E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
A mostaniról ugrottam pár fejest, az se ma volt:) Meg ma már nem is mernék... Az ötvenes évekbeli hídról meg azt mesélték, hogy a népeknek le kelett szállni a buszról és átgyalogolni, a busz meg üresen ment át.
És így nézett ki a mégkorábbi híd. A házak nagyjából megvannak ma is, a híd meg azóta a harmadik, mert a háború után is volt egy ideiglenes valameddig, és utána lett kész a mostani. Illetve ki tudja hányféle volt még az ezen a képe látható előtt, biztos volt másfajta is mégrégebben.
A 45-ben felrobbantott hídról családi emlék, hogy nagymamámak, anno, 4 gyerekkel, pár perccel azelőtt sikerült átérnie rajta, mielőtt felrobbant.
Igen, igazad van, rákerestem. Ezek szerint csak nagyon hasonló volt az 1945 előtti közúti híd a kisvasúti hídhoz (ami a google segítségével látható, ellenkező irányban és távol a lakott területtől)
"A a Schlich Vasöntöde és Gépgyár Rt. által gyártott felszerkezetet 1910-ben helyezték fel a pillérekre, s a hidat még abban az évben átadták a forgalomnak. A híd Gerber-rendszerű, kétfőtartós, rácsos, a két szélső nyílásban felsőpályás, a középső nyílásban alsópályás vasszerkezet volt, ahol a kocsipályát zórévasakon makadám, a kétoldali gyalogjárót pedig tölgyfa pallózat képezte."
Pedig nem. Ez a városi híd (volt), ami a két városrészt összeköti, 45-ben felrobbantották, a helyén van most ugyanott a mostani híd.
A fotós a Vörös-toronyban áll és Sátoraljaújhely felé néz. Ha a kisvasúti híd felé nézne, azaz pont a másik irányba, akkor nem lehetnének a képen mögötte a hegyek. Másrészt a vasúti híd hídfőjénél nem voltak ilyen házak.
Azért nem állítottam, csak kérdeztem. A gőzös nevét én is próbáltam kontrasz meg gamma segítségével kiolvasni, de nem ment. A fekete hajón a 707 könnyen leolvasható, a számrúl csak a sódermosó jött be, kép nélkül. Onnan könnyű a hajó fölé sóderszállító hidat képzelni, és a lobgón a fekete folt helyére címert. A gőzös kéménye volt zavaró, olyan csak nagyon régi hajókon volt. Hát ez van...
Ott a fénykép. Csak le kell venni kissé a kontrasztot, jobban a gammát, körbevágni, picit élesíteni és kész.
Ha nem is minden betű olvasható tökéletesen, de több mint a fele igen. Szóval szerintem továbbra is érdemes kissé jobban utánajárni valaminek, ha megfejtésbe bocsájtkozunk.
Épp mulatságos volt pár színes kép amit a Mátyás templom tetejéről címeztek. Mármint a "megfejtés" 1, Az a Mátyás templom igazából Nagyboldogasszony templom. 2, Lehet hogy nem látta még a tetejét. Hogy elég magasan van-e, ill. hogy hogy megy ki oda bárki? Meg mekkora is a rálátási szög? Ezzel szemben a toronyból magától értetődően lehet igazi madártávlatos képeket készíteni meglehetősen egyszerűen.
Szóval a nagyszámú pongyola megfejtések helyett javasolnám a kevesebb, de alaposabb meghatározásokat. Nem verseny ez. Ha valakinek igen, akkor sem mennyiségi 8^)
11482 - Salgótarján Főtér (régen). Régi Vasútállomás, Kálvária.
A kálváriát a "trianoni magyar kálvária" emlékére építették.1928 tavaszán kezdték el az építését.1931-ben megépült a történelmi Magyarország körvonalaival övezett barlang. 1942-ben épült a bazaltkocka alapú lépcsősor. Ez egy 176 fokból álló lépcsősor , aminek a tetején egy kőfal található. A kőfal volt régen a kálváriaegyüttes fő attrakciója "magyar feltámadás" barlangja, benne a Magyarok Nagyasszonyaként megjelenő Szűz Mária és Szent István szobrával, amelyet reflektorok világítottak meg. A barlangot szocializmus évtizedeiben befalazták, de mára az eredeti szobor körvanalait a kőfalon festékkel visszarajzolták.
A vasútállomást 1867-ben építették, 1945-ben lebombázták, de utána újjáépítették eredeti formájában. 1969 júniusában lebontották. 1971-ben adták át a mai állomást. A színes képeslapot 1930. május 7-n pecsételték le. A képeslap a Kálvária építése előtt készülhetett néhány évvel.
A kastély épület 18. század végén épült, mint Brechtold gróf családi székhelye, akik Tirolból települtek Fülekre. Napjainkban a gimnáziumnak ad helyet. A kastély később a Stephany és a Herold család tulajdonába került. 1945 után a járási hivatal épülete lett, és építészeti iskolaként is működött.
A kép, a várból lett fényképezve (hegyek alapján). De magáról a katonai kórházról nem találtam infót, csak ezt a régi képet. Ebből gondoltam, hogy az lehet.
Ebben a topicban a 1159 hszban Hévíz szerepel, valaki onnan „vette”, tette át.
Tény, hogy Hévízen vannak tornyok, de nem így néznek (néztek) ki. Hévízen tudtommal, nem volt ilyen kialakítású öltözősor és a tópart sem így nézett ki.
A medence kialakítása, a korlát, a kabinsor és a szereplők azonosak a 9200-as, a 7505-ös és 6678-as sz. képeken.
11449 - Veszprém Erzsébet sétány 1. Lackó Dezső Múzeum (és könyvtár). Előtte Laczkó Dezső szobra áll háttal.
Lackó Dezső alapított a múzeumot (1903), Ő volt az első igazgatója. Az épület ünnepélyes felavatásra 1925. május 24- én volt. Addig a múzeum a megyeháza második emeletén működött. 1949-ben megnyílt a múzeumi könyvtár anyagából leválasztva az ország első körzeti könyvtára. 1990. március 1. óta a múzeum Laczkó Dezső nevét viseli.
