Ha ötszáz ezer embert kivágnak az utcára, nem csak megtakarítani nem lesz érdemes, de itt élni se. Mindig a pénzen forog a vita, de készült erről szociológiai tanulmány? Van aki fölfogja egyáltalán, hogy ez mit is jelent?
Tehát a betétesek forintját kaptam CHF-ben. Erről beszélek: A szándékos elinflálódásról. Tehát a 80%- os elértéktelenedés egy technika?? Akkor most miről beszélünk?
Igazad van, lassan már nem érdemes Mo-n megtakarítani. Már volt ilyen alaptőke vesztésünk a világválság idején és lehet is még, ha kormányunk minden veszteséget a bankokra, azaz a bankok fenntartóira, a megtakarítókra hárít. A nyivákolást udvariatlannak tartom és emberileg sajnálom is azokat, akik elvesztik a lakásukat, de nem értem, mért másoknak kellene megfizetni az árfolyam-változásból eredő veszteségeket, azaz a reális kockázatot.
Észak-korea a te világod - próbáld meg felfogni, hogy a bank pénze a betétesek pénze, azaz ha a bank bukik, a betétesei buknak.
Van bankban pénzed? Mit szólnál hozzá, ha a bank azt mondaná, hogy a bedőlt hitelek miatt sajnos a betétednek csak a 10%-át tudja visszafizetni, betéti szerződés ide vagy oda - ugyanis a betéteddel te hitelezel a banknak...
Minap azon tanakodtak a Hírtv-ben: egy millió ember van fönt bárlistán, ennyi hülye ember él Magyarországon? Szerintem nem, csak pár ezer tetves szemét.
Nem tudom, hogy volt e már példa az új kori gazdasági történelemben, 80%-os pénz el értéktelenedésre, mert ha ez minden napos eset, akkor megértem a felelősség áthárítást az emberekre. Egyébként ez teljes "Bolsevik" viselkedés mellyel szembe kell menni. (kulák, maszek, gaz imperialisták,===devizások.) Ez sima lehúzás. Egyébként nem volt banki szabályozás semmilyen mértékben, ha nincs törvény mindent lehet. Ezt a bankok rendesen ki is használták. Pontosabban a Bankban dolgozók. És ami idáig vezetett az a nem mindennapi korrupció a szektorban.
A kilakoltatás, pontosabban a jelzálogjog érvényesítése (árverésre bocsátás) a jelzálogfedezet mellett nyújtott banki hitelek esetén sok-sok hónappal a rendszeres nemfizetés után következhet be. Amiket lehet látni gyors lefolyású kiköltöztetéseket, azok az opciós adás-vételi szerződés mellett nyújtott hiteleknél létező dolog: ott ugyanis néhány (legfeljebb 2-3) havi elmaradás esetén az opciós adás-vételi szerződés érvénybe lép, és a hitelező tulajdonjoga bejegyzésre kerül a földhivatalban, majd pedig az immáron csak volt tulajdonost (ex adós) szépen kirakják az ingatlanból. Nagyon nem azonos "műfaj" a kettő...
A baknkoknak nem érdekük, hogy ingatlanvagyonra tegyenek szert, nem érdekük, hogy egy hitel bedőljön, hiszen a kintlévőségeiket vissza akarják kapni, márpedig egy kényszerértékesítés során bukik a bank is, meg az adós is.
Nemcsak a pénzügyi kultúra általános hiánya (azt hiszem ez egy olyan pont amiben egyet értünk) miatt "lapítanak" a bajba jutottak, hanem a bankokkal szemben nem alaptalanul kialakult bizalmatlanság miatt is, meg az emberek látják milyen megalázó kilakoltatási eljárások folynak ebben az országban.
Ezen az úton az első dolog az, hogy a szerződás szerint járjon el az ügyfél - pl. ha a munkáltatója megváltozik, a munkaviszonya megszűnik, ne lapítson, mit szar a fűben...
