Komolyra fordítva, mégegyszer:
Egy feltételezést nem ellentétel állításával cáfolhatunk, hanem pl. annak megmutatásával, hogy a feltételezés kiindulási alapjai kétségesek. Ez történt itt is, a te feltételezésed esetében.
Nézzük a vitaindítót és a mi hozzászólásaink időrendben:
(A szerintem fontosnak tartott részeket aláhúztam.)
Raqusa2 2011-05-02 05:25:27 (#18511)
Érdekes,,,,,, valamikor meg is irtam ,, anno Görögorszagbol az ott megevett oszibarackok magjat hazahoztuk ,-- a buszon tanacsolta egy nyirsegi nö--elultettem es KIVALO NAGYtermésü oszi barackok teremnek rajtuk , három ilyen fank van kozotte egy csupasz , az itthoni öszibarackok magjabol pedig , csak olyan ""szölöi""apros gyumolcsok lesznek .. Viszont a masodik magultetesbol, csak satnyak teremnek ...MIÉRT ????
imkerei 2011-05-02 07:24:45 (#18512)
Mendel 2. törvénye! "A szegregáció (hasadás) szabálya kimondja, hogy a második hibridnemzedékben (az F2-ben) a szülői tulajdonságok szétválnak."
imkerei 2011-05-03 07:36:17 (#18534)
Ez nem mond ellent annak, amit írtam!A 2. generáció, amit elültetett valószínűleg, olyan ültetvényről származott, ahol nem igazán volt keresztbeporzás.
Mendel első törvénye: Az uniformitás törvénye.A harmadik generációs magok pedig, már itthon a hazai fajtáktól termékenyültek nagy valószínűséggel.
Arth_ur 2011-05-03 10:07:12 (#18537)
Ehhez nem kell keresztbeporzás, önporzásnál is hasad a következő generáció.
Az általad emlegetett mendeli törvények egy adott, egygénes tulajdonságra homozigóta szülők keresztezésére, és az utódgenerációiknál e tulajdonság hasadására vonatkoznak.
Ebben a helyzetben ezek így, mechanikusan egyáltalán nem alkalmazhatók. Eleve a a görögországi barackfa nem tekinthető homozigóta szülőnek, sokkal inkább F1 generációnak, legalábbis azokra a génjeire (illetve lokuszaira) nézve, amikre heterozigóta. Ugyanis valamilyen nemesítői keresztezéssel előállított, szelektált fajta lehetett, egyszeri kombinációja a kedvező tulajdonságoknak, amit pontosan azért szaporítanak oltással/szemzéssel ivartalanul, hogy a jó tulajdonságit megőrizzék.
Továbbá a gyümölcsminőség sok gén kombinációja által meghatározott, mennyiségi jelleg, ennél nincs se 3:1-es, se 1:2:1-es hasadás, mint a tiszta domináns, vagy intermedier öröklésmenetnél.
Ha egy szokásos ültetvényről származott az a hajdani mag ahol egy fajta fáit ültették egymás mellé, még a keresztbeporzás sem értelmezhető igazán, ugyanis az egy fajtába tartozó fák klónok, genetikai értelemben ugyanannak a fának különböző ágai csak.
Összefoglalva: a Ragusa által leírtak alapján semmiféle genetikai magyarázat nem adható, a második és harmadik generációra vonatkozó következtetéseket levonni nem lehet. Csak annyi biztos, hogy az utódnövények genetikailag mások lesznek, mint a szülő növény.
Ettől persze még teremhetnek szép és jó barackot. A behozott magokból fejlődő fákkal szerencséjük volt, az azóta ültetettekkel meg nem. Kb. ennyi.
Itt a vita érdemi részének vége, kiderült, hogy nincsenek érveid arra, hogy elfogadtasd a kiindulási alapodat.
Én pedig leírtam, hogy egy szokásos gyümölcsfajtánál általában miért nem ez a genetikai állapot, tehát egyéb körülmény híjján miért nincs okunk feltételezni.
imkerei 2011-05-03 12:35:14 (#18544)
Amennyiben a Görögországból származó mag szülei közül, legalább az egyik adott tulajdonságokra domináns homozigóta génekkel rendelkezett a másik pedig homozigóta recesszív vagy heterozigóta génekkel rendelkezett, ...
Ez a válaszod már csak feltételezgetés, lehetőségfelvetés, noha sem a Ragusa által leírtak, sem egyéb adatok nem támasztják alá, hogy ebből a feltételezésből van értelme kiindulni. Akkor mire fel vitatkozol még tovább?
Javaslom, hogy gondold át újra az egészet, megérteni próbáld a kérdést, és ne az én mondandómon fogást találni.
Én is sajnálom, de valahogy véget kell érnie, a felesleges, öncélú körök futására nincs időm.
