Hát ilyet utoljára a Rákosi és Kádár érában láttunk. Idézet az indexről: "milliárdokat érő gyógyszertárhálózatok kényszereladását előíró törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a Parlamentnek, miközben egyezkedésre hívta a tagjainak befektetéseit védeni igyekvő szervezetet. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége gazdasági érvekkel próbálta meggyőzni az egészségügyi kormányzatot, de a jobb adóbefizetési és foglalkoztatási mutatók a Mikola István testvérét csatasorba állító kamarások offshore céges érvelése ellen nem sokat nyomhattak a latban. Hiába néz ki jól egy üzletlánchoz tartozó új patika, hiába kapnak kedvezményt az ott vásárolók, a törvénymódosítás szerint a tulajdonjog többségi részét el kell adni egy gyógyszerésznek. "
A hulladékgazdálkodás államosításáról ír egy osztrák lap 2012-01-02 17.27 Atecéged.hu Címkék: ausztria / hulladékgazdálkodás / osztrák vállalatok A Saubermacher osztrák cégcsoport bírálta a hulladékgazdálkodás szabályozásának tervezett módosítását, ami szerintük a szektor újbóli államosítását jelentené. A Saubermacher vezérigazgatója, Hans Roth a Kurier című lapnak elmondta, hogy egyik regionális cégüknek már be is jelentették a szerződés felbontását. A másik választási lehetőség Roth szavai szerint az lenne, hogy eladják a vállalatot a mérleg szerinti érték feléért, ez nézete szerint "de facto kisajátítással lenne egyenértékű". Az MTI-nek hétfőn kora délutánig nem sikerült elérnie Hans Rothot részletekért. Christian Gessl, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) külképviseleti hálózatának regionális igazgatója a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a hulladékkezelés tervezett magyarországi államosításával megpróbálják kiszorítani a piacról a magánvállalatokat. Az AVE, a Saubermacher és az ASA osztrák hulladékkezelési csoportok húsz százalékos piaci részesedését erőteljesen veszélyezteti a tervezett államosítás - fogalmazott Gessl a lapnak. Leo Windtner, az AVE osztrák hulladékgazdálkodási vállalat tulajdonosának, a felső-ausztriai EAG-nak az igazgatója december közepén azt mondta a Kuriernak, hogy az ágazat "minden jogi eszközzel" küzdeni fog a hulladékgazdálkodás 2013-ra tervezett újraállamosítása ellen. Windtner akkori nyilatkozata szerint az AVE számára 55 millió euró bevételcsökkenést jelentene az új hulladékgazdálkodási szabályozás.
A kormány végre rendet tett, kiteszi a szűrét a népnyúzó üzletembereknek,megtiltja a kereskedelmi szabályok alkalmazást , éljen a céhek világa.
Az egészségügy megmentve.
