Dr. Szabó V. László ügyvéd : 30 perce Amikor az Erste Bank öngólt lő
Az Erste szerződéseiben kifejezetten megjelöli az 5%-os árfolyamváltozást amelyet nagymértékűnek tekint. Sem az egyedi kölcsönszerződésben , sem a külön Tájékoztatásban nem szerepel figyelemfelhívás arra nézve, hogy ez a nagymértékű 5%-os árfolyamváltozás bekövetkezhet ezért a hitelfelvevők abban a tudatban írták alá a szerződést , hogy még ezt a mértéket sem éri el az árfolyamváltozás . A bank tulajdonképpen megtévesztette a hitelfelvevőket azáltal, hogy saját maga minősítette az árfolyamváltozást nagymértékűnek az esetben ha az az 5%-ot eléri, ezáltal a hitelfelvevőkben ez olyan képzetet alakított ki , hogy ennél nagyobb árfolyamváltozással még a hitelnyújtó bank sem számol vagyis megerősítettek az adósokban egy hamis biztonságérzetet amely hatására a szerződést biztonságosnak hitték. A bankok mindig azzal védekeznek, hogy ők nem láthatták előre hogyan fog alakulni az árfolyam ezért erről nem is adhattak tájékoztatást. Csakhogy éppen ebben van az öngól. Ugyanis ha nem láthatta előre a jövőbeni árfolyamváltozásnak sem a mértékét, sem az irányát akkor éppen a hitelnyújtónak kellett volna elkerülnie azt ,hogy a fogyasztót befolyásolja döntésében azáltal, hogy az 5%-os árfolyam emelkedést úgy minősíti nagy mértékűnek, hogy azt voltaképpen nem is láthatta előre. Ez a szerződéses pont kifejezetten a hitelfelvevők éberségének, veszélyérzetének elaltatását szolgálta . A bank tehát saját maga korlátozta a hitelfelvevők kockázatát 5%-os mértékűre mert a nagy mértékű és a jelentős kockázat egymás szinonimáiként is értelmezhetők és ha az Erste akár az egyedi szerződésben akár a Tájékoztatásban felhívta volna az adós figyelmét a törlesztőrészlet vagy a tőketartozás jelentős emelkedésének lehetőségére az is csak 5%-os mértékű emelkedést jelentett volna a hitelfelvevők számára. Tulajdonképpen a hitelnyújtó bank végezte el azt a bagatellizáló tájékoztatást amelyet a banki alkalmazottak szoktak megtenni a szóbeli tájékoztatás alkalmával azért, hogy a hitelfelvevő ne hátráljon ki a szerződés megkötéséből csak azért mert ismertetik vele a valódi kockázatokat. A bank ezáltal duplán bajba került mert a szerződés nem tartalmazza a Kúria jogegységi hatályú határozatában meghatározott jelentős emelkedésre történő figyelemfelhívást (valamint ha tartalmazta volna akkor is csak maximum 5% árfolyamváltozás lenne érthető alatta) ezért a a bank hiába hoz fel neki kedvező kúriai döntéseket ezek már nem hivatkozhatóak hiszen a Kúria kimondja, hogy: A Kúria bármely határozatának ezzel ellentétes jogértelmezése kötelező erejűként már nem hivatkozható és az ilyen határozatoktól való eltérésre felülvizsgálati kérelemben és jogegységi panaszban sem lehet eredményesen hivatkozni. .és akkor következzék az Erste Bank ügyvédjének válasza fenti érvelésemre amellyel az egyébként is harmatgyenge perbeli pozícióját még tovább rontotta :A kölcsönszerződés megkötésére a 2008. őszén bekövetkezett gazdasági világválság bekövetkezése előtt került sor, ilyen körülmények között az alperes alappal értékelhette a legalább 5%-os árfolyamváltozást nagy mértékűnek Mit jelent ez? Azt, hogy az hitelfelvevőnek is ezt a mértéket jelölte meg mint nagymértékű kockázatot. Vagyis eddig minden banki szerződésben ha megjelölték a jelentős árfolyamváltozást akkor azt szakértő számolta ki, hogy ez alatt mit érthetett a bank. Csakhogy erre most nincs szükség mert az Erste értelmezte , hogy mit ért a nagymértékű kockázat alatt vagyis az adós csak eddig a kockázatig felelős hiszen erről kapott csak tájékoztatást. Ha az Erste csak annyit ír, hogy nagymértékű lehet az árfolyamkockázat és nem köti ezt egy százalékos mértékhez akkor most mondhatná, hogy a nagy mértékbe belefér akár a korlátlan árfolyam emelkedés is. De az Erste megmagyarázta a fogalmakat, köszönjük. Következő tárgyaláson a tanult kollégának átnyújtom a selyemzsinórt. Csapataink harcban állnak.
