"..A lényeg az lehet, hogy megerősíti a hitet - valamilyen konkrét eseménnyel "megmutatja", amit egyébként nem tapasztalunk.Mintha egy feketelyukba betekinthetnél egy pillanatra és olyant látnál, ami alapján megérted a működését..."
Pontosan. Csakhogy ez a "fekete lyuk" a szeretettel nyílik meg. Egészen pontosan a ráhangolódás, a bizalom és a hit Istenben, a lelki tisztaság nyitja meg. Szeretet nélkül ez az ajtó nem nyílik. Viszont onnan meg tovább generálódik. Képzeld el, hogy jól érzed magad egy gyülekezetben, vallásgyakorolsz, betartod azokat a szabályozókat, amit a vallásod elvár, és egyszer összeérnek ezek az "ízek", és kész lesz a megtapasztalás. Olyan, mint több ajtó kinyitása után bent lenni egy belső teremben. Amíg az összes oda vezető kulcsod nincs meg, nem jutsz be.
"..A megtapasztalás nem feltétlenül Isten megjelenése..."
Ez csak olyan tiszta személynek jön össze, aki lelkiekben olyan szinten áll, hogy kibírja elme szinten is. Jézus kibírta.
"..lehet pusztán egy olyan - egyébként valószínűtlen - történés, ami közvetve "mutatja meg", hogy van Isten..."
Ez is helyes értelmezés. A lelki folyamatok egymásra épülnek, a tisztulási folyamatokból is erre lehet következtetni. Az egész folyamat végigjárása is adja, hogy a megtapasztalások végkövetkeztetése Isten. A vallásosnak ez a folyamat érthető, a vallástalannak logikátlan és valótlan.
"..Sajnos ez nem minden vallásra igaz..."
De mindre. Jobban tanulmányozd a vallásokat, vagy gyakorolj egy vallást. Mindnél a tapasztalási folyamat beindító rugója a szeretet. Semmi más. A hit sem, ha esetleg erre gondolnál....az önmagában csak a fanatizmushoz elég.
Az idézett rész szerinti kijelentésemnél én arra gondoltam, hogy nem minden vallás alapja a szeretet.(Pl. buddhizmus, hinduizmus, zsidó vallás, taoizmus, stb.) Ezekben is szerepelhet a szeretet, csak nem mint a vallást meghatározó alappillér.
De, igen. Amire szerintem te gondolsz, az az, hogy a vallás elveszíti a kapcsolatot a gyökereivel. A keresztény inkvizíció semmivel sem volt szebb dolog, mint manapság a muszlim fanatizmus. De mindkét vallás gyökere tiszta értékekkel bír.
"Szerinted, a vallásos megtapasztalásban a szereteten kívül, mi még a lényeg?"
A lényeg az lehet, hogy megerősíti a hitet - valamilyen konkrét eseménnyel "megmutatja", amit egyébként nem tapasztalunk.Mintha egy feketelyukba betekinthetnél egy pillanatra és olyant látnál, ami alapján megérted a működését.
A megtapasztalás nem feltétlenül Isten megjelenése.lehet pusztán egy olyan - egyébként valószínűtlen - történés, ami közvetve "mutatja meg", hogy van Isten.
"Az összes vallás alapja, központi magja a szeretet minden élőlény felé." Sajnos ez nem minden vallásra igaz........
Mondok egy példát. Szerinted lehet ugyanúgy szerelmes egy angol pár, vagy egy magyar, vagy egy indiai, vagy akármelyik más országbeli? Szerinted, a vallásos megtapasztalásban a szereteten kívül, mi még a lényeg?
A buddhisták azt mondják, mikor a tudat/lélek kilép a testből, azt a képet fogja "látni" Istenről, vagy istenről, amit addig imádott(ha ateista volt, akkor nyilván senkit). Az iszlámban nincs ember ábrázolás, így Istennek sincs formája. Viszont ez sem azt nem jelenti, hogy nincs Istennek formája, sem azt, hogy a semmit fogja látni a hívő, ha kilép a testéből. Egyszerűen, csak nincs befolyásolva, hogy mit "lásson".
Azt írják a szentírások, hogy az Isten a hívőnek abban a formában jelenik meg, amit képes elme szinten elviselni. Ha egy szakállas Atyát imádott, akkor abban a képben nyilvánul meg, ha Krisnát, akkor abban, ha Allahot, akkor meg válogathat, hogy a hívő addigi kultúrkörnyezete szerint milyen formában akar megjelenni. Az Istennek minden gondolatunkról van ismerete, mint ahogyan a cselekedeteinkről is.