Patikák: a liberalizáció vége
Egészségügy Újra egészségügyi intézményekké minősítik a gyógyszertárakat
Két lépcsőben oldja meg a tegnap elfogadott törvény a patikatulajdonlást: 2014-ig a személyi joggal rendelkező gyógyszerésznek 25 százalékot meghaladó részt kell birtokolnia a gyógyszertárban, 2017-ig pedig a patikában dolgozó gyógyszerészeknek együttesen 50 százaléknál nagyobb hányaddal kell rendelkezniük. A pár év haladék lehetőséget teremt arra, hogy a ma különféle, nem szakmai befektetők kezében lévő gyógyszertárakat – akár kedvezményes hitellel – birtokba vegyék a patikusok, s a mai tulajdonosok felkészüljenek a váltásra. Ez is része a gyógyszertárakról szóló jogszabálynak, amely megszünteti a 2006-ban törvényi úton szabaddá tett patikaliberalizációt, amelynek hatására 618 gyógyszertár létesült. Az akkori kormányzat célja a zavartalan és egyenletes betegellátás garantálása volt, ám főleg forgalmas helyeken létesültek patikák, kistelepüléseken nem. Sőt, a kispatikák bánatára létrejöttek a patikaláncok – ma a 2400 gyógyszertár ötöde így működik –, amelyek marketingfogásokkal, ajándékozásokkal magukhoz csábították a pácienseket ( VOLT KÉPÜK VERSENYEZNI! Kedvezményt adtak! Elfogadták a bankkártyát,egészségkártyát fizetésnél! Nyitva tartottak hétvégén is ! Erkölcsi fertő amit műveltek!), így 600-700 kisebb intézmény a működőképtelenség határára került. Becslések szerint hatmilliárddal tartoznak a patikák a nagykereskedőknek. Az új jogszabály megtiltja az ajándékozást, kereskedelmi egységből ismét egészségügyi intézménnyé minősíti a gyógyszertárakat. Kérdés azonban, hogy a gyógyszerészek képesek lesznek-e megbirkózni az új feladatokkal. A lakosság egészségmegőrzését célzó programok mellett feladatuk lesz ugyanis, hogy a felírt készítmények közül a legolcsóbb hatóanyagot kínálják. A többletfeladatok ellátásához több gyógyszerészre, így pluszpénzre is szükség lenne, ezt az évek óta változatlan degresszív kiskereskedelmi árrésrendszer módosításával lehetne elérni. Jelenleg a tb által támogatott gyógyszerek átlagos árrése 11, a nem támogatott körrel együtt pedig 13,2 százalék. A gyógyszerforgalom 10 százalékának árrése egy százalék alatt van, a drága készítményeké közel 40 százalék. Ez utóbbiaknál az állam 850 forintban maximálta az árrés összegét. A Magyar Gyógyszerészi Kamara korábban ez utóbbi 1200-1300 forintra történő emelését kérte, ezzel 2,2-2,5 milliárdos többletbevételhez jutnának a patikák.
Minden gond megoldva az új törvénnyel az adófizetők és fogyasztók majd finanszírozzák a patikusok rossz gazdálkodását és vagyonszerzését.
Verseny kipipálva. Ügyes!
2 ezer ember jól jár 10 millió fizeti....jobb mint a lottó.
(Megjegyzés a cikkhez: patikaláncok 1994 óta vannak Magyarországon.)
A Fidesz üzenete: nem versenyezni kell hanem szövetkezni a politikával ez az új magyar gazdasági modell lényege.
A fogyasztó leszarva, a tulajdonjog nem számít, mindent felülír az aktuális napi politikai érdek.
Aki ezt nem így gondolja az minimum a haza ellensége...
Fidesz kivégzi a liberalizációt
Ma, a végszavazással kivégzi a patikaliberalizációt a Fidesz parlamenti többsége. Újraosztják a gyógyszerészek piaci tortáját.
A módosítás – jövő év április 1-je után – kitiltja a gyógyszertár-tulajdonosok közül az offshore cégeket, a szakmai befektetőket, de az orvosokat nemFotó: Móricz Simon
Hiába állt elő átfogó kutatással a GKI Egészségügykutató Intézete (GKI-EKI), amely azt állította meg, hogy a patikapiaci liberalizáció, néhány vadhajtástól eltekintve, összességé ben kedvező hatású az ellátórendszerre, a kormány makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy visszaállítsa a Molnár Lajos előtti állapotot, sőt még szigorítson is a szabályokon. Ha a Fidesz többsége ma megszavazza, akkor a salátatörvény újraírja a patikaalapítási szabályokat és ismét védett piacot teremt a már patikatulajdonos gyógyszerészeknek.
A tervezet szerint 2011-től kizárólag gyógyszerészek több ségi tulajdonában lévő cégek kaphatnak működési en gedélyt. Új gyógyszertárat azonban csak ott lehet majd létesíteni, ahol nincs patika vagy az egy üzletre jutó lakossági szám legalább ötezer. A nagyobb, az ötvenezres lélekszámot meghaladó városokban legalább 250 méter, egyéb településeknél 300 méter távolságnak kell lennie két gyógyszertár bejárata közt. Patikákban többségi tulajdonos a jövőben csak gyógyszertár működtetési joggal rendelkező gyógyszerész vagy gyógyszerészek csoportja lehet. (Körülbelül 500–550 gyógyszertár működik jelenleg patikalánc tagjaként, a gyógyszerészek ezekben az üzletekben csak névleges tulajdonnal rendelkeznek, a többségi birtokrész megszerzéséhez legalább 15–20 milliárd forint szabad tőkére lesz szükség.)
