Mexico és (Dél Amerika) meghódításában óriási szerepet játszott a vírus-baci-egysejtű paraziták csoportjai.
A halálozási adatok amit a TV ben láttál igazak, csak nem egy korokozónak volt köszönhető. Igaz Mexikóban és az Inka birodalomban az első érkező a fekete himlő volt, de többi gyorsan követte a fekete himlőt. Az Amerikai kettős kontinensen is voltak fertöző betegségek, de ezek sokkal inkább enyhébb virulenciájúak voltak. Pld a poloska vektor által terjesztett chages kor, amit feltételezhetően Charles Darwin is megkapott.
Óriási szerepe volt a járványnak az azték (és más) indián népek rekord idő alatt kereszténységre térésének Mexikóban. Az indiánok látták, hogy a buzgó néha bigott katolikus spanyolok kevésbé szenvedtek a járványoktól (hát aki gyerek korban átesett pld a kanyarón az kevésbbé hal meg felnőtként tőle), ez a katolikus vallás védőhatását jelentette nekik és hogy a régi istenek nem tudnak segíteni nekik.
Régebben a NatGeon is volt egy dokumentumfilm, "Miért haltak ki az aztékok?" vagy valami ilyen szenzációhajhász címe volt.
A lényege, hogy még a XVI. sz. közepén, nem sokkal a Cortés- és Guzmán-féle spanyol hódítás után kitört egy óriási járvány Mexikóban, amely hatalmas pusztítást okozott az őslakosság körében.
A film szerint az indián népesség körében mintegy 80 %-os, ugyanakkor a hódító spanyolok körében csak mintegy 15-20 %-os volt a mortalitás.
Azt is fejtegették egészségügyi szakértők bevonásával, hogy a két népcsoport mortalitása közti nagy különbségnek mi lehetett az oka.
Több felvetés is volt, már nem tudom, mire jutottak.
Bár én a jó spanyol borokra, mint védőitalra gondolnék:-)
Különben az hülyeség, hogy az aztékok kihaltak volna, bár ilyen népnév alatt valóban, de Mexikó központi fennsíkjának nahua nyelvű indiánjai jórészt az egykori aztékok leszármazottainak tekinthetők.
"No de egy közismert eset (amiből később számos urban legend született), hogy az európai himlő-járvány során cserekereskedelembe szánt pokrócokat osztották ki a franciák a kanadai irokézek között."
Úgy tűnik, hogy több ehhez hasonló eset is lehetett.
Én pl. azt ismerem, amikor 1837-ben a Fort Unionban tanyázó prémkereskedők adtak el himlővel fertőzött takarókat a mandan (menden) indiánoknak.
A járvány rövid időn belül a törzs nagy részét kipusztította.
Összesen 31 mandán élte túl ezt a járványt, ha hihetünk az interneten lévő adatoknak.
Maradt azért mutatóban mára is néhány mandan indián, leszármazottaik az észak-dakotai Fort Berthold rezervátumban élnek mintegy 7-8 százan.
Figyelj, nem vagyok orvos (gondolom itt SENKI (egy-két kivétel), de szerintem érdekes lehetne egy járvány-történelmi topik. Én a járványokkal akkor találkoztam (jó, előtte is), amikor az ír történelemről írtam (a klasszik: Nagy Pestisjárvány (ami lehet, hogy nem is pestis volt). Gondolom a Pasteur előtti korszak előtti járványok és azok történelemre gyakorolt hatásuk, illetve az ide kapcsolódó hadviselés is megérne egy misét (pardon, topikot).
P.S.: Járványügyileg nekem van családi vonatkozásom, ugyanis dédnagymamám (nagymamám anyja) még a század elejéb belehalt az utolsó magyar fekete himlő járványba, ami akkor Kárpátalján leginkább a ruszinokat sújtotta (egy ordító gyereket vett fel egy szekérről; a betegeket szekérszámra hozták akkor Beregszászba. A megelőzés akkoriban még a polgárságot érintette leginkább.)