Azzal, hogy azokon az adósokon, akik hosszabb ideje fizetésképtelenné váltak, politikai döntés alapján a bankok nem hajthatják be a tartozást, azzal több probléma is van. Az egyik, hogy a bankoknak emiatt magasabb tartalékot kell képezni - a jó adósok által fizetett kamatokból és kezelési költségból.
A moratórium meg csak a banki tartozásokra vonatkozik - azonban a végrehajtásra kerülő tartozások elég jelentős hányadát nem a bankok, hanem a közműcégek (akiknek a bankokhoz hasonlóan sokkal tartoznak a delikvensek) indítják, de láttam már olyat, hogy társasház kezdeményezett jelzálog-bejegyzést, illetve annak érvényesítését, milliós nagyságrendű tartozás miatt.
A megsemmisítés, mint biztosítási csalás, karöltve közveszély-okozás btk-s tényállásával... Végülis aki szereti, ha nem célszerű lehajolnia a szappanért, az tegye...
"A bank ne kapjon vissza semmit" - Mondd, van pénzet bankban? Betétesként is örülnél annak, ha egy kanyi vasat nem látnál viszont a pénzedból? Ne, ne azt mondd, hogy a betétbiztosítási alap - az ugyanis a bankok pénzéből van összerakva, abból a nyereségből, amit a betétek forgatásán szereznek - ha ebből ki kell venni valami miatt, akkor azt vissza is kell tenni, azaz a bankoknak a zsebükbe kell nyúlni - alacsonyabb hozamokat tudnak adni, magasabb hitelkamatokat, költségeket kell felszámolni...
Abszolút reménytelen helyzetbe a legtöbb esetben saját hülyesége, lapítása miatt kerül az ügyfél. Az első jelek jóbval-jóval a hivatalos banki folyamat elindulása előtt már latszanak (hitelt hitelre halmozás, munkahely elvesztése, stb.). Ha beüt bármilyen olyan változás, ami a fizetőképességet érinti, igenis jelezni kell a banknak, együtt keresni a megoldást (átütemezés, tőketörlesztés időleges felfüggesztése, futamidő hosszabbítása, stb.) nem várni addig, amíg a szerződést a bank felmondja - akkor ugyanis már k.ra késő, ezt kéne felfogni...
Alapvetően én is a legális jogi lehetőséget javaslom. Tapasztalataim alapján meglehet bízni a magyar birói karban, hogy minden ügyet teljesen kifognak vizsgálni. Alapvetően ott is emberek ülnek, és elenyésző szerintem a visszásságok mértéke. Nekem ez a tapasztalatom. Persze kevésbé tapasztalt embereknek mindenképpen jogi segítséget kell kérnie, ha ez meghaladja az anyagi lehetőségeket, akkor esetleg a bíróság hivatalból kirendelhet egy segítő jogászt.
Apropó: És ami a fő szempont ebben a dologban: a közérthetőség! És ez is benne van az ÁSZF-ben. Ha mondjuk ezt a blablát mondjuk le írja az ellenérdekelt fél, (amit írtál) és a bíró esetleg úgy látja, hogy az nem közérthető és nem szerepel konkrétan a hitel szerződésekben, hát akkor lehet eső, lehet hó.... Egyébként kötözködj, és ne add fel!! Nincs harag!!
Az a poén ebben, hogy én ezt nem egyszer játszottam már végig. A közjegyző valóban új szereplő a pakliban. A térti vény visszaérkezése egyébként is három hét KB. Az, hogy jogos e a követelés arra van a tárgyalás. Azt az elején a fizetési meghagyás kibocsátásakor nem fogják vizsgálni, és szakértőhöz küldeni a számításaidat. Csak a meg nyilatkoztatják a bankot. Ellent mondás van-, kezdődik a per. Normál esetben le kell rakni a majom pénzt, a 6%-ot, hogy nem bohóckodsz. Erre van a költség felírás- vagy a költségmentesség. Magyarországon mindenkit mindenért be lehet perelni.
