Szabó Attila 11. osztályos pécsi diák nagy fölénnyel abszolút első helyezést ért el a 43. Nemzetközi Fizika Diákolimpián (IPhO). A fantasztikus eredmény mellett Attila megkapta a legjobb elméleti dolgozatért járó különdíjat is. Az örömhírt tetézi, hogy az olimpia záróceremóniáján hirdették ki a tavaly szeptembertől idén júniusig lezajlott levelezős pontverseny, a Physics Cup eredményét is: Szabó Attila ezen is első helyezést ért el. Az idei olimpiát július 15. és 24. között Észtországban, Tallinnban és Tartuban rendezték meg, ahol 80 országból 378 versenyző mérte össze tudását.
A résztvevő országok közötti nem-hivatalos ponttáblázatban Magyarország a tizenegyedik helyen végzett. A magyar csapat két csapatvezetővel (Vankó Péter, BME, Fizikai Intézet; Vigh Máté, ELTE, Fizikai Intézet, mindketten a budapesti diákolimpiai szakkör vezetői) és egy megfigyelővel (Sarlós Ferenc, MTA, Biológiai Kutató Intézet, a szegedi diákolimpiai szakkör egyik vezetője) kiegészülve érkezett a megmérettetésre, ahol (az egyéni pontszámok szerinti csökkenő sorrendben) a következő egyéni eredmények születtek:
Szabó Attila 11. o. - aranyérem (Leőwey Klára Gimnázium, Pécs, tanárai: Simon Péter, Kotek László)
Laczkó Zoltán 12. o. - ezüstérem (SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Szeged, tanárai: Győri István, Hilbert Margit,
Sarlós Ferenc)
Papp Roland 10. o. - ezüstérem (Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest, tanára: Vigh Máté)
Juhász Péter 10. o. - ezüstérem (Piarista Gimnázium, Budapest, tanárai: Urbán János, Szokolai Tibor, Horváth Gábor)
Kovács Áron Dániel 11. o. - bronzérem (Fazekas Mihály Főv. Gyak. Gimn., Budapest, tanárai: Horváth Gábor, Csefkó Zoltán)
A versenyzők közül négyen a budapesti központi szakkör tagjai is voltak (szakkörvezetők: Tasnádi Tamás, Vankó Péter, Vigh Máté).
Gratulálunk a diákoknak és külön gratuláció (akikről általában kevés szó esik) a felkészítés oroszlánrészét végző középiskolai tanáraiknak. Köszönjük az ELTE és BME Fizikai Intézeteinek, illetve külön Böhönyey Andrásnak (ELTE, Anyagfizika Tanszék), hogy a válogatóversenyek és az edzőtábor során helyet és eszközöket biztosítottak a munkához. Köszönettel tartozunk továbbá az anyagi támogatásért a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak.
Tisztelettel: Vankó Péter és Vigh Máté, csapatvezetők
Bocs közben tanulok és van egy kevés munkám is. Nincs mindig időm visszaolvasni amit írtam. A másik, unokának köszönhetően beragadnak a billentyűk, és én vakon gépelek néha betűk kimaradnak vagy megduplázódnak.
Mellesleg nyugodtan javíts ki. Mindig tanul az ember.
A magyar oktatási rendszer óriási hibája, hogy nem foglakozik az érzelmi intelligenicával, vagyis a tudás beillesztésével a személyiségbe. Ha valaki otthonról nem hozza a megfelelő képességeket, viselkedést. érzelmi hátteret az oktatási rendszerünk nem fog javítani rajta. Ha viszont hozza, akkor nagy lehetősegek előtt áll. Emiatt aki otthonról jó dolgokat hoz és tehetséges azt felfejleszti a rendszer, kitőr, emiatt elitképző a magyar rendszer. Viszont az átlag, akinél számítana a képsségfejlesztés lemarad relatíve.
Bocs, de nem állhatom meg: a nyelvtannal nem haladtok valami nagyon, mert különben nem írnál olyat, hogy "meg volt az eredménye". Csak szólj, ha nem érted, mi a baj a mondatoddal!
Én azon akadtam ki, amikor a nyolcadikos fiam 2 hónapig nem tanult magyar órára. Kicsit baxta a fantáziámat, hogy mit is csináltok ti ott, meg egyáltalán? A magyar tanárnő nyugdíj előtt álló szerencsétlen felolvasta magyar órán a kötelező olvasmányt, utána megbeszélték. " Légy jó mindhalálig" (funkcionális analfabéták részére) Amúgy is vannak gondok a vérnyomásommal, de az agyvérzés kerülgetett. 2 hónapig szarakodni egy olyan könyvvel amit egy laza fürdés közben, de egy nap alatt biztos ki lehet olvasni. Mi a fiammal nem foglalkozunk a NAT-tal vagy az ép érvényben lévő oktatási szarral. Saját tanrend szerint haladunk. Eddig meg volt az eredménye.