Pestis esetében kisebb a város vidék különbség a halálozásban (a városokban a tűdőpestis miatti köhögéses cseppfertőzés valamivel gyakoribb, de vidéken a mezőgazdasági terményt dézsmáló patkányok száma több és több patkánybolhát termelnek).
Immunológiailag teljesen ismeretlen betegségekkel találkoztak az amerikai benszülöttek. Némelyikkel az Óvilág lakosai néhány elszigetel terület kivételével gyermek korban találkozott már és ekkor némelyik banális betegség, ilyen a kanyaró, gyermekként én is kiütéses betegségként átvészeltem, viszont felnőtt korban akár 50%-os halálozást produkálhat. Ilyen esetben pld Amerikába 1500 és 1700 között a város és a vidék közötti különbség =0.
A kolera hasmenéses higéniai terjedésű betegség. Terjedése, széklettel ivóvízbe kerülő baci, kézmosás nélküli étel/ital fogdosás. Az európai csatornázási rendszerek nagyvárosi megoldását a XIX század második felében kitört kolera járványok bakteriális terjedésének (London) felderítése provokálta ki. Az 1830-as kolera járvány Magyarországon vidéki területeket is érintette, de a városokban valóban a hasmenéses rízslészerű székletből eredő szennyeződés gyorsabban érte el a városi lakótársakat, mint a falúkban.
Részben igaz. A legnagyobb, rövid időn belül lezajló kolera-járvány (dátumra pontosan nem elmlékszem, valaki majd megmondja), éppen New-Orleans-ban pusztított, még a franciák alatt (a város akkori lakossága k.b. 25-30.000 lakosú volt, a kültelki ültetvényekkel (ma úgy mondanánk ,,vonzáskörzet"). És egy hét alatt a járvány elvitte a lakosság 70%-át. No de egy közismert eset (amiből később számos urban legend született), hogy az európai himlő-járvány során cserekereskedelembe szánt pokrócokat osztották ki a franciák a kanadai irokézek között.
Ebből, csak annyi igaz, hogy vidéken a kisebb népsűrűség (lakások) miatt kisebb morbididás van és ezért nagyobb túlélési arány a ragályos járványos betegségek idején. Ez a TBC-re fokozottan igaz. De a kanadai indiánok télen a wigwamokban tele köhögték egymásst TBC bacival.
1350 körül talán 50%-át elveszti Európa a pestis járvány után és Európa városias népessége csak 10%. A XVIII században a ritkán lakott és tanyasias (nem is falusias) Faröer szigetek kanyaró járványban elveszti népességének majdnem felét.
Hát ez azért nem teljesen igaz. Növény termelő faluk körül a patkányok remekül tenyésztek és pestis is. Igen az állattenyésztő törzsek kevésbé szenvedtek a pestistől, mert kevesebb gabonát és más növényi eredetű terményt raktároztak.
Bantuk azért győzték le 540 után a kusitákat a Viktória tó körül (mai Tanzánia, Kenya, Uganda), mert többségében állattenyésztőek voltak.
Újabb becslések 30 millió körüli számokat említenek, pld Jared Diamond már ilyen számokat említ mint újabb becslések. A Missisipi völgy sűrün lakott vidék volt a spanyolok megérkeztekor a hatalmas járvány hullámok (Többes szám járvány hullámok) után a francia kenus felfedezők idejére XVII század végére ritkán lakott elvadult vidék már.
"Észak és Közép Amerika népességét 25-30 millió körülire becsülik. A XVII század végére kb 2 millió őslakóra csökkent a számuk. A kontinens ürességét csak az európai bevándorlók, mesztic keverékek és afrikából érkezett rabszolgák ellensúlyozták valamennyire."
Szia Dzsömaika!
Ezt a 25-30 milliót honnan vetted?
