ekézzuk itt orrba-szajba Mihaly tesverunket.... (OVM) kozben vegre vagy egy olyan minyiszterelnokunk, aki korul pezseg az elet.... nem a humortalan szaudiakat terroristazza, meg oregecske felesegeit cserelgeti...
vegre valaki, ami tudja, meri ,teszi..... es ha az utcan szembejon onmagaval, nem butan vigyorognak,hanem kolcsonosen megsuvegelik egymast....
Azér kiváncsi vagyok, hogy pl. אדון. בִּיבִּי/Frau Merkel/Mr. Cameron/Monseiur Sarkozy/Mr. Barack is ezt súgta e meg Viktornak, ha beszéltek az utóbbi egy hétben, hogy "éljen a valóság". Má csak azt kérdezném, hogy a comói tóból fogott halakon, dél-franciaországi szőlőből, vagy a müncheni olimpiai stadionból olvasták e ezt ki?
"Nekünk a realitás kevés, mi nem érjük be az adott világ kereteivel, mi nemcsak a realitást, mi a valóságot is akarjuk, és a valóságban az adott, a már létező világon túl ott van az ember is a maga kultúrájával, erkölcsével, neveltetésével, hitével, akaratával és terveivel."
Nekem az Orbán kevés, én nem érem be baromságok, löttyös lúzungok sorolásával. Nekem egy miniszterelnök kell, egy olyan hajóskapitány, akinek eszében talán a ködös távolban rejtező, reánk hű szívvel várakozó kedves, a szerető gyermekek édes arca jár, szeme azonban a hajó előtt meredező szirtekre tapad.
Ó jaj lesz minékünk, ha Nemzeti Miniszterelnökünk szemeit az emelkedett lelkület heve semjéni köd-távolba szegezi! Könyörgök tehozzád Történelem Ura, hogy add vissza szeretett Orbánunk józan eszét, hogy az magyarokok hánykolódó bárkáját kivezethesse az beste gyurcsányi örvény mélybe húzó rémkarjai közül. Mert különben kurva nagy baj lesz.
" Az ember nemcsak úgy, ahogy éppen van, hanem úgy, ahogy lehetne. És ez több, ez jóval több, mint realitás. Ez az, amit én valóságnak nevezek."
A valóság az lenne, ami csak lehetne, hogy legyen???? Ez az ember vagy nem tudja, mi a valóság és a jövőkép közötti különbség, vagy tudja, de hülyít. És folytatja:
"Ez az, amit én valóságnak nevezek. A mi politikánknak tehát az utópiák kiseprűzésén túl az is feladata, hogy kinyissa a teret a valósság számára, és így képessé váljunk arra, hogy ne csak elhordozzuk a realitással, a való világgal való szembesülés terhét, de át is keretezzük azt, vagyis középtávon átformáljuk, kijavítsuk, jobbá tegyük a mai nap realitását, a világot, amelyben ma élünk."
Nem épp egy kvázi utópia nevében seprűzne ki egyéb utópiákat? Handabanda? Összevisszaság? Kétségtelen, jól megformált szöveg, csalafinta. Csak önellentmondásba szalad.
