Kinevezte a miniszterelnök a fővárosi és megyei kormányhivatalok élére kerülő megbízottakat. A főispánként emlegetett, de lényegében kiskirályi hatáskörrel felruházott pártpolitikusoknak egyelőre egyetlen feladata egyértelmű: az Orbán-kormány meghosszabbított karjaként minden áron el kell érniük a kabinet céljainak helyi megvalósulását.
Ispáááán!
Ha jól értettem a történéseket, cáfolódni látszik optimizmusom Pesti Imre kapcsán. Igaz, nem az ő akarata érvényesült, s így az önkorményzatiság került ki talán győztesen ebből a kórházigazgatós történetből. Ám lehet, hogy még nincs vége. Mindenesetre még remélem, hogy nem így képzelték el a mindenkori kormányhivatal vezetőjének koordinációs tevékenységét, hanem csak egyedi eset volt.
A régiós közig hivatal már bebizonyította egyszer, hogy nem képes jól működni.
Ebből a kijelentésedből indultunk. Az hoyg két hozzászólással később már 1994-ről beszélsz irreleváns, az az időszak felel meg jobban a prekoncepcióidnak és nem a legutóbbi régiósítás...
Igazad van, mert magam is régiósnak nevezem mind a kettőt.
Nehezebb megfogalmzás a több megyére kiterjedő hatáskörű, könnyebb a köztársasági megbízotti hivtal, ám utóbbira már kevesen emlékeznek.
Nincs prekopcenció!
2007 közepéig dolgoztam a közigazgatásban, az első működését átéltem, a második működése meg sem kezdődött 2007 közepéig, már ami a törvényességi felügyeletet illeti.
Ugyanis azt minden közigazgatásban dolgozó tudta, hogy feles törvénnyel nem lehet létrehozni, megváltoztatni 2/3-os törvényhez kötött szabályozást. Mellesleg azt is tudta mindeni, hogy az AB döntésére vár.
Ha egy ilyen (nem jogszerűen létrehozott) szervezet piszkál bele az önkormányzatok döntésébe az előbb-utóbb semmis lesz.
Ezért inkább fektették az összes jegyzőkönyvet, rendeletet, minthogy utóbb vissza kelljen állítani az eredeti ( esetleg jogszerűtlen) állapotot.
A régiós közig hivatal már bebizonyította egyszer, hogy nem képes jól működni.
Ebből a kijelentésedből indultunk. Az hoyg két hozzászólással később már 1994-ről beszélsz irreleváns, az az időszak felel meg jobban a prekoncepcióidnak és nem a legutóbbi régiósítás...
2006 és 2010 között is eltelt annyi idő amennyi 1990 és 1994 között, szóval nem értem, hogy miért is lenne rövidebb és ezért értékelhetetlenebb a legutóbbi régiósítás, mint az első. Az önkormányzatok törvényességi felügyeletét nem "nem merték" ellátni, hanem ugye nem lehetett, és azt is csak 2008-tól btw.
Orbánék helyből ellene voltak a régiósításnak, nagyjából ez volt az egyetlen ígéretük, amit milliméterrre pontosan betartottak hatalomrakerülésük után. Az ellenérveiknek semmi köze nem volt a régiós hivatalok működésének eredményességéhez, vagy bármilyen statisztikáhóz. Nagyjából kimerült a "csakazértse" szintű érvelésben. Ettől még az új megyei rendszer, a törzshivatalok alá alászervezett tizensok szakig szervvel, az egyablakos ügyintézéssel, még az ispánokkal együtt is működhet jól, de ekkora mamutszerv elég régen nem volt a magyar közigazgatás történetében (ha volt egyáltalán, erre speciel most nem mernék megesküdni) így igen nagy lesz az elején a kavarodás, de a végén még jó is kisülhet belőle. Talán.
Te régiókról beszélsz, én meg az 1990-94 közötti Köztársasági Megbízotti Hivatalokról, melyeknek ugyanazok voltak a feladatai mint a később megyei szintre szervezett Közigazgatási Hivataloknak. Tán még oda is írtam, hogy 94-ben.