A már működő gyógyszertári vállalkozások tulajdonosainak két lépcsőben tennék kötelezővé az átrendeződést: a személyi jogos gyógyszerész 50 plusz 1 százalékos tulajdonrészének megszerzésére 2014. január 1-jéig 25 százalékos gyógyszerészi tulajdonrészt ír elő, a többségi, 50 plusz 1 százaléknyi részt pedig 2017. január 1-jéig kell megszereznie a gyógyszerésznek a patikát működtető gazdasági társaságban. Ahol erről nem sikerül megállapodni, a patikát végelszámolással meg kell szüntetni. A módosítás – jövő év április 1-je után –kitiltja a gyógyszertár-tulajdonosok közül az offshore cégeket, a szakmai befektetőket, de az orvosokat nem.
A jövőben tilos lesz a patikába betérőknek ajándékot vagy árkedvezményt felajánlani, és az orvosságok térítésdíját bármi módon csökkenteni. Eddig ezt a gyógyszerész megtehette. Így fordulhatott elő több recept beváltása esetén, hogy olcsóbban jutottak hozzá patikaszerekhez, sőt a nagykereskedők által nyújtott árkedvezményeket a patikák akciós árakkal tovább adhatták a betegeknek. Az új szabályozás megtiltja a támogatott gyógyszerek, tápszerek reklámozását.
Bár az említett változásokat a kormányzat a kispatikák elsorvadására, a falvakban élő lakosság romló gyógyszerellátására hivatkozva lépte meg, a valóságban a kispatikák már 2004 óta bajban voltak. A gyógyszertárak jövedelmezőségét jelentő árréshez azóta nem nyúlt egyetlen kormány sem, így a jövedelmezőség csökkenése döntötte be ezeket az üzleteket. A patikavállalkozások 26 százaléka veszteséges, a veszteségük összértéke több mint hatmil liárd forint. Új törvény ide vagy oda, „ha az árréstömeg nem változik, akkor a csődök száma, különösen gyógyszerész tulajdonú patikáknál, erőteljesen emelkedni fog” –állítja a GKI-EKI kutatása.
Volt is, lesz is, ez itt a praxis, Mindenkinek helyzete van. Volt is, lesz is, itt is, de ott is, Minden kornak rendszere van, de rendszere van.
Patikák - Nem a fogyasztók érdekeit védik
2010. 12. 3. 05:00|Vélemény » Publicisztika
A piacvédő versenykorlátozás a fogyasztók helyett a céhtagok érdekeit védelmezi.
Több mint negyedszázad telt el azóta, hogy kézhez vettem a Budapesti Ügyvédi Kamara akkori elnökének hivatalos értesítését, amelyben arról tájékoztatott, hogy elutasítani kénytelen ügyvédjelölti felvételi kérelmemet. Ma is emlékszem a formanyomtatványra hasonlító levél olvastán érzett csalódásra, jóllehet már akkor sem voltak illúzióim: szüleim nem voltak ügyvédek, de az MSZMP KB póttagjai közül se támogatta senki nagyravágyó ambíciómat, hogy hivatásszerűen más emberek jogainak védelmével foglalkozzam.
Talán ezek az emlékek magyarázzák, hogy rosszallással figyelem a versenykorlátozó törekvéseket, azt pedig különösen nehezményezem, amikor rám mint fogyasztóra (érdekeim védelmére) hivatkoznak, miközben valójában választási szabadságomat (vagyis a kínálatot) kísérlik meg korlátozni.
