Nehéz a helyzet, itt az idő, hogy a közteherviselésből azok is kivegyék a részüket, akik eddig nem tették - és van náluk vagyon. Ahogy a vezír mondta, onnét kell elvenni, ahol van, szóval, az egyházak vagyonát is tessék einstandolni, ne csak 10 év alatt félretett pénzét a népnek. Vagy legalább adót fizessenek az egyházak.
ya az egyházi karitász müködése nem PR munka, nem kerül a sajtóba - de nem is kérte még senki. az év végi hálaadáskor a plébi refi lelkész meg a polgimester megköszöni a karitászosok munkáját + áldást mondanak és kérik a Jóistent, hogy továbbra is segítse őket a munkában- ennyiért csinálják.
"a szabad vallásgyakorlás azt jelenti, hogy az adóforintjaimból fenntartott suliban olyasmit oktatnak nekem amibe nem hiszek?"
Ha nem hiszel abban, hogy a föld gömbölyű, hogy volt egy ősrobbanás (a hét napos teremtés helyett), hogy vannak minket lekódoló génjeink, stb akkor azt ne is oktassák?
Szegény Galilei is rimánkodva kérte az őt vegzálókat, hogy legalább abba a vacak távcsőbe nézzenek már bele. No, azt már nem tették meg a vallásiak.
a krsnások látványos op ellentétben - mutter aki aktiv karitászos, naponta osztogat szállít ki kaját ruhát stb. a faluban ő és a társai, mint minden karitaszos -önkéntes 0 pénz. a kiszállitásokat meg saját kocsival csinálja mindenki. 0 km térités
a szabad vallásgyakorlás azt jelenti, hogy az adóforintjaimból fenntartott suliban olyasmit oktatnak nekem amibe nem hiszek? ez véletlenül nem hátrányos megkülönböztetés?
Nem gátol senkit a lelkiismeretében, pláne nem a szabad vallásgyakorlásában, ha az alkotmányban szerepel Isten neve, vagy hogy vasárnap be van zárva a tacskó. Vagy azért legyen szombaton a kötelező pihenőnap, csak hogy ne legyen vasárnap?! Ne a farok csóválja a kutyát...
Az iskolában pedig nem kötelező hitoktatásra járni ezután sem. A Szentkorona pedig része az ország történelmének. Egyenlőre még a magyarok vannak itt többségben, tehát arra emlékezik az ország az alkotmányával -kollektívan- amire a magyarok. Ez így korrekt! Akit pedig ez bánt, az nemes egyszerűséggel bolond. De minimum le van sz@rva.
Te olan hitre taníttatod gyermeked, amilenre kívánod, én tiszteletben tartom a lelkiismereti és vallásszabadságot - ám Te miért akarod gyermekemre erőltetni a Te hitedet, vagyis miért nem tartod tiszteletben a lelkiismereti és vallásszabadságot...?
"spec akik a lelkiismeret és vallásszabadság nevében léptek fel, a jelek szerint gátlástalanul loptak"
Végighallgattam a Dalai Láma mind a négy magyarországi előadását.
Ő is a lelkiismeret és vallásszabadság nevében lépett fel, pedig hát neki még volna is oka - eltanulva párhuzamos pályatársa módszereit - kicsit szigorúskodni is.
a jelek szerint csak 3-ra. nézd arra kérdésemre, hogy a budakeszi uti LJ-ban, hány hátrányos vagy többszörösen hátrányos szegény gyereket oktatnak 0 válasz érkezett (kb ennyit is oktatnak ott)
s azt meg se kérdeztem, hogyegy bizonyos korházba nem felekezetiként be lehet e kerülni ?még a kádár systemben is qva nagy prot kellet, előbb feküdtél be a káder kórházba[kútvölgyi], mint oda
Azt sajnálom, hogy bevezetik a hittanoktatást az állami oskolákban, hogy beleteszik a kereszténységet, Istent és a Szentkoronát valamint a vasárnap szentségét az Alkotmányba, vagyis azt sajnálom, hogy vége lesz a lelkiismereti és vallásszabadságnak...