Nos ezek:
"A köztársasági megbízott működési területe nem egy-egy megyére, hanem több megyét összefogó régiókra terjed ki. Ezek a régiók a következők: Budapest; Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Nógrád (székhely: Budapest); Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg (székhely: Debrecen); Borsod-Abaúj-Zemplén (székhely: Miskolc); Bács-Kiskun, Békés, Csongrád (székhely: Szeged); Baranya, Somogy, Tolna (székhely: Pécs); Fejér, Veszprém, Zala (székhely: Veszprém); Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas (székhely: Győr).
Ezek a hivatalok nem váltották be a hatékonyságra vonatkozó reményt ezért átszervezték megyei szintre a Horn kormány idején és így működtek Közig. Hivaatal néven 2006-ig.
Élükön hivatalvezető állt államtitkári vagy helyettes át.-i besorolással.
Ezek a hivatalvezetők is pártközeli emberek voltak, csak nem verték nagydobra.
2006-tól a Gyurcsány kormány szervezte ezeket a hivatalokat régiós szintre. A régiós hivatalok tevékenységét nem tudom megítélni, mert igen rövid ideig működtek. Az AB hatályon kívül helyezte azt a törvényt ami alapján létrehozták, utána egy kormányrendelettel ismét ""megerősítették" ezeket, de pl. konkrét önkormányzati törvényességi felügyeletet már nem mertek ellátni.
2010 szeptemberétől az Orbán kormány visszaállította a megyei szervezetet, 2011januárjától pedig kibővített hatáskörrel Kormányhívatal elnevezéssel fognak működni.
Nem emlékszel jól. Budapest Főváros és Pest megye volt a Közép-magyarországi Régió, ott speciel a tömörítéssel nem volt gond, a Pest Megyei Közig Hivatal előtte is, most is budapesti székhellyel működött, működik megint. Ráadásul azt sem tudod, hoyg hogyan volt a régiós szervezet, ugyanis a megyeszékhelyeken megmaradtak a kirendeltségek, és tkp a szervezési, ellátási, pénzügyi vonal volt egybszervezve a Közép-magyarországin kívüli többi régiós hivatalnál.A régiósításkor előírt létszámcsökkenés megoldható volt abból, hogy mondjuk két pénzügyi, szervezési, informatikai stb. ilyesmi osztály helyett (vagy három helyett ugye) egy lett, valamint kevesebb vezetővel máködtek a szervezeti egységek.
"Képzeld el, hogy csupán ehhez hány ember kellene."
Mitől kellene kevesebb ember, ha nem 7-8, hanem 20 hivatal van? Ugyanúgy "végig kell olvasni" ugyanannyi jegyzőkönyvet, nem? Ráadásul a hivatal irányításához eleve több ember kell, hisz nem 7-8 hivatalt, hanem 20-at kell irányítani.
Szóval azért lehet, hogy mégis jól jönne egy tényszerű vizsgálat bemutatása, minthogy érzetekre hagyatkozzék az ember, amikor kategórikus kijelentéseket tesz.
A régiós közig hivatal már bebizonyította egyszer, hogy nem képes jól működni.
Ha lennél kedves ezt valamivel alátámasztani. Ilyen konkrét állításra gondolom tanulmányok és statisztikák tucatjait tudod hozni. Kösz.
Nem kell még tanulmány sem.
MO-on 3200 önkormányzat működik.
Ha arányosan osztjuk el 7 hivatallal ( Bp. külön egység volt 1994-ben) akkor 1 hivatalra 400-450 önkormányzat jut. Ha 8 hivatallal számolok (2006 után) akkor is 400.
CSAK az önkormányzatok törvényességi felügyeletéhez minimum az kell, hogy a képviselő testületi ülések jegyzőkönyvét, határozatait, rendeleteit valaki végigolvassa.
Az önkormányzatok havonta legalább 1 ülést tartanak, ez az átlag.
Képzeld el, hogy csupán ehhez hány ember kellene.
És akkor még nem beszéltünk arról,hogy minden önkormányzat minden 3. intézkedése sérti a joszabályokat, és most nem a hatósági ügyekre, kizárólag a testületi döntésekre utalok.
Tehát 400-ból cca.100 intézkedést kifogásolni kell.
A másodfokú ügyek intézése pedig terepszemlét is igényelne.
Jász-Nagykún-Szolnok-Pest megyei hatáskörrel ( remélem jól emlékszem) szerinted ez hogy oldható meg? Csupán az oda-visszaúthoz is minimum 1 nap kell.
