Az eurázsiai fajtát 1973-ban ismerte el az FCI. A fajta a csau-csau, a farkasspicc (keeshond) és a szamojéd spicc tudatos keresztezéséböl alakult ki.
Ideális családi kutya, nagyon kötödik családjához, állandó, intenzív kapcsolatra van szüksége. Állandó kertben tartásra, vagy pláne kennellétre teljesen alkalmatlan.
Nyugodt, méltóságteljes, idegenekkel szemben inkább tartózkodó kutya, gazdáihoz érzelmes és kedves. Éber, jó jelzökutya, de nem ugatós. Gyermekekkel remekül elvan. Mozgásigénye közepes, kutyás sportot nem igényel, bár van olyan eur, aki lelkesen agilityzik. Legjobban a hosszú sétákat szereti. Örzö-védö munkára nem lehet kiképezni. Gyönyörü hosszú szöre különösebb ápolást nem igényel (heti egyszer átfésül + évi kétszer vedléskor naponta). Kutyaszaga nincs.
Eddig az elmélet. A gyakorlatot meg majd meglátjuk, ha aug. 21-én elhozzuk Arthus kutyánkat!
Hosszú ideje semmit sem tudunk Felőletek,remélem minden rendben az egész családdal na meg Arthurral is.Pedig szeretnénk ám megcsodálni és dícsérni Athurt!Lássuk már!
No, hát erre rettentően kíváncsi lennék! Ugye beszámolsz majd róla!? (A növekedési ásványi anyagszükséglethez az egyik legjobb adalék a VMP. Nézz utána. Kicsit borsos, de minden állatpatikában kapható.)
Nini!Mennyi gyönyörű Eurázsiai!Szöveg is van róluk,csak az nem fért ide. Többek között azt írják,hogy nincs két egyforma közöttük.Szerintem gyönyörűek! Mi újság Veletek?Nagyon eltüntél már megint.
fotó még mindig nincs, de holnap megyünk Nümbrechtbe, ahol "50 éves az eurázsiai" nagy tali és tenyésszemle lesz, remélhetöleg sok-sok kutyesszel. Arthus persze jön velünk, kölyökszemle is lesz :)
Kösz az érdeklödést, majd teszek fel, ha hozzájutok :)
De nagyot nött a kicsi, és közben voltak problémák az emésztésével, ill. a gyomrával, túltengett a gyomorsava. Nem bírja a száraz kaját, most nyers marhahús-rizs/zabpehely-zöldség-méz-olaj-só keverékkel etetjük, hetente egy tojás, imádja, gyomra rendbejött, szép a szöre. Szóval úgy néz ki, hogy ez az egy, amiben igényes, a kajában. Még egy dolog aggaszt, a kalciumigénye. Milyen készítménnyel elégítsem ki, és milyen mennyiségre van szüksége? (A nyers hús foszfortöbbletét semlegesítendö + a csontváz fejödéséhez szükséges mennyiség).
Hál Istennek minden rendben nálunk, csak zajlik az élet! Arthus isteni, teljesen beleilleszkedett a családba, kezdetektöl profin sétál póráz nélkül (persze pórázon is), éli a kutyavilágát :)
Köszi a csaukról írt infót, a fokamama@web.de-n várom az anyagot, nagyon érdekelne! Arról mit tudsz, hogy van-e még eredeti csau Kínában, és hogy néz ki?