Nem olyan misztikus a dolog, egy finom fizikainak nevezett burok(igazból több réteg) veszi körül az emberi testet. Ezek egyikében tárolódik minden információ, amit életeink során cselekedtünk, gondoltunk, éreztünk. Az Istennek mindenkiébe van betekintése, az egyes embereknek csak a sajátjukba(mikor meghalnak, némelyeknek ez az adatbázis pörög le, úgy mondják, hogy lepereg előttük az életük), vannak akik képesek hipnózissal felidéztetni ezt az információ tároló bázist, visszamennek előző életekbe. Ebből válogatja ki Isten, hogy halála után az a bizonyos személy milyen formát képes a tudatával elfogadni.
Ahogy csak egy Isten van, a bizonyosságok is azonosak. Ugyanis a vallásgyakorlatok, az erkölcsi törvények nagyjából ugyanazt eredményezik, egyfajta tökéletesedést. Osztályozd, hogy ez mit jelent. Az összes vallás alapja, központi magja a szeretet minden élőlény felé.
Tehát, amit egy hindu megél, amit egy keresztény, egy zsidó, meg a többiek, az mind energetikailag, mind lelki értelemben véve ugyanaz. Az esményhez kapcsolódó információk azért lehetnek különbözőek, mert más szentírás más szövegezésű, és az egyikben a Mózes csinált ezt azt, meg a Jézus, a másikban a Mohammed, vagy a Caitanya, vagy a Ráma. Példamutatás, hogy mit is lehet megvalósítani, és mindenki saját belátása szerint vállalja fel, hogy kit követ és miért. De a jobbítás, a lelki törekedés mindenkinél ugyanúgy fog lezajlani, így a visszahatások mértékét nem a vallás fajtája határozza meg, hanem a hívő odaadása. Tök mindegy melyik vallásban lesz tapasztalása. Ha lesz egyben, de igazi tapasztalása, fogja érteni a többiekét is. Mondjuk ez akarat kérdése, ahhoz túl kell lépni a szentimentalizmus és a fanatizmus szintjén. Akkor akarja reálisan látni a hívő, hogy mi történik. Globálisan is, nemcsak a gyüliben.
Az egyetértéshez minimum kellene a tapasztalás. Amíg az nincs meg Neked, nem is fogsz egyet érteni velem.:) Addig azt fogadod el, amit az elméd fel bír dolgozni, el bír fogadni, illeszteni tudja valahová. A tapasztalás egy plussz pont, vagy inkább pontok halmaza, amelybe rengeteg dolog fog beilleni később. A világnak arról a részéről információ, amilyről eddig nem is tudtuk, hogy létezik....Bár meglehet sejtettük.:)
"..Isten lelke viszont kifogyhatatlan....hiszen minden embernek ad belőle!.."
Nem minden embernek ad, hanem minden ember Belőle való. Szerintem.:) Az adásnak van egy kezdeti pillanata. De a Te lelked öröktől fogva létezik és nem hal meg soha....
A hit önmagában nem elég. Tudás nélkül szentimentalizmus és fanatizmus melegágya lesz, amiből csalók és szélhámosok tömege él meg és használ ki másokat.
A "vallás" egy rendszer, egy szerveződés, hogy a vallásos utat mindenki hitelesen járhassa végig. A vallás hírdetőjének kötelessége, hogy a vallásfilozófiában felmerülő követési rendszerek és azok megnyilvánuló visszhatásai a hívők számára elérhetőek és gyakorolhatóak legyenek. Ha nincs lehetősége pontosan, minden tekintetben eleget tenni a vallás által elérhető lelki szintek feltételeinek biztosításában, és mégis vallást hírdet, akkor csaló, szélhámos.
"..a lényeg ugyanaz..."
Majdnem. A buddhisták nem érik el Istent, a keresztények a mennyei bolygókig jutnak, az iszlám hívei még nem tudom pontosan, mert most kezdtem tanulmányozni, de valószinű, hogy oda jutnak, ahova a keresztények is. Az Istent kereső vallásokban, akik a tökéletesedésre helyeznek nagy hangsúlyt, azok érik el az Istent, mivel egylényegűvé válnak Vele és képesek lesznek Vele azonos világban élni. A többiek a mennyei bolygókig jutnak csak, ami ugyanebben az univerzumban van, csak egy magasabb fejlettségi szintű bolygórendszer.
