságirányító szerepe, ami egyben lehetőséget nyújt arra, hogy megélénküljön a belső piac, mérséklődjön az államháztartás, valamint a lakosság eladósodottsági szintje, és csökkenhet a nemzetközi nagyvállalatokkal szembeni függőségünk is. E tekintetben kedvezően alakul a nemzetközi környezet is, mivel a nyugat-európai és észak-amerikai pénzügyi válságkezelés idején felértékelődik az állami szerepvállalás nyilatkozta lapunknak Lentner Csaba közgazdász, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tudományos rektorhelyettese. Az aktívabb gazdasági részvétel elsősorban abban nyilvánul meg, hogy megerősödik a szabályozói, vagyis a felügyeleti rendszer, állami befolyás alá kerülnek vállalatok, különadókat vetnek ki különböző szektorokra. Emellett a termelőszférának célzottan juttat forrásokat az állam, de legalábbis az eddigiekhez képest jobban beleszólhat, hogy ilyen esetben mire lehet elkölteni az adófizetők pénzét.
A piaci fundamentumra épülő liberális gazdaságpolitika, amely a rendszerváltástól, de leginkább a 2002-es szocialista-liberális hatalomátvételtől teljesedett ki hazánkban, nem magyar jelenség. Lentner Csaba szerint nemzetközi szinten elsősorban Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a hetvenes években bontakozott ki az a liberális gazdasági irányzat, amelynek alapján a pénzügyi szektor rátelepedett a reálgazdasági szférára. Ekkortól volt megfigyelhető az állami tulajdonosi szerep háttérbe szorulása, kezdett felhígulni az állami szabályozó rendszer, gyengült a piaci szereplők felügyelete, teret kapott viszont a pénzügyi spekuláció, a pénzmozgások mögött nem volt reális teljesítmény, illetve szolgáltatás. Magyarország átvette a rendszerváltás után azokat a szabályokat, amelyek a fejlett Nyugatot jellemezték. Ez számunkra azért is kedvezőtlen volt, mivel a külföldi hitelektől függtünk, és függünk jelenleg is. Ezzel együtt a 2007-es pénzügyi válság úgy ért minket, hogy mind az államháztartás, mind pedig a lakosság el volt adósodva.
A nemzetközi piacokat 1973-tól 2007-ig négy nagyobb gazdasági, illetve pénzügyi válság rengette meg. Figyelemre méltó az is, hogy 1929 és 1973 között nem volt globális szintű gazdasági válság, mert aktív állami befolyás érvényesült a gazdaságban. A hetvenes években 197374-ben volt az olajválság, 1987 októberében a világ vezető tőzsdéje, a Dow Jones az 1929-es válságot meghaladóan 23 százalékot zuhant, 19971998-ban pedig az ázsiai krízis rendezte át a világpiacot. A 2007-es válság pedig arra mutatott rá, hogy mind társadalmi, mind pedig gazdasági értelemben befuccsolt a liberalizmus.
Nálunk 20022008 között gazdaságélénkítés helyett a szocialista-liberális kormányok megszorításokkal akarták az államháztartási hiányt csökkenteni a 2006-os 10,3 százalékról 2010-re három százalékra. Új munkahelyek alig létesültek ebben az időszakban az országban, viszont az életszínvonal fenntartása és a társadalmi elégedetlenség megfékezése céljából szinte ellenőrizetlenül jutott hitelekhez a lakosság. Hazánkban 2004 és 2008 között évente húsz százalékkal emelkedett a kihelyezett hitelek aránya, miközben a szabályozó rendszer lehetővé tette, hogy a hitelképtelenek is kölcsönhöz jussanak.
A gazdasági függőség a demográfiai helyzetre is hatással volt, 1990 és 2009 között például 638 ezer fővel csökkent a 14 éven aluli lakosok száma az országban. Most ebben is változást hozhat az a gazdaságpolitika, amely nem az eladósításra, hanem az élénkítésre épít.
Elnézést, hogy csak így beleírok a diskurzus közepébe, de sokáig kerestem sikertelenül az eddigi hozzászólások között, hogy kinek mi hiányzik egy liberális Magyarországhoz. Mik azok az álnok tilalmak, amelyek korlátozzák a szabad szellem kibontakozását?
A görög ábécét a görög nyelv írására használják a IX. század vége (vagy a VIII. század eleje) óta, egészen napjainkig. Huszonnégy betűből áll, az első és legrégibb olyan ábécé, amely minden magán- és mássalhangzót különálló szimbólummal jelöl. Az ősi görögben egyes betűket számokként is használtak körülbelül a Kr. e. II. századtól fogva, ezeket görög számoknak hívják.
természetesen nem várom el hogy elmenj Meaculpa országba. Ahhoz bizonyos fokú tudatosság és szerénység kéne. Ha a szín és aláhúzás nem elég figyelemfelkeltő, leírhatom nagyobb betűkkel is. Örülök, hogy tágíthattam tudásod határait.
