A topic címét egy próféciából emeltem ki. Isten embertársainkon keresztül is tanít,erősít, támogat, vigasztal, nevel bennünket.Szükségünk van egymásra, hogy Isten országa növekedhessen bennünk/közöttünk.
Felekezettől függetlenül várom a tanításokat, Igemagyarázatokat, tanúságtételeket, napi áhítatokat,könyvrészleteket, Istennel kapcsolatos élményeket, amiket szívesen megosztanál másokkal is.
Ez a topic Isten dicsőségére és épülésünkre szolgáljon!
Rendbontók és kötözködők kíméljenek!
Január 5 : Vízkereszt (háromkirályok) vigíliája (Dum medium).
Józsefet álmában inti az angyal (Ev. Máté II. 19-23.).
A mai evangélium kettős tanulságot rejt számunkra. Megtanuljuk belőle egyrészt Szent József alázatos engedelmességét, hogy követésére buzduljunk; másrészt megismerhetjük, hogy mennyi elrejtett szépség tárul fel a liturgiában, ha megértjük azt. Mert ez az evangélium már bevezetés a holnapi ünnephez, amikor az isteni Gyermek kinyilvánítja lsten-voltát az egész világ előtt. - Már Szent Hilárius szerint a pogányok megtérését jelentette az Üdvözítő Egyiptomba menekülése és visszatérése. A mai napon üli az Egyház Szent Teleszforusz emlékét is, ki mint pápa 127-137 közölt kormányozta az Egyházat és vértanuként halt meg Rómában...
A szent evangélium ugyanaz, mint újév ünnepén (30705).
A Kiskarácsonnyal szoros összefüggésben áll az Úr Jézus szent Nevének ünnepe, melyet, ha január 2-6-ika közé esik vásárnap, akkor ezen vásárnapon, ha pedig ilyen nincs, akkor január 2-án kell megünnepelni. Üdvösségünk e névben van, azért tiszteljük mi is az Egyházzal és hívjuk e szent Nevet a bűnök elleni harcokban segítségünkre. Főként ne hagyjuk elveszni ezt a szép köszöntést : «Laudetur Jesus Christus - in aeternum. Amen.» Aki az ősi katholikus üdvözlést: Dicsértessék a Jézus Krisztus-t használja, mindannyiszor 50 napi és halála óráján a megkívánt föltételek teljesítése mellett (XIII. Kelemen pápa 1759. évi szept. 5-én kiadott rendelete szerint) teljes búcsút nyerhet. Ez ünnepen és ennek nyolcada alatt teljes búcsút nyerhet, ki meggyónik, megáldozik, legalább kis misét hallgat és tempIomot látogatva, Ő Szentsége szándékára néhány Miatyánkot és Üdvözlégyet imádkozik. (IX. Pius, 1866.)...
Január 1 : Kiskarácsony, karácsony nyolcada (Puer). (Stációs-templom : Sancta Maria trans Tiberim.) Jézus körülmetélése (Ev. Luk. II. 21.).
A mai szentmisében három ünnep egyesül. 1. Megüljük az Úr körülmetéltetésének évfordulóját. Erről szól az evangélium. 2. De a mai ünnep egyúttal karácsony nyolcada is, azért a kórus énekei jórészt a karácsonyi miséböl valók. Innen van a magyar neve is : Kiskarácsony. 3. Végül ünnepli a mai szentmise Megváltónk anyját is, mert a közös imádságok mind róla szólnak. Erre a napra esik a Julianus naptár behozatala óta - Kr. e. 46 - a polgári esztendő első napja. De erről a mai liturgia semmi említést sem tesz. Régen, mivel a pogány rómaiak kicsapongó mulatságokkal és erkölcstelenségekkel ülték meg ezt a napot, ezeknek ellensúlyozására az Egyház sok helyen böjtöt rendelt el és külön miseszöveget a bálványistentisztelet ellen (Missa de prohibendo ab idolis). De a lX. századtól kezdve mint karácsony oktáváját és a XIII. századtól pedig, mint az Úr körülmetélésének emlékét ünnepelte az Egyház: https://youtu.be/_m8BMy5FBcs?si=tPptjMD_TXECwH5e ...
