Font Mártától én egy régebbi, a 90-es évek első felében kiadott egyetemi jegyzetet ismerek. Végül is a Ruszról szerzett alapokat abból merítettem. Pécsett adták ki, ha jól emlékszem.
"az orosz őskrónika egy utalása alapján nem zárható ki, hogy Álmosnak udvartartása volt Kijevben, ahonnan a folyami vámszedés mellett a poljugyét, vagyis a környező szlávok adóztatását felügyelte"
Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy említett uralkodónk – P. mester naiv etimológiáitól függetlenül – héber hangzású személynevet viselt. A m.dzs.gh.r vezetőréteg nézetem szerint még Kijevben, Ámosz udvarában (PVL: „на горе, ныне зовущейся Угорской, где ныне Олмин двор”) vehette föl a zsidó vallást, feltehetően akkor, amikor a Cambridge-i genizatöredék szerint segítséget nyújtott a kazár uralkodónak korábbi szövetségese leverésében, s fiát, Árpádot "a kazárok szokásának és törvényének megfelelően" pajzsra emelték.
Úgy látszik, az utódok körében a X–XI. század fordulója táján ez a névadási gyakorlat még elevenen élt. Legalábbis Cornides Dániel nyolc olyan szerzőt említ, aki szerint Szent István királyunkat eredetileg Salamonnak hívták. A skótok történetéről szóló művében Johannis de Fordun világosan meg is mondja, hogy Salamon nevét említett királyunk megkeresztelkedése előtt viselte. Ennek ismeretében talán felül kellene vizsgálni a Saroltu személynév 'fehér menyét' etimológiáját.
Az egyszerre több istennek áldozó Géza-István király további, héber-arámi stb. nevet viselő felmenői voltak: Tarkatzu (hett. tarh- 'meghódít'?), Zoltu (aram. sultān 'hatalom, uralkodás'), Tebele/Tevele (jidd. Tevel, Tevele), Ezelekh (héb. Isaiah), Termatzu (T'armač kazár hadvezér 730 körül), Emesu (šum. Emeš 'a nyár istennője').
Jól emlékszel. Van egy Font Mártától ( valamikor orosz nyelvgyakot tartott többek közt nekem is Szegeden ) is az Akadémiai jelentette meg - egy kötetes - talán 2000 környékén.
Magáról a témáról annyit ír, hogy a normannpártiak és a normannelenesek csoportja 1749 ben alakult. Tulajdonképpen Miller akadémikus Bayer munkáira támaszkodva ismerteti miszerint a Kijevi Ruszt a normannok alapították. Popov akadémikus közbevág, hogy az előadó "megbecsteleníti a népünket". Erzsébet, Első Péter lánya vizsgálóbizottságot hoz létre melynek tagja Lomonoszov is.Szerinte a németek nézetei az "éjszakához hasonlatosak ". Miller publikációit elkobozzák, megsemmisítik és megtiltják neki hogy óorosz történelemmel fogalalkozzon. A vita folytatódik tovább azzal hogy a 30-as évektől kezdve a történészek utasítást kapnak hogy a normannellenes nézeteket erősítsék. Lihacsov akadémikus 1978-ban ragaszkodik ahhoz hogy " Rurik Szineusz és Truvor bejövetelének legendája színtiszta fikció".
A könyv megemlíti még azt az ukrán származású harvardi professzort( Omeljan Pritsak ) - akit mármások is hoztak forrásként - aki szerint 6.-8. századi forrásokra támaszkodva a római Galliában fedezi fel a "ruszt" a mai Franciaország déli részén Rodhez város környékén amelyet a 8. században latinul Rutenicisnek neveztek, franciául meg Rusinak.
Még csak egy személyes megjegyzés: nagyon szeretem azt a két kifejezést ami Kijevvel kapcsolatos.
1. В огороде бузина а в Киеве дядька.
2. Язык до Киева доведёт.
Ez utóbbira a szlenben találtam egy vicceset: Длинный язык до вагины ведёт.
