Aki a cseresznyét szereti és szeretne cseresznyefát nevelni udvara előkertjében díszfaként, vagy gyümölcsösében a terméséért, az itt sokmindent megtudhat! ("A cseresznye édes meggy, a meggy savanyú cseresznye".)
Cseh fajta és csupa jókat írnak róla: kiváló ízű, nagy termésű, hasonló a Germersdorfihoz, de sokkal többet terem, ropogós, gyümölcse sokáig a fán tartható, a hűtőben több hétig eláll és a rákot is gyógyítja.
Magasan nem próbáltam csak ahogy irtam, oldalágakba--- azok nem pusztultak ki. Amit
alacsonyan egészen földhöz közel, azok azért is pusztultak ki--nem irtam eddig bocs- mert
nem helyben kelt--sarjról, vagy netán magról-- alanyra, hanem máshol oltottam be, és ugy
ültettem át, ez sem mindegy.Több évig éppen, hogy csak növögetett, végül kipusztult. Betegséget
nem észleltem rajtuk, közben ezeken is--ahogy mások is irták- rávastagodott.
Helyben kelt és hagyott meggyen bizonyára nem pusztult volna ki!?
Már vannak magról cseresznyéim, igy többet nem fogok tőben meggyre cseresznyét, viszont magason
elágzásokba lehet ismét, hamarabb terem és nem nő nagyra, nem kell hozzá létra. Fosókán sem nő annyira, mint vadcseresznyén, igy ajánlom akinél a fosóka diszlik nagyon. Egyébként őszi sem nő nagyra s hamarabb terem fosókán. Volt korábban egész törpe őszim 2-is Következő évben termett. Igaz nem volt hosszú életű üdv PJ
Ez így teljesen rendben levőnek tűnik. A 2m talajvíz fáknak elérhető, ha fejlődnek. Én is úgy vettem észre, hogy a cseresznye, amelyik idén lesz 10 éves, már nem sínylette meg az aszályos nyarakat.
Még annyit tehetsz, hogy a fák alá annyi nyesedéket, aprítékot terítesz, amennyi csak jut. Gátolja a kiszáradást, és segíti a talajéletet.
2 éve 21 gyümölcsfát( vegyesen) ültettünk, egy kis bérelt markolóval nagyjából köbös gödrök, felső réteg jobbra, alsó balra, visszatemetésnél 1-2 talicska érett trágya, rá a felső alulra és az alsó( ahogy a nagykönyvben) felülre, az egészet jól ledöngölve. Aztán az 50x50-es ültető gödörbe kaptak perlit-alginit keveréket, így kaptak egy indítást,nagyon szépen fejlődnek úgy számolom idén elérik az alsó trágyát és kapnak egy újabb löketet. Ami még plusz, a terület egy völgy alján van, kb 2m-nél talajvíz van, ha ezt elérik, talán még a locsolásra se lesz gond.
Lazításra éppen a perlit is jó lehet, de az nélkülözi a többi előnyt.
Eredetileg, a természetben úgy folytak a dolgok, hogy az elhalt élőlényekből a felszínen humusz képződött, és azt a talajban áskáló állatok tevékenysége keverte mélyebbre. Nehéz agyagtalajokon ez emberi mértékkel igencsak időigényes.
Abból indulok ki, hogy ha az agyagtalajt dúsítom trágyával, akkor a fa több tápanyagot fog felvenni, mert azért agyagtalajban is tud tápanyagot felvenni, csak nehezebben, mint laza talajokban.
Többféle ültetési technikát is kipróbáltam. Ástam kis gödröt, abba az eredeti talajt tettem, aztán ástam nagy gödröt, amibe fekete humuszos talajt raktam. Nekem az utóbbi módszer jött be. Igaz, hogy kinövi az 1X1 méteres területű és kb. 50-60 cm mély gödröt, de a termőföldben megerősödött gyökerek segítségével a fa jobban növekszik a későbbiekben is. A szomszéd csak egy kis lyukat ásott a fáinak, látszik is az eredménye. Szenvednek a növényei, alig nőnek valamit.
Lehet itt is irtam, vagy csak máshol: meggyre magasan mindegyik elágazásba (4-5)
oltottam ugyanakkor más-más fajta cseresznyét, mind vastag lett, de nem vastagodtak rá
Amire csak egy cseresznyét---vékony meggy alanyra- arra mind rávastagodott, és több év és mind elpusztult
Viszont van 2 fosókára cseresznye oltásom, amire alig vastagodott-szinte alig látszik - és teremnek egészségesek. Cseresznye nem szereti a levegőtlen kötött talajt, ki is pusztult sok, mióta magról ültetem a cseresznyét --legjobb bagó, vad, vagy éppen apró fajták- mind megmaradt s egészséges. Van amibe oltottam, van ami igy maradt egyenlőre--5-6 évesek, de még csak egyik termett 4-ből.
Ez a fa telepítésekor talán lehet, de később azt a fél m3-t kinövi. Agyagos talajban ennél nagyobb talajcserét csinálni nem igen lehet, hacsak nem munkagéppel.
Az agyagos talajokat elég nedvesen kell tartani, hogy í víztartalomnak legalább egy része ne kötődjön olyan erősen. Ezzel párhuzamosan ajánlatos lazábbá, levegősebbé tenni, mert a víz és a levegő versengésben állnak a részecskék közötti térért. Legjobb erre (is) a humusztartalom emelése.
Az, hogy a talajban jelen legyenek a tápanyagok, szükséges feltétel, de nem elégséges. A felvehetőség is fontos. Egy homok nagy kőzetszemcsékből áll, amelyeknek a belseje elzárt. Kevés vizet tud megkötni, de azt a növény könnyen átveszi tőle. Az agyag sok vizet köt meg, de erősen; a növény nehezen veszi el tőle. A tápanyagok pedig oldott formában felvehetőek. Mondjuk a sorrend a fordítottja annak, ahogy írni szokták: a gyökér előbb aktívan bejuttatja az ionokat, aztán a víz passzívan követi őket.
A talajom nehéz agyag, a növények alig tudják felvenni a tápanyagot emiatt. Régebben én sem trágyáztam a fákat, de egy ideje szervestrágyát és műtrágyát is használok, mert enélkül gyakorlatilag alig fejlődnének.
Én nem tartom a műtrágyát például ördögtől való dolognak. A mértékre kell vigyázni, mert a túladagolása kifejezetten káros.
A telek hegyvidéken van. Az egyik közeli telektulajdonos elkezdett fúrni a területén és 40 méter mélységben talált vizet, szóval a talajvíz nagyon mélyen helyezkedik el.
Én kb. 40 éve fejmagasságban oltottam és azonnal elágaztattam négyfele. Így olyan fám lett aminek a törzse és a négy alsó oldalága egyforma vastag lett. Jópár év alatt kb. 20-20 cm átmérőjű. Az is kicsit furcsán nézett ki, de nem tört le, bírta a törzs. Münchebergi korai volt.
Találtam tavalyi videót a fáról, amely 2023. június 27-én készült és még voltak érésben lévő szemek. 2023-ban valószínűleg az időjárás miatt később kezdődött az érés.
Többen mondjátok, hogy nem annyira veszélyes ennél a fajtánál a repedés. Bízom benne, hogy idén szerencsém lesz, mert elképzelhető, hogy tényleg valamilyen egyedi probléma lehet nálam. Szóval a terv az, hogy minimum szüretig hanyagolom a szerves trágyázást és műtrágyázást. Jobb ötletem nincs.
