A fehérorosz kisgyereket és a mari kisgyereket is arra kényszerítik, hogy oroszul tanuljon az iskolában. Vajon ez a kettő ugyanaz? Netán van némi különbség? Járjuk körül!
A realitast elobb-utobb elismertek volna, vegulis csak akkor voltak hajlandok egy magyar kormanyt elismerni, amikor a romanok kivonulasa utan mar a rend helyreallitasa erdekelte oket. Karolyi reszerol hiba volt az elismeresert engedmenyeket kicsikarni, mert az elismerest igy sem kapta meg, viszont ha tartott volna valasztasokat, akkor legitimalhatta volna magat, es nehezebb lett volna sokkal a franciaknak fenntartani az allaspontjukat.
A ruszinok kapcsan igazad van, az iro-kolto allaspontja nyilvan nem egyezik az egyszeru emberekevel, akik jelentos resze sem akkor, sem ma nem volt es nincs tisztaban azzal, hogy a ruszin az kulonbozo nemzet lenne a Karpatok tuloldalan elo ukranoktol (sot ok abban sem biztosak, hogy az oroszoktol kulonbozo nemzet lennenek, nem veletlen, hogy pl. a mostani valasztasokon is hajlamosabbak a keletukran beagyazottsagu partokat tamogatni...), ami azt jelenti, hogy kulonallo ruszin nemzet sem igen letezhet.
Lényegében ez a másik dolog, amiben okosabbak lehettünk volna: bizonyos értelemben nem lett volna nekünk rossz, ha erősítjük bizonyos nemzetiségek (ruszinok és szlovákok) nemzeti öntudatát (persze csak módjával), aminek a lényege az lett volna, hogy ők azért eléggé különböznek az ukránoktól és a csehektől, úgyhogy nehogy azokkal akarjanak (ellenünk) szövetkezni. Valami olyasféle ruszin öntudat nem biztos, hogy ártott volna, mint amilyen mondjuk a velszi öntudat, ami egy nagyobb, brit öntudat része, és azért egyre többen beszélnek már ott is angolul...
Na mindegy, a topikokban utólag mindig könnyű újabb és újabb módszerekkel megállítani Trianont. :)
Ez így van, bár a ruszin nyelv is olyan dolog, hogy pl. a XIX. században nemigen gondolták az ukrántól különbözőnek (és mindkettőt "rutén" néven illették). A másik dolog, hogy nem tudom, a ruszin lakosság mekkora része gondolja magát igazán különbözőnek a hegyek túloldalán élő ukránoktól...
a kárpáti krónikában (m1) ma délben adtak egy riportot petróczi iván ugvári ruszin költővel, műfordítóval akit arról kérdeztek mikor volt a legjobb a ruszinok dolga? az öregedő költő édesapjára kivatkozva azt mondta, a magyarok második korszakában 1939-44-közt, sosem jelent meg annyi ruszin nyelvű, támogatott (!) irodalom, mint a visszacsatolást követően. (45-89 közt tilos volt ruszinul publikálni, de most az ukrán korban se sokkal jobb, kizárták az ukrán írószövetségből, mert felvetette kárpátalját nyilvánítsák ruszin autonóm területté).
Magyar viszonylatban en a szlovakok es rutenok magyarositasat latnam a XIX. szazadban legkecsegtetobbnek. Nemzeti ontudatuk nekik volt a leginkabb kialakulatlan, anyagilag fejletlenebbek, szegenyebbek voltak, szamukra kulturalis es gazdasagi emelkedest hozott a magyar nyelv tanulasa, es naluk volt a legkisebb ellenallas a magyarositassal szemben, a szlovakok eseteben meg az egyhazszervezet is ezt tamogatta.
De igazibol nem ezen mulott Trianon, a szlovakok es a rutenok maguktol nem akartak csehszlovakok lenni, az egesz Karolyiek benasagan mulott (ami mar nem ennek a topiknak a temaja). Ha katonailag megvedjuk (konnyuszerrel) a nemletezo csehszlovak hadseregtol a Felvideket, akkor a szlovakok talan meg autonomiat is csak a szlovaklakta teruletek egy reszere kertek volna.
