"Egy este a híradó nézése közben hívott egy szocialista politikus, hogy valami csúnyát írtam róla a Facebookon, és ha nem veszem le, akkor csúnya dolgok fognak történni velem" - mesélte Schmidt Gábor első könyve bemutatóján a Parlament Caféban. A Népszabadság - jelenleg felmondását töltő - budapesti tudósítója Baloldali Korrupciós Vállalat címen jelentette meg az Éghajlat kiadó gondozásában tényfeltáró kötetét.
Írsz a megadott mélcímre, oszt kideríted. Nekem hiteles. És sokkal életszerűbb mint hazudós mos kartács összeesküvés elmélete. No meg a NOL nem Széles úr birodalmába tartozik.
Bár ez a topic már eléggé lecsengett, azért a történelmi hűség kedvéért talán nem árt leírni, hogy mi is történt valójában, ugyanis ezzel a belengetett feltételezéssel csak egy baj van: nem igaz. A Népszabadság egyik főszerkesztő-helyetteseként arra értem vissza a szabimról augusztus közepén, hogy Schmidt Gabi beadta a felmondását. Távozását azzal indokolta, hogy nagyon jó ajánlatot kapott egy szakkiadótól, így befejezi az újságírást, és eredeti szakmáját használva jogi szerkesztőként folytatja a pályáját. Szó sem esett a tervezett könyvről, illetve arról, hogy ennek kapcsán bármilyen nyomás érte volna őt a Népszabadságban. Én nagyon sajnálom Gábor távozását, és nem beszéltem olyan kollégámmal, aki örült volna neki, ami érthető is, hiszen vele komoly értékét veszíti el a lap. Gábor szeptember közepéig még a Népszabadság munkatársa, addig azonban már a megmaradt szabadságát tölti. Mielőtt ezt a bejegyzést írtam volna, felhívtam, hogy érte-e őt bármilyen nyomás a szerkesztőségben a könyve miatt, mert attól, hogy én nem tudok róla, még lehetett így. Gábor újra egyértelművé tette: ilyenről szó sem volt, távozásának az az oka, amit leírtam. Innentől nekem nem marad más hátra, mint hogy sok sikert kívánjak Schmidt Gabinak a könyvéhez és az új munkájához - akkor is, ha elszomorít, hogy a magyar újságírás újra elveszít egy értékes embert.
Helyesen teszed. A gunyoros olvtárs, egyszerűen nem érti a törvényt. Nem képes bonyolultabb szöveget értelmezni, ez világos. Felesleges vele ilyen vitákba bonyolódni!
Én ugyan eddig nem minősítgettelek, és nem is fogom megtenni, de innentől kezdve helyén kezelem az irományaidat, azaz leszarom.
Folyamatában mást nem csinálsz csak ócsárolod a más véleményen lévőket. Ez számomra csak azt jelenti, okosság nincs a mondanivalódban, csak gyűlölet, azzal meg menj a hasonszőrű nickek közé és fröcsögjetek magatokban.
Ha ezért a könyvért rúgták volna ki, már rég azon csámcsognának a magukat jobboldalinak nevezett szennylapok. Ellenberger a gugli csak egy NOL-ra való hivatkozást hozott ki a MaNem-nél a könyvről.
93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.
itt még igazad is lenne, DE!
94. § A munkáltató rendes felmondása esetén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkáltató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni.
És innen coki! Csak sajnálni tudom a beosztottjaidat, mehettek volna bíróságra és szopóágra raknak.
Jah, én még dolgozom, csak körülöttem hullanak...sajna
A topik nyitónak! Még mindig várom a linket, ahol Schmidt Gábor kirúgásáról értekeznek a könyv megírásának fényében.
Egyetértek, a Népszabadságnál ráadásul amúgy is leépítések vannak. Valószínűnek tartom, hogy a Népszabadság is azt szeretné, hogy a Hagyó-féle bagázs takarodjon végre a fenébe, ezért is jelent meg nemrég egészoldalas interjú Hajdú Lászlóval a lapban. Mint ahogyan az MSZP-ben (Budapesten is) akadnak ilyenek is szép számmal. Egyébként amikor Földes György volt a Szabad Sajtó Alapítvány, a Népszabadság résztulajdonosa, elnöke, az újság akkoriban Gyurcsányt támogatta, akinek Jánosi volt az egyik legfőbb ellenlábasa, aki viszont Földessel együtt a hagyományos múltszázad eleji szocdem értékek híve volt. A kérdés már csak az, hogy valójában miért is tölti felmondási idejét Schmidt Gábor.
Szerintem csak akkor nem kell dolgozni, ha a szerződésben benne van, hogy a munkáltató a felmondás időtartamára mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól. Minden más esetben kötelességed dolgozni.