Személyi állományt sem tudja mondjuk Bp-i székhelyre tömöríteni, mert Szolnokról már nem fognak Bp-re utazni a közszolgák, távolabbi helyről ne is beszéljünk.
Abból nem csinált titkot szerintem Navracsics, hogy erősen központosított igazgatást akar. Lehet, hogy megcsal az emberismeretem, de kinézem Navracsicsból, hogy összességében ezt jól fogja megcsinálni.
Én sem a pejoratív értelemben használtam a bürokrácia szót.
És nem azt vizsgáltam, hogy a magyar bürokrácia milyen, hanem arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy a szervezéssel, vezetésel, irányítással foglalkozó művek milyen leírását adják a bürokratikus rendszer ideáltipusának.
Ebbe az ideáltipusba a poltikailag - és főként a pártpolitikailag - orientált "megbízott" nemigen fér bele.
A miénkbe - a konkrétba - a jelek szerint belefér. Ismét a "kis magyar különlegesség"nek egy szép példája. Nevezhetjük kis magyar abszurdnak is!
"Orbánék első dolgy volt (szó szerint) visszarámolni a megyei közig hivatalokat és így már szeptembertől visszaállították az önkormányzatok törvényességi felügyeletét."
Miként írtam, a tapasztalatom a tavasz idejére datálódik.
Nekem épp' elég, ha van egyetlen ügyem egy évben valamely hivatallal. Ha a tavasz után ősszel is lett volna, az már túlzottan megterheli a szervezetemet, azt pedig nem vállalom. :-)))
Most próbálom kisilabizálni a 288/2010 (XII. 21.) Korm. rendeletből a lényeget. Ismételten csókoltatom a jogalkotót, ballal, már a 4. §-ban bír olyan kifejezést használni, aminek tartalmát nem magyarázza meg.
A nemzetközi gyakorlat - ha már felhoztad a francia és román példát - az erős központosításra mutat, mármint hogy aki ilyen rendszert vezet be, az erőst központosít. Amivel alapban lehet nem lesz akkora baj, de hoyg ez a mamuthivatal hogyan fog műköedni az még egy rejtély és titok.
Szerintem ugyanazt, mint a régi szép időkben a megyei párttitkár. Politikailag fog lebegni az önkormányzatok fölött.
Politikailag nem tud lebegni.
Bármelyik párt, ha hatalomra kerül a politikai akaratát a törvényhozásban ( Ogy.) tudja érvényesíteni.
De nem elég, ha hoznak egy törvényt, mert azt végre is kell hajtani.
A végrehajtás, így a közigazgatás legfőbb szerve a kormány.
Alatta a miniszterek, minisztériumok szintén a végrehajtásért felelősek, jogalkalmazó szervezetek.
Megyei szinten a kormányhivatalok szintén a végrehajtásért felelnek, nem jogalkotók, hanem jogalkalmazók.
A kormánymegbízott viszont nem csak szakmailag, hanem politikailag is felel a végrehajtásért.
Ha nem hajt valamit végre, akkor behivatják a párthoz és ott elkenik a száját.
Szakmailag hivatkozhat arra, hogy kevesen vannak, nem képzett a személyi állomány, stb. de
politikailag már nem hivatkozhat erre.
Ha tényleg egyszerűsíteni akarták volna a dolgokat, akkor szépen újra megcsinálják a régiós közigazgatási felügyeletet, amit az AB szíves közreműködésével sikerült megszüntetniük.
A régiós közig hivatal már bebizonyította egyszer, hogy nem képes jól működni.
3200 önkormányzat van MO-on azok megfelelő felügyeletét nem lehet 8 hivatalba tömöríteni.
Úgy véled, vegyem a kezembe pl. Ladó László: Szervezéselmélet és -módszertan c. könyvét, üssem fel a megfelelő feljezetnél, és rögtön tudni fogom belőle a kormánymegbízotti szervezet lényegét?
(Tudom, meglehetősen régi könyvet említettem példaként, de éppen erre vetült rá a pillantásom a könyvespolcon.) :-))
Nem.
A közigazgatás alapvető szervezési szabályai az Alkotmányban vannak. ( még)
Az államigazgatás+ közigazgatás témával a közigazgatási jog, az államigazgatás szervezetével, eljárásával az államigazgatási jog, a szervezési elvekkel a közig. szervezés c. tankönyv fogllkozik, bár ezek sem mai ismeretek.
