Már a május 25-i bejegyzésben leírtam, hogy a Kúria egy újabb EDE-t (Előzetes Döntéshozatali Eljárás) fog kezdeményezni a C630 értelmezésére.
Be is jött. Mi ennek a hozadéka?
A folyamatban lévő ügyekben lehetőséget ad a bankoknak a hivatkozásra, hogy addig függesszenek fel mindent amíg ezekben döntés nem lesz.
Azt csak a legbátrabb bírák fogják megcsinálni, hogy tojnak a Kúria EDE-jére és a C630 szerint hoznak ítéletet.
Tehát megy az időhúzás . Én csak egyet nem értek.
Ha a Kormány így áll hozzá a devizaadósokat segítő C630-hoz akkor a Z. Kárpáték minek rohamozzák a bankokat?
Minek akarnak törvénymódosítást a devizásokra? Milyen alkotmánybírói jelölést emlegetnek hiszen azt meg is kell szavaztatni?
Nem veszik észre, hogy a Kormány nem akarja megérteni szándékosan a C630-at?
A Kúria újabb két EDE-je is csak azt szolgálja, hogy minden esetleges fizetési kötelezettség később zuhanjon a Tisza nyakába.
Ők kiélvezték az adósok megnyomorításából származó hasznot (végrehajtók, hiénák) a következő kormány pedig menjen tönkre mert nála jelentkezik az összes teher.
Igazi sunyi mentalitás, rávilágít a jelenlegi Kormány hozzáállására.
Minden politika.
Szinte minden bejegyzésben leírom: én csak csendben teszem a dolgom és a C630-tól függetlenül kihozom a nyerést árfolyamkockázattal.
Az másodfokon se támadható, sőt a Kúria előtt se.
Az a biztos. Minden más bizonytalan és kétséges.
Ráadásul függ az EUB-tól, a következő Kormánytól, a bankok érdekeitől vagyis mindentől csak nem az adós érdekétől.
A remény hal meg utoljára. Vagyis nem .
A végrehajtó, mert ő mindent túlél. A végrehajtót csak perrel lehet taccsra vágni.
Nem tudom, hogy ki az illető, de tény, hogy csinált egy facebook oldalt, amelyen Dr. Marczingósnak azokat a posztjait és videóit támadja, melyekben Marczingós a Tiszát ekézi, amiért az nem vállalja fel a devizakölcsönös csalás károsultjainak ügyét. Most, 2-3 napja azonban már nem tudott mit támadni. Így, ezt a posztot tette fel. Egészen friss!
"Az OTP hitelezési vezető (Florova Anna) megszólalt. (Bár ne tette volna.)
Így védekezett: "Ha banknak most az ügyfélnek azonnal az eredetileg felvett összeget kell visszafizetnie, felmerül a kérdés, hogy a hitellel megvalósított vásárlást és az azóta bekövetkezett értéknövekedést jogos vagyonszerzésnek és esetleges vagyonnövekedésnek kell-e tekinteni, vagyis a bank által kihelyezett hitelösszeg időértékét milyen módon fizeti meg az ügyfél.
Amolyan bankos okoskodásnak tűnik, de mi a lényeg?
Azt, hogy ennél nagyobb blődséget vezetőként nem nagyon tudott volna állítani.
Ha egy devizahitel-szerződés semmis, akkor a bíróság úgy tekint rá, mintha soha nem is létezett volna.
Ez azt jelenti: a bank csak azt követelheti vissza, amit ténylegesen folyósított, az adós pedig csak annyit kérhet vissza, amit ő is ténylegesen megfizetett (tőke + kamat, díj stb.).
Erre az Európai Unió Bíróságának (EUB) gyakorlata egyértelműen válaszol: A bank a semmis szerződésre nem hivatkozhat az időérték jogán, nem számíthat fel kártérítést, használati díjat, inflációkövetést vagy bármiféle kompenzációt.
Indoklás: A tisztességtelen feltételek alkalmazása miatt a szerződés érvénytelen.
Ha a bank ezért „jutalmat” vagy extra pénzt kapna, az visszatartaná a pénzügyi szolgáltatókat attól, hogy tisztességtelen feltételeket alkalmazzanak.
Ezért: a bank csak a tőkéjét követelheti vissza.
