Ez egy jó kérdés! Elvileg egy mozgó karhoz rögzített színszűrő is megoldható lenne, de a vasúti jelzőberendezéseknél több szempont is indokolja a külön mechanizmust a fényjelzőkhöz.
1. Optikai követelmények
A fényjelzésnek mindig az előírt intenzitással és irányban kell látszania. Ha a színszűrőt a karra rögzítenék, akkor:
A fényforrás és a színszűrő távolsága változna, ami a fényerőt és az egyenletességet befolyásolná.
A kar mozgása miatt a színszűrő pozíciója nem biztos, hogy mindig ideálisan illeszkedne a lámpa optikai tengelyébe, ami csökkentené a fény hatótávolságát.
2. Mechanikai stabilitás és megbízhatóság
A jelzőkaroknál általában nagyobb mechanikai igénybevétel lép fel (szél, jég, rezgések). Ha a színszűrőt is a karhoz rögzítenék, az idővel elmozdulhatna vagy megsérülhetne.
A fényjelzők mechanizmusai jellemzően finomabb beállításokat igényelnek, míg a karos szerkezetek inkább durvább mechanikai működésre vannak optimalizálva.
3. Független fény- és alakjelzés lehetősége
A két mechanizmus szétválasztásával:
Lehetőség van arra, hogy a fényjelző még akkor is működjön, ha a karmechanika meghibásodik.
Egyes rendszereknél a fényjelzés automatikusan átveheti az alakjelzés szerepét rossz látási viszonyok között (pl. ködben).
4. Történeti és szabványosítási okok
A vasúti jelzőrendszerek fokozatosan fejlődtek, és az alakjelzőkhöz eleinte nem tartozott fényjelző.
Amikor a fényjelzőket bevezették, a meglévő mechanikus rendszerekhez kellett azokat illeszteni, ami a külön mechanizmus kialakításához vezetett.
Ezek miatt alakult ki a külön fényjelző-mechanizmus, és nem egy egyszerűbb, „karhoz rögzített színszűrős” megoldás.
![http://emoticons.datahamster.com/Doh2.gif[/img]](http://emoticons.datahamster.com/Doh2.gif[/img]){kind=link}