A napokban újra kényelmetlenül éreztem magam Vitányi és Rubovszky képviselő urak önálló indítványát (T/1507. számon) olvasva az Országgyűlés honlapján. A törvényjavaslat elfogadása esetén már 2011 januárjától a szakvizsgázott jogászok is csak akkor folytathatnának önálló ügyvédi praxist, ha előtte legalább egy évig ügyvédjelöltként vagy alkalmazottként egy már a szakmában tevékenykedő ügyvéd irányítása mellett úgymond kellő tapasztalatokat szereztek. Ha pedig egy pályakezdő vagy pályamódosító jogászt nem kívánna senki sem foglalkoztatni (ami a társadalombiztosítási szabályok ismeretében nem volna meglepő), feltehetően az sem okozna a javaslat szerzőinek fejfájást, legfeljebb nem nőne tovább a rendszerváltozás óta tapasztalt ütemben az ügyvédi pályán tevékenykedők száma.
A javaslat sajnos nem példa nélküli. Ismert, hogy a gyógyszerészkamara sem a piaci kínálat bővítését tartja célravezetőnek, ellenkezőleg, a gyógyszerészek pozícióit erősítené a patikák számának mesterséges korlátozásával. Az építészmérnökök köztestülete pedig a vállalkozói díjak szabályozásával próbálná csökkenteni a verseny által „gerjesztett” kockázatot. Az Országgyűlés által a napokban elfogadott törvény hasonló szemléletet tükröz, amikor a jogi szolgáltatást kivonja a közbeszerzési törvény hatálya alól. Ezek a javaslatok többnyire az adott szakma szolgáltatásait jellemző – vélt vagy valós – színvonalcsökkenésre hivatkoznak, mintha annak kiváltó oka a piaci szereplők közötti élesedő konkurenciaharc volna.
Az ügyvédi törvény tervezett módosításához csatolt indoklás szintén az ügyfelek védelmére utal, amikor megállapítja: „…az ügyvédekkel szembeni közbizalom fenntartása változatlan feltételekkel már nem biztosítható.” Ha mindez igaz lenne, elsőként akkor is a probléma okait kellene megvizsgálni, így az egyetemi jogászképzés anomáliáit: a nyilvánvaló túlképzés mellett figyelemre méltó, hogy az óraadók díjazása gyakran az előadásra tartó tanár metrójegyének árát sem fedezi. Elemzésre érett a helyzet a diplomázott jogászok szakvizsgára való felkészítését illetően is, vagyis, hogy milyen elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhet valaki, mielőtt ügyvédi vagy épp közigazgatási jogászi tevékenységre adná a fejét. Dönteni kellene arról, hogy fennmaradjon-e az „átjárás” az egyes jogászszakmák között, egy ügyvéd a siker reményében pályázhasson egy bírói állásra, és fordítva, egy bíró dönthessen-e úgy, hogy pályáját ügyvédként folytatja tovább.
Meggyőződésem, hogy az igazságszolgáltatás gondjainak egyik oka épp az, hogy jelenleg is csupán elméleti lehetőség a pályamódosítás esélye, a jogász-„céhek” bezárkózásának kárvallottjai pedig az ügyfelek lesznek. Amíg minderről nem alakul ki egységes, de legalábbis egyeztetett álláspont, az ügyvédi törvény két évtizedes rendjébe való beavatkozás nehezen felbecsülhető kockázatokkal jár. Ha pedig a cél netán mégsem az ügyfelek, hanem az ügyvédek versenytől való védelme volna, elegendő lenne a huszonhat évvel ezelőtti kamarai levél mondandóját törvénybe iktatni valahogy így: „Piacra lépési kérelmét hely hiányában elutasítom.”
A javaslat szerint bárki – a gyártókat és a gyógyszer-rendelőket kivéve – tulajdonolhatna gyógyszertárat.