December 31 : Szent Szilveszter pápa és hitvalló (Si diligis me).
Szent evangélium szakasza: ld. mint Szent Péter és Pál innepén (30558).
Szent Szilveszter pápa Nagy Konstantin barátja és tanácsadója volt. Így része volt Konstantin rendeleteiben, melyek felszabadították az Egyházat és megadták a hívőknek azt a békét, melyet az isteni Gyermek hozott a földre. Ez a nagy pápa erősítette meg a niceai zsinat határozatait, melyek megvédték Arius-sal szemben Krisztus isteni voltát, melynek hirdetésével telve van karácsony liturgája. Meghalt 335-ben...
Karácsony liturgiája teljes szépségében ragyog a mai szentmisében is. Karácsony ünneplése egész Vízkeresztig a megtestesülés nagy titkát akarja örömmel teli ismeretté varázsolni bennünk. Az Ige megtestesülésének gyümölcséről szól a mai szentlecke*. Megszabadultunk az ószövetségi törvényektől, megszűnt a szolgaság ideje, lsten gyermekei lehetünk. A köztünk megjelent isteni gyermek szépségét és királyi fönségét magasztalja az Egyház éneke. A Messiást hűségesen váró zsidók két képviselője lép elénk. Anna és Simeon hirdetik számunkra is, hogy ez a gyermek a világ megváltója. A karácsonyi örömökbe itt vegyül bele először a szenvedés megjövendölése. Szeressük még jobban ezt a kisdedet, akire annyi szenvedés vár még - miérettünk...
Nincs külön mise erre a napra. Hanem, ha 26., 27., vagy 28-ika vásárnapra esett és a vásárnapi mise emiatt elmaradt, akkor ma azt (ld. 30702) mondjuk. Ha nem így volt, akkor a karácsonyi harmadik misét* kell elmondani (30695), a hajnali mise leckéjével és evangéliumával (30694)...
December 29: Szent Tamás püspök és vértanu + 1170 (Gaudeamus).
Szent evangélium szakasza: ld. mintJó Pásztor vásárnaptyán (30518).
Szent Tamás, Canterbury érseke és Anglia prímása volt. Az Egyház szabadságának védelmében szenvedett vértanuhalált saját templomában. A Jó Pásztor hívja meg általa a lelkipásztorokat a kis Jézus jászolához. Menjünk velük mi is...
December 28: Aprószentek ünnepe (Ex ore). (Stációs-templom : Szent Pál bazilika.)
A csecsemőfiak lemészárlása Betlehemben (Ev. Máté II. 13-18.).
A betlehemi kisded köré csodálatos sereg gyülekezik. Ott van lsten legszebb csillaga, a boldogságos Szűzanya. Ott van az igaz: Szent József, a vértanu: Szent István, a szűz: Szent János*. Ma új sereg veszi körül : a betlehemi ártatlanok serege, kik halálukkal tettek vallomást, hogy ez a gyermek, aki istállóban született, király. Az Aprószentek ünnepe már az ötödik évszázadban december 28-ra esett. Liturgiai színe a lila, a miséből hiányzik a Glória és az Alleluja, mert ezek a gyermekvértanuk nem kerültek azonnal Isten színe elé. A mennyország kapuját ugyanis Krisztus keresztje nyitotta meg, addig az igazaknak is várniok kellett. Ha azonban az ünnep vasárnapra esik, akkor, mint az oktáváján is, a vértanuk ünnepének teljes fényével tartatik meg...
December 27 : Szent János apostol és evangélista (In medio). (Stációs-templom : Sancta Maria Major bazilika.)
Péter János sorsa felől tudakozik Jézustól (Ev. Ján. XXI. 19-24.).
