A lengyeli kultúra első lelőhelyét a tolnai Lengyel község közelében fekvő őskori sáncon Wosinsky Mór apát, a szekszárdi múzeum alapítója fedezte fel. A későbbi korok (bronz- és vaskor) objektumai mellett két sírcsoportot tárt fel mintegy 86 zsugorított csontvázas temetkezéssel. A kultúra kutatása szinte ezzel egy időben kezdődött Ausztriában és Morvaországban, ahol azonban nem temetkezéseket, hanem települési objektumokat találtak. A 20. század harmincas-negyvenes éveiben a baranyai Zengővárkony lelőhelyén Dombay János tárt fel 368 lengyeli sírt. A hatvanas-hetvenes években Kalicz Nándor a Gödöllői-dombságon újabb 220 sírt talált, s megemlítendők a szlovákiai kutatók által feltárt szőgyéni (Svodín) temető is 200 temetkezéssel. Az Alsónyék-Kanizsa-dűlői lelőhelytől nyugatra, körülbelül 6 kilométerre található a lengyeli kultúra Mórágy-tűzkődombi lelőhelye, ahol 1987-1990 között Zalai-Gaál István 111 temetkezési objektumot hozott a napvilágra, s a leleteket több itthoni és külföldi publikációban is megismertette az érdeklődőkkel.
A kutatott településen a dunántúli lengyeli kultúra esetében elsőként bukkantak cölöpszerkezetű, ún. "hosszúházak" maradványaira. E házak körülbelül 20 méter hosszúak és 8-10 méter szélesek voltak. Ehhez hasonló építmények nyomai eddig csak Zengővárkonyból voltak ismeretesek, itt azonban az ember végigsétálhat szinte az egész egykor "neolitikus utcán".
Lengyeli kultúra alatt azon anyagi és hitvilágbeli komplexumot értjük, mely a Tolna megyei lengyeli telep és temető leletanyagával összeegyeztethető. Tipológiai értelemben Lengyel lelőhelyen feltárt anyag csak a kultúra egy részét képezi. A régészeti felosztás szerint a kultúra a Közép-Európai neolitikum és eneolitikum része, kb. i. e. 3900-2900 között.
A Növény utcai csomópont bővítésének előkészítése során két őskori települést is feltártak a régészek. A 6-os út Duna felöli oldalán egy avarkori települést azonosítottak, míg a Nagytétényi út mentén egy újkőkori település maradványait találták meg, már 9 ház, és a település szerkezetének azonosításával. Az újkőkori település melletti területen a római limes 40 m-es szakaszát tárták fel. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai május óta dolgoznak a kerületben, október végéig végzik az ásatásokat.
A Promontórium Polgári Casino kezdeményezésére október 7-én, csütörtökön 15.30 – 16.30 között Szilas Gábor ásatásvezető bejárást tart a helyszínen, bemutatja a feltárt maradványokat, előkerült emlékeket.
A helyszín a pontos dokumentálást követően részben az útépítés áldozatává válik, részben visszatemetésre kerül, a feltárt településekről most lehet a legtöbbet látni, és megtudni.
Kérünk előzetes jelzést, hogy ki kíván csatlakozni.
Találkozó: október 7, 15.30, a Nagytétényi út mentén, a Duna felől, a Dózsa György úti kereszteződés előtt, az ásatáshoz felállított 3 konténernél. "
"Ezt egyébként, talán mert túl naiv vagyok, egyszerűen nem tudom felérni ésszel, hogyan lehetett tönkretenni egy ilyen nagy jelentőségű régészeti leletet? Egyáltalán ki hozta meg ezt a döntést, hogy üsd, vágd, nem apád, holott nagyon is lehet, hogy mégiscsak az?"