Nem a bíróságra, hanem a közjegyzőhöz. Az, hogy te vitatod egy általad fizetendő számla összegét, az egy dolog, arra NEM fognak fizetési meghagyást kibocsátani, ugyanis nincs bizonyítva, hogy a bank túlszámlázott, csak te vélelmezed ezt.
A másik, hogy a panaszkezelésnek megvannak a maga szabályai - attól, hogy a bank átvette a leveledet (aminek a tartalmát az átvételkor nem ismerte), attól még nem el- csak befogadta azt, és a normál panaszkezelési folyamatban fogsz rá választ kapni. (Passz, hogy 15 vagy 30 nap, de nagyjából ilyen határidőkkel - érdemes lenne elolvasni és megérteni az ÁSZF panaszkezelésre vonatkozó fejezetét, ez is, meg az eszkalációs út is részletesen le van benne írva.)
A hitelszerződésben csak a KEZDETI kamat, illetve törlesztőrészlet van rögzítve, valamint az, hogy milyen kamatperiódussal változtat normál esetben a bank, meg az, hogy milyen esetekben térhet ettől el. A további feltételeket minden esetben az adott időpontban érvényes ÁSZF és díjakra valamint kamatokra vonatkozó hirdetmény tartalmazza - ahogy az a szerződésben is szerepel.
A szerződésben rögzített metódus általában érvényes, van azonban néhány apró dolog, amit figyelembe vesz a bank az aktuálisan fizetendő kamat- és tőkerész kiszámolásakor. Pl. a hónapok hossza, bankszünnap (hétvége) miatt 2-3 nappal később terhelhető összeg, törthavi indítása a hitelnek, kamatváltozás napja nem esik egybe a fordulónappal, satöbbi. Apró példa: A kamat változik hó elsején, fordulónap meg mondjuk 15-e, de az pünkösd szombatja, azaz terhelni csak 18-án lehet (esedékesség napját követő banki nap) - no, ekkor hogyan is számolod ki, hogy mennyit kell fizetni?
Egyébként ez úgy műkszik: hogy irok a banknak, térti vénnyel ajánlva hogy véleményem szerint túlszámlázás történt, és kérem a vitatott összeget mondjuk három napon belül a számlámon elhelyezni szíveskedjen. Megvárom míg a térti vényt vissza hozza a postás. Természetesen nem jön válasz, de három nap után mehetek a területileg illetékes bíróságra fizetési meghagyást kezdeményezni viszem a térti vényt, meg az eredeti levelet. Innentől minden megy magától.
Az, hogy a hitel szerződésben kikötött kamat mértéken felüli összeget érvényesít velem szemben a törlesztő részletekben a bank, ez elszámolási vita, és vissza perelhető az összeg. De ha ennek folyamodványaként elvesztem az ingatlant, na ez már súlyos kár okozás. Ez esetben a Banknak nem csak a vitatott összeget kell visza fizetnie, hanem mondjuk az elvesztett ingatlanért is helyt kell állnia. Mondjuk az eredeti becsérték és a kihelyezett hitel közötti érték perelhető. Egy biztos NEM EGYFORMA A KABÁTUNK ZE-vel! Még egy dolog: A bizonyítás mindig az felperest az ( indítót) terheli. De, ha teljes költség mentességet élvez a felperes, jó esélye van a nyerésre mert az eljárás több száz ezres költségét szeretné a bíró valakire ráterhelni. Ez esetben pénze csak a Banknak van. Úgy, hogy kérem ne hagyja magát félre vezetni senki Ze-által. OLvassák el a hitelszerződéseket, benne a hitel számolás mértékét. Ezt össze kell vetni a havi egyenleg értesítőkkel, és ha eltérés van akkor lehet élet a hitel után.