Ez az EUB által kimondott fogyasztóvédelmi elv, és Magyarországnak kötelező alkalmaznia.
És mi van a lakás értékével?
A jog nem vizsgálja, hogy a lakás felment vagy lement azóta – ez a kockázat a piaci rendszer része.
Ha esett volna az ár, az ügyfél nem kérhetne kártérítést a banktól.
Így, ha nőtt az érték, az sem jár a banknak.
Összefoglalva: A bank nem követelheti az időarányos nyereséget vagy hozamot.
A tőkeösszeget kérheti csak vissza – sem többet, sem kevesebbet.
Ez az EU Bírósága szerint kötelező előírás, nem jóindulat vagy alku kérdése."
Magyarország legnagyobb bűnözője volt eddig a legfőbb bűnüldöző szerv élén!
Ha Polt kormányváltás után nem kerül börtönbe, akkor (bárki) dobjanak atombombát az országra, a Földnek erre a rákos sebére, hogy elpusztuljon és ne fertőzhessen tovább!
Különösen a támogatásokra figyelemmel, keddre közzéteszem a C-630/23 ítélet alapján érvényesíthető jog pontos leírását annak érdekében, hogy az ügyvéd nélkül eljáró fogyasztók is felhasználhassák.
A bankok válaszleveleit megismertem, így az ünnepeket a kartell bűncselekmény feljelentésével töltöm.
Az alkotmánybírói jelölés semmit nem változtat a nézeteimen. És azoknak hangot is adok.
Elsődleges cél a kormányzat és a jogalkotó meggyőzése.
Ennek érdekében a jövő héten szinte folyamatosan rohangálok majd a parlament és a minisztériumok között.
:DDDDDDDDDDD Hány éves vagy királyfi? :DDDDDDD Te , és a hozzád hasonló, elképesztően naiv emberek vagytok a titkosszolgálati bűnözők kedvencei! :((((
R. Antal majd küld neked meghívót, arra a bulira, ahol az ilyen naivak lehetőséget kapnak, hogy kinyalják a hátsóját.
"Ha célzottan akarták volna a tanút kiiktatni, akkor arra lett volna más biztos(abb) módszer - cserbenhagyásos gázolás pl."
Miért akarták volna másképpen? Ja, mert az sokkal nehezebb, - itt meg volt jelentkező a végrehajtásra. Van egy javaslatom, - még ma megírom a blogomon, hogyan történt az eset, - neked csak el kell olvasnod.
Ez biztos nem megrendezett baleset volt. Drogos ellopta a taxisnő autóját, majd rengeteg szabályt megszegve felhajtott a hídra, forgalommal szemben. Amúgy a baleset okozója is meghalt.
Ez egy szerencsétlen baleset volt. Ha célzottan akarták volna a tanút kiiktatni, akkor arra lett volna más biztos(abb) módszer - cserbenhagyásos gázolás pl.
-EMBEREK! "Becsalt emberek"! Térjünk már a lényegre, tekintettel arra, hogy a Kúria minapi - 2025.06.03-i - döntésekor is megfogalmazta, hogy tekintettel van az EUB ítéleteire, és hogy a "kockázat hárító kikötés" illetve az "árfolyamrés" problémája két különböző dolog.Foglalkozzunk csak azzal, amit a Kúria maga írt le a bíróságok munkáját "egységesítő" jogegységi határozatában. Méghozzá a 6/2013. számú pje határozatában, annak III.4. pontjában. Idézem:"A Ptk. az érvénytelenség jogkövetkezményei körében egyenértékű lehetőségeknek tekinti az eredeti állapot helyreállításátésa szerződés érvényessé nyilvánítását. Ha pedig ezen elsődleges jogkövetkezmények egyike sem alkalmazható, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. A Legfelsőbb Bíróság már az 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 5. pontjában egyértelműen kimondta – felidézve a PK 267. számú állásfoglalásban kifejtett szempontokat –, hogy a két elsődleges jogkövetkezmény közötti mérlegelés során elsősorban azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy van-e mód a szerződés hibájának orvoslására. A jogegységi tanács álláspontja szerint, a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, a bíróságoknak különösen arra kell törekedniük, hogy minden lehetséges esetben kiküszöböljék az érvénytelenség okát és A SZERZŐDÉST ÉRVÉNYESSÉ NYILVÁNÍTSÁK. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYESSÉ NYILVÁNÍTÁSAolyan helyzetet teremt, mintha a felek már eredetileg is érvényes szerződést kötöttek volna (ex tunc hatályúÉRVÉNYESSÉ NYILVÁNÍTÁS). A bíróság ilyen esetben A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁVAL (kiegészítésével) az érvénytelenségi ok folytán előállt érdeksérelmet küszöböli ki. A bíróságnak ÉRVÉNYTELEN DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEK ESETÉBENazért kellelsősorban a szerződés ÉRVÉNYESSÉ NYILVÁNÍTÁSÁRAtörekednie, mertAZ ESETEK NAGY RÉSZÉBENez a megoldás szolgálja mindkét szerződő fél, de főként az adósok érdekét, akiknekA MÉG FENNÁLLÓ TARTOZÁSA más érvénytelenségi jogkövetkezmény alkalmazása esetén egy összegben azonnal esedékessé válna."