A topik pont arrol szol, hogy ezt addig konnyu megtenni, amig nincs nemzeti ontudatra ebredes (a szlovakok, romanok, horvatok, vagy a nyugat-ukranok nemzeti ebredese kabe egyidoben tortent a mienkkel, talan a szlovakoke nemileg kesobb), es foleg ha hasonlo a nyelv (ez az okcitanoknal, az ukranoknal, a svaboknal teljesult, a szlovakok, romanok, stb. eseteben nem), mert ez esetben a helyiek ezt nem elnyomaskent fogjak megelni, azaz nem lesz durva ellenreakcio (dacbol csakazertse beszelek a hivatalos nyelven). Azaz mi akkor se tudtuk volna megtenni, ha akarjuk.
Masreszt a szlovak es roman elszlovakositas/elromanositas eleg nagy komponense volt a tomeges menekules a ket vilaghaboru utan, a tomeges kivandorlas, a tomeges kitelepites, esetenkent tomeggyilkossagok, a szerbeknel meg a jugoszlav haboru is bejatszott... Ezek lettek volna forditva a XIX. szazadban, elmagyarosito politika eseten? Kotve hiszem.
A skotok helyzete meg nem ilyen egyertelmu. A skot gael nyelv Irorszagbol jelent meg (az ir nyelv egyik dialektusa lenyegeben) kb. egyidoben az angollal, es mikozben Del-Skocia (az alfold) elangolosodott, akozben Eszak-Skocia elgaelesedett. Elotte pedig Del-Skocia briton, Eszak-Skocia pikt nyelvu volt (a piktrol azt gondoljak altalaban, hogy egy kelta nyelv lehetett, de valojaban ez nem biztos, es szinte semmit nem tudunk rola). A gael (ir) nyelv kesobb egy darabig terjedt del fele (az angolt kiszoritva), majd ez a trend meg a skot fuggetlenseg idejen megfordult, es mara az angol lenyegeben teljesen kiszoritotta az ir (gael) nyelvet. (Irasban mindig az irorszagi irt hasznaltak, ritkan irtak le a helyi dialektust, ami a szoros kapcsolat miatt amugy is alig kulonbozott az irorszagi irtol.)
De ez nem igazi elangolositas, mivel a tortenelemben amiota skotok leteznek (lenyegeben Skocia egy foldrajzi es politikai fogalom volt, es a lakoit neveztek nyelvtol fuggetlenul skotnak), azota egy eleg nagy reszuk mindig is angolul beszelt, es a tobbiek angolosodasa mar joval a fuggetlenseg elvesztese elott megkezdodott.
Skocia inkabb Svajcra hasonlit, egy angol (nemet) dialektust beszelo es irasban a standard angolt (nemetet) hasznalo nepcsoport megorzi kulonallasat, es idovel onmagat teljesen kulonallo nepnek/nemzetnek tekinti. Persze a hasonlosag csak akkor lehet teljes, ha Skocia is megszerzi a teljes fuggetlenseget, ami azert nem biztos.
amíg a középkort általában a multietnikumú államok, birodalmak jellemezték addig a polgári forradalmak teremtették meg a modern nemzetállamokat. a középkori államokban általában mindegy volt milyen nyelven beszél az alatvaló, csak fizesse az adót. az államigazgatás nyelvét is csak egy szűk rétegnek kellett ismernie, a sereg sem követelte meg a katonától az egységes nyelvet - az elég volt a vezérek és környezetük esetében, csatában pedig zászló és kürtjelekkel kommunikáltak.
az angolok billentették először a rendszert, mikor begyűrték a kelta népeket: először a velszieket, majd az íreket és a skótokat asszimilálták. előbb nyelvileg, majd jórészt vallásilag is ( kivétel írek, ahol a függetlenségpártiak megmaradtak katolikusnak, a beolvadók meg anglikánra váltottak).
a klasszikus példa (kontinentális) a franciák. a polgári forradalom idején miközben a politikai szabadságot tűzték zászlajukra nem mellékesen legyűrték a nemzetiségeket. radikálisan átrajzolódott az etnikai kép. a francia nemzetállam nem ismerte el a kisebbségeket, például véresen megtizedelték a bretonokat, visszaszorították a falusi családok otthoni nyelvévé az anyanyelvüket, de nem jártak jobban a baszkok, flamandok (flandria!) oxitánok és az olaszok se. - - a franciák lettek a modern nemzetállamok példaképe.
amennyiben a magyarok is a liberális nemzetiségpolitika helyett ( kulturális asszimiláció, emancipáció) a francia utat járják a kiegyezés után a világháborúra sokkel másabb, központosított, nemzetiségileg egyszínűbb képet mutatott volna a Magyar Királyság ( két generáció elég lett volna, mint látjuk a románoknál, szerbeknél, szlovákoknál).