Szent János dicsőségéből semmi sem hiányzik : apostol (az Úr legkedvesebb tanítványa), evangélista (a legmagasabban szárnyaló tanubizonyságot ő hagyta ránk a testté vált Igéről, ezért a jelképe a sas), próféta (aki a Titkos jelenéseket látta és leírta), szűz és vértanu (bár a forró olaj nem ártott neki, melyben ki akarták végezni). Ezeken felül a Szűzanya gondozója az Úr Jézus halála után. (Ezért van az ő templomában a stáció.) Karácsonyi ünnepkör gondolatában élve : valljuk meg mi is minden tettünkkel a testté vált lgét...
K A R Á C S O N Y N Y O L C A D A . A Karácsony nyolcada eltér más ünnepek nyolcadától, mert nem az ünnepről szólnak a misék, hanem más-más szentről. A valószínű magyarázat, hogy az első három ünnep régibb eredetű, mint maga a Karácsony. Így pl. december 26-ika valószínű, hogy Szent István vértanuságának az évfordulója. És Szent Jánost is, testvérével, Szent Jakabbal együtt már régen megünnepelték ezen a napon keleten. Később kapcsolatot kerestek ezen ünnepek és karácsony között és a nyolcad elején ünnepelt szenteket a kis Jézus kísérőinek nevezték (comites Christi). Közülük az első kettő az őskereszténység két ideális szentjét : a vértanut és a szűzet ünnepli. Szent Bernát pedig azt mondja, hogy három vértanut ünnepel az Egyház. Az első, Szent István, vértanu volt valóságban is, meg akaratával is (facto et voluntate); a második, Szent János, csak akaratával, de még az olajbafőzéstől és a valódi
vértanuhaláltól megóvta az lsten (non facto, sed voluntate). A harmadik, az aprószentek serege, valósággal vértanu volt, de akarata ellenére (facto, sed non voluntate)...
December 26 : Szent István első vértanu (Sederunt). (Stációs-templom: Szent István temploma a Mons Coeliuson.)
Jeruzsálem megölte a profétákat (Ev. Máté XXIII. 34-39.).
Szent István a hét első diákonus egyike. Legelőször szenvedett vértanuságot Krisztusért, mint a szentlecke* leírja. Ünnepe nem előre elgondolt terv szerint, hanem a történeti fejlődés szerint került Karácsony második napjára. De az isteni gondviselésnek tanítása rejlik ebben számunkra, mely sokszor a látszólagos véletlenekben nyilvánul meg. Mintha csak arra készítene elő, hogy Krisztus követésének útja a vértanuság útja. Vegyük fel keresztünket és legyünk készek vérünk hullásával is megmutatni a betlehemi kisded iránt való szeretetünket, akkor leszünk az ő igazi követői...
Ünnepi mise (Puer). (Stációs-templom : a Sancta Maria Major bazilika.)
Az Ige testté lőn (Ev. János I. 1-14.). Teljes fényben ragyog Karácsony napja, azért az Egyház is teljes fényben állítja elénk a ma született gyermeket, akiről fennen hirdeti az egész mise, hogy lsten egyszülött Fia, az örök Ige, aki előtt hódol az egész világ, még a messze idegen és pogány bölcsek is. Az introitusban ujjongó örömét fejezi ki az Egyház, hogy eljött Isten nagy végzésének hirdetője, ki megvalósítja majd a Szentháromság fönséges terveit. A szentlecke* arra int, hogy ne felejtsük el, hogy aki a jászolban fekszik, az igaz Isten. Erre figyelmeztet az Egyház Szent Pál szavaival, aki egyúttal megmondja a Fiúisten megtestesülésének a célját is, hogy visszavezesse a világot alkotó Urához. Az evangéliumkor a mindennapos szentmise utolsó evangéliumára olvasott részletet ma itt alkalmazza az Egyház, mert ez ünnepélyesen összefoglalja Krisztus hármas születését. Szól először az öröktől való születéséről : Kezdetben vala az Ige. Azután megemlékezik az időben való születéséröl : És az Ige testté lőn. Végül int arra, hogy kegyelem által a lelkünkben is megszületik az Úr és mi is : Isten fiai lehetünk.