Miről is írt a Kúria ebben a szövegben? Az "érvénytelen deviza alapú kölcsönszerződések" "szerződés módosítással" történő "érvényessé nyilvánításáról".Mikor lehet "módosítani" a szerződést?Ha kuka az "árfolyam kockázatot hárítő kikötés" - legyen az bárhol bármi is -, akkor azt ugye nem lehet "módosítani".Amit "módosítani" lehet - és csakis "diszpozitív módon" -, az olyan "tisztességtelen" rendelkezés a "szerződésben", amit ha kivesznek a szerződés szövegéből akkor... Akkor lehet beszélni "érvénytelen deviza alapú kölcsönszerződésről".Márpedig a banki "vételi-folyósítási" és "eladási-törlesztési" árfolyamok alkalmazása a Kúria szerint "tisztességtelen" volt, és a kukába hajításukkal az összes "deviza alapú kölcsönszerződés" "nem teljesíthető" lett - lásd a 2/2014. pje III.3. pontját -, azaz "érvénytelen" lett - lásd a 6/2013. pje III.4. pontját az előbbi idézetben.Vagyis, a Kúria azzal, hogy csak az MNB árfolyamok "szerződésekbe" történő "diszpozitív" "ex tunc" betuszkolásáról rendelkezett a 2/2014. pje határozat III.3. pontjában bizonyára a 6/2013. pje határozat III.4. pontjában említett "esetek nagy részére" való hivatkozással, nem vette figyelembe az EU Bíróságának azon EU-s irányelv értelmezését, amit ebben a C-630/23 ítéletében az EUB egyértelműen "kihangsúlyozott". Vagyis a Kúria az "esetek nagy részében" kifejezés alkalmazásával letudta a "fogyasztók döntő jelentőségű szándékát". Idézem a mostani C-630/23 EUB ítélet ide vonatkozó pontjait:
"68 Kétségtelen, hogy a Bíróság kimondta, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével ilyen helyzetben nem ellentétes az, ha a nemzeti bíróság a szerződések jogára vonatkozó elvek alkalmazásával a szerződésben szereplő tisztességtelen feltételt úgy semmisíti meg, hogy azt a nemzeti jog valamelyDISZPOZITÍVvagy az ezen szerződés feleinek megállapodása esetén alkalmazandó rendelkezésével helyettesítiolyan helyzetekben, amelyekben e tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítása arra kötelezi a bíróságot, hogy az említettSZERZŐDÉST TELJES EGÉSZÉBEN SEMMISÍTSE MEG, és ezzel a fogyasztót különösen káros következményeknek teszi ki, és így őt ezáltal bünteti (lásd ebben az értelemben: 2019. március 26‑i Abanca Corporación Bancaria és Bankia ítélet, C‑70/17 és C‑179/17, EU:C:2019:250, 56., 59. és 64. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).69 E vonatkozásban hangsúlyozni kell, hogy a szerződés teljes érvénytelenségének megállapítása következtében a fogyasztó helyzetére gyakorolt, az ezen ítélkezési gyakorlat szerinti következmények értékelése szempontjábólA FOGYASZTÓ E TEKINTETBEN KINYILVÁNÍTOTT SZÁNDÉKA DÖNTŐ JELENTŐSÉGGEL BÍR (2022. szeptember 8‑i D. B. P. és társai [Devizában nyilvántartott jelzáloghitel] ítélet, C‑80/21–C‑82/21, EU:C:2022:646, 74. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).70 Márpedig a jelen ügyben, függetlenül attól, hogy létezik‑e az említett ítélkezési gyakorlat értelmében a magyar jogban valamely diszpozitív vagy az érintett szerződés feleinek megállapodása esetén alkalmazandó rendelkezés, a két fogyasztó mind a kérdést előterjesztő bíróság előtt, mind pedig a Bírósághoz benyújtott írásbeli észrevételeiben egyértelműen kifejezte azon kívánságát, hogy az alapügyben szóban forgó lízingszerződést teljes egészében nyilvánítsák semmisnek. E körülmények között a jelen ügyben nem állapítható meg azon feltétel teljesülése, amely szerint a szerződés egészének megsemmisítése folytán az érintett fogyasztókat különösen káros következmények érik, ami ahhoz szükséges, hogy a nemzeti bíróság a megsemmisített tisztességtelen kikötést a belső jogának valamely diszpozitív vagy az ezen szerződés feleinek megállapodása esetén alkalmazandó rendelkezésével helyettesíthesse (lásd ebben az értelemben: 2022. szeptember 8‑i D. B. P. és társai [Devizában nyilvántartott jelzáloghitel] ítélet, C‑80/21–C‑82/21, EU:C:2022:646, 78. pont)."
Magyarra fordítva:Magyarországon 2015 tavaszán, amikor úgymond "rendezésre" került ez az ügy, nem biztosították az "átlagos fogyasztónak" azt a "döntő jelentőségű szándék kinyilvánítást", hogy akarja-e a "diszpozitív" "szerződés módosítással" az "érvénytelen deviza alapú kölcsönszerződés" "érvényessé nyilvánítása"helyettannak megállapítását, hogy a "vételi-eladási" árfolyamok alkalmazásának banki szövegekből történő törlésével a "deviza alapú kölcsönszerződés" "nem teljesíthető", azaz "érvénytelen", miáltal a fogyasztó kész és képes vállalni ezen "érvénytelenség" azon következményét, hogy a "még fennálló tartozása" "egy összegben azonnal esedékessé válik".Tudjátok, hogy mennyi volt ez a "még fennálló tartozás" 2015 elején?Ugye nem az "érvénytelen deviza alapú kölcsönszerződés" "érvénytelen" - azaz "diszpozitív módon" még nem "módosított" - "devizában való nyilvántartásával" felpumpált banki "követelés".Hanem a 2015 elejéig összesen - "tőkére", kamatra, és ahol volt: kezelési költségre és egyéb büntető díjakra - befizetett forint összeg, illetve a bank által "forintban folyósítani vállalt", "forintban ténylegesen kifolyósított" összeg különbsége.A 2015-ben kiküldött "részletes elszámolás" több oldalas táblázatának egyik oszlopa tartalmazza forintban a befizetéseket dátum szerint. Össze kell adni ezen oszlop forint adatait, és össze kell hasonlítani az igényelt illetve folyósított forint összeggel. És máris kiderül, hogy miért olyan ez a világ, amilyen.Aki 2015-ben nem kérte meg a bankjától a "részletes elszámolást" - mert azt csak külön kérésre küldték meg a bankok -, azok most utólag kérjenek a "devizás" időszakról kimutatást, olyat, amit 2015-ben kellett csinálni. Az ilyen kérelem nem számíthat "elkésett reklamációnak", mert a banki nyilvántartásáról bárki bármikor kérhet kimutatást a banktól.
Elgondolkoztató, hogy miért nem magyar ember került arra a posztra.
"Még nem vagyok Belaruszban vagy Oroszországban. Még. " Itt, Bindzsisztánban, kevés a modern magasépület. Templomtoronyból mégsem eshetnek ki a rendszert bíráló személyek. Itt, autóbaleset a "divat". Most volt nemrég , hogy autóbalesetben meggyilkolták a Schadl ügy koronatanúját.
"Ez a Frolova, orosz vagy ukrán, - nem lesz jó vele újat húzni, ha az ember nem akar a saját háza közelében felrobbanni, vagy kiesni az ablakon."
