A Fidesz a 2/3 birtokában azt módosít és úgy, ahogy akar. Akár még a parlament jogköreit is korlátozhatja. Most jelenleg épp az AB-t iktatná ki a sorból. De mi van akkor, ha az Alkotmánybíróság újragondolja a hatáskörét, és fellép az alkotmányosság lerontására tett olyan kísérletekkel szemben, amelyek az alkotmánymódosítás alakját öltik. Van e elég kurázsi ezekben a jogászokban, hogy azt mondják: ehhez nem asszisztálunk és alkotmányellenesnek nyilvánítják az AB jogkörét korlátozó törvényt?
Az alkotmányossági panaszokkal kapcsolatban a taláros testület ezentúl is dönthet úgy, hogy az azokban szereplő kifogások elbírálása a hatáskörébe tartozik, ugyanis annak eldöntése, hogy egy ügy a hatáskörébe tartozik-e vagy sem, továbbra is az Ab jogköre marad. Dönthet úgy is az Ab, hogy egy szabály, amit a kormány költségvetési szabálynak tart, valójában nem az, és elvileg meg is semmisítheti a kifogásolt jogszabályokat véli Hack Péter jogász. Szerinte erre az ad lehetőséget, hogy az Ab akár meg is semmisítheti a Lázár-féle javaslat nyomán megszülető törvénymódosítást, az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítást pedig alkotmányellenesnek is minősítheti - ez a gyakorlat nem ritka például Németországban sem."
Ez egy érdekes kérdés. Tegnap már céloztam rá egy másik topicban. Mert mi van, ha egy adott jogszabály érinti ugyan a költségvetést, de egyben érint más, alapvető jogelveket: - törvény elötti egyenlőség - jogbiztonság
Mert tegyük fel, hogy visszahozzák a halálbüntetést (akasztás). Melléje rakják, hogy a delikvensnek ki kell fizetnie a kötelet, meg a hóhért. Ebben a pillanatban ez már költségvetési kérdés.
mondjuk az is elég kaczagtató vót, amikor a baloldal felé nem éppen elkötelezett, polt péter, dajcs és répásy urak gy elleni feljelentését dobta vissza szakmai megalapozatlanság címén, ha még emlékszel/emlékeznek egyesek:-))))
Má' akkó' vinnyogtam a röhögéstől, amikó' ez a túlképzett Kolosszus és gyakorló ügyvéd kedves neje termőföldet akartak apportálni a szőlőbányász kájeftébe... a nemtaggyűlés nemjegyőkönyve tanúsága szerint... A Cégbíróság baszta vissza...
Drága jó Rézbőrű, eddig neked nem tűnt fel, hogy bár ezek ugyan jogi diplomával rendelkező egyének, na de ezzel az erővel a kinaí piacon is vehették volna a diplomájukat?:-))))
Mire? Ez a főddbuta szarkupac eztet tanátta ki:(2) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az Alkotmány 28/C . § (5) bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg.Mijabánatosfaszom a felülvizsgálat? A jelenleg hatályos Abtv. normaszöveg a felülvizsgálat szót egyetlen helyen tartalmazza, a 43. paragráfban, ami viszont a büntetőeljárásra vonatkoz... felülvizsgálni nem szok az Alkotmánybíróság... meg illesmik... hogy a közjogi érvénytelenséget, a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló tevékenységet mostan nem is forszérozzam...
Vérprimitív faszparaszt ez a köcsög... mexavaztathat bármit, de tök mind1... még a vonatkozó terminus technicust se képes eltanánni...
Tényleg látni kellene a beterjesztett indítványt. Tegnap az összes híradóban alkotmánymódosításként értelmezték, jó, tudom, arra nem kell feltétlenül adni pontosság szempontjából. Addig én is fixen azt gondoltam, hogy az AB tv-ben módosítják a hatásköröket. De a híreket hallva már nem tartottam elképzelhetetlennek egy alkotmánymódosítást sem, miszerint mondjuk beemelik az alkotmányba, hogy azokat a kérdéseket, amelyekben nem lehet népszavazást tartani, nem vizsgálhatja az AB. De most már tényleg nem tudom.
Abból, hogy alkotmánymódosítással is lehet az AB hatáskörét szűkíteni, kiderült, hogy több szintű szabályozás ez. Egyrészt az alkotmány, másrészt az AB jogállásáról szóló törvény szabályozza, de valóban ide vehető még az ügyrendre vonatkozó szabályozás is.
Alkotmányjogász legyen a talpán, aki ezen eligazodik.:)
Az Alkotmánybíróság hatáskörét az alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény állapíttya meg, vagyis nem maga az Alkotmány, tehát ebben az esetben nem fogalmilag kizárt a vizsgálat. Aztán itten akad még 1 nüanc:29. § Az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg, amelyet az Országgyűlés - az Alkotmánybíróság javaslatára - törvényben határoz meg.Vagyis, ha nem az Alkotmánybíróság javasolja az Országgyűlésnek, akkó' bakfitty...