A harmadik mise valamikor a világegyházat, hatalmat jelképező Szent Péter templomban volt, mert a liturgia elsősorban nem a betlehemi kisdedet ünnepli, aki tehetetlenül gügyög bölcsőjében, hanem a kisdedben a világ Urát köszönti, kinek vállán a hatalom, Isten egyszülött Fiát, ki előtt az egész világ hódolni tartozik és akiben való hit Isten gyermekeivé tesz minket...
Hajnali mise (Lux). (Stációs-templom : Szent Anasztázia bazilikája.)
A pásztorok meglátogatják Betlehemben a kisded Jézust (Ev. Luk. II. 15-20.).
A hajnali misét a pásztorok miséjének is nevezik, mert az evangélium elmondja, hogy az angyal szavára mint feleltek tettel a pásztorok, mint siettek azonnal a kis Jézus imádására. Van-e bennünk hasonló készség? - A szentmise szövege Jézusnak mind a három születésére figyelmeztet : az énekek az örök születésre, az evangélium az időben való születésre, az imádság és a szentlecke* a lelkünkben való kegyelmi születésére. Megemlékezünk még a szentmisében Anasztázia vértanuról, akinek temploma Rómában a mai stációs-templom, mert ezen a napon szenvedett vértanuhalált - A második mise a feltámadás órájában hajnalban van. A nap felkelőben, hogy ragyogó fényével mindent elárasszon. A fölséges felkelő nap Krisztusnak új, ragyogó jelképe. Az ő felkeltével új korszak, természetfölötti korszak kezdődik az emberiség történelmében. Ennek fényét magasztalják az Egyház énekei a szentmisében és az imádság azt kéri, hogy Krisztus legyen a mi földi életünk fénye...
Az éjféli mise (Dominus). (Stációs-templom : a Sancta Maria Major bazilika.)
Ma született nektek az Üdvözítő, ki az Úr Krisztus Dávid városában (Ev. Luk. II. 1-14.).
Az éjféli misét tekinthetjük az Egyházban még egyedül megmaradt vigíliának. A pásztorok a betlehemi mezőkön virrasztanak. Egyszerre csodálatos fény veszi körül őket és angyal-szózat hirdeti nekik Krisztus születését. Ez a fény Krisztus szimbóluma. A világ is a bűn sötétségében volt, mikor ez az «Isteni fény» eljött az emberekhez. És a szent éjjelen évenkint újra megjelenik ez a fény, hogy ami a bűn sötétségéböl még megmaradt a szívekben, azt kikergesse onnan. Az éjfélkor ragyogóan kivilágított templomnak a fénye körülvesz minket, mint egykor a pásztorokat és lelkünkre hull ez a fény, mely számunkra nem más a szentlecke* szavai szerint, mint Isten kegyelme. Mindez a liturgiában misztérium, - azaz titkos, - de jelenlevő szentségi valóság számunkra. A szentmisében újra megszületik az Úr és mi tanui vagyunk. Adjuk át neki magunkat, hogy szent csereként kapjuk Őt. Krisztus megszületik bennünk - kegyelmével; és mi újraszületünk Krisztusban - mint lsten gyermekei...
December 24: Karácsony vigíliája (Hodie). (Stációs-templom : a Sancta Maria Major bazilika.)
Mária méhében fogantatott a Szentlélektől (Ev. Máté I. 18-21.).
Reménnyel teljes vágyakozás és derűs, könnyed vidámság jellemzi ezt a napot. Ha nem öltöznék a pap a bűnbánat lila színébe és ha nem lenne böjt, szinte azt hihetnők, hogy megkezdődött karácsony szépséges ünnepe. A biztos tudat, hogy jön az Úr, örömmel tölt el, de az Egyház mégegyszer, az utolsó percben, figyelmeztetni akar, hogy készen várjuk jövetelét. Engeszteljük meg az Urat bűneinkért böjttel és az Egyház imádságával egyesített könyörgésekkel...
