Számlaszámok:
belföldi utalásnál: 11794022 - 22222222
külföldi utalásnál: IBAN HU28 11794022 - 22222222 - 00000000 Swift: OTPVHUHB
Segélyhívók:1749 1752
MNO - BL
Egy ember meghalt, hárman eltűntek, 10 ember került kórházba, ebből kettőnek a sérülései súlyosak az Ajka melletti iszapömlés következtében – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfő délután. Hétfőn átszakadt a timföldgyár egyik zagytározó gátja, és iszappal öntötte el Kolontárt, majd a vörösiszapos víz elérte Devecsert is, de a szomszédos megyéket is veszélyezteti. Az iszap maró hatású, az érintett területekről kitelepítik az embereket.
"Az új ítélet szerint a vádlottaknak fel kellett volna ismerniük, hogy a X. számú tározó gátja süllyed. A szakértők viszont állították, hogy a gátfal süllyedése és a gát kiszakadása két egymástól független dolog, ezek ugyanis több száz méterre voltak egymástól. Vagyis a süllyedés nem oka a gátfal törésének."
És akkor mi is okozta a gátfal kidőlését? Hát igen. A 3,5 m magas lúg nyomása.
Ha a tározóban nincs folyadék, akkor kis túlzással az ott tárolt vörösiszap akkor sem mozdul meg, ha elbontják mellőle a gátat. Vagyis minden felelősség azé, aki az engedélyezett folyadékmennyiség sokszorosát halmozta fel a tározóban.
"Az elsőfokú győri bíró szerint az is egyik oka volt a katasztrófának, hogy a tározóban több lúgos víz volt, mint amennyiről a hatóságok tudtak. Ezzel az állítással két probléma is van. Egyrészt a hatóságok rendszeresen megkapták az úgynevezett vízmérleget, vagyis tudniuk kellett a víz mennyiségéről. Másrészt a szakértők szerint a gáttörést nem a benne lévő víz mennyisége okozta. "
Így hazudnak a ballippsik.
1., A gát megsüllyedését valóban nem a víz(lúg) okozta.
2., A gát szakadását viszont már a 3,5 m mély lúg okozta.
3., Minden katasztrófát, kárt a kiömlő lúg okozott. A gát süllyedése semmi kárt nem okozott a környezetben.
4., Kérdés, hogy mit keresett ott a lúg. Konkrétan a nagy semmit. Ez nem lúg (veszélyes hulladék) tározó volt.
5., Mennyi lehetett volna a maximális mennyiségű lúg a tározóban? Az engedély szerint semmi, a gyakorlatban a kiporzás ellen max. fél méter mélységű lúg tározása elfogadható, ill. tűrhető lett volna. Mit okoz fél méter mélységű lúg? Hááát, gátszakadást biztosan nem.
6., Mit keresett akkor a 3,5 m mélységű lúg mennyiség a tározó tetején? Csapadékos volt az idő, a felesleges vizet is a tározóba nyomatta valaki. Nnna, ő volt a bűnös.
7., Mit kellett volna tenni hatóságilag engedélyezve? Be kellett volna indítani a használaton kívüli, de készenlétben álló szennyvíztisztítót, és a fölös vizet azon át tisztítva a patakba kellett volna engedni.
Nnnna, ezt spórolták meg. Kaptak helyette egy gátszakadást 11 halottal. A 11-dik halottal egy nappal a halála előtt személyesen beszéltem. Egyik lábát amputálták, és a másik amputálására várt a lúg okozta sérülések miatt. Nem érte meg. Olyan 40 éves lehetett.
Gyakorlatilag ennyit ér 10 halott, ~200 sebesült, égési sérült, több száz lakóház, több hektár termőföld tönkremenetele.
Amúgy állatkínzás miért nem szerepel a vádban? A kutyák, macskák, baromfik, disznók, kecskék, nyulak, tehenek, lovak, stb, stb....
Megbánás meg sehol. Az igazgató nyilatkozta az eset után, hogy nem is volt veszélyes az a folyadék ami kiömlött. Kaptam hideget, meleget, amikor megírtam, hogy a 10 legfelső vezetőt családjával együtt egy fél napig áztatni ebben a nem veszélyes folyadékban.
"A brazil igazságügyi minisztérium máris 11 milliárd reált (2,6 milliárd eurót) zárolt a Vale SA bányavállalat vagyonából a gátszakadás okozta károk megtérítésére.
Minas Gerais állam ügyészsége közölte, hogy 1 milliárd reált még péntek este, majd további 10 milliárdot szombaton zároltak a hatóságok.
A pénzt az áldozatok kártalanítására és a környezeti károk enyhítésére tervezik felhasználni."
Lehetséges, ahány szakértő annyi vélemény. De józan paraszti ésszel belegondolva.
Veszel egy utánfutót. Annak a tartószerkezetébe belenyúlsz és utána az eredeti megengedett teherbírásnál nagyobb teherrel kezdesz vele mászkálni, kinek a felelőssége?
Az eredeti tulajé, vagy a tied?
Vagy maradjunk a tározónál. Egy megadott töltésmagassággal és megadott iszapmennyiséggel működik. Az új tulaj megemeli a töltésmagasságot és az eredetileg tervezettnél nagyobb mennyiségű anyagot tárol benne (ráadásul nem is iszapot, hanem folyadékot). Szerinted az eredeti tulaj a felelős, vagy aki átépítette a tározót?