Bar ismerek tirolit, aki sajat allitasa szerint gyakorlatilag az elso naptol kezdve megertette a svajcinemetet. Az emlegetett nemet ismeroseim azt hiszem kivetel nelkul berliniek...
Tiroli helyett vorarlbergit kellett volna irnom, csak faradt voltam. Tiroli haverom azert mashogy beszel, valahogy sokkal osztrakosabban.
az államhatárok és a nyelvi határok nem esnek egybe a német nyelvi térben.
Ez igaz, de azert a nemetesites miatt a nemzettudat is kb. egybeesik az allamhatarral (nem nagyon van "hataron tuli svajci kisebbseg", se elismerve, se nemzettudatat tekintve, meg akkor sem, ha kb. ugyanazt a dialektust beszeli), masfelol pedig a hochdeutsch hasznalataban is van kulonbseg: a hatar nemet oldalan a bankban vagy hivatalban az ugyfel es a tisztviselo egymassal hochdeutschul fog beszelni a nemetesito politika miatt, aztan hazamennek, es mindketten a dialektust (ami kb. a Schwiizertüütsch helyi valtozata) hasznaljak a csaladjukkal, azaz valodi diglosszia ervenyesul. Ellenberger a hatar svajci oldalan a bankban es hivatalban is a svajcinemetet hasznaljak, es a hochdeutsch-ot csak irasban hasznaljak. Nem is beszelve arrol, hogy a Schweizerhochdeutsch-ot hasznaljak irasban is, ami azert kicsit kulonbozik irasban is a nemetorszagi Hochdeutsch-tol. Pl. Fahrad vs. Velo, es azt hiszem a nemetek parken-t irnak ott, ahol a svajciak parkieren-t, Couvert-t irnak Kuvert vagy Umschlag helyett, stb. Nem nagy kulonbsegek ezek, de azert lathatoak, es amennyire en tudom, eleg pontosan igazodnak a hatarvonalhoz.
Ja és svábföldi németnek vagy tiroli osztráknak (tehát a szomszédos felső-allemán dialektusok beszélőinek) sokkal könnyebb megérteni a svájcinémetet, mint egy berlininek, hiszen ők otthon sokszor hasonlóan beszélnek. (A sváb különösen a német határ mentén hasonlít a svájcinémetre.)
Ez is azt mutatja, hogy az államhatárok és a nyelvi határok nem esnek egybe a német nyelvi térben.
Ismerek olyat, aki minimális német (nem svájcinémet, hanem egyáltalán német) nyelvtudással képes pincéri teendőket ellátni, tehát nem értékelném túl az ezzel kapcsolatos nyelvtudást. Az étel, ital megrendelése, az azzal kapcsolatos panaszkodás, extra kérések, a végén a fizetés, megkérdezni, hogy ízlett-e (bár azt a pincér csinálja), megérteni, mit mondott (de talán az se nagy baj rövid távon, ha nem érti meg...), ezek nem nagy dolgok.
Szerintem a nyelvi megértés ott kezdődik, hogy egy ismeretlen egy ismeretlen szervezettől felhív telefonon, és öt mondatban átlagos élőbeszéd sebességgel elhadarja, hogy mit is akar. Ide az általam ismert német anyanyelvűeknek minimum több hónap eljutni, de ha a munkájukban a munkatársaik nem egyfolytában svájcinémetül beszélnek, akkor sokkal hosszabb is lehet.
Ja és svábföldi németnek vagy tiroli osztráknak (tehát a szomszédos felső-allemán dialektusok beszélőinek) sokkal könnyebb megérteni a svájcinémetet, mint egy berlininek, hiszen ők otthon sokszor hasonlóan beszélnek. (A sváb különösen a német határ mentén hasonlít a svájcinémetre.)