Sambation, Sanbation, Sabbation: In rabbinical literature the river across which the ten tribes were transported by Shalmaneser, King of Assyria, and about which so many legends subsequently accumulated that it was considered by some scholars to be altogether mythical.The name of the river occurs in the Targum of pseudo-Jonathan to Ex. xxxiv. 10: "I will remove them from there and place them beyond the River Sambation." R. Judah b. Simon said: "The tribes of Judah and Benjamin were not exiled to the same place as the ten tribes; for the latter were transported beyond the River Sambation," etc. (Gen. R. lxxiii.). The same statement is found in Num. R. xvi. and Yalk., Gen. 984. There is no indication whatever in these passages as to the origin of the name, nor as to any supernatural phenomenon in connection with the river. The only inference to be drawn from them is that the Sambation or Sabbation was a river of Media. It was therefore identified by Nahmanides, in his commentary on Deut. xxxii. 26, with the Gozan of the Bible (II Kings xvii. 6 and elsewhere).
Valószínűbb, hogy a héber šabbat (שַׁבָּת) szóból ered Kijev Szambatasz elnevezése, melyről a biztosan hitelt érdemlő források közül a DAI tesz említést. Al-Szabtnak mondja Idríszí a Don folyót, Xenophón pedig Szabatosznak a két Zab folyó egyikét.
Some scholars suppose, that on the Dnieper the Khazars founded a settlement called Sambat, which was part of what would become the city of Kiev. Chernihiv is also thought to have started as a Khazar settlement.
Többen a kétes hitelű Dzsagfar Tarihit mint volgai-bolgár forrást is bevonják a vizsgálatokba. Eszerint Kijevet a var-khunoktól a 630-as években függetlenedő Kubrat kagánnak egy Sam-Bat nevű fivére alapította volna. Az ő egyik ragadványneve volt állítólag a Kij, s a város neve így annyit jelentene: 'Kij otthona'.
Az említett bolgár krónika egyébként Árpádról is többször említést tesz a fekete-bolgárok közé tartozó madjarok egyik uralkodójaként, akiknek egy Julaj-Bat nevezetű uralkodójáról is szót ejt a IX. század elejéről.
"The Khazars built a fortress, Tmutorokan', at the site of the Greco-Bosporan city Hermanossa (Tamatarcha), on the eastern shore of the Straits of Kerch."
In: Paul R Magocsi: A History of Ukraine; University of Toronto Press, 1996, 45.
Akárhogy is vesszük, ez egy eléggé antinormann teóriának néz ki... Amúgy a lembergi piacon tavaly nyáron magam is tiszteletemet tettem – igaz, hogy nem vodkát vásároltam, hanem jó nagy adag sajtokat (eléggé olcsón adták), gyümölcsöket, karamellát és különféle csecsebecséket.
De visszakanyarodva a rovat eredeti témájához, a dél felől érkező kazár-zsidó hatások elvitathatatlanok az óorosz államszerveződésben. Elég a Golb által 1962-ben felfedezett ún. Kijevi levélre vagy a kagáni cím hosszas továbbélésére gondolni. Ilarion metropolita még az 1040-es években „a mi országunk nagykagánjá”-nak (великий каган нашей земли) nevezte Vlagyimirt és fiát, Jaroszlávot (благоверному кагану Ярославу). A kijevi Szófia-katedrális falán olvasható Спаси, Господи, кагана нашего feliratról pedig feltételezik, hogy az Bölcs Jaroszláv fiára, a városban 1073-tól '76-ig uralkodó Szvjatoszláv Jaroszlavicsra vonatkozik. De még a XII. század végére datált, Ének Igor hadáról c. hősköltemény is kagánnak hívja Oleg Szvjatoszlavics tmutarakanyi uralkodót...
... a kijevi Ruszt Szolomon Boriszovics és Iszaak Matvejevics alapította, ezt akárki Odesszába' megmondja...., az úgy volt, hogy éppen utaztak a lembergi heti piacra, csak aztán sokat ittak és akkor ottan megpihentek egy erdő szélén..., na, eztet "okráinának" mondják, csak aztán a nyelvi fejlődés során átalakult és ebből lett Ukráina..., az alapításkor ezt viszont még nem tudták, de nem is törődtek vele sokat, hanem csak megalapították és kész, aztán mentek tovább..., utánuk meg jöttek mindenféle népek, mer'hogy állandóan átjáróház volt ez az egész vidék, vándoroltak a népek, de valójában mindenki a lembergi piacra ment, mert ottan lehetett vodkát kapni, amit a Szolomon Boriszovics és Iszaak Matvejevics vitt oda..., aztán jöttek a varjégok, meg a kazárok, sőt, a besenyők is, sok kunnal és malájkalózzal...., meg sumérok is jöttek, akik hozták a Söröt, de azt az avarok nem bírták, ezért mind ki is pusztultak..., a kijevi ruszok viszont bírták, sőt, a horilkát is bírták, mer' ezek minden piát bírnak, még a kölnit is, amit a volgai németek hoztak valahonnan messziről, valószinüleg Kölnből..., sőt, van olyan kijevi rusz, amelyik még a benzint is bírja, mer' attól nagyon be tud indulni..., lényeg, hogy ezek ottan mind megalapultak, de aztán jött a Vlagyimir és mindenkit megkeresztelt, tűzzel meg vassal, ja..., és megtiltotta, hogy sok nője legyen a kijevi ruszoknak, csak saját magának tartott meg egy háremet, mer'hogy ő volt a király, és mindenkit a kard élére hányt... izé, lehet, hogy fordítva..., mindegy...., ez amúgy is hosszú történet, és mostan fölmelex a Söröm, de majd még jövök alternatívkodni...