Vérlázító és tűrhetetlen a dolog persze... Amúgy ez utánajárható viszonylag könnyen, a felelős minisztérium köteles az állampolgárnak választ adni, ha levélben megkérdi - ha jól tudom - 30 munkanapon belül. Nyilvánvalóan magánérdek, karvalytőke áll mögötte, ha tisztán állami befektetés lett volna, akkor ezt nem tették, nem tehették volna meg... Túlköltekezés, botrányok, korrupció, fiaskók, százmilliárdos pazarlás (és csak a fantázia szab határt annak, hogy ebből mennyi kiszivattyúzott, sikkasztott, hűtlen kezelt milliárd) és legdurvább az, hogy egy csomót variáltak a nyomvonallal, kivéve ugyebár a lengyeli leletek kapcsán, arra magasról tojtak...
Sokkal súlyosabb bűncselekmény történt ezzel - szerintem - mint elsőre gondolnánk. Kb olyan szintű , mintha a nagy piramisból kirobbantana valaki egy darabot és nyitna egy eszpresszót a lukban. Világörökség szintű lelet tönkretétele. (jó nyilván utóbbit már annak a részévé nyilvánították azonban a lengyeli lelettel sem idő sem mód, sem akarat nem volt erre, pedig meglehet esély lett volna rá)
Vígan lehetne perelni az ügyben, akár nemzetközi szinten is - szerintem. A szívem lázong is nagyon, de egyelőre nem érzek erőt és affinitást arra, hogy e harcba belekezdjek.. Talán máskor, vagy talán valaki más... Remélem nem vittük el nagyon a topikot... (nehogy még a végén áthelyezzék valahová, már tiszta para vagyok emiatt)
Érdemes végigolvasgatni a linkeket. Amennyiben kapcsolatot vélünk a Stonehenge kultuszával, akkor druida vallás jellegű hitvilág, ami egy ősi pogány természetvallás, mágia ill. sámánizmus jellegű misztika kapcsolható hozzájuk, s annak valamilyen asztronómiai része, Napkultikus ill. obszervatórium jellegű építmény, naptemplom vagy ilyesmi.
Grandpierre:
"A kőkörök mibenléte mindmáig nem tisztázott. A szerző hét részes tanulmánysorozata 2005-ben látott napvilágot a KAPU folyóiratban (http://www.grandpierre.hu/200504/0503Kokorok.htm). Ez a sorozat a maga nemében páratlan összefoglaló mű, mert először foglalja össze a kőkörök Kárpát-medencei vonatkozásait. Eredményeképpen a kőkörök Naptemplomok voltak, egyszerre csillagászati és vallási központok, amelyeknek építése világszerte elsősorban a magyar (szkíta, szarmata, hun) mágusoknak köszönhető. Már ebben a sorozatban felvetettem a körárkok és a kőkörök szoros összefüggését. Most tovább tágítjuk a kört, és megvizsgáljuk a kurgánok, a halomsírok és a hunhalmok (újabban kunhalom-ként emlegetett) rokonságát. Először is nézzük meg, hogyan jellemezhetők a kurgánok. Tipikus alkotóelemeik: temetkezési domb, benne kamra, benne szentély, oltár, áldozati tűzgödör; folyosó, gyakran bejárat; kő védőfal, kőkerítés, kőszobrok, kőoszlopok, sáncárok, sugárút, fa tetőzet a kurgán felett vagy körül, a kurgán mennyezetében, vagy a kurgán körül (lásd http://en.wikipedia.org/wiki/Kurgan). Tegyük hozzá, hogy orosz kutatók kimutatásai szerint a kurgánok szerkezete, tájolása általában tudatosan kialakított volt, megtervezésüknél a Nap és a Hold kultusza is kimutatható. A Tiszántúl számtalan kurgánjának többségét valószínűleg jóval korábban, a rézkor kései időszakában, a Kr. e. 4. évezred második felében emelték a sztyeppei pásztortörzsek - írja Kulcsár Gabriella (A magyar régészet az ezredfordulón. Bronzkor. 