A svéd egészségügyi és szociális minisztérium javaslatot tett közzé, amelynek értelmében megszűnne az Apoteket nevű patika-monopólium. A minisztérium szerint a gyógyszerekhez való hozzájutás és a betegeknek nyújtott szolgáltatások javítása érdekében szükséges, hogy az Apoteket mellett más szereplők is részt vehessenek a gyógyszerellátásban.
Annak érdekében, hogy az Apoteket leendő versenytársakkal azonos feltételek alapján működjön, a gyógyszertári rendszernek önálló, a kormány tulajdonában lévő független entitássá kell alakulnia. E feltételek volnának többek közt: a elektronikus recept alkalmazása, egyéni támogatás-dokumentációk, nyilvántartások és statisztikák készítése-vezetése.
A javaslat szerint bárki – a gyártókat és a gyógyszer-rendelőket kivéve – tulajdonolhatna gyógyszertárat, aki megkapná a gyógyászatitermék-hatóság hozzájárulását. A tulajdonosnak ugyan nem volna szükséges gyógyszerész-képzettséggel rendelkeznie, a gyógyszertárban azonban nyitvatartási időben állandóan tartózkodnia kellene valakinek, akinek megvan a kellő kvalifikációja. Engedélyeznék az internetes és postai megrendeléses árusítást is.
A szabadalmi védettségű gyógyszerek árazása változatlan maradna. A jelenlegi modell, amelyben a gyógyszerészetti szolgáltatások bizottsága (LFN) állapítja meg, mely gyógyszereket támogatnak, s a kiskereskedelmi árukat is meghatározza, fennmaradna. Minden gyógyszertárnak az LFN által megállapított árakat kellene alkalmaznia, és támogatott gyógyszerekre árengedményt sem adhatnának.
A disztribútorok maguk állapíthatnák meg a generikumok és a párhuzamos import keretében behozott termékek árait, de minden hasznukból a gyógyszertárnak is részesednie kellene. Az alacsonyabb árak révén létrejövő nagyobb árrések [a koncepció szerint] a fogyasztói oldalon alacsonyabb vételárakat eredményezne.
Ami a generikumokat illeti, a tervezet egy kétszakaszos folyamatot vázol fel. A verseny felszabadítása előtt a referenciaárak megállapítása céljából az LFN felmérné a honi és nemzetközi árviszonyokat. Az új gyógyszerpiac kialakulása és stabilizálódása után pedig – mintegy két év elteltével – egy (a disztribútorok és a gyógyszertárak közti) dinamikusabb profitmegosztási rendszert vezetnének be.
A recept nélküli gyógyszerek árait a gyógyszertárak továbbra is szabadon állapítanák meg.
A javaslat annak a háromrészes tanulmánynak a második része, amelyet a tárca a svéd gyógyszertári piacról ad ki; a harmadik, a vénynélküli termékekkel foglalkozó rész áprilisban jelenik meg.
A gyógyszeripari vállalatokat a „reformcsomag" közvetlenül nem érinti majd, mivel a szabadalmi védettségű gyógyszerek árazásának és támogatásának procedúrája változatlan marad. Richard Bergström, a svéd gyógyszeripar szervezetének ügyvezető igazgatója kétségeit fejezte ki, hogy a politika elfogadja majd a kezdeményezéseket, ezek nyomán ugyanis (így ő) automatikusan patikaláncok jönnének létre. „A politikusok mindinkább a pluralitást tartják szem előtt – és kisvállalkozókat akarnak" – tette hozzá. [Svédországot jelenleg jobbközép koalíció vezeti – a szerk.]
Bergström szerint bizonytalan az is, vajon következnek-e a koncepcióból a szabadalmi védettség megszűnésével összefüggő megtakarítások, ezért a gyógyszertámogatásokat álló megyei önkormányzatok körében erős ellenállás tapasztalható. Úgy véli, „a javaslatot visszaküldik majd a bizottságnak, amely létrehozta, a kormány pedig egyelőre csak a vénynélküli szereket és a kórházi piacot érintő liberalizációról hoz döntést.
Azt, hogy a gyógyszer kassza túl nagy és csábító falattá vált, egy komplett maffia nyüzsög érte. Ti pedig vagy a maffia része vagytok vagy egyszerű bértollnokok.