Ezzel az a baj, hogy ezek szerint az alkotmánybíróság a saját hatáskörét nem vizsgálhatja, nyilván összeférhetetlenségi okokból. Ugyanakkor az alkotmánybíróság bizonyos értelemben az alkotmányosság legfőbb őre. Vagyis, ha az alkotmánybíróság hatásköri szűkítésének semmilyen jogi kontrollja nincsen, a parlamenti kétharmadon (és a köztársasági elnök itt elméleti és amúgy is szűkített jellegű aláírásmegtagadási jogán kívül) kívül, akkor, amennyiben egy kétharmados felhatalmazású hatalom az alkotmánybíróság hatáskörét csorbítani kívánja, akkor ezt megteheti, ellenőrzés nélkül. Ez viszont alkotmányossági problémákat vet fel a fentiek alapján.
Csillagom, eztet maga az Alkotmánybíróság monta ki:Az Alkotmány 32/A. § (1)-(2) bekezdése és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (1) bekezdés b) és c) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatásköre a törvénybe vagy az alacsonyabb szintű jogforrásba foglalt jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének vagy nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára terjed ki. Az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül és nem semmisítheti meg az Alkotmány egyetlen rendelkezését sem. Ha valamely rendelkezés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmány részévé vált, fogalmilag sem lehet annak alkotmányellenességét megállapítani. [23/1994. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1994, 375., 376.; 293/B/1994. AB végzés, ABH 1994, 862.]
***
Az Alkotmánybíróság az 1260/B/1997. AB határozatban megállapította, hogy az alkotmánymódosítást azonnal hatályba léptető rendelkezés és az alkotmánymódosítás eredményeként az Alkotmány normaszövegévé váló rendelkezések között fennálló szoros összefüggés miatt az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a hatályba léptető rendelkezés alkotmányosságát, mert ez azt is jelentené, hogy az alkotmányvédelemre intézményesített Alkotmánybíróság alkotmányos jogkörét túllépve, az alkotmányozó hatalom jogkörét venné át. (ABH 1998, 816., 819.)
Gatter lemondásának egyik oka a Fidesz Alkotmánybíróság elleni támadása - 18:22 Hallgassa meg
Gatter László részben azért nyújtotta be lemondását, mert a Fidesz Alkotmánybíróság elleni lépése "nem felel meg jogi ízlésének" - fogalmazott a Fővárosi Bíróság elnöke a Megbeszéljükben.
A közlemény szerint lemondását Baka András, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke elfogadta.
Gatter László azzal indokolta a döntését hogy egyrészt nem alakult ki az OIT elnökével olyan bizalmi viszony, amely segítené a jövőbeli munkát, ezért nem szeretne "gátja lenni" ennek a munkának.
Másrészt nem ért egyet a keddi kormányzati elhatározással, miszerint kezdeményezik az alkotmány módosítását annak érdekében, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből.
Szerinte ezzel akár az is előfordulhat, hogy ha egy olyan bírósági döntés születik, amely "valamilyen módon nem tetszik az érintetteknek", a jogszabályok módosításával ezt a döntést később majd befolyásolni lehet. Mint mondta: ez a jogállam "elég kockázatos felfogását" jelenti. Gatter László 1997-től 1998-ig a Fővárosi Bíróság megbízott elnöke, 1998-tól az elnöke volt.
Vizsgalhatja, csak eddig nem vizsgalta, ugyanis a partoknak nem feladata egy beillesztett uj bekezdest az egesszel osszevetni, igy elofordulhatna hogy az egyik fejezet ellentmond a masik fejezetnek. foleg ha a modositasok 3 honapig birjak az ido probajat, mint a most visszavonas elott allo joerkolcs resz ami 3 honapja kerult bele...
A demokrácia jól működik. Ha ezt egy nyugati demokráciában próbálná megcsinálni egy kormány, már a következő héten megbukna, itt meg a fideszfasiszta fanok még tapsolnak is hozzá. Ez is mutatja, hogy mi messze vagyunk egy igazi demokráciától...
ezt tudom, írtam is, de h szélsőséges pédát hozzak, É-Koreában aligha lehet eredményesen hivatkozni az emberi jogokra, de érdemi alkotmánnyal rendelkező ország is lehet jó néhány, ahol az emberei jogok - persze ebből is van egy pár, és nem mindenhol ua - de facto magasról le vannak szarva.
Szal, ez amolyan valami, amit sejtünk, meg szeretünk, de jogászok is szoktak arról polemizálni, h az egyik emberi jog üti a amásikat, ésatöbbi...