2003, 141. o. http://www.regeszet.org.hu/images/regeszet2000/h_006.pdf). A kurgánok tehát jellemzően temetkezési dombbal, sáncárokkal, sugárúttal, és a kurgánt környező, körülvevő kőoszlopokkal, kőkerítéssel egyaránt rendelkeznek. Ha összevetjük őket a kőkörökkel, láthatjuk, hogy a Stonehenge-típusú kőkörökben nincs a kőkörök közepén kimondottan szembeötlő domb, bár megvan a tűzgödör, az égtájak szerinti tájolás, a sugárút stb. Stonehenge közvetlen közelében azonban egész Britanniában a legsűrűbben találhatók sírhalmok. Ugyanakkor például Newgrange, a híres írországi halomsír, amelyet szintén kőkör vesz körül, közepén a kurgánokra jellemző méretű, 12 méter magas, 80 méter körüli átmérőjű domb található (05. kép). A dombban kőfolyosó vezet a téli napforduló napfelkeltéjének irányában a középpontba. Ráadásul Newgrange világhírű bejárati kövén a híres hármas spirál (06. kép) szembeötlő rokonságban áll a kékesdi temetőből előkerült hun övdísz hármas spirálja (07. kép). Ennek alapján Newgrange is kurgánnak tartható, ha a kurgánt egyszerűbben határozzuk meg, úgy, mint olyan dombot (sírhalmot), amelyet kőkör vesz körül. Valóban, Newgrange-et tumulus-nak is nevezik (http://hu.wikipedia.org/wiki/Br%C3%BA_na_B%C3%B3inne). Úgy tűnik, hogy a sík központi térségű Stonehenge, vagy a Kárpát-medencei Sarmisegethuza elsősorban csillagászati és szertartásos célokat szolgálhatott, míg a kurgánok (Newgrange, a szkíta Szalbik, Pazyrik, az alföldi kurgánok stb) elsősorban temetkezéssel összefüggő vallásos-tudományos célokat szolgáltak. Ahhoz, hogy tisztábban lássuk a kőkörök, körárkok, sírhalmok mibenlétét, vizsgáljuk meg most, milyenek a kunhalmok. "
Amennyiben technológiai célja volt a kőköröknek, azalatt mit értsünk?
Ezt egyébként, talán mert túl naiv vagyok, egyszerűen nem tudom felérni ésszel, hogyan lehetett tönkretenni egy ilyen nagy jelentőségű régészeti leletet? Egyáltalán ki hozta meg ezt a döntést, hogy üsd, vágd, nem apád, holott nagyon is lehet, hogy mégiscsak az?
A témához lazán kapcsolódóan érdekes, hogy még a mai magyar népességben is igen magas a kifejezetten mediterrán vagy elő-ázsiai származású Y-DNA haplocsoportokhoz tartozó férfiak aránya.
Pl. ha ideszámítjuk a különféle E, G, J, T és L variánsokat, akkor azt lehet állítani, hogy férfiágon a mai magyar férfinépesség kb. 25 %-a közvetve mediterrán, anatóliai, elő-ázsiai vagy kaukázusi eredetű...
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a Kárpát-medencében a neolitikumi eredetű mezőgazdálkodó népesség sokkal nagyobb arányban fennmaradt, mint ahogy azt a hagyományos finnugorista történettudomány tanítja...
Egyik legnagyobb városukat, ha nem a legnagyobbat - egyes elkézelések szerint az őskor egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb, TÁN AZ EMBERISÉG-, DE LEGALÁBBIS EURÓPA LEGELSŐ - városának romjait gyakorlatilag elpusztították, hozzáférhetetlenné tették az M6-os építésével. Kétes költségekre az autópálya építéseknél százmilliárdok mentek és mennek el széphazánkban; de arra nem jutott, hogy elkerüljék az emberiség egyik legfontosabb archeológiai lelőhelyét...
