Nem tartom véletlennek hogy Borosst választották ki az ügy felszolgálásához (és nem a belkeres múltjára gondolok). Felengedtek egy léggömböt, ha lelövik, akkor "hja, egy szenilis vénember ötlete" csupán, ha nem, akkor ünnepelt fideszes előterjesztés, amely mögé a Jobbik is szépen fel tud sorakozni. A nemzetrontók meg ülhetnek a székeiken. Figyelemelterelésre is remek téma. És a sok irigykedésre hajlamos ember kielégítésére, lám, a bankok után a szinglicsordákat is megszivatták. Ordenáré politikai fogás. Hogy játék-e, kiderül hamarosan, gondolom ez is inkább októbert követően lesz téma.
És számolgatod, mennyibe kerül az unoka? Nem érzed gusztustalannak ezt az egész cécót? Amikor gyereked lett, kalkuláltál, vagy csak egyszerűen boldog voltál? Nincs ennek az egész javaslatnak bűze?
Nem egy állatfarm-javaslat ez?
Nem akarlak megsérteni vagy megbántani, de komolyan kérdem, a gyermek "vállalása" pénz kérdése kell legyen? Meg OTP részleté?
Nocsak! Úraságod/hölgységed fájlal valamit? Talán nem lenne adóalany? Él még a szomszéd tehene? Imára kulcsolt kézzel gondol a jövő generációra? Tüzön, vizen át? Vagy azonos egy B. kezdőbetűs képviselővel?
A hajléktalansági adót is be kellene vezetni, mert a hajléktalanoknak nem kell költeniük lakásfenntartásra, ráadásul az összekoldult jövedelem után sem adóznak!
A magas emberek könnyebben tudnak érvényesülni, tehát ugyanannyi energiával több bevételük lesz, mint az alacsonyabbaknak, ezért nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a közös kiadásokhoz is.
Erősségi adót is be kellene vezetni.
Az erős emberek könnyebben végzik el ugyanazt a munkát, mint gyengébb társaik, így több bevételük lesz, mert marad még energiájuk újabb pénzkeresetre.
Aki nem rendelkezik autóval, azt is meg kell adóztatni. Autótlansági adót is be kellene vezetni, mert akinek nincs autója, az nem költ benzinre, és egyéb fenntartási költségekre, tehát több pénze marad, mint autóval rendelkező társainak.
Tulajdonképp az azért furcsa, hogy nem a közösüléseket adóztatják, hiszen az az adóalap keletkeztetésének vélelmezhető legkorábbi időpontja, függetlenül a cselekmény eredményétől és ráadásul legtöbbször élvezettel is jár, legalábbis vélelmezhető az amúgy ocsmány kéjsóvárság, mint indítóok, amely nem egészen egyeztethető össze a közösülés magasztos eredményéve, amennyiben itt a gyermekre gondolunk. Vagyis álláspontom szerint nem a gyerektelenséget, hanem az élvhajhász közösülést -ha már a vágy nem lehet objektív adóalap- kellene keményen adóztatni. A közösülés ténye leginkább épp a gyermekekben érhető tetten, no meg az abortuszokban illetve a vitás helyzetekben is megfelelően igazolható az orvostudomány (adóügy?) mai fejlettsége mellett. Vissza kellene tehát vonatni a gyerektelenségi adót, amely nem vesz figyelembe olyan objektív körülményeket, mint a rondaság, ocsmányság, szerencsétlenség, lelki okok, impotencia, homoszexuális irányultság, stb. és ehelyett a közösüléseket kellene adóztatni. Szerintem beférne a mai adórendszerbe, hiszen annyi idióta jogcímen csipeget államunk pénzt, hogy ez fel sem fog tűnni.
és akinek nem lehet gyereke? azt egy ellen-abortusz bizottság fogja megmakkolni vagy az fog kurkászni a méhében? és akinek az élete akármi miatt alakult úgy, ahogy alakult... mi a fene köze van hozzá az államnak? illetve nem az államnak, hanem a többi embernek... hiszen valahol egy torz közvélekedés süt át ezen a jogszabály tervezeten. A "sokgyerekes" (itt a sok egy vagy több) nézegeti a pénztárcáját és számolja a költségeit: ez a kedves/kurva (az indulat mértéke szerinti szó választandó) X összegbe került már megint, az a rohadék ott a szomszédban meg BIZTOS dőzsöl, hiszen neki nincs gyereke. Legyen máá szar neki is!