Nos nagyarcu olvtársam, akkor mesélj nekem valamit a görög számokról. Ne a rómaiakról, ne az arabokról, ne az indiaiakról, hanem a görög számjegyekről. Érdeklődve figyelek.
Azért ha Horthyra hivatkozol, ne feledkezz meg róla, hogy az általános, titkos választójogot csak közvetlenül a háború előtt terjesztették ki az egész országra...
Egyszer azt mondja a sok egyszerű, hogy a liberálisok nem dolgoznak. Máskor azt, hogy mégiscsak, hiszen a Dunába mossák a nehézfémet és a cserzett bőrt. Bár én eddig azt hittem, hogy ezt különböző szakmák művelői teszik, liberális nevű szakma pedig nincs.
Ehh, te nem veszed észre, hogy Derek liberálisan "élni hagy".
Ha akrsz mosakszol, ha nem akarsz nem mosakszol.
Sajnos a liberálisok nem veszik észre, hogy hiába biztosítják a nyomorba taszítottaknak a szabadságot, ha azok éppen a nyomor miatt nem tudnak élni vele.
Ha nem utazhatsz külföldre nyaralni az diktatúra.
Ha nem is tudnál, mert nincs mibűl az liberalizmus.
"Erről az jut eszembe, hogy a svájciak, hollandok, franciák ma is átlagban 3 naponta fürdenek, amit a magyarok már valamikor a 60-as években felülmúltak."
Nem biztos,hogy ma egy borgyogyasz egyet ert a napi furdessel kiveve az hajlatokat es az intim reszeket. Csak az ember elszokott a a termeszetes emberi szagoktol:-)) Mestersegesen illatositja magat mindenfele kemiai dolgokkal ,nem biztos hogy ez a jo.
"Ez úgy is felfogható, hogy a régiek meghagyták az erőforrásokat és a jövőt az elkövetkező nemzedékeknek. A jelenkor nem adja tovább."
Mivel nem is ismertek ezeket az eroforrasokat, technikai eszkozeik sem voltak a kitermelesukre vagy alig, nem volt nagy teljesitmeny, de voltak eroforrasok amelyeket a vegletekig kizsakmanyoltak pl a mediterran videk erdoit mar a gorog korok ota es a romaiak alatt is,emiatt lett csupasz erodealodott karszt Kreta,es a Velebit es a gorog hegyek ,szigetek , mert kellett a fa a hajoepiteshez,tuzelonek ,epitkezeshez stb. A maguk szintjem ok is elvegeztek a kornyezet rombolasat. Az amerikaba kiment betelepulok is mit csinaltak eloszor ,erdot irtottak ,hogy legyen nekik termofold az oslakosok legnagyobb megdobbenesere,akik egyutt eltek a termeszettel igaz ok is elkovettek a maguk termeszetrombolasat joval elobb amikor kiirtottak az amerikai kontinens nagypatas kerodzoinek jelentos reszet a boleny kivetelevel. Ugyhogy minden "civilizacio" elvegezte a munkajat a maga koraban es szintjen.Onnantol kezdve,hogy valamikor Mazopotamiaban es a kinai folyovolgyekben feltortek a foldet a mezogazdasagi monokulturaknak.Dehat mas valasztas nemigen volt.
Nem lehet összehasonlítani, de ezen le lehet látni, hogy van fejlődés. A fejlődést pedig nem az inkvizíció hozta, hanem a lassan növekvő szabadság. Ha maradt volna mondjuk az inkvizíció és a boszorkányégetések, akkor a tudósok nem fejlődhettek volna, mert vagy kivégezték volna őket, vagy csendben maradtak volna. Csak a nagyobb szabadság, tehát a liberalizmus hozhatta a technikailag fejlettebb világot és a hosszabb emberéletet is, bár tudjuk nem mindenki él hosszú életet. De semmi nem tökéletes, problémák lesznek mindig, míg az emberi faj fennmarad.
Azert gondolom par perc alatt megtanulna:-)) De eppen ezert nem jok az ilyen osszevetesek. Mert ami ma a csoroknal is termeszetes,az 50 evvel ezelott meg kevesek luxusa volt ,vagy eppen nem is letezett.Ossze lehet hasonlitani a 18. szazadi Svajc-t a 18. szazadi MO-al az OK, de nem lehet osszehasonlitani a mai MO-ot mar a 20 evvel ezelottivel se. Ma MO-ot a mostani Svajc-cal vagy Ausztriaval vagy akar Bangladesp-sel lehet osszehasonlitani, minden a maga koraban.
A kozepkorban az egyik legnagyobb jarvanyveszelyforras a viz volt .Nem veletlen,hogy sok helyen a foldesurak es tobbek kozott Bethlen erdelyi fejedelem is kotelezte a parasztokat a szolotermesztesre es a borkeszitesre ,mert az steril.
Hát igen, és ezt csak a liberalisabb gondolkodás hozhatta, mert szabadabban tudtak gondolkodni a gondolkodók és nem az volt a fő problémájuk, hogy hány angyal fér el a tű hegyén, hát és nem utolsósorban akkor már nem égették el őket máglyán.