Az egyik varjág beszéli el társának a Poveszty vremennüh let c. krónikában a 862. évnél, miután a Dnyeperen lehajóztak Kijev városáig: "volt 3 fivér, Kij, Scsek és Horiv, akik ezt a kisvárost építették, és elvesztek; mi pedig, az utódaik, ülünk itt, és adózunk a kazároknak" (Были три брата, Кий, Щек и Хорив, которые построили городок этот, и сгинули, а мы тут сидим, их потомки, и платим дань хазарам).
Az útitárs eredeti kérdése tulajdonképpen arra vonatkozott, kié is az a városka (Чей это городок?), melyet a hegyen épp megpillantottak, azaz milyen fennhatóság alatt áll. Láthatóan a folyami vámszedés kérdése izgatta a két férfit, Aszkoldot és Dirt. Mint a válaszból egyértelműen kiderül, elérkezettnek látták az időt arra, hogy átvegyék a település feletti irányítást. A krónika szövege röviden így fogalmaz: Аскольд же и Дир остались в этом городе, собрали у себя много варягов и стали владеть землею полян, vagyis ott maradtak az említett földön, és sok varjágot maguk köré gyűjtve elkezdtek uralkodni. Így mondja el az orosz őskrónika a Rjurik uralma alatt álló Novgorod hajósainak Kijevbe érkezését.
A mi szempontunkból egy érdekes kérdés, hogy Szt. István unokatestvérének két fia, András és Levente miért épp Kijevbe menekült, miután apjukat megvakíttatta a király. Az előbbi fiú vette nőül 1039 tájékán Bölcs Jaroszláv kagánnak a Szófia-bazilika falképén ábrázolt egyik lányát, Anasztáziát...
11th-century fresco of the St. Sophia Cathedral in Kiev representing the daughters of Yaroslav I, with Anna probably being the youngest. Other daughters were Anastasia wife of Andrew I of Hungary, Elizabeth wife of Harald III of Norway, and Agatha wife of Edward the Exile.
Edward the Exile, also called Edward Ætheling, son of King Edmund Ironside and of Ealdgyth, gained the name of "Exile" from his life spent mostly far from the England of his forefathers. After the Danish conquest of England in 1016 Canute had him and his brother, Edmund, exiled to the Continent. Edward was only a few months old when he was brought to the court of Olof Skötkonung, (who was either Canute's half-brother or stepbrother), with instructions to have the child murdered. Instead, Edmund was secretly sent to Kiev, where Olof's daughter Ingigerd was the Queen, and then made his way to Hungary, probably in the retinue of Ingigerd's son-in-law, King András.
Nem véletlenül bízott talán a régi metropoliszban András és Levente. Ugyanis az orosz őskrónika egy utalása alapján nem zárható ki, hogy Álmosnak udvartartása volt Kijevben, ahonnan a folyami vámszedés mellett a poljugyét, vagyis a környező szlávok adóztatását felügyelte.