Nem jön az unióból pénz, amíg a bürokraták nem műthetik a magyar óvodásokat. Erre céloz schwizzer kolléga.
Sajnos az unió befejezte az uborkák szögeinek a rendeleti irányítását, Kovács Laci bácsi se tudja már a kis kerámiabárányok adóját kiszámolni, maradtak az óvodások. Persze foglakozhatnának azzal is, hogy betartassák a tolvaj bankokkal az EU törvényeit, de szerintem nem szabad sokat várni az EU bölcs honatyáitól.
Tényleg, itt a Mikulás, idén is fognak az ereszen csúszni a kis puttonyukkal?
A Kúria friss döntése újabb lehetőséget teremtett NYERNI! A szerződések átnézése után meg tudom mondani, hogy melyik módszert kell bevetni ahhoz, hogy a végrehajtás felfüggesztésre kerüljön: elévülési kifogás a végrehajtási záradék törlésére immár két alátámasztott technika van a szerződés érvénytelenségére irányuló per felmondás jogellenessége-
Ezt vetítsd le karácsonykor! Utána a család nem lesz igényes, már annak is örülni fog, ha csak egy-egy doboz gyufa lesz az ajándéka. :)) Fogják tudni értékelni, hogy még életben vannak. :DDDD https://www.youtube.com/watch?v=FCbN_0yY4PE
Rossz hír a devizás ügyekben eljáró tisztességtelen hitelezőknek és az őket támogató bíróságoknak, hogy az EUB főtanácsnoki indítvány nélkül, tárgyaláson kívül határoz. Az eljáró tanácsot kijelölték.Az is rossz hír nekik, hogy tegnap este kiment a Bizottsághoz a meghallgatási kérelmem is. Ha minden igaz, még tavasszal megyek Brüsszelbe. A meghallgatás eredménye nagyban befolyásolja az EU pénzek sorsát. Ugyanis fehéren-feketén borítom a devizás ügyekben mutatott bírói uniós jog tagadást, mely rendszerszintű jellege bizony kizárja a jogállamisági megfelelést.
Ezek már régi posztok, és mindenki ismeri a pénzteremtést. Az elitek pénzt teremtenek, és úgy hozzák forgalomba, hogy ők vásárolnak rajta anyagi javakat. Innen származik a vagyonuk, - munka nélkül.
Rossz hír a devizás ügyekben eljáró tisztességtelen hitelezőknek és az őket támogató bíróságoknak, hogy az EUB főtanácsnoki indítvány nélkül, tárgyaláson kívül határoz.
Az eljáró tanácsot kijelölték.
Az is rossz hír nekik, hogy tegnap este kiment a Bizottsághoz a meghallgatási kérelmem is.
Ha minden igaz, még tavasszal megyek Brüsszelbe.
A meghallgatás eredménye nagyban befolyásolja az EU pénzek sorsát.
Ugyanis fehéren-feketén borítom a devizás ügyekben mutatott bírói uniós jog tagadást, mely rendszerszintű jellege bizony kizárja a jogállamisági megfelelést. "
