Az Isten igájában nagyon jó. Tamási Áron Nyirő felfedezettje, istápoltja volt. Történelmi regényei - Madéfalvi veszedelem, A sibói belény - gyakorlatilag olvashatatlanok. A Néma küzdelem állítólag "bestseller" volt 1944-ben...
A csíksomlyói zarándokvonat hozza Székelyföldre, huszárkísérettel érkezik Székelyudvarhelyre és május 27-én, a katolikus temetőben újratemetik Nyirő József hamvait – jelentették be tegnap sajtótájékoztatón. A hamvak hazahozatalával az író, Nyirő József végakaratának tesznek eleget az újratemetés szervezője, a Székelyudvarhelyért Alapítvány.
Mivel a madridi Almudena temetőbeli sírhely Magyarország tulajdona, ezért az exhumálást is a magyar állam végzi, a sírhelyet is a magyar Országgyűlés váltja meg. Az író földi maradványai a csíksomlyói zarándokvonattal érkeznek Székelyföldre. A gyergyószentmiklósi és csíkszeredai megálló után a hamvakat huszárok szállítják Székelyudvarhelyre.
Nyirő József hamvainak hazahozatalát Balázs Árpád, az MPP önkormányzati képviselője Pál Gyula néhai ügyész kezdeményezésének nyomán, 1995 óta folyamatosan, ma már többekkel együtt szorgalmazza – mondta, hozzáfűzve, „vártuk, hogy jobbra forduljon a kormány Magyarországon." Az ötletgazdák most egy emlékbizottság létrehozását is kezdeményezték, melynek több feladata is lenne, többek közt részt vennének az újratemetés megszervezésében. Május 27-én, a Nyirő-villa előtti tiszteletadást követően, a koporsót a város központjában, a Márton Áron téren ravatalozzák fel, majd a Szent Miklós-hegyi temetőben római katolikus szertartás szerint helyezik sírba.
Egyszerű embereket várnak a bizottságba, olyanokat akik közel érzik Nyirő szellemiségét.
Elképzelhetőnek tartják, hogy a Városi Könyvtár felvegye a Nyirő József nevet, de a tervek közt szerepel tudományos konferenciák szervezése és a Nyirő-hagyaték összegyűjtése is.
Az író konyhabútora például Ivóban még megtalálható, és ezt is szeretnék Székelyudvarhelyre hozni, majd kiállítani az akkori fényképeket, melyeket idős Kováts István, az író barátja készített.
További tervek közt szerepel a Nyirő-villa átalakítása, persze az ottlakók kárpótlása mellett
Az Uz Bence viszonylag könnyedebb, vannak benne humoros betétek is, furfangos székely észjárás és ilyesmik....:)), de közben mégis van benne egy komolyság is, ami Nyirő összes művére jellemző, és részben a táj/nép/korszak is megkívánja. Én ezzel kezdeném, mindenesetre. De ha elolvasod, ne hasonlítsd az Ábel-trilógiához:)) Egészen más világ szerintem a kettő - mint ahogy a két író egész életműve, hangvétele is eleve az....
Az Isten igájában se rossz kezdésnek, ez egy önéletrajzi ihletésű regény. Címszavakban: papi szeminárium, a rendből való kilépés, és az új, családos, kétkezi munkás élet kezdetének története:))
Nekem a Kopjafák a kedvencem, ami viszont nem könnyű olvasmány. Egy novellafüzér tulajdonképpen, amiben emberek halálai vannak megírva. Olykor egészen megrendítő történeteket tartalmaz - de meggyőződésem szerint azokat is lehet reménytelinek értelmezni, ha a szimbolikát figyelembe vesszük, ami egyébként csodálatos....
A Jézusfaragó ember szintén novelláskötet. Ez végülis azért lehet jó első olvasmány, mert egyrészt ő ebben a műfajban a legjobb, másrészt ízelítő lehet....
A történelmi regényei is jók, pl. A sibói bölény.
Hirtelen ennyi:)) A többit én csak később olvasnám tőle:)) Talán még a Havasok könyve, ami szóba jöhet elsőnek.
Egyébként nagyon örülök a topiknak, bár lehet, hogy az Irodalomban kellene lennie:))
Úz Bence, Az én népem, Néma küzdelem, Székelyek, Kopjafák, Isten igájában, Az elszántak, A sibói bölény, A jézusfaragó ember, stb. stb. stb. Nem lehet elmenni szó nélkül Nyirő József munkássága mellett, gondoltam nyitok egy topicot azoknak, akik olvasták és van véleményük...ilyen vagy olyan.