Örömmel látom az őrjöngéseteket. Ez közelíti a manyup őrjöngők szintjét.
Mielőtt még megüt benneteket a guta egy apró dolgra szeretnélek megkérni benneteket:
Nézzétek meg mekkora hányadot tesz ki a gyógyszer költség a magyar egészségügyben és mekkorát szerencsésebb országokban. Ez az extra profit egyben magyarázatot ad nem csak a ti őrjöngésetekre, hanem arra is miért idegen test az OEP-ben a gyógyszer ügyi főosztály aminek a vezetését normális ember sosem merte elvállalni ha féltette a maga és családja életét. A gyógyászati segédeszközökre fordított pénzeket néhány tíz milliárd forinttal sikerült lefaragni néhány év alatt de ez is elég volt a főosztály vezető hirtelen elhalálozásához. A gyógyszereknél néhány 100 milliárd a tét.
"És hívhatjuk az ebben a folyamatban érintett szakmai képviselőket lobbicsoportnak, de mi szövetségesünknek tekintjük őket. Való igaz, hogy ez az érvrendszer meghatározta a változtatások menetét"
Persze hívhatjuk szövetségesünknek is, bár speciel én bátyámnak hívom a testvéremet.
(Mikola István az Eü bizottság elnöke testvére Mikola Bálint a gyógyszerész szövetség elnöke.)
- Az új patikaszabályok viszont konkrétan kötelezik a nem gyógyszerész patikatulajdonosokat, hogy lemondjanak magántulajdonukról.
- Kizárólag a tulajdoni arányokat határozzuk meg. Ahogy mi látjuk; elindult a liberalizáció és jött egyfajta patikaalakítási aranyláz, ami egy luftballon volt, mert hitelből finanszírozták a gyógyszertár-nyitásokat. Ha megnézzük, hogy a gyógyszerellátó rendszernek milyen adósságállománya van, láthatjuk, hogy az már a fenntarthatóságot veszélyezteti. Abban egyébként a piac összes szereplője egyetértett a Gyógyszerügyi Egyeztető Tanácson, hogy egyfajta piaci szabályozásra szükség van, mert a versenyjelenségek vagy azok következményei közvetlenül veszélyeztetik a gyógyszerellátó rendszert. Azok is így látják, akik vitatják az új jogszabály egyes pontjait. Az előterjesztés előírja, hogy legyen átlátható a gyógyszertárak tulajdonlása, tehát ne offshore cégekkel kelljen versenyezniük a korrekt adófizető patikusoknak. Az, hogy ki tulajdonolja a patikát, alapvetően meghatározza a népegészségügyi magatartást is. Ha a kereskedelmi érdek dominál a gyógyszerellátásban, akkor nekem aggódnom kell a támogatási rendszer fenntarthatósága miatt és aggódnom kell az állampolgárok gyógyszerfogyasztási szokásai miatt is, hiszen vásárlói kedvezményekkel ösztönzik a fogyasztást. Ezektől a jelenségektől kell megszabadulni. Tudom, hogy vannak az előterjesztésnek vitatott pontjai, de van felhatalmazásom arra, hogy ha találunk konszenzusos megoldást, akkor egyeztetett módosító indítványokkal alakítsuk a tervezetet.
- Mégis azt hallani, hogy bizonyos lobbierők és a nagyobbik kormánypárt nyomására kell teljesen visszafordítani a liberalizációt. Nem lehetne "csak" leállítani vagy szabályozni?