Akik csak a bűnmegbánásra dolgoznak, azok ide születnek vissza, akik negatív irányba "fejlődtek", azok meg alacsonyabb szintű bolygókra.
Abhayam. Van egy ilyen lelki szint. Félelemnélküliséget jelent szanszkritul. Biztos olvastad, hogy akinek mély hite volt az Istenben, az akár a szikláról is levethette magát, azt is túlélte.
A félelemnélküliség alapja az, amire Jézus is utalt. "Halj meg, hogy élhess". Ebben az anyagi rendszerű tudatában hal meg mindenki, aki őszintén követi a vallás útját. Az anyagi tudat meghal, amit ahankárnak, hamis egónak is hívnak, és újjá születik a lélek, egy tiszta egóval, félelemnélküliséggel.
Azok, akik nem haltak meg teljesen legbelül, nem készültek fel akár a halálra is, azoknál még észrevehető az istenfélelem....meg más egyéb aggódás is...
Az iszlám azért fanatizálható annyira, mert az egész megtérési procedúra ennek a pontnak az elérésére van befókuszálva. Ha nincs kombinálva felelősség tudattal, a hívő fanatikussá válik.
"..Úgy véled, hogy Isten a teremtés során "megválogatta", hogy mi az, amire egyszemélyben tart igényt és mi az, amit (valakivel) közösen teremt?Mi ebben a logika?.."
A hinduk szerint a teremtésnek sok fázisa van. Az első, mikor kiárasztja Isten azokat az anyagi elemeket, amelyekből majd szerveződni fog az anyag, az kifejezetten a 100%-ban Személyes Isten feladata. Ugyanis ezt a szerveződést a kiáradáskor egy olyan energiájával hatja át, ami fenntartja azt. Így nem tud az anyag elveszni, csak átalakulni. Tehát, amíg a teljesen tökéletes lény szükséges a termetéshez, addig van benne jelen az Isten. A továbbiakat már olyanokkal szevezi tovább, akik a tökéleteshez elég közel állnak(egyéni lelkek, az önmegvalósításuk elég magas szintjén). Jézus nem volt ilyen személy. Egy tanító volt, semmi több. Halandó személy, mint mindenki más ebben a világban. Beleértve a teremtőket is, akik a saját képükre formáltak embert.
Ahhoz, hogy a "saját képünkre" formáljunk embert, ahhoz a miénket már Valakinek létre kellett hoznia. Tehát van egy Tökéletes Alkotó, és onnan átadja a további feladatokat olyanoknak, akik csaknem elérték a tökéletes szintet.
Tudod milyen lassan alakul ki egy-egy galaxis? Az Isten nem fogja itt kivárni, hogy ezek a folyamatok lezajlodjanak. Egy-egy anyagi univerzum kiáradásakor ott van, lerakja az alapokat, de tovább már olyanok viszik, akik leélve azt az életet már vissza fognak kerülni a lelki világba(Brahmák).
Vedd úgy, hogy a lelki utunknak bizonyos szakaszában dolgozunk a tökéletesedésünkön, mikor elérünk egy bizonyos szintet, akkor tanítani fogunk, mint ahogyan Jézus, Buddha, Mohammed, meg a többiek tették, de ők is elérnek majd olyan lelki szintre, mikor a következő kiáradáskor egy-egy univerzumot teremtenek.
A keresztények nem gondolkodnak nagyon, hiszen Jézus előtt rendesen volt már világ, emberek, állatok, növények, meg egyebek. Jézus milyen teremtésben vett volna részt? A teremtés szakaszainak lezártával az Isten az ember kezébe adja az itteni világon való uralkodás és irányítás jogát. A cselekedeteink visszahatásainak ismeretét igényli, hogy helyesen tudjunk dönteni. Ezeknek a visszahatásoknak max a hinduk vannak a birtokában, ők tudják, hogy pontosan miről is van szó. A keresztényeknél ördög, meg ilyenek vannak, és nincs konkrét tudás arról, hogy mi miért történik....és főleg mikor. Ha nem tárgyalják az oksági rendszert, akkor ki kell találni valamit arra, hogy miért van jó és miért van rossz. Ezt találták ki. A konkrét tudást helyettesítik valamivel, ami elég misztikus ahhoz, hogy a többség ne értse és átlépje inkább, vagyis ne tudakozódjon. És elég sokan beérik a sátán mesével. Szerinted hányan tudnának konkrét bizonyítékot hozni arra, hogy találkoztak a sátánnal? Elvégre nem az Isten, semmi megfoghatatlan nincs benne. Olyan, mint mindenki más. És mégsincs konkrét bizonyíték rá, hogy élne közöttünk valami lény, aki nagyon gonosz és mindenkit befolyásol olyan szinten, hogy akár egy rakat embert képes lemészárolni általa sok szerencsétlen(a sátánnál is kegyetlenebb sorozatgyilkosok vannak a mi börtöneinkben például).