Az ádventi kántorböjt szombatja (Veni). (Stációs-templom Rómában: a Szent Péter bazilika.)
Ker. János fellépése (Ev. Luk. III. 1-6.). Papszentelési mise és mint a 4. vásárnap vigília-miséjét éjtszaka mondották valaha. Ezért az olvasmányai* részben a felszentelendőknek szóltak, részben az éj és a fényesség motívumait használják fel. A bűn éjtszakája és Krisztus várva-várt világossága igazi ádventi hangulatot adnak és arra intenek: Ki az éjtszakából! Menjünk a világ Világosságához. lmádkozzunk jó papokért...
*Iz 19, 20-22; 35, 1-7; 40, 9-11; 45, 1-8; Dán 3, 47-56; Tessz II. 2, 1-8.
Az ádventl kántorböjt péntekje (Prope). (Stációs-templom : a tizenkét apostol bazilikája.)
Mária látogatása Erzsébetnél (Ev. Luk. I. 39-47.).
A tizenkét apostol bazilikájában fogadták egykor vissza a vezeklőket a hívők közösségébe, azért ebben a misében több szó van a bűnbánatról és vezeklésről. Tegyük ezt a napot tartalmának megfelelően a magunk bűneiért vezeklő nappá...
Az ádventl kántorböjt szerdája (Rorate). (Stációs templom : a Sancta Maria Major bazilika.)
Szent evangélium szakasza: ld. mint Magyarok Nagyasszonya innepén (30654). A téli kántorböjt először hálaadás volt a délvidéken oly fontos olajtermésért. Azután könyörgés, hogy lsten áldását továbbra is megkapják. Ezért böjtöltek és ezért adták alamizsnaként lsten oltárára és lsten szegényeinek termésük tizedét. Végül mindezeknek következtében lelki tisztulás és megújulás napjal voltak ezek a napok. Ma a régi, sokszoros és szép jelentésük háttérbe szorult és elsősorban fokozottabb karácsonyi előkészületi napok lettek. A mai mise éppen ezért a középkor kedves miséje volt.
Aranymisének (missa aurea) nevezték. A miseszövegek szólnak az örök Ige megtestesüléséről a Szent Szűz méhében. Ezért lett a Rorate misék példaképe. Régi voltát mutatja, hogy két könyörgés van benne és megvan az eredeti két szentlecke*...
Ker. Szt. János kilétét tudakolják (Ev. Ján. I. 19-28.). Az ádventi öröm vásárnapja. Az Anyaszentegyház, mint jó édesanyánk, ezzel az örömmel akarja enyhíteni a bűnbánat szigorúságát. Az egész istentisztelet alaphangulata az örörn. Ma szabad rózsaszínben rnondani a misét és szólhat az orgona. Az öröm forrása : közel van az Úr. Ezt rnondja a bevezető ének, erről beszél a szentlecke*, ezt erősíti meg az evangélium : Íme köztetek van a Megváltó. Ám hozzáteszi, de ti nem ismeritek. Kell-e édesanyánk, az Anyaszentegyház figyelmeztetésénél erősebb ösztökélő? Iparkodjunk megismerni az Urat, aki köztünk van most is...
December 13 : Szent Luca, szűz és vértanu (Dilexisti).
Szent evangélium szakasza: ld. mint Szent Anna innepén (30607).
Az ősegyház nagy vértanui közé tartozik. Neve, Lucia annyit jelent : a Világító. Az ádventi homályban az okos szűzek egyike vezet, íme, a karácsonyi Világosság elébe.+304(?)...
December 8. A szeplőtelen fogantatás ünnepe (Gaudens).
Szent evangélium szakasza: ld. mint Magyarok Nagyasszonya innepén (30654).