- Itt a többségi tulajdon a kérdés, tehát nem teljes visszaforgatásról van szó. Nem államosítjuk ezeket az intézményeket, csak olyan tulajdonosi szerkezetet kívánunk előállítani, ami meghatározza az ellátórendszernek megfelelő tulajdonosi magatartást. De nem térek ki a kérdés elől: mi azt a társadalompolitikai szemléletet valljuk, hogy a gyógyszerellátás az ellátórendszer része. A patika a népegészségügy találkozó pontja és nem egy szupermarket, még ha a fogyasztási szokások abba az irányba is terelték. És hívhatjuk az ebben a folyamatban érintett szakmai képviselőket lobbicsoportnak, de mi szövetségesünknek tekintjük őket. Való igaz, hogy ez az érvrendszer meghatározta a változtatások menetét, de emögött komoly kutatások, elemzések állnak. Ugyanakkor azt sem szeretnénk, hogy a felelőtlenül gazdálkodó és korlátlanul eladósodó patikusokat védje a szabályozás.
- Tehát a gesztusért cserébe elvárásaik is vannak?
- Mindenképpen. Annak, hogy megvédjük ezt a piacot és ezzel a szabályozással javítsuk a fenntarthatóságát, ára van.
Érdekes egy öszvérváltozat lesz a patikáknál ugyan gyógyszerkiskereskedelemnek hívjuk, de nem szabad kereskedőként viselkedniük.
Az se világos, egy patika ,hogy befolyásolja ,hogy egy beteg több támogatott gyógyszert fogyasszon.
Ezt az orvos írja fel nem a beteg vagy a patikus.
Ha egy beteg kedvezményt kap az antibiotikumra nem fog belőle kettőt kérni-:)
( És nem is kérhet)
Ez összekötni a tulajdonviszonnyal logikából egyes.
Kilóg a lóláb kedves államtitkár úr!
Ez tiszta politika és a kamara énekelheti,hogy "mindig a győztes mellett álltunk vérünket adtuk a hatalomért, mindig egy nagylelkű főnökre vártunk, ki hálás lesz majd a győzelemért."
Szégyen,nem változott semmi az előző érához képest.
…..A törvényjavaslat, melyet nevével jegyez, 60 éve nem látott jelenséget kelt életre. Ön a salátatörvény patikai piacot szabályozó szakaszainak értelmében jogos tulajdonától foszt meg külföldi és magyar befektetőket egyaránt. Ne óvatoskodjunk, ez az ötvenes évek államosítása! Hogy érzékeltessem döntésének súlyosságát, ennek elszenvedői lesznek magyar családok is, akik 2007 után a gyógyszerpiacba befektetve akár több patikát is nyitottak, és higgye el, sokkal jobb színvonalon működtetve, mint ahogy azt Hankó Balázs (Hankó Balázs NEFMI-ben dolgozik Szócska Miklós alatt) kommunikálja Önnek MGYK-s háttérrel. Ezen döntés az Ön nevéhez ragad örökre, és ez alól nem mentség az sem, hogy politikai erők, eszement ideológiák kényszerítették ki ezt a helyzetet. Az ötvenes években a dédnagyapám által működtetett patikát egy szép reggelen állami működtetés alá vonták. 100 százalékban. Most „csak” 51 százaléka a tét. A lépés meg van ideologizálva egy kis demagóg szakmaisággal. Mely így szól: gyógyszertár a betegeinek érdekét csak akkor szolgálja, ha maga a patikus a többségi tulajdonos a működtető társaságban. Ez az elv nem csak idejétmúlt és téves, ugyanis mindez megkövetelhető lenne szigorú szakmai protokollok lefektetésével, hanem felvet jó néhány alapvető kérdést a működtető társasággal kapcsolatban is….
..Súlyos a rendszer működését életben tartó gyógyszer kereskedelem szabályozásában ekkora hibát elkövetni, ráadásul úgy, hogy az újraszabályozással egy szűk szakmai csoportot bíz meg. A Magyar Gyógyszerészi Kamarát. Azt a csoportot, aki 2006 végéig állta útját a kiskereskedelmi reformnak. Ellenezte a versenyt, állandó ellenzéki tömegként jelent meg minden egyes kormányzati reformtörekvés ellen, függetlenül politikai színezettől. Monopóliumát védte….