Középiskolás koromban két tannyelvű iskolába jártam, az első év végétől divat lett német nyelvterületre járni nyárra dolgozni. Én speciel Dél-Bajorországba kerültem, de több ismerősöm, barátom megjárta Svájcot. Egyikük sem beszélt előtte egyetlen szót sem svájcival, a jelentkezés kritériumának sem volt ez kikötve. Mindegyikük kábé azzal a sztorival tért vissza, hogy az első hónapban állandóan wtf-arccal járkált fel-alá, mindent ötször meg kellett kérdeznie. Utána hozzászokott a füle ahhoz, hogy svájciak hogyan törik kerékbe a német nyelvet és onnantól már értegette, miről beszélnek. Így el tudta látni a vendéglátós munkakörét (nem kell nagyon bonyolult dolgokra, csak konyhára, pincérkedésre, stb. gondolni).
Nyilván erről behatóbb ismereteid vannak (már föltéve, ha te vegyülsz a helyi elemekkel).
A zurichi Habsburg var Zurich varos kozos tulajdonaban volt, nem eidgenossisch tulajdonban.
A katolikus es protestans kantonok a XVII-XVIII. szazadban is tobbszor polgarhaborut vivtak, lenyegeben mindegyik kulon szervezte a hadsereget, ezert aztan katonailag fuggetlen allamok laza halmazanak volt tekintheto az egesz, nem valodi szovetsegi allamnak, es erzelmileg is elegge ellensegesek maradtak egymassal, csak a politikai szuksegszeruseg miatt egy elmeletileg letezo (a gyakorlatban sose tesztelt) katonai szovetsegrol volt szo, ahol a "szovetsegesek" gyakran haboruztak egymassal. Ezeket az erzelmi kotelekeket te latod bele az egeszbe.
Raadasul a genfi franciak azok protestansok voltak, a fribourgiak meg katolikusok.
Azért némettudással plusz egyhónap svájci nyelvi fültréninggel meg lehet érteni a svicerdüccsöt, nem?
Az emlitett nemet holgy akkor mar legalabb fel eve Svajcban elt, igaz napkozben csak hochdeutsch beszelokkel talalkozott.
De attol fugg, mit akarsz megerteni. A legegyszerubb szituaciokat meg akar fultrening nelkul is megertheted, igaz, azokat sokszor franciaul vagy kinaiul se olyan nehez. :DDD
Egyebkent az ukran/orosz viszonylataban sem kell eltulozni a nehezsegeket, de azert amennyire en tudom, sima orosztudassal Lvivben nem erdemes tulzott onbizalommal eltelve belehallgatni a helyiek beszelgeteseibe.
itt a kanton rendszer lényege, lazán, de mégis összetartoztak. Ha Valamelyik Kanton kiválik, az láncreakcót válthat ki. Inkább összetartottak. Menj el Zürichbe, nézzedd meg, hol volt a Habsburgok vára. Ha nem közös tulajdonban tartják, akkor a tulaj átvehette volna a primátust. Inkább hagyták a közösben. Az 1500 évektől, eszmei közösösség tartja össze a Genfi-Fribourgi franciákat a Zürich Básel-i németekkel.
nekem kellett 8 hónap. De dolgoznom kellett köznben, nem dumálni. Valamikor volt egy ajánlatom, hogy tanuljak a Zürichi ETH-n, a rokon plusz egy évre akarta letenni költésgekre a pénzt. Én kalandot választottam, Szegedet.
En is St Gallen kantonban lakom, viszont en nem St Gallenre utaltam, hanem az elso harom kantonra: Schwyz, Uri, Unterwalden (utobbi ketteoszlott a felkanton Obwaldenre es Nidwaldenre), de emlithetnem Appenzell Innerhorden-t, Zug-ot, Luzern-t, stb. is.
Svajc pedig 1848 elott csak laza konfoderacio volt, azota beszelhetunk foderaciorol, egyseges allamrol, bar a neve vegig Eidgenossenschaft volt.
Igen, katolikusok vettek korul oket, de a svajciak maguk is reszben katolikusok voltak (es a nemet egyseg utan az eszaki szomszed - bar a hatar menten katolikus nepessege elt - inkabb lutheranus iranyitas alatt allt, mellesleg egy reformatus dinasztia uralma alatt). Az eredeti Svajc (a belso parasztkantonok) mindmaig katolikusok, sot sokaig kimondottan ultramontanok voltak.