Dögöljön meg a szomszéd tehene is.
Azt ugyanakkor elfelejtik ilyenkor a hőbörgők, hogy az, akinek nem lett gyereke lehet, hogy szeretett volna gyereket, de úgy alakult, hogy nincsen. Csak a hiánya marad. Mit tud egy családos-gyerekes ember arról, hogy mi szenvedés lehet egy gyerektelenség mögött? Milyen öregkor vár arra az emberre (ki viszi a sírba?). Számos egyedül élő barátnőm van, akik akarnak/akartak gyereket, de úgy alakult, hogy nincs. Rémes, amikor gyerekes ismerősök kioktatják őket, hogy ha lenne gyereked, így meg úgy lenne... De nincs. És ezt a hiányt csak az ismeri akinek ez jut.
Nem kellene ilyen mélységekig vájkálni az emberek legmélyebb és legszentebb magánügyeiben. Aki meg a másikat figyeli, hogy ha lehet szarabbul éljen mint maga, az menjen a fenébe, csak így egyszerűen.
Az országgyűlés felsőházának 7. ülése 1935. évi június hó 18-án, kedden.
"Itt felmerül az agglegény-adó kérdése, amelyet a pénzügyminiszter úr a képviselőházban megemlített és amelyet én helyeslek. (Helyeslés a középen.) De nem azon az alapon, amelyen az eddigi kivetések történnek. Méltóztassék ; figyelembe venni a következőt. Egy jóravaló, derék iparosember felnevel hat gyermeket, mind a hat életben van, mind a hat kereső ember, az államnak, adófizető polgára-Mivel azonban csak ő maga él a feleségével, ha van olyan keresete, amely után jövedelemadót is kell fizetnie, ő a fokozott adót fizeti. Miért fizessen fokozott adót az, aki fokozottan eleget tett az. állammal szemben kötelességének, utódokat nemzett, azokat felnevelte, azokat az állam adófizető polgáraivá tette. Ha az agglegényadót úgy hozzák be, hogy mindenki, az. özvegy ember is, mert egyedül él, fizessen agglegényadót, holott lehet 3-4 gyermeke, akiket felnevelt, szárnyukra eresztett, akik már adózók lettek, ez teljesen igazságtalan volna- (Miskolczy Pál: Ezek nem agglegények!) A tervezet úgy mondja, hogy »egyedül élő ember.« Persze, hogy ezek nem agglegények, de a tervezet azt mondja, hogy az egyedül álló adózók fizetnének fokozott adót. Ezt a gondolatot is a pénzügyminiszter úr figyelmébe ajánlom, de figyelmébe ajánlom azt is, hogy a jövedelemadónál, amikor ezt az adókodexet megállapítja, az alacsonyabb díjtételt állapítsa meg azok számára is, akik ki tudják mutatni, hogy igenis vannak családtagjaik, habár azokat már önállókká tették. Mégis csak méltánytalan, ha addig, míg az a gyerek odahaza van, a szülő kevesebbet fizet, mint amikor azokat szabadon bocsátja, esetleg saját vagyona egy részének rendelkezésére bocsátásával. Lehetetlenség, hogy ez a szülő fokozottabb adót viseljen éppen úgy, mint az, akinek soha nem volt gyermeke- Itt van az igazságtalanság és itt van a mértékkülönbség."
Na és ha volt régen ilyen adó? Olyan adó is volt régen, hogy tized, meg kilenced. És? Ezeket is vezessük vissza? Bár mivel egyre többen akarnak királyságot, nem is csodálkoznék már ezen se.
Pont ezért nem "politika" a gondolata, mert nincs semmiféle tervasztalon - inkább as SOS fórumra tartozna a téma. Boross polgártárs öreg, gondol mindenfélét és elmondja vágyait - kb ugyanannyi jelentősége van, mint amiket én írok a fórumon.