De más irányból is megközelíthetjük a dolgot. A teremtés említésekor, vagyis, mielőtt a kígyó képbe kerülne, egy szinte tökéletes világot ír le a Biblia, a hinduk ezt az időszakot az aranykorral azonosítják, mikor az Isten egy, a saját lelki birodalmához hasonlatos világot létrehoz(egy másolatot arról), egy visszahatásokra specializálódott oksági rendszerrel, amely minden cselekedetre, gondolatra visszamér valamit. Mikor az Isten kész, a Biblia szerint is megpihen. Nem csinál itt tovább semmit.
A teremtett világot tovább a benne lévő emberek gondolatai/cselekedetei formálják. Ez a lelki evolúció lényege. Nagyon lassan, nagyon finoman változnak dolgok, amelyek a darwini evo szerint a testek egymásból való továbbfejlődésére utalnak, persze van egyfajta genetikai határ, amit nem lép túl egy bizonyos faj, de a következő létforma fejlettségében alig eltérő az azt megelőzőtől, vagyis a szerveződések között egyfajta sorrendiség gyanítható. Ahogy változik a bolygó éppen aktuális tudat tartama, amit az azon élő legintelligensebb lény ad, mint alap rezgést, úgy formlódnak hozzá az anyagi testek szerveződései. Képzeld el, hogy van egy táblázatod, hogy milyen lelki beállítottsággal, milyen anyagi testek szerveződnek egy bizonyos bolygón. Ahogy változik a bolygó helyzete az univerzumban, és ahogy változik a létformák ösztönösség/tudatosság szintje, ez az evolúciós skála is pont úgy ad ki újabb és újabb variációkat. Olyan, mint egy hatalmas DNS-térkép, benne olyan lények kombinációival, amelyek akkor aktiválódnak, mikor az ahhoz szükséges lelki/tudati szint létrejön/kifejlődik a bolygón.
És most nézd meg, hogy a bibilia teremtés történet elejéhez képest a Jézus mikor jelent meg.
Jézus tanítómester volt, mint amilyen tanítómester volt Buddha, Mohammed, meg a többiek, akik napjainkban is tovább adják a lelki tudást azoknak, akiket ez érdekel....Amennyire isten volt Jézus, annyira a Buddha, meg a Mohammed is az volt.....
Én úgy vélem, hogy Isten valóban csak egy van.Csak a különböző földrajzi helyeken a különböző (tőlünk különböző) emberek mindenhol külön más-más "körítést" adnak az általuk elgondolt vallásnak.Talán ezért hangsúlyozza Jézus, hogy a Hit a legfontosabb (és nem is szól "vallás"-ról).A különböző kultúrák, az adott földrajzi hely életének eltérősége más Isten-képet eredményez, de általában a vallásokban a hagyományoké a főszerep.Ezért én a hinduk Istenét (Visnut, vagy Sivát), vagy a muszlimok Allahját, stb. nem tartom más Istennek.Isten egy van, a róla szóló elképzelések ezerfélék lehetnek, a lényeg ugyanaz.
"De a tiszta hívő pont úgy nem fél Máyától, mint a tiszta keresztény az Ördögtől."
Mindegy, h hívő e az ember vagy sem, az ember mindig fél vmitől: jaj csak ez ne legyen, jaj csak az ne legyen. Ezeket mind az ördög súgja a fülünkbe, vagyis a félelem az élet velejárója. Az a hívő, aki sose fél az hazudik!!
OK. DE - akkor a teremtéstörténetben miért szerepel az egyik helyen, hogy Isten teremt, másik helyen, hogy "teremtsünk"?Úgy véled, hogy Isten a teremtés során "megválogatta", hogy mi az, amire egyszemélyben tart igényt és mi az, amit (valakivel) közösen teremt?Mi ebben a logika?
Nekem van egy teóriám erről.A "teremtsünk" az ember teremtésénél bukkan fel.Lehet, hogy Jézus testi mivoltának előrevetítése és mivel Jézus ebben a relációban közvetlenül "érdekelt", ezért mintegy bevonja Isten a teremtésbe (??)