Ugyancsak több év krónikáját néhány mondatba sűrítve adja elő P. mester Kijev meghódításának és kiürítésének történetét: "Az Úr megtestesülésének nyolcszáznyolcvannegyedik esztendejében, amint az év szerint jegyzett krónikákban írva vagyon ... kijött Álmos vezér, a Mágóg király nemzetségéből való Ügyek fia ... minden ellenszegülés nélkül egész Kiev városáig hatoltak. Midőn Kiev városán keresztülmentek, a Dnyeper folyón áthajózva meg akarták hódítani az oroszok országát. Akkor az oroszok vezérei ezt észrevéve nagyon megijedtek, mivel hallották, hogy Álmos vezér, Ügyek fia, Attila király nemzetségéből származik, akinek az ő elődeik évi adót fizettek. De mégis a kievi vezér összehívta minden főemberét, és tanácsot tartva azt választották, hogy hadra kelnek Álmos vezér ellen, és inkább meghalnak a harcban, mintsem hogy elveszítsék országukat, és kényük-kedvük ellenére Álmos vezér uralma alá kerüljenek. A kievi vezér azonnal követeket küldött leghívebb barátaihoz, a hét kun vezérhez, és segítségre hívta őket. Akkor ez a hét vezér, akinek a neve: Ed, Edömén, Et, Böngér, Örsúr apja Ócsád, Vajta, Alaptolma apja Ketel, ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtött egybe, és a kievi vezér iránt való barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött. A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult, és most már a kunokkal gyarapodva, sok fegyveressel Álmos ellen nyomult ... a két ellenséges sereg összecsapott és heves küzdelembe bocsátkozott egymással. S igen sokan elestek az oroszok és kunok közül. Az oroszok és kunok vezérei pedig látván, hogy övéik a harcban alul maradnak, futásnak eredtek, és hogy életüket megmentsék, sietve Kiev városába húzódtak. Álmos vezér meg katonái az oroszokat és kunokat egészen Kiev városáig üldözték, és úgy aprították a kunok tar fejét, mint a nyers tököt. Az oroszok és kunok vezérei pedig, mikor a szcítiaiak vakmerőségét látták, a városban meglapultak, mint a némák. Álmos vezér és vitézei pedig a győzelem után elfoglalták az oroszok földjeit, és javaikat elszedve a második héten Kiev városát fogták ostrom alá. Mikor aztán a hágcsókat kezdték odatámasztani a falhoz, a kun és orosz vezérek a szcítiaiak merészségének láttára nagyon megrémültek. S amikor belátták, hogy nem bírnak nekik ellenállni, akkor a kievi vezér és az oroszok más vezérei, nemkülönben az ott levő kunokéi is követeket küldtek, s kérték Álmos vezért meg főembereit, hogy kössenek velük békét. Mikor pedig a követek Álmos vezérhez jöttek, és kérték őt, hogy uraikat ne űzzék el székeikből, akkor Álmos vezér övéivel tanácsot tartván, úgy küldötte vissza az oroszok követeit, hogy vezéreik és előkelőik fiaikat túszul adják, évi adóul tízezer márkát fizessenek, ezenfelül pedig élelmiszert, ruhát és más szükségeset. Az orosz vezérek, ugyan nem önkéntesen, de mégis mindezt megadták Álmos vezérnek ... Álmos vezér meg főemberei tanácsot tartván, az oroszok vezéreinek kérelmét teljesítették, s békét kötöttek velük. Akkor az orosz vezérek, tudniillik a kievi és szuszdali, hogy székeikből el ne űzzék őket, fiaikat túszul adták Álmos vezérnek, és velük együtt tízezer márkát küldöttek, meg ezer lovat orosz módra díszített nyereggel és fékkel, továbbá száz kun fiút, valamint negyven teherhordó tevét, töméntelen hölgymenyét- és mókusprémet, végül sok más ajándékot, csak úgy számlálatlanul. Akkor a fent nevezett kun vezérek, tudniillik Ed, Edömén, Et, Bors apja Böngér, Örsur apja Ócsád, Vajta, kitől a Baracska-nemzetség származik, Alaptolma apja Ketel, midőn látták Álmos vezér kegyességét, amelyet az oroszok irányában tanúsított, lába elé borulva önként meghódoltak Álmos vezérnek ... Akkor Álmos vezér és a többi fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondanak, továbbá a kun vezérek rokonságukkal meg férfi- és nőcselédeikkel egyetemben kivonultak Kievből ..."
Hogyan és mikor jött létre? Kik alapították Kijevet? Hogyan állt össze és szakadozott részekre ez a kiterjedt állam? Kazár, normann, antinormann és egyéb elméletek, forrásközlemények és teóriák. Inkább csak elindítom a topikot, egyelőre nemigen jut majd energiám megtölteni mondanivalóval. E téren mások segítségére számítok...