Az volt Edesviz kartacs allitasa, hogy a vallas tartja egyben Svajcot, nos, a vallas inkabb megosztja es mar ketszaz meg haromszaz eve is inkabb megosztotta oket. Arrol nem is beszelve, hogy csak 1848 ota beszelhetunk egyseges Svajcrol (a napoleoni Helvet Koztarsasag epizodjat most nem szamolva), elotte csak laza konfoderacio volt, ahol az egyes kantonok nagyfoku onallosagot elveztek (pl. onalloan szerveztek a hadsereguket is), a XVIII. szazadban meg meg az egyes kantonok kozott fuggosegi viszonyok is voltak (pl. Lausanne berni uralom alatt allt).
világosan arra utalt, hogy 4 oldalról katolikusok vették körbe svájcot, a katolikus bajorok, osztrákok, franciák és osztrák megszállta északi olaszok - amennyiben bármelyikhez kerültek volna, akkor csak "egy tartomány" a tengerben, így meg függetlenek voltak a szomszédos államoktól. ez érdeke volt a svájci katolikusoknak is, a kálvinistáknak meg pláne... előttük volt a hugenotta példa
1481–1513 Fribourg, Solothurn, Basel, Schaffhausen és Appenzell is csatlakozik a svájci szövetséghez. (Ebben a formában 1798-ig változatlan marad a szövetség.)
15–16. század Svájc városai a humanizmus és a reformáció jelentős központjai lesznek (Zwingli Zürichben, Kálvin Genfben tevékenykedik) Azért Kávin volt Bázelben is.
1815 A bécsi kongresszus kinyilvánítja Svájc függetlenségét és „örök semlegességét”. A Svájci alkotmányozó gyűlés új szövetségi szerződést dolgoz ki, amely a 22 kantonnak széles autonómiát ad. Tedd hozzá, hogy
1789 tavasza Francia megszállás. Létrehozzák a Franciaországtól függő Helvét Köztársaságot. Addig formailag a Németrómai császárság része, de a Habsburgokat azért keményen eltavarták. 1460 A Habsburgok elvesztik utolsó svájci birtokaikat is.
A svájci nemzeti lobogóról
svájci jelkép kialakulásában jelentős szerepet játszottak a teljes függetlenségért vívott háborúk. Ezek során ugyanis a saját felségjelük alatt vonuló kantonok ráébredtek, hogy szükség van egy egységes jelre, zászlóra. 1339-ben a laupeni csatában már megjelent a vörös hátterű fehér kereszt, amely 1540-ig szinte a mai formájába rázódott. De a vesztfáliai béke után, amely garantálta a kantonok függetlenségét, több száz éves béke köszöntött Svájcra.
A német oldalon Baden-Würtemberg - Bajorország, Ausztria Katolikus, ezzel szemben Bazel, Zürich protestáns. (St Gallen csak 1815-től Svájc katolikus). Genf hugenotta. Remélem hallottál Szent Bertalan éjszakájáról.
Svajc nem hetszaz eve, hanem 1848 ota mukodik a mostani alkotmany szerint, ami a Sonderbundskrieg utan lett elfogadva, es Svajc csak azota tekintheto egyseges allamnak, addig csak kantonok laza konfoderacioja volt.
Mire alapozod, hogy a "javarészt német kálvinista, ellentétben a szomszédos katolikus tömbbel"? Csak mert Svajcban tobb katolikus el, mint kalvinista, sot a belso svajci kantonok (pl. az eredeti harom kanton is) eppenseggel katolikusok, mellesleg a svajci nacionalizmus fellegvarai (bar az nem vallasi alapon megy, es sok reformatus is a reszese, peldaul maga Blocher is reformatus lelkeszcsaladbol szarmazik).
ne a mai "liberális" állapotokból indulj ki. A svájci javarészt német kálvinista, ellentétben a szomszédos katolikus tömbbel. A svájci francia szintúgy ellentétben a franciaországi helyzettel. A hegyek két-három oldalán elő emberek, meg az őslakosok szépen szövetkeztek, hogy maguk kis szabadségét meg védik. Ha kell a hágó túl oldaláról jön a segítség. A lényeg, mindenki belül meglehetősen szabad. Szabadabb, mint más Európai államban élő ember. Az olaszok is pontosan így látják. Nézz le a síkságra, és hány államot, idegen uralmat látsz az múlt 700 év alatt. Egyszer Napoleon idejében szállták csak meg az országot. Előtte is, utána is megtudták védeni magukat, illetve inkább nem kezdtek ki velük. Szerintem a belső föderalizmusuk példa mutató. Ami eddig 700 évig jól működött, azt meg minek rontsák el.