Százezer adóst nem lehet felrobbantani. Ha meg az adósvédő ügyvédeket robbantják fel, abból iszonyú botrány lesz. Még nem vagyok Belaruszban vagy Oroszországban. Még.
Az adós amikor elment szerződést kötni elé tették egy szerződést, és egy kockázatfeltáró nyilatkozatot.
Az adós ezt nem értette, ezért kérdéseket tett fel. De a válasz nem ugyanaz volt mint ami le volt írva.
A régi Hpt szerint minden tájékoztatást le kell írni ami érinti az árfolyamkockázatot.
Az adós sohasem a szerződés alapján kötött szerződést hanem a szóbeli tájékoztatás alapján. Tehát hiányzik egy láncszem.
Az adóssal szemben a leírt tájékoztatást hozzák fel, hogy abban jó volt a tájékoztatás.
Csak éppen a második tájékoztatás nincs leírva pedig az győzte meg.
Ha a bank mulasztott, mert nem foglalta írásba az árfolyamkockázatot érintő tájékoztatást, akkor annak tartalmát 20 év múlva tanúval nem bizonyíthatja.
A banki tanú vallomását nem lehet elfogadni, ha az ellentétes az adós vallomásával.
Ha ezt a bíróság megérti akkor nem kell C630 sem, értelmezheti akárhogy a Kúria.
Igen, egyetértek. Közben eszembe jutott a Quaestor brókercég ügye. Amikor meleg lett a helyzet, Tarsoly Csaba átadta a céget egy bizony Orgovány nevű, bűnviselt fazonnak. Kínlódjon vele ő, némi kis pénzért. A kérdés az, hogy vajon nem ez történik -e az OTP-nél is? Ez a Frolova, orosz vagy ukrán, - nem lesz jó vele újat húzni, ha az ember nem akar a saját háza közelében felrobbanni, vagy kiesni az ablakon. Talán így kalkulálhat Csányi S. (S=sátán)
Sokáig a bankok által fizetett söpredék - min pl szarcsi - azt állították, a bankok nem az ingatlant akarták sz@rér-hugyér megszerezni, csak hitelezni akartak… Nos, most legalább az otp-s orosz asszony, Florova, elmondta, ha a csalás miatt vissza is kell adni a lopott pénzt, azért az OTP így is vinné a házat/lakást.
Egy pici őszinteség a hazudozásban, köszönjük meg neki.
Börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték a csengeri örökösnőt. Pólus Mária azt állítja, hogy a mesés vagyon létezik, Kósa Lajost pedig azért vette ki az ügyből, mert átverték.
Első fokon hét év börtönbüntetésre ítélték Pólus Máriát, aki a csengeri örökösnőként vált híressé. Az ítélet szerint a büntetése kétharmadának letöltése után szabadulhat feltételesen. Emellett több mint 568 millió forint vagyonelkobzást is elrendeltek vele szemben – írja a Blikk."
Persze, hogy ezt mondja a hulladék némber, mi mást is mondhatna? Csak aztán meg amikor majd molotov koktélokat hajigálnak az OTP fiókokba, lehet sírdogálni, "szegény ártatlanokon"...
Remélem ezt a mocskos némbert is eltalálja majd egy.
Ezt mondja a nőstény: " Még ha lennének is olyan ügyletek, ahol nem volt kockázatfeltáró nyilatkozat, és a bíróság az áprilisi döntés analógiájára azt a döntést hozná egyedi esetben, hogy az ügyfélnek azonnal az eredetileg felvett összeget kell visszafizetnie, felmerül a kérdés, hogy a hitellel megvalósított vásárlást és az azóta bekövetkezett értéknövekedést jogos vagyonszerzésnek és esetleges vagyonnövekedésnek kell-e tekinteni, vagyis a bank által kihelyezett hitelösszeg időértékét milyen módon fizeti meg az ügyfél.""
A válaszom: - SEMMILYEN MÓDON! A banknak ehhez nincs köze!
A cikket jegyző bankárbérenc firkász nevét olvasva azonnal beugrott, hogy már 2010-ben elküldtem a jó k. anyjába! Ezek szerint azóta már visszajött ...
Mindenben pofátlanul hazudik, és persze az az orosz-ukrán luvnya is hazudik, akire ez az aljas fakenews hivatkozik.
