a többiek kifelé mennek a válságból, mi ovi vezérletével befelé tartunk még csak most igazán... de 10 év múlva jobb lesz, sőt lehagyjuk az eusokat issssss :))) bruuhhahhaaaaa... ennyire hülyéknk nézünk ki onnan fentről az uborkafáról???
Nem én mondtam!:) Ezért értek egyet Orbánnal, aki meg akar szabadulni a bankok nyomása alóL:) Államosítani kell egy-két bankot, az OTPvel együtt! A többit jól megadóztatni:)
bár állítólag válság esetén nem sokat fog érni a megtakarított pénzt, de azért én minden hasztalan-felesleges dolgot elvaterázok. : ] ezek elsősorban könyvek, de ki tudja, hogy egy Mad Max korszakban gyújtósnak jók lennének, ha az ember fázna. : ]
"ugyanott azt is írtam, meg azt is, hogy az már le van játszva"
Nincs, és erről szól a cikk, ui. a válságtól megmentett bankok ugyanazt a reálmentes befektetősdit játsszák, legfeljebb nem John Doe-nak, vagy a John Doe-t hitelezőnek adnak hozomra pénzt, hanem annak aki a hitelezőt hitelezi, feltéve persze, hogy korunk hősei, a hitelminősítők "ezmátéllegmánagyontuti" kategóriába sorolják.
"Az ELTE Közgazdasági Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára ugyanakkor így folytatta: miért is kellene kötődniük a reálgazdasági tranzakciókhoz, amikor az itt befektetőknek más céljaik vannak?"
Tán azért kellene, mert a pénzügyi közvetítő rendszer az eszköz volna és nem a cél - az első év első makroórája után olykor visszalapozhatnának ehhez a gondolathoz az ELTE (és valamennyi egyetem) közgáz tanszékén. Na majd most, utána.
kellene : > te valami kisiskolás mesevilágban élsz ahol tisztességes üzletemberek a közjót szem előtt tartva forgatják a pénzt... : D és nem pedig a valódiban ahol a goldman sachs 1% adót fizet, meg beküldi hank paulsont a szenátusba mint vlmi pénzügyi öngyilkos terroristát hogy zsarolja őket a piac felrobbantásával
Nyilván a részvény és aranypiacon nem a kisemberek alapozzák meg a jövőjüket, hanem ez egy rendszer, amivel a nagy magánvagyonok gyarapodnak. Ide-oda mozognak ezek a vagyonok a különféle befektetési formák között és nem akkor, amikor épp pénze van részvényt venni, hanem, amikor 20 éves mélyponton van. Aztán a 20 éves csúcson eladja egy kis hülyének, aki a csúcson kap észbe, hogy venni kell :) Aztán a nagy és kockázatkerülő befektető egy-két évtizedig abból gazdagszik, hogy időben váltott befektetési formát.
Még mindig várható emelkedés, de akinek esze volt (és a vagyonelemeinek ide-oda mozgatásából él) az másfél-két évtizedente egyszer vált át papírról-aranyra, és a váltást már 2000 körül megcselekedte.
ez még valakinek új? amit válságnak neveztek csak egy előköhhentés volt. ezekből papírokból tartozás lett, amiért kézzelfogható dolgokat követelnek majd, nagyobb értékben mnint a földbolygó : ) a bankok már rég könyvelési csalással dugdossák a mérgező tartozásokat, mint a görögök... pontosabban nekik is ők dugták el hiszen ezt csinálják vagy 10 éve, megvan a ritun.
" ráadásul azóta évente 10 százalékkal több pénz van forgalomban Amerikában – magyarázza a közgazdász. "
Évente tíz százalékkal több pénz évente 10 százalékos inflációt okozna. Azt meg még az USA sem tehetné meg. A bankjegy még az állam általi nyomtatása is "pénzhamisítás" a gazdaságpolitika elve hogy a papírpénz mögött gazdasági teljesítménynek kell lennie.
Ez majdnem jól hangzik, csakhogy ahhoz, hogy Gipsz Jakab vagy a Gipsz & Sons Investments mondjuk vegyen spekulációs céllal 1000 melchizedeki dollárt, kell hogy rendelkezzen az ellenértékét kitevő más valutával, mondjuk 75000 burkus levával. Ha nincs neki, akkor jöhetnek a klf. hitelügyletek, de arról szólt a hitelválság, helyben vagyunk, megérkeztünk, további pánikkeltésnek helye nincs.
A befektetési piacon szédült varjúként keringő computer screen money mekkora része csapódik le termelő beruházásokba? Nulla körül. Ez nem erről szól, hanem arról, hogy különféle nagy címletű izékben, nevezzük őket a szemléletesség kedvéért színes papirosoknak (bár tudjuk, hogy dematerizált a rendszer) tehát ilyen izékben keresi az egyre elképesztőbb mennyiségű pénz a helyét. Egyszer részvényben van, egyszer aranyban, egyszer államkötvényben, egyszer valamilyen valutában, aranyban, megint részvényben (aztán a részvényár elkezd az ellenállási szintek között pattogni, és ha át is töri azokat, akkor csak lefelé és a pénz máris aranyban van) aztán megint államkötvényben, aztán valutában. Nyilván, hogy a reálgazdaságban ennek a pénznek helye nincs, tehát valamilyen buborékban csapdába kell ejteni és a közgazdászok úgy tartják, hogy ez a buborékban csapdába ejtett pénz óvatosan leereszthető, miközben egy másik buborékot nyitunk a számára, aztán az a buborék-pénzcsapda is leereszthető és visszaterelhető az első (azóta lelappadt) buborékba. Igaz, hogy ez a buborékok között csapdába csalt pénztömeg egyre dagad, de a vágyak szerint a GDP is dagad, vagyis a buborékokban egyre több és több pénz zárható, parkoltatható, miközben ez a pénztömeg tovább dagad. A válság előtti 3 évben például a devizaspekulációban mocorgó pénztömeg évente 70 százalékkal duzzadt, 2007 után pedig évente 20 százalékkal. A pénz mindenesetre, amíg lehet, ide-oda mozog, közben hízik. Hívják ezt ugráló buboréknak, szédült csordának is. Oda özönlik, ahol nagy hozamot remél (amivel ez a szédült pénztömeg még nagyobbra dagad) és ahol biztonságban érzi magát. (Pedig a valóságban ez a pénz nem is létezik. Hiszen ez virtuális pénz. Még csak ki sincs nyomtatva :) Nem a jövőről, nem a fenntarthatóságról és nem a termelő beruházásról szól ez az egész. Nem is szólhat, mert ennek a pénztömegnek nincs fizikailag létező fedezete.
ITT A VÁLASZ
Ha a GDP növekedése valamiért elmarad a buborékduzzadás ütemétől, a már meglévő és dagadó pénztömeg az egyik buborékból (ingatlan) nem vándoroltatható át a másikba, aminek a reálgazdaságra is hatása van (építőipar például) ami visszacsatolások révén további bonyodalmakat okoz.