"..Mások azt mondják, hogy a "teremtsünk" szó értelmezése az, hogy Jézus mindig is létezett Isten mellett..."
Minden lélek örökkévaló. A Jézusnak sincs más választása, meg Neked se. A kutyádnak, a macskádnak, meg ami még van a környékeden, a bolygón, az univerzumban, minden léleknek létezni kellett Isten mellett, mivel Belőle áradt ki mindenki....szerintem logikus.
Pont ezért van anyagi világ. Mert akik a lelki világban "Isten(ek)" akarnak lenni, azokat ott nem lehet tartani, ahogy mondani szoktam, se kibírni, se lelőni nem lehet őket, mert örök élete van mindnek. Kell egy másik világ, hogy ökörködjön ott....nézz szét itt, pont azt csináljuk.:) Csak itt nem az Isten van személyesen, mert erre nem kíváncsi, meg dolga ott rengeteg, hanem egy oksági rendszer vezérli azt, hogy mindenki azt kapja, ami jár. Ez így igazságos. Amiért igazságtalannak látszik sokszor, az az, hogy nem mindig azonnal mér ki büntit, vagy jutalmat. Sőt. Sokszor azt hisszük, hogy mekkora mázlisták vagyunk, s egy év múlva, vagy tíz év múlva derül ki, hogy nemigazán. De ez fordítva is igaz....
Az Isten nem hatökör....De még jószándékkal, tudatlanul is minimum kettő kell álljon a "teremtsünk" mögött. Egy férfi és egy nő.:)
De. A Biblia elején is ott van, hogy kezdetben vala az IGE. Nem hagyományos módszeren készül az első emberpár, meg semmi, amiből az első létrejön. Most olvastam a neten(itt az indexen), hogy előbb a tyúk volt. Nem a tojás. Ehhez viszont az a rész passzol a szentírásokból, hogy a kimondott szóval szerveződik az anyag testté. Vagyis, az IGE hozza mozgásba az anyagot. Csakhogy nem mindegy, hogy az az IGE az milyen. A hinduknál azt a szintet, mikor valakinek megváltozik a hangja és a mantrájának ereje lesz, sabda-brahman hangvibrációnak hívják. Ha nagyon tiszta, sokmindenre jó az ilyen mantrázás. Például halottat lehet feltámasztani bizonyos energia szint elérése után, alacsonyabb szinten betegeket gyógyítani, vakot, és elég magas szinten, képes teremteni vele az az egyéni lélek, aki eléri az önmegvalósításának ezt a szintjét...nem tünt még fel, hogy a szerzetesek mennyit vibrálják a szent neveket, az igét?:)
A védikus írások azt említik, hogy minden egyes univerzumot más és más Brahmá teremt. Nem egy van.
És most megint meditálj el rajta, hogy mit is jelenthet: Teremtsünk embert a saját képmásunkra.....
És nézd meg a teremtés történeteket is a Bibliában. Az egyik elején nincs semmi, a másik elején meg van ember.....ez a hindu teremtés történetben egyben van, Bibliában meg két része a teremtésnek. A hinduban az Isten a megnyilvánulni készülő univerzum helyén letelepszik(egy kiterjedési formája, nem személyesen), és létrehozza a beinduláshoz szükséges anyagmennyiséget, ami tulajdonképpen egy atom halmaz. Ebben létrejön egy pont, ahol megnyilvánít egy Brahmát, akinek a szívén keresztül van kapcsolata az Istennel és azon keresztül kapja meg a tudást, ami a teremtéshez szükséges.
Mindeközben a lelkek, akiknek nem sikerült elérniük az önmegvalósítás tökéletes szintjét, a finom fizikai testükben várnak a teremtésnek egy bizonyos szakaszára, mikor is testet ölthetnek majd. A legtisztább teremt az IGE által(nemcsak egy, hanem több emberpárt, a bibliai Ádám-Éva csak példa), a többiek már nem annyira tiszták, ők már hagyományos módszeren végzik a benépesítést....
Azt mondja Jézus, hogy : "legyetek tökéletesek, mint amilyen a mennyei Atyánk is".