Fizetési meghagyást valamilyen kötelezettség nem teljesítése esetén bocsáthat ki a közjegyző (idén nyártól a közjegyzőké a feladat, nem a bíróságoké), ha a követelésedet megfelelően alá tudod támasztani. Minthogy a szerződésben foglaltak szerint nem a bank nem teljesítette valamely fizetési kötelezettségét, hanem az üf. vitatja valamely kiszámlázott összeg jogosságát, így a fizetési meghagyás nem nagyon kerülhet a képbe... No mindegy, a pénzügyi/gazdasági ismereteid mellett a jogi tájékozottságodról is sikerült minket meggyőznöd :)
Örülj neki, hogy az első időszakban 0% THM alá kihozható hiteled kamatát és költségeit pár évig a többi adófizető viselte.
A piromán ismerősöd azért tájékozódjon előbb... A szándékos károkozásra a biztosító maximum beint, de nem fizet (plusz közveszély okozása, biztosítási csalás etc. címén még el is meszelhetik a delikvenst...)
Milyen hitelről van szó? Gondolom CHF, vagy € alapon felvett kölcsönről, aminél a Ft-os teher növekedéséről elsődlegesen nem a kamatváltozás, hanem az árfolyamváltozás tehet - arról meg többek között a politikai elit is...
Szerintem van más megoldás. 985. nézd meg mit irtam Ze 988 válaszát 988. Tehát ez olyan bonyolult, hogy egy simán kiküldhetsz egy fizetési meghagyást a banknak, túlszámlázás címen. Persze ellent fognak mondani, de az ügy perré fog alakulni. Ez után kérhetsz perfeljegyzést az ingatlanodra, ha a Bank el akarja venni. Ha elég csóró vagy a per ingyé lesz, nem árt ha munka nélküli vagy. Tehát lesz pár éved, hogy kitaláld mihez kezdj. Mondjuk jó lenne még pár infó Ze-től, hogy ne legyünk kő sötétek a számoláshoz.
A Raffaisen most küldött szét egy körlevelet, melyben tájékoztatják az ügyfeleket, hogy anyira hiperkorrekten jártak el az utóbbi egy év folyamán a PSZÁF. szerint, mert csak átlagosan 65%-al emelkedett a törlesztö részletek mértéke, hogy mostantól simán rápakolhatnak még 15% -ot Augusztustól Kétféle hitel van náluk: Ami már bedőlt, és ami ez után fog bedőlni.
Összehasonlítanád a két ország bankok adózására (és egyéb elvonásokra) vonatkozó szabályozását is? Nagyon nem mindegy a felmerülő költségek összetétele és nagyságrendje, a bankkal szembeni roi elvárás, estébé...
Nem személyeskedtem, csak egy apró szövegértési teszt volt, amit nem sikerült megértened, de ugorjunk.
A jelzálog, mint vagyoni értékű jog egy dolog - a másik, hogy hogyan, miként, és persze milyen áron tudja érvényesíteni a jogosult? Ha úgy értékeli, hogy nem, vagy csak nehezen/drágán, akkor nem fogja megfelelőnek tartani, és nem ad az adott ingatlanra hitelt. A sarki kifőzde szintű hitelközvetítők az opciós adás-vételi szerződésükkel más kategória - ott ugyanis azonnal, adás-vétel útján száll a tulajdonjog a hitelezőre.
A "zunijósnyelvamagyar"-ban azért ne bízz ennyire - lehet, hogy fordulhatsz magyar nyelven a kinti bírósághoz, de a hiteles fordítások költségét tuti, hogy leverik rajtad - a pontos osztrák eljárásjogot nem ismerem, de kétlem, hogy egy magyar ügyvéddel meg egy sima tolmáccsal sokra mennél...
A méreg bevétele előtt azért dobj egy hsz.-t, hogy tudjuk, mikor kell fejet hajtanunk emléked előtt...