Mindjárt az egyházi év kezdetén, december 8-án csodálja meg a liturgia a megváltás nagy napjának kedves hajnalcsillagát és dicsőíti azt a hittitkot, hogy Mária Isten különös kegyelméből, Jézus Krisztus érdemeiért az eredeti bűn minden foltjától ment maradt. Ezen ünnepnek gondolatát a középkor végéig élénken vitatták a theológusok, de csakhamar a pápák tekintélyének hatására mindinkább világossá tették, úgy, hogy amikor IX. Pius 1854 december 8-án mint isteni kinyilatkoztatást kihirdette ezt a tant, akkor már a XVII. századtól általános meggyőződés volt. Az ünnepet a keleti egyházban már a VII. századhan kimutathatjuk és a IX. században már nyugaton is ismerték. Főterjesztői a bencések voltak és a Szeplőtelen Fogantatás első theológusa Eadmer angol bencés volt. 1476-ban IV. Sixtus bevezette a római Egyházba. 1622-ben XV. Gergely: «Conceptio B. M. V. immaculata» cimet adta neki. 1693-ban XII. Ince másodrendű ünneppé emelte, nyolcaddal. 1708-ban XI. Kelemen általános ünneppé emelte. 1863-ban IX. Pius egy új zsolozsmát és egy új misét rendelt el a napra és címét: «Immaculata Conceptio»-ra változtatta. 1879-ben XIII. Leó elsőrendű ünneppé emelte, vigíliával. 1883-ban a lorettói litániához hozzáfűzte : «Regina sine labe originali concepta» = «Eredeti bűn nélkül fogantatott királynő - könyörögj érettünk.» - 1891-ben engedélyezte Franciaországban a Szeplőtelen Szűz lourdesi megjelenésének Ünneplését. 1904-ben ugyanezt X. Pius az egész Egyházba bevezette. December 8-ának választását a természetes következtetés hozta magával; kilenc hónappal ünnepelik szeptember 8., a Szent Szűz születése napja előtt. Ezen ünnep titka megmutatja nekünk az emberi szépség legtökéletesebb ideálját, melyre nekünk is testben és lélekben törekednünk kell.
Megmutatja azután ennek az ünnepnek a története azt is, hogy a theológlai tudományok előrehaladása az isteni igazságokat nem másítja meg, hanem csak tudományosan megalapozza és teljesebb világosságra kifejleszti azt...
(Stációs-templom: a jeruzsálemi Szentkereszt temploma.)
Ker. Szt. János kérdése a fogságból (Ev. Máté XI. 2-10.). A félelem vásárnapja után a mai vásárnap a remény ünnepe. Krisztus valóban a mi Megvaltónk. Az evangélium szerint ő az, aki eljövendő volt és nem kell mást várnunk. Reméljünk hát benne, mondja a szentlecke* és a szentmise minden imádsága. - Az evangéliumban Jézus bizonyítja, hogy Jánost küldte az Úr az ő útjainak elkészítésére. Mi is utat akarunk készíteni szívünkben a Megváltó számara ; hallgassunk tehát Jánosra, akit az Anyaszentegyház ádvent folyamán még többször is megszólaltat...
December 6 : Szent Miklós püspök és hitvalló (Statuit).
Szent evangélium szakasza: ld. mint Szent Remig püspök és hitvalló emlékén (30641).
Görögországban élt és ott is halt meg, Myrában 350. Az ajándékot osztogató Szent Miklós ünnepe beillik ádventbe, mint az üdvösség ajándékát hozó Úr Üdvözitő előhírnöke...
Advent első vásárnapja (Ad te levavi). (Stációs-templom : Sancta Maria Major bazilika.)
A világ vége (Ev. Luk. XXI. 25-33.).
