Kultúr-kertes topic, sok-sok érdekes, ám kifejezetten CSAK kertbe passzoló, megvitatásra és tartalmas beszélgetésekre alkalmas témákkal: kerti fotózás, kertépítés, dizájn, tájépítészet, kátyúkertészet, trendek, kitekintők, cikkek, érdekes linkek, ízelítő külhoni kertkultúrákból. Minden, ami esztétikus, elgondolkodtató, új látásmódra inspiráló. Egyszóval, amit hoztok, az olyan legyen, ami kimozdít a napi ügyes bajos, házinyűgök és a taposómalom köréből.
Ide jöhet olyasmi is, ami a többé vagy kevésbé látogatott szaktopicok témájába vág, várjuk szeretettel a máshova nem vagy alig járó (szak)emberkéket is!
Nincsenek feltételek még egy halandó sem ültet dézsába fákat. Jól jár a faiskola a dézsa gyártója a gondozó kft tehát többen jól laknak belőle és két év múlva kezdhetik elölről és ha megkérdezed a budapesti embereket 100 ból 99-nek fel sem tűnik hogy ott fák vannak tehát nincs ki hangot emeljen pedig ha látnánk az összeget a költségvetésben leülnénk a kerti kispadra és megdöbbenénk mint ahogy tesszük néhányan.
Nem is újkeletű dolog ez. A szürkenyár,az nagyon jó lesz, az magyar, csak éppen tüzelni nem lehet vele, viszont papírfa, ami gyorsabban hoz pénzt, mint az akác.
Sosem fogják beásni azon nincs pénz folyamatosan. A növényeket sajnálom sohasem lesz még egy Andrássy útunk már előre félek a Margitszigeti terveknél milyen mérhetetlen nagy butaságot fognak végrehajtani.
Azok a Gingok sem fogják túl sokáig húzni... Évekkel ezelőtt a Margit krt-on is kiraktak több tucatot dézsában a hídtól a Mechwart liget felé eső szakaszra, nem sokáig voltak ott... Pedig beásva bírták volna azt a levegőt is...
Sokszor elgondolkodom,hogy hozzánemértés, vagy péznzéhség,vagy szándékos leépítés az, amit ezek az intézkedések takarnak.
Egy gingko a Hiroshimai atomtámadást is túlélte, bírná az a szerencsétlen a városi klímát,de nem kifejezetten dézsanövény, ill. nem a közterületre való dézsanövény.Ott,ahogy mondod, halálra vannak itélve. /micsoda ötlet / Magánkertben bosai is lehet, mert ott gondozzák.
Köszönöm a tanácsod, megfogadom,mert jó lenne,ha megmaradna,annyira bájos.
Az egész pénzről szól sajnos. A minap mentem a Rákoczi úton és látom hogy ginkgo fákat ültettek dézsába nem is keveset. Valaki a fákon keresett valaki a dézsákon és még az öntözésen is keresnek két év múlva meg kitalálják hogy még sem olyan jó várostűrő mert szegény fák halálra vannak ítélve és kezdődik minden előlről. A kristályvirágot ha enyhén lejtős mondjuk sziklakert oldalára ülteted takarás nélkül telel nálam legalább is évek óta de láttam vízelvezető árok partján is hatalmas telepet. Nálam van sárga is de csak tavasszal egyszer virágzik és nem is alkot akkora telepet. A cooperi a fagyokig virágzik öntözni nem kell viszont totál tűző nap.
Nem beszélve arról,hogy a szerepét amiért az országba került, a mai napig híven betölti. Az sem mellékes,hogy megújítja magát, így sokkal hamarébb ad használható faanyagot,mint a magról ültetettek. Ha azt nézzük,hogy tarackol,amikor kivágják,ezen az alapon sok fát ki kéne tiltani,és irtani.
Tartok tőle,hogy ez megint a ló másik oldala: magyar erdőbe magyar fát jelmondattal.
Hát a bálványfa valóban egy horror, de hogy a többi - főleg az akác - miért tavarja őket, nem értem. Szerintem ez inkább biznisz, mint környezetvédelem.
Mennyire átgondolt döntés az, amiben a kiirtandó növény nevét sem írják helyesen?
Az akác helyett milyen őshonos növényt akarnának ültetni az "okos" rendelet hozói? Netán tölgyet? Visszaálmodják az ősi tölgyeseket? Fel lehetne ébredni. Azokat módszeresen kivágták, most ezzel az anyaggal kell gazdálkodni.
Tartok tőle,hogy a kormányrendelet mögé bújva tömeges fairtás indul, /amin nagyot kaszálnak némelyek/ ami után még az a kevés erdőnk is elvész,ami még megmaradt. Hajrá,előre a sivatagosodás,és a pusztítás felé. Gratulálok.
Mondjuk az most lényegtelen, hogy van a cikkben tárgyi tévedés - a kései meggy szerintük az acer negundo (a hivatkozott rendeletben már helyesen van - a cikkben a pdf link 66. oldalán van a lista + 1 nyomtatvány-minta: fakivágási engedélykérelem /közterület/)
A Kristályvirágot ősszel kaptam Idától, betakargattam falevelekkel,amíg nem volt hó,mindig ellenőriztem, tavaszra csak egy kis pöcök maradt,azt hittem, kampec, de egyszer csak kihajtott.
Nagyon jo otlet - es ez is mulch... nem daralt, nem fenyokereg, hanem darabolt. A lenyeg, hogy gazdagitani fogja a talajt, javitja a szerkezetet, tapanyagot potol es visszatartja a vizet. A legtermeszetesebb anyag, gazdag, erdei talajod lesz! :))
télen egy irodaházba kiszórtuk ágyásba a darálékot,tavasszal az üzemeltető /aki angol/ azt mondta hogy nagyon gyorsan el kell tüntetni mert nem tetszik neki. rákerült ömlesztett nagyméretű mulcs. az sem tetszett neki.arra rákerült a szép osztályozott.
a diónál meg ha attól tartasz hogy a csersav tönkretesz valamit akkor ne félj.az csak levelére áll.
Mert mi a baj ennek az esztétikájával? 2-3 cm-es darabokra aprítja. Szerintem természetesebb hatása van, mint a mulcsnak. A rózsát azért nem, mert nem szeretem, ha a kiszórásnál tövisek állnak a kezembe. A diót meg azért nem, mert azt mondják, nem túl jó.
Egészen konkrétan arra gondoltam, hogy a közelben lévő faüzemből elhozható forgács menne alulra elég vastagon, és csak arra kerülne "szép" faháncs, a látszó részre. Viszonylag nagy felületet szeretnék faháncsolni arra az időre, míg az oda ültetett bokrocskák megnőnek az atlaszcédrus alatt.
A fatelepről lehet, hogy konkrét fajta forgácsát is el lehetne hozni.
Nekem az rémlett, hogy a festős növényeket (cser-fák) savas tartalma miatt nem szerencsés így használni, de nem vagyok ebben biztos, ahogy a többi növényben sem.
Szerintem semmivel sem csúnyább, mint a kéreg. Mi is használjuk.
Levágott dió gallyunk kevés szokott lenni, azt mi bedaráljuk a többi közé. A rózsát is, de az is kevés van és bízom benne, hogy letompulnak a tüskék a darálóban. A dióról sok korhadt ág is leesik, azt nehezen viszi a daráló, inkább kupacba rakom a kert végében a sünöknek.
Mi a kertben keletkező szinte összes faágat feldaraboljuk ,és azt szórom a viágok alá mulcs helyett. A diót, és a rózsát nem szoktuk, de a fák és a szőlő metszéséből adódó összeset igen.