A jól működő közigazgatás kifejezetten bürokratikus szervezet, de ezt most nem pejoratív értelemben használom.
Amúgy pedig - ha már egy konkrét területtel (az építésügy) óhajtottál példálózni, legalább a valós helyzetet ábrázoltad volna. Mert amit leírtál, tele van tárgyi tévedésekkel.
Lehet, hogy tévedtem valamiben, nincs kizárva.
Másrészt az egyszerűégre törekedtem, ugyanis jelenleg nem feltétlenül intézik az építési ügyeket helyben.
Megkönnyítetted vona a helyzetet, ha leírod, hogy miben tévedtem.
De mindettől még mindig nem tudom, mit fog csinálni ez a köztársasági megbízott? Miért nem lehetett erről egyenesen és érthetően tájékoztatni a közvéleményt?
Szerintem jó esetben irányítja, rosszabb esetben vezeti a kormányhivatalt.
"Nézd, nem értem igazán, hogy a szakmai szervezetek felett miért is kell érvényesíteni a kormány akaratát, valamitn ez a napi gyakorlatban mit fog jelenteni. MIvel eszi nem eszi alapon működnek a dolgok, ez van, meglátjuk mi sül ki belőle."
Tudsz róla, hogy erre lenne nemzetközi gyakorlat esetleg valahol? A francia vagy a román prefektúra mennyivel másabb?
"Azt már csak az én cinizmusom mondatja, hogy honnan vagy te abban biztos, hogy ennek a kormánynak egyszer mondjuk választások útján megszűnik a megbízatása?"
Jó, jó, ez bennem is fel szokott merülni, de egyelőre én abból indulok ki, hogy igen.
Abból tudok csak kiindulni, ami a törvényben benne van. Már pedig ott ez van, s egyelőre hihető az ezzel kapcsolatos kommunikáció. Látszik, hogy az egész centralizáció arra épít, hogy létrejöjjön egy bevallottan a mindenkori kormány akaratát végrehajtó tisztviselői réteg, akik a mindenkori kormány bizalmasai. Mindenesetre ez tisztább viszonyokat teremtene a politikai zsákmányszerzés területén, világosabban körvonalazva azt a határt, ami meghúzódik a szakmai és a politikai irányítás között. Persze az is tény, hogy e viszonyok kuszaságáért a Fidesz jelentősen hozzájárult korábban, meg valószínűleg abban is van valami, hogy ez sem volt ok nélkül. Nevezetesen sokan maradtak még az államigazgatásban a szocialista rendszerből 1998-ra, amikor is meghírdették az "egész pályás letámadást" a "több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás".
Ha tehát a Fidesznek van egy olyan elképzelése, ami ezt a helyzetet tisztázza, nem tűnik rossz ötletnek. Más kérdés, hogy helyzeti előnyéből fakadóan ő tölti fel most ezeket a helyeket. Mely helyek többsége csak a kormány mandátumáig tervezett, néhány meg befalazott (pl. 9 évre). Az utóbbi nem e topik témája, így csak annyit erről, hogy ott sem az elvvel van bajom, hanem inkább a konkrét személyekkel.
Nézd, nem értem igazán, hogy a szakmai szervezetek felett miért is kell érvényesíteni a kormány akaratát, valamitn ez a napi gyakorlatban mit fog jelenteni. MIvel eszi nem eszi alapon működnek a dolgok, ez van, meglátjuk mi sül ki belőle.
Azt már csak az én cinizmusom mondatja, hogy honnan vagy te abban biztos, hogy ennek a kormánynak egyszer mondjuk választások útján megszűnik a megbízatása?
Orbánék első dolgy volt (szó szerint) visszarámolni a megyei közig hivatalokat és így már szeptembertől visszaállították az önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
Ha jól értelek, Neked lényegében nincs különösebb kifogásod az egésszel szemben. (Már pedig asszem van rálátásod.)
A megyei párttitkár biztosan túlzás a kormánymegbízottal kapcsolatban. Azok nemigen változtak négyévente, ezek megbizatása meg biztosan megszűnik a kormány megbizatásának megszűntével (indoklás és végkielégítés nélkül).