Szia Boldog Eurázsiai gazdi! Már néhány hónapja olvasgatom a kedvencem a csaut,így mindenről tudok,ami történt Veled.Azért a többség melletted áll ez a lényeg,jól tetted,hogy nyitottál egy saját topik-ot.Szóval én is,mint Te, az eredeti csaut kedvelem jobban,és reménykedem abban,hogy vannak még kennelek,akik az eredeti és nem a most divatos,csaut viszik tovább.Külföldön éltem 20 évig,megismertem az olasz csau klub megalapítóját és mentorát,aki olyan nagyon szerette a fajtát,hogy elment Kínába a fajta eredetét kutatni.Erről írt több könyvet is,amiben leír egy csomó olyan dolgot róluk,amit még kevesen ismernek.Többek között eredeti fajtanevük:SHI ZI GOU ami kínaiul oroszlán kutya vagy még Tibet oroszlánjának is hívják.Ahogy van Shar Pei meg Shi zu,úgy a csau tisztességes neve Shi Zi Gou.Ha érdekel küldök anyagot Neked,kérlek adj egy email címet,mert hosszú.Az eurázsiai fajtáról még kb 20 évvel ezelőtt olvastam először egy magyar kutyás újságban,már akkor nagyon megtetszett,de én csau imádó vagyok,maradok örökre.Tényleg tökéletes kutyust hoztak létre az eurázsiaiban,úgy mint jellemben és küllemben egyaránt.Kívánom nektek,hogy nagyon sok évig élvezzétek egymás szeretetét!Baráti ölelés Neked és szeretett-teljes simogatás kutyusodnak!
Telik az idö, aranyosodik a kutyu! Már kezd mindenfélét rágni, de lebeszélhetö róla / hajlik a cserére (kutyarágójátékért zoknit ad).
Tegnap beszélgettem egy családdal, akiknek ca. 30 éve van eurázsiaijuk, 3 db egymás után. Azt beszéltük, hogy csak két gond van ezzel a fajtával: egyrészt, hogy annyira igénytelenek, annyira nem követelnek semmit az embertöl (a folyamatos emberi társaságon kívül), hogy az ember hajlamos állandó enyhe lelkifurdalásra, hogy ilyen keveset kell csak adnia ezért az ennivaló társért. Másrészt meg hogy ha mások kérdezik, milyen ez a kutya, akkor nincs nagyon mit válaszolni, azon kívül, hogy aranyos. Semmi kiemelkedö tulajdonsága nincs, nem ment embereket a lavina elöl, nem véd meg támadóktól, nem vadászik, nem csinál semmit, csak van, játszik, de azt is csak olyan kis finom módon, hátán hempereg egy kis simiért, nyalogatja a kezünket, farkat csóvál, séta közben idönként rájön a futógörcs, olyankor olyan, mint egy elgurított pamutgombolyag :D És elég hozzányúlnom, már megnyugszom, szinte érzem, hogy ver lassabban, nyugodtabban a szívem, megy le a vérnyomásom.... :)
Arthuskánk egyre aranyosabb! Csak azért tünik fel, hogy van, mert olyan zabálnivalóan aranyos! Még egy hete sincs nálunk, de már forgalommentes helyen póráz nélkül jön velem, boldogan fut, ha hívom :)
Most már kezd magabiztossá válni, nála tízszer nagyobb kutyákat ugat-morog meg nagy böszen ;) Asszem, rögtön elviszem kölyöksuliba, ahogy meglesz az ismétlöoltása!
Kedves a gyerekekkel is, hagyja magát simogatni, odabújik :)
Gyere, várlak! Kösz a bókokat :) Annyira ari ez az állatka! Igazi kísérökutya, mindig mellettem van, örül, ha simogatom, örül, ha játszom vele, ha meg nem csinálok semmit, mert más dolgom van, akkor lefekszik mellém és alszik. Nagyon-nagyon könnyen nevelhetö, elég figyelmeztetni, nem is kell szidni, vagy pláne fizikailag meginteni. A szimpla figyelmeztetést is komolyan veszi. A lakásban nagyszerüen eltájékozódik, pedig jó nagy, több szintes, mégis tudja, mi, hol van, magabiztosan közlekedik. Ha van még kérdésed, kérdezz :)
Szijjjasztok! Megtaláltalak ám én is! :-) Elképesztően dönölű és rettentően "pasis". Nagy-nagy gratula hozzá és szép hosszú, boldog életet nektek együtt! Érdekese dolgokat írsz, ha lesz kicsit több időm majd feltétlenül jövök tapasztalatcserére, mert érdemes!