Mértéktartó becslések szerint a Kristóf első partraszállásakor É-Amerikában kb. 4-5, max. 6-8 millió, az Antilla-szigetvilágban 1-2 millió, Mexikóban kb. 6-8, max. 10 millió, a Közép-amerikai földnyelven kb. 1 millió őslakos élt.
Ez összességében kb. 12-16 millió őslakó, de a 25-30 millió az mindenképpen túlzás.
A szűkebb értelemben vett - Mexikó nélküli - É-Amerika őshonos népessége a 18. sz. végére kb. 1-1,5 millióra csökkent.
A fő gyilkosok: Fekete himlő (Cortez és Pzarro legfőbb segítője), kanyaró (gyerekkorban banális betegség, nekem is volt, de felnőtt korban magas halálozású, pestis, TBC (néhány ritka TBC törzs létezett, mint fertőző ágens, dél amerikai múmmiákban találtak is belőlük, de ezek a TBC baci fajok kevéssé fertőzőek) (Kanadáan ahol mind a francia mind a brit gyarmatosítók kímélték az őslakókat ott a TBC volt a legnagyobb gyilkos a XIX században az indiánok között), diftéria, szamár köhögés, malária, sárgaláz (egészen Pennsylvánia határáig elhatolt). És még mások.
Természetesen az egyéni kegyetlenség és számos kis létszámú törzs esetében genocidium előfordult a spanyol-portugál-angol-holland-francia-svéd-dán-kurlandi(Lettország) európai gyarmatosítás során Amerikában. De ma már csaknem 100% egyetértés van a kutató történészek-régészek között, hogy a teljes tehát Észak-Közép és Dél Amerika eredeti őslakóit többségében nem ember kéz által, hanem vírus-baktérium-egysejtű csoportba tartozó gyilkosok ölték halomra.
Észak és Közép Amerika népességét 25-30 millió körülire becsülik. A XVII század végére kb 2 millió őslakóra csökkent a számuk. A kontinens ürességét csak az európai bevándorlók, mesztic keverékek és afrikából érkezett rabszolgák ellensúlyozták valamennyire.
nehéz megmondani kiket irtottak ki és kik olvadtak be valami nagyobb nemzetbe. Ilyenek a dzsürcsik, a kimmerek, a jüecsik, a hiungnuk, a hunok, szienpik, topák, stb.
Volt olyan nép, hogy pannon ? A népeket szerintem általában asszimilálják, és nem kiirtják, persze vannak kivételek. Az említett indiánokon kívül, még hirtelen a punok jutnak eszembe, akiket elpusztítottak.
Ha nem is milliókat, de százezres nagyságrendben mentek a dolgok. Népírtásban meg azért Mao-t rohadtul nehéz überelni (ha meg a lakossági arányokat nézzük - akkor a pálmát PolPot vezeti).
"Volt bizony. Észak-Amerika keleti részén az angolok a 17-18. században közel 200 indián törzset irtottak ki."
Tényleg! Mintha Landes írta volna, hogy egy nép kiírtása, csak óriási fejlettségi különbség esetén elképzelhető. Az indiánok még kőkorszaki szinten voltak. Indiát se tudták kiírtani.
"Volt már olyan a történelemben, hogy egy népet kiírtottak? "
Volt bizony. Észak-Amerika keleti részén az angolok a 17-18. században közel 200 indián törzset irtottak ki.
Bár voltak olyan egyének, akik túlélték a mészárlásokat és egy másik indián törzsbe olvadtak be, ezek a törzsek önálló etnikai egységként megszűntek létezni.
"A pannonokat kiírtották vagy beolvadtak?"
Nagyobbrészt beolvadtak a római provinciális lakosságba.
Voltak olyan csoportok, akiket a római hadsereg kiirtott, de a nagy többség fennmaradt, de kénytelen volt elfogadni a római uralmat és kultúrát.