A liturgikus év első vásárnapja. Ott állunk az egyházi évnek és karácsony ünnepének kapujában. Ezért az Egyház rámutat az Úrra, aki eljött szegénységben és alázatosságban, hogy megváltson bennünket és az Úrra, aki eljön mégegyszer dicsőségben és hatalomban, hogy megítélje az eleveneket és holtakat. Ezért a mai vásárnap alaphangulata a félelem, mert «a félelem a bölcseség kezdete». Ezt a félelmet akarja bennünk felkelteni édesanyánk, az Egyház, hogy rettegve a Bírótól, meneküljünk a Megváltóhoz. Az újesztendő kapujában az utolsó ítélet harsanája fogad : rövid az ldő, jön az örökkévalóság. Térjünk meg tehát (mondja a szentlecke*), tekintsünk bizalommal a Megváltóra (figyelmeztet az introitus), hogy ne kelljen remegnünk az eljövendő Bírótól. Íme a mai vásárnap nagy döntése : vagy-vagy. Vagy a kegyelmes Megváltó, - vagy a szigorú ltélő Bíró. Melyiket válasszuk...?
November 29 : Szent András apostol vigíliája (Dominus). András első találkozása Jézussal (Ev. János I. 35-51.).
András, Simon Péter testvére, János evangélistával együtt Keresztelő Szent János tanítványa volt, mielőtt Jézus tanítványa lett volna. - Pünkösd után először Palesztinában, majd Scythiában, Epírusban és Thráciában hirdette az evangeliumot. Vértanuhalállal halt meg, mert Patrasban (Achaisban) fölfeszítették egy X-alakú keresztre, melyet róla András-keresztnek neveznek. A vértanuságát tárgyaló Acta tele van a szent keresztet magasztaló szavaival. Ezért hívják őt magát is a kereszt apostolának. - Testét először Konstantinápolyba vitték, majd később Nápolyba ; fejét pedig 1462-ben a Szent Péter-templomban testvére sírja mellé temettek.
Ugyanezen a napon üli az Egyház Szent Szaturninus emlékezetét is. Tiszteletben álló öreg ember volt Rómában és 306-ban hitéért lefejezték...
A végpusztulás előjelei (Ev. Máté XXIV. 15-35.). Az egyházi év utolsó vásárnapja elénk tárja a világ utolsó napját, míkor eljön az Úr a világot lángokban ítélni. Engedjük, hogy ennek a napnak komolysága lelkünk mélyéig átjárjon minket. Az üdvösség egy esztendeje elmult : vajjon maradt-e nyoma lelkünkben? Felhasználtuk-e azt a sok kegyelmet, melyet a liturgia által nyujtott számunkra az Egyház. Kérjünk bocsánatot a mulasztásért és tegyünk erős fogadást, hogy a következő liturgikus évben még jobban együtt imádkozunk a liturgiában értünk imádkozó Egyházzal és még jobban vele együtt élünk. - A szentleckében (Kol 1, 9-14.) a hálára és az imádságra int minket Szent Pál. Adjunk hálát lstennek azért a sok kegyelemért, amellyel az elmult liturgikus évben gazdagított és imádsággal készüljünk az új liturgikus év küzdelmeire. Az utolsó ítélet harsonája riad fel a mai evangéliumban. Hogy milyen lesz számunkra ez az ítélet, azt a földi életünk dönti el. Azért hallgassunk Üdvözítőnk kettős tanítására. Először is ne engedjük magunkat félrevezetni, mert hamis próféták már most is járnak közöttünk. Azután vigyázzunk, hogy mindig készen álljunk, mert nem ismerjük sem a napot, sem az órát, mely elhív a számadásra...
Szent evangélium szakasza: ld. mint Szent Anna innepén (30607).
ll. Endre magyar király leánya, thüringiai Lajos felesége. Meghalt 1231-ben. Ezek a földi adatai. «Tizenhárom évvel már hitves, tizenkilenccel özvegy, huszonnégy évvel halott lett Erzsébet, a kereszténység öröme és dicsősége, a keresztény asszonyideál.» (Prohászka). Ezek az örökkévalóság adatai. Ugyanezen a napon üli az Egyház Szent Ponciánus pápa és vértanu emlékezetét. Számüzetésben halt meg, 235-ben Szárdinia szigetén...