Ezeknél a tározóknál az a szokás, hogy az iszappal való feltöltéssel egy időben folyamatosan magasítják a gátat egy megadott engedélyezett szintig, a gyár azt állítja hogy nem lépte át az engedélyezett szintet, mások meg azt, hogy igen. Gondolom egyszerűen csak meg kell nézni az engedélyező dokumentumokat, erre 2-3 év bőven elég. Egyébként a környezetfelügyelők évente ott sertepertéltek, ők se jelezték a túltöltöttséget.
Mintha lenne olyan "apró" probléma, hogy az eredeti töltést megmagasították volna. A másik "apró" probléma, hogy jóval több folyadék volt a tározóban, mint az előírt.
A töltés megmagasítás kinek a sara? A túltöltés kinek a sara?
"A gátszakadás pontos oka minden kétséget kizáróan a tározó túltöltése volt – írja. A tragédiához vezető gátszakadás a gáttest legfelső, a túltöltéssel elért – 2009-ben megépített – gátmagasítás-szintkiegyenlítés sávjában, közvetlenül a gátkorona alatt következett be tanúvallomásokkal is igazoltan – szögezi le a szakértő."
Építési, tervezési hibáért nem az üzemeltetőt veszik elő, hanem a tervezőt meg az építtetőt. Mint kiderült, a tározó egyik sarka alatt jó pár méter mélye egy korábbi patakmeder folyós homokja okozta a gátszakadást, ilyet utólag nem lehet vizsgálni, a 80-as években tán még építéskor se biztos hogy észlelhették, nem biztos hogy 4-5 méterenként végeztek kutató fúrásokat. Az meg érdekes módon nem vizsgálták, hogy a környezetvédelmi hatóság 1-2 évvel a gátszakadás előtt kívülről szigeteltette a gátat, hogy az esetleg elszivárgó folyadék ne jusson ki, hanem maradjon inkább a gát alatt.
"A timfoldgyarat megvevok is elhittek az elado magyar allamnak, hogy megfelelo monosegu tarozot epitett."
Gondolom talán hallottál az üzemeltető felelősségéről is. A tározó állapotát folyamatosan ellenőrizni kellett volna. No, ez az ellenőrzés maradt el a fokozott igénybevétel ellenére.
Tizenhárom vádlott bűnösségének megállapítását és végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta az ügyész a vörösiszapperben a Győri Törvényszéken zajló eljárásban.
Ha az epittetot itelik el, akkor a magyar allam neveben Orbannak vagy Adernek kell leulnie a buntetest? Ha en megveszek egy kesz epuletet vagy tarozot es az aztan tervezesi hiba miatt osszeomlik, akkor ki a felelos?
Ma tesz indítványt az ügyész a tizenöt vádlott büntetésére a nyolc évvel ezelőtti, tíz halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa büntetőperében a Győri Törvényszéken
Nem a tározóval volt a probléma, hanem a használatával.
Az üzemeltetőnek csak arra volt engedélye, hogy lúggal folyadék) szállítsa ki a tározóba a vörösiszapot. Ehelyett az üzemeltető a lúg (folyadék) tárolására használta a tározót, amit nem erre találtak ki, és nem is volt engedély rá.
A gát egyébként nem átszakadt, hanem kb. 20-30 cm-t métert lezökkent. Ha csak az engedélyezett, és indokolt (max. fél méter) folyadékmennyiség lett volna a tározóban, az át se tudta volna törni a megzökkent, sérült gátat (10m koronaszélesség!!!).
A gátszakadáshoz kellett az a folyadéknyomás, amit a 3-4 m mélységben tárolt lúg fejtett ki a gátra. Maga a vörösiszap alig fejt ki vízszintes irányú nyomást a gátra. Vagyis az engedély nélkül tárolt folyadék okozta a katasztrófát.
Ha en veszek egy tizeves szallodat, a.i utana epitesi hiba miatt osszedol, akkor nem engem vesznek elo, hogy miert nem vegeztem a vasarlas utan kiegeszito furasokat, amivel megallapithattam volna a hibas alapozast. A timfoldgyarat megvevok is elhittek az elado magyar allamnak, hogy megfelelo monosegu tarozot epitett.
1. Újra indul a per. "decemberben Veszprémben elölről kezdődik a történtek miatt indított büntetőper, miután annak korábbi, botrányt keltő felmentő ítéletét hatályon kívül helyezte a Győri Ítélőtábla."
2. Van jogerős ítélet. "Csaknem háromszázhetvenmillió forintos kártérítést ítélt meg szerdán a MÁV-nak mint felperesnek a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a MAL Zrt.-vel szemben, a vasúttársaság a hét évvel ezelőtti vörösiszapömlés miatt keletkezett kára miatt kezdeményezte az eljárást."
Első fokról indul újra december 11-én a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa miatti büntetőper a Győri Törvényszéken. Az ügyben korábban 15 ember ellen emeltek vádat, többek közt halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Ám a Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla most viszont hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék felmentő határozatát, és új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot. Az Ajka melletti tározóból kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