Van egy másik dolog a Bibliában: "az Isten a saját képmására teremtett minket"
Az Isten tökéletes, így a Belőle való kiáradás az szintén tökéletes minőségű. Így a lelke minden embernek tökéletes. De. Az Istent az egyéni lelkektől mégis megkülönbözteti valami, az, hogy soha nem esik illúzióba. Az Ő szabad akarata, meg a miénk között az a parányi eltérés van, hogy míg Neki van joga Istennek lenni, addig nekünk nincs. Max félistenke szint jön össze egyeseknek. De a szabad akarata arra jó az embernek, hogy vágyni azért vágyhat erre. Mikor ez a vágy létrejön, akkor lesz a tiszta egóból hamis és a lélek átkerül az anyagi világba, ahol olyan anyagi testbe kerül, amely ezen eredendő bűnnek megfelel, így ELŐSZÖR mindig emberi testet eredményez. Mivel felejtéssel jön, ebben a testben már nincs tisztában azzal, hogy honnan jött, hova tart és hogy valójában kicsoda. A keresztények ezt a részt emelik csak ki. Ebben az életben vagy felfelé születik valaki, a mennyei bolygókra, vagy lefelé, a pokol bolygókra. Ha valaki rálép a vallás útjára, visszaállítja a kapcsolatát az Istennel, ha nem csinál nagy disznóságot, akkor a jámborak és a szentek bolygóján születik újra. Jelenleg ott van a Jézus is. Onnan viszont visszaszületik ide, mikor a jócselekedetei gyümölcsét ott megeszegeti, és itt folytatja az önmegvalósítás, a tökéletesedés útját. Na ezt a részt a Biblia nem említi már. Csak annyit, hogy a Jézus vissza fog jönni.
Hogy jön a sátán a képbe? A vallásos útnak az a része, amely már a bűnmegbánást követi, a transzcendes világa. Itt az istenfélelem képes olyan szintű energiákat produkálni, amelyek akár a durva anyagban is megnyilvánulnak, ezek a hívő félelmének a kivetítései. Minél többen félik, annál többen vetítik ki ugyanazt az energia tipust, így egy megtestesült gonoszt hoznak ezzel létre. Olyan, mint a tömeghisztéria. Ha egy bezárt helységben valaki beteg lesz, kiütései lesznek, hányni fog, meg ami még nagyon gyanús, hogy ragályos is lehet, egy idő után az egészségesek is produkálni fogják. Pont így működik a sátán is. Ahogy a hisztisen lesz kiütés és hányni is fog, meg ami még a repertoáron szerepel, azt mind produkálja az összes hívő, akire a sátánnal hozzák a frászt, meg fogja nyilvánítani a tudata által, jóllehet csak ő, meg azok látják, akik hasonló tudati szinten vannak...vagyis az egész keresztény egyház.
A hinduknál nincs sátán. A hindu Máyának, az illúziónak tulajdonít mindent, ami illúzió lehet. Egy szál ördögöt nem látott még egy hindu sem. Most szólj hozzá!:)
Amúgy vannak, akik félnek Máyától. De a tiszta hívő pont úgy nem fél Máyától, mint a tiszta keresztény az Ördögtől. Akinek visszaállt a kapcsolata, az elvan az önmegvalósításával, a tökéletesedésével, hogy vissza is kerülhessen majd a lelki világba. A visszaállt kapcsolat ad egy olyan többlet tudást, hogy lehet tudni, mi illúzió és miért az. Na onnan már mi félelmetes lehet benne?
Vm-t azért kell a vallások ismeretéről tanítani. Egyetértek ABBA-val, különben megint csak a média által fröcsögött dolgok rögzülnek a fejekben. nagy az Isten álllatkertje - és a mindig aktuális nézetek sokak fejében überelhetik a helyes tanításokat, definíciókat. (((Tegnap hallottam egyik ismerős orvostól, hogy ált.isk. betege, aki kiskorától kezdve mozgó autóban-utazáskor rosszul van (tipikus vestib. szindróma): hány- meg kell állni vagy 10 x út szélén menet közben stb. - kérdezte, miért nem adtak be fél tbl Daedalont? (mint máskor) A válasz: bementek menet közben egy patikába, ahol a gyógyszerész rábeszélte őket egy homeopátiás szerre, inkább azt vették meg... namost, 15x álltak meg, a gyerek fölöslegesen szenvedte keresztbe az országot - Dunántúlról hazajövet...eszem megáll)))
Részemről értem "eperkét" - mert az Újszövetség Jézusról és tanításairól, valamint a Benne való Hitről szól.(Én csak utaltam arra, hogy aki Jézushoz tér meg, az valójában Istenhez tér meg.)
Megértelek, csak nekem az a véleményem, hogy bármilyen ismeretről legyen is szó, kell egy alap, kell egy stabil felépítmény és csak utána jöhet a téma igazi elemzése.(Lásd bármely művészet, de akár a matematika is.....stb.)