Amúgy a konkrét eseten nem csodálkozom... Annyira magyar :S
Ha engem kirúg a munkáltatóm (rendes felmondás), akkor coki neki, egy percet nem dolgozom és mehet a sóhivatalba. Szépen kifizeti a felmondási időre járó pénzt, meg a végkielégülést és nyalhat. Még jó hogy kissé járatos vagyok a kirúgásokban...
Nem másolom be neked a Munka Törvénykönyvének ide vonatkozó paragrafusait (neked is barátod a google), de ezt is beégted, ahogy már sok mindent.
Az ember már mindent elhisz ezekről. Általában nem szeretem a pletykákat, de annyi minden bebizonyosodott a most bukott garnitúráról, hogy róluk már sokkal könnyebben hiszek el bármit.
"..Az ötlet, hogy ezeket az ügyeket kötet formájában is kiadják, a BKV egyik voltvezetőjétől származik - hangúlyozta Schmidt Gábor, aki 13 évig volt a napilap városházi tudósítója. Mint mondta: ezek az ügyek, módszerek és összegek annyira botrányosak, hogy "vétek lett volna megíratlanul hagyni".
A BKV elmúlt évei inkább egy maffiasztorira emlékeztetnek, semmint egy adóforintokból tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó vállalatra. A Baloldali Korrupciós Vállalat című könyv a nagyhatalmú kiskirályok felemelkedését és bukását, a pénzbeszedés és a hűbéresek sakkban tartásának módszereit mutatja be, a 2006-os Combino botránytól a 4-es metró építésén és a mesés végkielégítéseken, vérlázító haveri megbízásokon át egészen a 2010-es végjátékig, a rendőrségi nyomozást követő letartóztatásokig.
BKV vagyis Baloldali Korrupciós Vállalat
A Baloldali Korrupciós Vállalat című könyv szerzője Schmidt Gábor, a Népszabadság volt városházi tudósítója, aki elmondta, hogy a kötet a Combino villamosok ügyétől indul és Hagyó Miklós előzetes letartóztatásba helyezéséig követi nyomon a BKV ügyeit.
Az ötlet, hogy ezeket az ügyeket kötet formájában is kiadják, a BKV egyik volt vezetőjétől származik - hangúlyozta Schmidt Gábor, aki 13 évig volt a napilap városházi tudósítója. Mint mondta: ezek az ügyek, módszerek és összegek annyira botrányosak, hogy "vétek lett volna megíratlanul hagyni".
Elmondása szerint azért most jelentette meg a könyvet, mert most már teljes képet lehet alkotni arról, hogy mi történt, mi történhetett az Akácfa utcában és a Városházán. Folytatás akkor lesz, ha lesz téma.
A könyvben a szerző a médiában megjelent információkat szerkesztette össze, illetve egészítette ki háttér-információkkal, életrajzokkal. Szerinte azoknak is olvasmányos és érthető a történet, akik nincsenek képben arról, hogy mi történik naponta a BKV-nál vagy a Városházán.
Konspiráció, bizalmas megbeszélések a gőzfürdőben, titokban rögzített hangfelvételek, nyakon szorított vazallusok, milliós kenőpénzek nokiásdobozokban és vaskos borítékokban, cégvezetőktől szedett karácsonyi tagdíjak, előre lezsírozott tenderek, fantomizált cég alibimegbízásából kifizetett lelépési pénzek.
A Budapesti Közlekedési Vállalat elmúlt évei inkább egy sajátos, keletközép-európai maffiatörténetre emlékeztetnek, semmint egy adóforintokból tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó vállalatra. A legnagyobb fővárosi közszolgáltató céget a Budapestet irányító MSZP-SZDSZ-koalíció regnálása alatt megszállták a befolyásos politikusok kijáróemberei, a közlekedési vállalatot saját uradalmukként és bizalmasaik, lekötelezettjeik kifizetőhelyeként használták. Ez a könyv a nagyhatalmú kiskirályok felemelkedését és bukását, a pénzbeszedés és a hűbéresek sakkban tartásának módszereit mutatja be, a 2006-os Combino villamosbeszerzéstől a 4-es metró építésén és a mesés végkielégítéseken, vérlázító haveri megbízásokon át egészen a 2010-es végjátékig, a rendőrségi nyomozást követő letartóztatásokig. Arról szól, hogy eközben miként pusztult le és került a csőd szélére az Európa legöregebb járműparkjával a kontinens egyik legdrágább tarifáival utasait szállító közlekedési társaság, és miért nevezik még a szocialista politikusok is egymás között a BKV-t Baloldali Korrupciós Vállalatnak. Kérem, vigyázzanak, a cellaajtók záródnak. A végállomás következik.