Nehéz kérdés. A futballszakértők is arra panaszkodnak régóta, hogy a korosztályos válogatottak általában végigverték Európát, majd felnőttkorra nulla lesz az egészből.
Az, hogy vannak olyan OKTV-sek, akik nem jutottak végül előre ( pl. én), nem cáfol és nem bizonyít semmit. Aki később lesz sikeres, az elégedett lesz, az nem tűnik fel. Aki meg lefele megy, az legalább egy ideig boldog volt ezzel. :-)
Illetve akik jobbak voltak középsuliban az egyetemen már nemhogy a régóta várt, jó színvonalúakkal kerülnének össze, hanem esik a színvonal és esetleg saját magából is átlagos lesz!
Nekem pl. a pszichológiatanárom kérdezte egyszer a csoporttól h van maguk között oktv-s, akinek problémái voltak az egyetemen, mert lesüllyedt...? Gondolom akkor kezelt 1-2-őt!
Én magam is rosszul vok, amikor a plazacica beszélget a kigyúrt barátjával h, de nehéz volt az analízis vizsga tegnep! Gondolom sokat fog deriválni...!
Mert hála valakinek a oktatási rendszer tele van olyan egyetemekkel, ahol büfé-ruhatár szakon lehet papiruszt szerezni. Utána meg csodálkozik, hogy nem talál munkahelyet. Pár évig dolgoztam nem pedagógusként az oktatásban. X egyetem rektori értekezlet "itt van ez a Gipsz Jakab felvettétek zeneszerzői szakra. Ez olyan hülye és tehetségtelen, hogy nemhogy egy zongoraversenyt, de egy két perces reklámfilm aláfestőt sem fog összehozni. Akkor minek vettétek fel. Ki kell tölteni a keretet. Jó akkor rakjuk át zongora szakra. Felháborodott kórus: mit ezt a virsli ujjút." Akkor megkérdezem miért is vesznek fel egyetemekre olyan egyéneket, akiken már egy felvételi beszélgetésen látszik, hogy az életben nem fog megélni a szakmájából? Miért kell tehetségtelen barmok csordáját egyetemre beterelni? Persze minden szülő szeretné ha a gyereke többre vinné, de most a rövidség kedvéért nem sorolom fel azt a néhány egyetemet, főiskolát aminek még ér valamit a diplomája.
Én is így gondolom... Elitképzés mindig jó volt nálunk (itt most tudásbeli elitre gondolok). Az átlagos képességű diákokat pedig, szerintem, átlag alatti szinten oktatjuk. Pedig abból van a legtöbb... Hogy most a szerény képességüekről ne is beszéljünk, amelyet csak koloncnak tartunk.
Ja ok! Persze én automatice hozzágondoltam h azért nem árt jó középsuliba járni, mert ott jó tanárok vannak! Csak az enyém egész jó volt (10 között volt mindig a listán!)
A középiskolákban - ha akarták - lehetett felvételi. Ha nem, akkor nem. Ha akarták, figyelembe vették, hogy melyik általánosból jön valaki, ha akarták, díjazták, hogy valaki sportol, van versenyeredménye, stb. Ezt pár éve egységesítették.
Általában sokan vannak a Fazekasból, de idén például sokszínű a csapat: 2 Fazekas - Bp. 1 Radnóti - Szeged 1 Fazekas - Debrecen 1 Révai - Győr 1 Veres Péter - Bp
"Ez is elinflálódott időközben. Az ide középiskolai felviteliknél már nem számítottak be semmiféle versenyeredményt."
Soha nem is számítottak rendszer szinten a középiskolai felvételinél. Egy ideje a helyi beszámítást is tiltják.
"Nem tudom, hogy az OKTV számít-e még valahová."
Igen. Az egyetemi felvételiben mentességet nem ad, de a legjobbak (1-10.) az összes lehetséges plusz pontot (80) megkapják. Többen is kapnak 11-20. +50, 21-30. +25 pont.
Ez nem egy pozitív dolog egyébként! De a cégek(GE, stb) már kezdik indítani a középiskolától kezdődő tehetségkereső ösztöndíjakat,amik majd hosszú távon kiegészíthatik a tanulmányi versenyeket!
1.) A topic címében feltett kérdés (sajnálom, de le kell írni) nagyon hülye kérdés. Tudás van, protekció nincs.
2.) Ilyen jók úgy lehetünk, hogy a matematikai diákolimpia magyar versenyzői kiváló diákok, akiknek kiváló tanárai vannak.
3.) Sajnos, a kínaiakat általában nem verjük meg. Ők (ha jól tudom) tizenhatszor voltak elsők.
A résztvevő nemzetek rangsorában Magyarország eddig hatszor volt első, ebben volt három egymást követő év is: 1961, 1962, 1969, 1970, 1971, 1975. Nagyszerű eredmény, bár akkoriban sokkal kevesebb ország diákjai versenyeztek.
1990 óta sok ország vesz részt a matematikai diákolimpián, de azért itt is volt egy remek sorozatunk: 1996 (3. hely), 1997 (2. hely), 1998 (3. hely).