semmi baj sem volt vele. A tovább tanulás akkor sem volt zárt. Csak szólok az ancien regimeben 1948 után faji származási alapon megkülönböztetést tettek. Sőt effektive képzettség nélküli de pártkönyvvel rendelkező személyek irányitották a kulturpolitikát.
nemcsak Mo-n volt 6 elemis és erre épülő képzés.
amugy mit ugrálsz? épp az exkomcsik és szadeszesek vezették be a tandíjat - Bokros , majd Flet0vics Flet0ék szerették volna . Tiltakoztál ?
fáj, hogy elveszik az mszp hitbizományából a lovét.
Az egyházak támogatják a szegényeket: Karitász, iskolák, otthonok stb. A szegényeknek pénzt és tűzelőt osztogatnak. Ya ez nem annyira publikus, mint kéne.
Az SZDSZ és az MSZP mivel támogatja /támogatta a szegényeket?
Majd ha a budakeszi uton lévő L Jne ált+közép suliba is felveszik a vidéki csoró kisfiúkat és kislányokat akkor kezdhetünk beszélgetni.
Mert a topikoló erősen két -három egyházra céloz: Katolikus, Református és Evangélikus. Csakhogy az országért ez a három Eház tett a legtöbbet.
Inkább azokkal foglalkozzon a topiknyitogató akkor milliárdos vagyonokat siboltak el. : Lásd MAL Zrt 10 millióért vettek egy több 10 milliárdos céget.
Szegény Klebelsbergnek nagyon rá kellett kapcsolnia, hogy felfejlessze az oktatási rendszer ÁLLAMI részét, mely az addig túlnyomó, színvonalában nem igazán egységes, és korszerűtlen egyházi fenntartású intézmények mellett korábban elég hézagos és gyengécske volt.
El kell ismernünk e jeles miniszter erőfeszítéseit, melyek sokban megalapozták a 45-48 utáni kiterjedését az oktatásnak. Ő az adottt kereteken belül megpróbálta elérni az állami oktatásfejlesztés terén amit lehetett. Mindezt azonban behatárolta hogy sok és sokféle fenntartású egyházi intézmény felett csak közvetett befolyással rendelkezett (mivel fenntartóik autonómok voltak), továbbá a társadalmi termék jelentős része az egyházak kezén összpontosult.
Fontos korlátja volt e rendszernek, és a felemelkedésnek, hogy még ha volt is iskola, de a szegényebb falusi parasztok, városi munkások gyerekei (tömegekről beszélünk) lehettek bármilyen tehetségesek, családjuknak az adott körülményei között az ő keresetükre, segéd- és napszámosmunkájukra is szüksége volt, és már 12 évesen, vagy előbb ott kellett hagyniuk az iskolát.
Polgáriba, plábe gimnáziumba, már csak főleg a középosztály gyermekei juthattak. Igaz voltak ösztöndíjak pl. egyházi iskolákban is tehetséges szegény gyerekek részére, de ez csepp volt a tengerben. Habár léteztek néhány helyen a mai 8 osztályoshoz hasonlító felső népiskolának, ismétlőiskolának nevezett kísérleti osztályok, azokba meg alig jártak a falusi gyertekek, de amúgy is mire készített volna fel? Be akarták vezetni a 8 osztályt, de éppen anyagi okokból halogatták Hóman-ék hosszasan, s csak 45 után vált ez is lehetővé, az akkori merészebb reform révén.
45-48 után a társadalmi feltételei és az intézményi feltételei is gyökeresen és tömegesen javultak 45 előtthöz képest, ez nem értékeli le Klebelsbergék munkáját, csak egy arra is ráépülő minőségi és mennyiségi ugrás. És még csak nem is csak a kommunisták érdeme, pl. a kisgazdáké is.