A gravitációs eredetű statikus nyomás jelentős, emiatt az alap nyomás vagy 100 hgmm-rel magasabb a lábban mint a fejben (állva persze). Nem véletlenm hogy a lábszár vénái szeretnek kitágulni. Sima otthoni vérnyomásmérővel is ki lehet mérni, persze fejen nem, de felkaron meg lábszáron mérve is jó nagy a különbség. Vagy csuklón mérő kütyüvel úgy hogy kar leeresztve, majd kar fej felett.
A vénás és artériás nyomás között a legfeltűnőbb különbség, hogy a systolés nyomáshullám az artériákon teljes, a vénában pedig alig van. Ha a doki 120/80-at mér az azt jelenti, hogy az alap nyomás a szív magasságában 120hgmm, és mikor szív pumpál, a csúcs nyomás a 120.
A vízvezetékhez képest az is jelentős különbség, hogy az érfal rugalmas. Mikor a szív összehúzódik, az erek kitágulnak.
A doki azért mér a felkaron, mert egyrészt pont szívmagasságban van, másrészt jó vastag artéria van belül.
Valóban, implicite feltételeztem, hogy egyfajta stacionárius állapotban van a rendszer: a nyomáskülönbségből adódó erőt pont kiegyenlíti a súrlódási erő, így a vér egyenletesen halad. A folyó esetén ez nyilván jó közelítés. Gondoltam azért a vérkeringésre is elég jó közelítő modell ez, de amúgy nem értek hozzá.
Azért az nem általános elv, hogy a közeg a kisebb nyomás felé áramlik. Az elv az, hogy a kisebb nyomás felé gyorsul a közeg (kiszemelt eleme, a súrlódást nem számítva most). Ld. pl. Ventúri cső.
Úgy képzeljétek el, mint egy folyót. Ami az érrendszerben a nyomás, azt a folyón feletessük meg a tengerszinzt feletti magasságnak. A folyón, ahogy haladunk előre nyilván állandóan csökken a tengerszint feletti magasság. A folyó eleve a tengerszint feletti magasság csökkenése miatt folyik, egyébként nem folyna abba az irányba. A vér a nyomás csökkenése miatt folyik, másképp nem is folyna abba az irányba. Ennek a világon semmi köze nincs ahhoz, hogy hol milyen sebességgel folyik a folyó.
Józan paraszti ésszel meggondolva így működik a dolog:
A sebesség kizárólag az adott ponton lévő össszátmérőtől függ, vagyis az artériákban a kicsi összátmérő miatt magas, a kapilárisokban a nagy összátmérő miatt alacsony a sebesség.
A nyomásnak semmi köze az összátmérőhöz. A folyadék az alacsonyabb nyomás felé áramlik, vagyis a legnagyobba nyomás ott, ahol a vér a szívből kiindul, és a legalacsonyabb ott, ahol a szívbe megérkezik.
A vénában tehát azért alacsonyabb a nyomás mint a kapilárisokban, mert az az út későbbi szakaszán van.
"Már hogy csökkenhet a nyomás, ha az áramlási sebesség nő?"
Egy csőben csak úgy csökkenhet a nyomás (a hidrosztatikától most eltekintve), ha nő a sebesség. Másképp: Csak úgy nőhet a sebesség, ha csökken a nyomás. Ugyanis a nyomáskülönbség szolgáltatja a gyorsítóerőt. Számszerűsítés: Bernoulli egyenlet, ha még a súrlódástól is eltekintünk, de az tovább csökkenti a nyomást áramlásirányban. 1m
A kapillárisokban nagy a súrlódás a nagyobb érfalfelület miatt, így nagyobb nyomás is kell, az artériákban 120 hgmm, a vénákban meg 80 hgmm a nyomás - legalábbis a vérnyomásmérő szerint - a kapillárisokban valahol a kettő között lehet.
"A vér áramlásának sebessége az érrendszer különböző szakaszain más és más: az aortában másodpercenként 50 cm, míg a kapillárisokban 500-1000-szer lassabban (0,05-0,1 cm/mp) folyik a vér. A vénákban ismét nő a sebesség: másodpercenként 20 cm. Egy csőben a folyadék áramlási sebessége fordítottan aránylik a cső átmérőjéhez. A kapillárisok összességének átmérője sokkal nagyobb, mint az artériáké vagy a vénáké, tehát az áramlás sebessége csökken. A vénák átmérője a kapillárisokéhoz képest kisebbedik, és így - a nyomás csökkenése ellenére - az áramlási sebesség nő."
Már hogy csökkenhet a nyomás, ha az áramlási sebesség nő? Vannak itt fizikusok?