..A salátatörvény másik nagy hibája, hogy megtiltja a patikai marketinget. Annak ellenére, hogy Európa felvilágosult részén, de még Grúziában is, a gyógyszer-kiskereskedelmet a képen értelmezik, amiről az valójában szól. Egy kereskedelmi tevékenység, mely egészségügyi szolgáltatások csomagjait nyújtva versenyez a betegekért. Felejtsük el, hogy a patika egészségügyi intézmény! Mindez csupán az orvosi egyetemet elvégezni nem képes kisebbségi komplexussal megvert gyógyszerészek kapaszkodója. Nem tudom ugyanakkor, miért nem lehet arra büszkének lenni, hogy valaki jó kufár? Egészségügyi felkészültséggel….
Üdvözlettel Harmatha Levente, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének végzős hallgatója, a Sipo-patikák tulajdonosa."
Annyira fogalmad sincs a gyógyszerkiskereskedelem működéséről, az eddigi folyamatokról, hogy talán érdemes lenne inkább meg sem nyilatkozni ebben a kérdésben.,
Néhány "tévedésed":
-Az elmúlt 20 évet vizsgálva, messze a legolcsóbb volt az államnak a2006 óta működő gyakorlat.
-A törvénymódosítás nem érinti a gyógyszerkiadásait az államnak (max. negatívan).
-Az a patikus maffia lobbyzta ki, mely szószólójának beliz-i off-shore cég tulajdonolja a Bt. többségi részét.
-ez a lobbycsoport pont a 2006 előtti komoly patika nyereségeket akarja visszahozni az által, hogy az állam engedje a nagyobb árrést, de iktassa ki a komoly árversenyt generáló patikákat (melyek 60%-a egyébként magyar tulajdonban van).
-a társadalom többsége úgy gondolja, hogy a liberalizáció magasabb szintű szolgáltatást, olcsóbb árakat eredményezett (erre az volt a válasza a gyógyszerész kamarának, hogy ebben az esetben nem számít a fogyasztók érdeke).
Nevezhetjük akárminek, csak egy a biztos, nem lehet most látni a kimenetelét.
Már hogyne lehetne látni, te magad is leírtad: csoda kellene ahhoz, hogy ne bukjunk. Csodák pedig nincsenek, vagy ha mégis, hát majd elkúrják pont úgy, ahogy most elkúrták.
Na basszus, péntek van, ilyenkor 2-kor már hazahúznak a köztisztviselők. Így nem lehet rendesen trollkodni, mert senki nem válaszol. A sok ingyenélő! Na mindegy akkor megyek, mert a GDP-t mégis nekem kell megtermelni, különben tényleg bezárják a nyugdíjpénztárat és államosítják az államot, és senkinek nem lesz mit spontánprivatizálni, izé ellopni.
Siker ebből úgy lehet, valami hatalmas szerencsével, hogy a manyupokból sikerül egyensúlyban tartani a költségvetést, és közben valami szintén csoda folytán beidul a nemzetközi fellendülés és megugrik a GDP.
Bocsánat, de ilyen "valami csoda folytán" hipotézisekre kockáztatni az ország jövőjét egyszerűen hazaárulás.
Nahát, én meg azt halottam, hogy azt az 500 milliárdocskát a vámosok és rendőrök kutyái fogják felzabálni. Hiába, ez a kormányzati kommunikáció teljesen megbízhattalan.
"Éljen a Keresztény-Nemzeti-Szocialista Forradalom!"
Én igenis örülök annak, hogy a kollektivizálni kívánt magánnyugdíjam az én kispolgári megélhetésemnél sokkal nemesb célt fog szolgálni: A civilruhás fegyveres belügyi alkalmazottak 20 év munka utáni békés, biztonságos nyugdíjának fedezetéül fog szolgálni. Ez így igazságos, hiszen egy rakodómunkás is elmehet nyugdíjba 50 év könnyű munka után.
Ha meg is lincsel a multispekulánsok által felheccelt, ostoba tömeg, akkor is a szemükbe kiáltom:
Éljen a Keresztény-Nemzeti-Szocialista Forradalom!