Ez a kutya egy édes kis angyalfalat! 48 óra alatt illeszkedett bele lazán a családunkba, szobatiszta, nyugodt, többé-kevésbé már a behívásra is reagál (és nem szabad túl sokat elvárni, hiszen csau-ivadék, így minden parancs esetén elöbb elgondolkozik, hogy van-e értelme annak, amit gazdi akar, és csak azután cselekszik :DDD ). Csak egy gondom van vele: kicsit túlságosan is ragaszkodó! Alig indulok fel az emeletre, ott lohol a nyomomban, lefele ugyanúgy, pedig nem kéne olyan sokat lépcsöznie, azt mondta a tenyésztö. Vinném ölemben, de azt meg utálja, és ha fel akarom venni, akkor elöbb el kell kapni, kutyussal fogócskázni nem szeretek. Meg sokszor ugye nem is szabad a kezem. A lépcsö melletti rámpát, amit direkt ezért építettünk oda, felfelé használja, lefelé nem, attól fél. Szóval ez még nem megoldott.
És most egy rövid óda a tenyésztönkhöz: fantasztikusan csinálta a dolgát! Kicsikénk autózni tud, pórázon járni, és gyakorlatilag szobatiszta. És szombaton múlt 9 hetes!!! A tenyésztö iszonyúan sokat dolgozott a hat kis kölyökkel, és az hogy törzskönyvezve, oltva meg féregtelenítve, meg chipezve, hát az magától értetödö, de a kölyökátadás napján ott volt a kutyusok papája is, így öt is megismertük, nemcsak a mamát. És mikor eljöttünk, kaptunk pórázt, hámot, alomszagú párnát, meg még egy nagy bevásárlókosárnyi különféle kutyakaját is, nehogy éhen maradjon a kis gyönyörü! Annyira hálás vagyok ennek a nönek! Hadd álljon itt a neve is: Frau Müller-Bär, Brombachtalból (Frankfurttól kb. 40 km délre).
- nyugodt hazaút autóval, Arthus kíváncsian nézegetett az ölemböl; - ház szemrevételezése, lépcsödeszka megtanulása (legalábbis felfelé) - alvások minden mennyiségben; - elsö két kör kis séta vitézül végigcsinálva; - több ízbeni nagy ijedtség nagyobb kutyáktól; - simogatás, játék, hízelgés és farkcsóválás; - megbarátkozás kisfiainkkal (elöször elölük is csak elfutott); - jóízü bevacsorázás; - többszöri pisi, csakis megengedett helyen; - egyszeri kaki, szintén megengedett helyen.
Most jön az elsö éjszaka, ha az is ilyen zökkenö- és stresszmentes lesz, mint az elsö délután, akkor reggel pezsgöt bontok :)))
Nem, én felnött példányt láttam elöször, és rögtön viszketni kezdett a kezem, hogy csak úgy spontán beletúrjak a bundájába. De fékeztem magam, mert tudom, hogy az én csaum hogy reagált idegenek közeledési kísérleteire (hideg visszautasítás, ill. rosszabb esetben harapás - igaz, utóbbi hál Istennek csak egyszer). Csak álltam, csodáltam, meg leszólítottam a gazdit, kérdezgettem, és ö mondta, hogy nyugodtam megsimogathatom ökelmét. Hozzányúltam, és majd elolvadtam. Sima, puha, illatos, hosszú ször.... mintha csak Luxikám jött volna vissza hozzám.... kicsordult a könnyem is.... magyarázgattam a gazdinak, hogy miért bögök.... :/
Arthus vörös-fakó színü, fekete maszkos kis pofája van, fülecskéi is feketék, irtó aranyos :) Már alig várom!!!!!
Azért választottam eurt, mert nekem korábban csaum volt, akit minden mértéken felül imádtam, és valami hasonlót akartam. Néztem is csaukat, de az ö esetükben azóta megváltozott a tenyésztés iránya, manapság inkább tömzsi, mackós, nagyon nagy szörü, rövid orrú csaukat tenyésztenek. Nekem a kicsit hosszabb lábú, hosszabb orrú, kevesebb szörü, sportosabb csau tetszett mindig (mint az én elsö kutyám), így nem akartam új típusú csaut. Viszont egyszer megláttam az utcán egy eurt, és megdobbant a szívem: majdnem úgy nézett ki, mint az én Luxikám, anno. Utánanéztem a fajtának, és tudtam, nekem ilyen kell :)
Szerintem gyönyörűek!
[image2]
COCO