"Hát ha felébrednének a jobbágyok akik mondjuk 1788-ban születtek, vagy akár a prolik akik 1869-ban születtek, csodálatos gazdagságnak néznék a mai nyomort"
Hogy a fenebe ne,hiszen 1788-ban meg a leggazdagabb magyar arisztokratanak sem volt kozponti futese, vizbliteses WC-je se furdoszobaja. ma a legcsorobb panellakonak is ott vannak ezek. Akkoriban a gyerekhalandosag a leggazdagabb uraknal sem volt sokkal jobb mint a jobbagyaiknal.
Hát ha felébrednének a jobbágyok akik mondjuk 1788-ban születtek, vagy akár a prolik akik 1869-ban születtek, csodálatos gazdagságnak néznék a mai nyomort. Persze nem azt mondtam, hogy minden rendben.
Ha férjhez menne vagy férhez ment azért már nincs érvényben a "jus primae noctis". Ezt azért legalább nevezhetjük haladásnak. Nem?
"A menyasszonyhágás ("miskázás", "arafektetés") előzménye alighanem a középkorban elterjedt "első éjszaka joga" (jus primae noctis). Ennek során a friss arának kötelessége volt a földesúrral hálni a nászéjszakán. A jus primae noctis egyes helyeken pénzzel megváltható volt, de az anyagiakban nem igazán szűkölködő uraságok ritkán szalasztották el a könnyen jött pásztorórák lehetőségét."
A kutatók a kísérletben részt vevők genetikai adatait vetették össze a kapcsolati hálóikkal, és a politikai nézeteikkel. Azt találták, hogy a DRD4 kódnevű gén egy speciális variánsa, ami az agyban a dopamin hormon működését szabályozza, az átlagnál sokkal többször szerepelt a liberális elkötelezettségű emberekben. A génvariáció jellemzően akkor jelezte nagy biztonsággal az ideológiát, ha az adott tesztalany szociálisan aktív volt a kamaszkorában, vagyis sok barátja volt, élénk társasági életet élt.
Nem leptél meg. A liberalizmust rossznak tartod. Én jó dolognak, a legjobbnak ami az emberiséggel történhetett.
Ez egyébként talán már azóta folyik mióta ember az ember. Vannak akik több szabadságot igényelnek, illetve a szabadságot szeretik, és van a másik oldal az uralkodó típusúak, szolgalelekűek és akik félnek a változásoktól. Természetesen feketén-fehéren rajzolom le a problémát, de valójában sokkal színesebb minden. Persze ez nem azt jelenti azt sem, hogy a konzervatív oldal a gonosz, a liberális a jó.
A történelem bizonyítja, hogy mindig a szabadságszeretők hoztak új szeleket a társadalom életébe, az ókortól a napjainkig. A középkorban is a konzervatív erők tiltották a liberális gondolatokat, egyáltalán nem hiszem, hogy csak rosszakaratból, inkább abban hittek, hogy a világ úgy jó ahogy van, ahogy az Isten megteremtette. Persze voltak csúnya dolgok, az inkvizíciótól a háborúkig. De háborúk még ma is vannak. Mondjuk Galileo sem mondhatta meg nyíltan a véleményét. De a világ mégis lassan liberálisabbá vált fokozotosan. Itt egy kis szabadabb gondolat, ott egy kis szabadabb mozgás. Itt egy tudós gondolatai, ott egy jobbágyfelszabadítás. Itt egy forradalom, ott sajnos egy népirtás. A szabad gondolatok a szabadság mellett természetesen negatív dolgokat is felszínre hoztak, de gyakran tudatában sem vagyunk, hogy sokkal több a pozitívum.
Például néhányszáz éve az egész család szépen elment akasztást nézni. Most meg helyette a mondjuk a Való világot nézi a család.
Sokan mondják, a múltban a fiatalok nem voltak ilyen rosszak, mint ma. Miért voltak jobbak? Jobb volt a háborúban másra lövöldözni? Vagy 56-ban embereket kínozni? Vagy elszökni az országból? Vagy a szocialista társadalom annyival jobb volt? Ugyan! Én fordítva látom. A világ egyre jobb, természetesen hullámvölgyekkel, van amikor valóban rosszabb, mint néhány évvel ezelőtt. De lassan azért fejlődik a világ. Mondjuk közülünk a többség nem rabszolga, mint régen, nem jobbágy, a gondolatait bárki megfogalmazhatja, bárhová utazhat, hiszen nincs röghöz kötve. Ha nem lettek volna liberális gondolatok, még mindig gladiátorversenyeket néznénk, jobb esetben vasárnap délután akasztást és nem lélekromboló Valóvilágot! De inkább a ValóVilágra szavazok, bár személyesen nem nézem, mert nem érdekel. De örülök, hogy választhatok a ValóVilág vagy egy könyv között, és még van millió lehetőségem, és nem akasztást kell nézni egyetlen szórakozásként.
