Szociopatákkal való bármilyen kapcsolat, legyen az szomszéd, főnök, munkatárs vagy akár családtag. Hogyan alkalmazkodjunk hozzájuk. Hova soroljuk őket ha a társadalomban egyre több van?
Meddig toleráljuk a betegségeiket főleg válságos időkben? Meddig terheljék az empatikus érzelmű embereket?
Ez egy fertőzés, ami gyógyítható vagy esetleg felvehetjük velük valahogy a harcot? Mit tegyünk?
Hát, a legrosszabb tanácsot adtad, amit csak el lehet képzelni.
A lehetséges esetek:
1. tech-nick egy pszichopatával áll szemben
2. tech-nick nője egy seggfej, de nem pszichopata
3. tech-nick paranoiában szenved
Ha 1. igaz, komolyan azt gondolod, hogy le lehet győzni egy empátiamentes ragadozót azzal, hogy bizonyítékokat gyűjtesz? Ha a 2. akkor ugyanez, de lájtosan. Ha 3. igaz, akkor megfosztod tech-nicket a gyógyulástól.
Én egyébként a 3. esetre tippelek. Ha együtt él valakivel, akkor minek követtetné? Ráadásul ennek iszonyat költsége van, megintcsak nem sok realitás-alapja van. Ráadásul a paták nem így manipulálnak, sokkal inkább a személyes vonzerejüket és álcázást, szélhámoskodást használják, hogy rövid távon élősködjenek az emberen.
Ha mégis az 1 (vagy a 2) az igaz, akkor a megoldás a kapcsolat megszüntetése, vagy, ha az nem lehetséges, minél kevesebb érzelmi reakció mutatása (un grey rock technika). Napló vezetése, a sztorira minél erősebb rátekeredés semmilyen körülmények között nem megoldás, különösen nem a 3. esetén. És szerintem ez itt sajnos egy paranoid kórkép inkább. Vagy tech-nick simán hazudik.
Olyat nem írt, hogy a nő elmebetegnek nevezte volna.
Egyébként ha semmi más nem történik, csak ez a vélt vagy valós megfigyelés, nem lenne jobb inkább csak élni az életét? 3 évet elpazarolt arra, hogy mások viselkedése miatt aggódjon. Akár igaz, akár nem, ezzel a megkeseredéssel csak még jobban tönkreteszi magát. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy az ember ebből kitörjön, mert ebbe bele lehet őrülni. Ha visszaesel, újra és újra kimászni. Hogy a neuronok hálózata egy idő után ne úgy csillogjon, mint a "rácsok a hallgatag cella fölött".
Ha igaz a megfigyelés, akkor nem adom meg a megfigyelőnek azt az örömöt, hogy idegileg tönkretegyen, de akár én magamat az állandó, ezen való görcsölés miatt, ha nem igaz, akkor meg tényleg időpazarlás, éppen ideje felszabadulni ez alól a hipnózisszerű állapot alól. Akár mások, akár magam okozom, pazarlom az életem! Ezt kéne megérteni.
Lehet, hogy ennek a nőnek az a célja, hogy összetörtnek, habzó szájú paranoidnak lássa és láttassa... nem tudhatjuk. Hát pont ilyennek nem kéne lenni.
Szia tech-nick! Biztos lehetsz benne, hogy valami tortenik, mert ennek a nonek a reakcioja arra amit tapasztalsz nem volt normalis. Egy normalis ember vagy meglepodne azon, hogy ot ilyennel vadolod es tiltakozna vagy azt mondana biztos felre ertesz bizonyos veletleneket, de nem probalna meg azonnal kepzelgo elmebetegnek beallitani, aki a tetejere tul fontosnak veli meg onmagat is. Biztos lehetsz benne, hogy ez a no egy manipulativ bestia.
Ha a helyedben lennek elore felkeszulnek jovobeli esemenyekre. A rendorseggel folytatott minden erintkezesrol legyen hangfelveteled vagy irott masolatod. Csak olyan dolgokkal fordulj hozzajuk, amire van minimalis bizonyitekod. A sajat erdekedben semmi.massal ne fordulj hozzajuk. Ha ez a vegzalas tovabb fog folytatodni, akkor majd egynap megkoszonod nekem ezt a tanacsot.
Ne hagyd, hogy irracionalis cselekvesbe vagy eroszakos fellepesbe provokaljanak. Ha egy durvabb konfliktus keletkezne megis, azonnal hivd a rendorseget, hogy egy duhongo orulttel van dolgod, aki a multban is vegzalt mar es szelsoseges, irracionalis, sot felelmetes a viselkedese.
Ne hagyd, hogy kapcsolatba kerulj a pszichiatriaval. Meg a legartatlanabb erintkezest is felhasznalhatja arra, hogy "johiszemuen, csupan irantad valo oszinte aggodalomtol vezenyelve" beallitson teged egy uldozesi manias skizofrennek.
Vezess naplot minden furasagrol, amit csak tapasztalasz. Es keress fel minden baratot es kerdezzd meg toluk, hogy a no nem-e askalodott a hatad mogott. Ezekrol is keszits hangfelvetelt.
Bocs, 2017 májusa óta napi 2-4 autós követést megszervezni, titokban tartani, stb. az egy közepes budapesti lakás ára, kb 50 millió forint. De akár a fele, tizede is reális?
Továbbá, ha barátnőd szociopata, mi köze van ennek a követésdhez? Ez nem derül ki.
Nem akarlak elkeseríteni, de ez inkább paranoid probléma, és a te részeden (ami nem zárja ki a barátnőd szocioptiáját)
Folytatás: 2018 év végén szintén felkerestem a rendőrkapitányt, elmondtam neki a fejleményeket, de akkor is azt mondta, hogy nem tud segíteni. 2019 év elejétől kezdtem el felvenni mindent amit csak tudtam, videóra a telefonom kamerájával, autóm kamerájával, stb. Szintén 2019 év elejétől olyan események is történnek, mintha a lakásom be lenne kamerázva: bármikor is húzom fel a redőnyt, biztos, hogy egy autó az említettek közül elmegy az ablakom előtt; amikor leérek a földszintre és már kilátok a lépcsőház ajtón, pont akkor megy el az egyik említett autó az ajtó előtt, stb. 2019 év közepétől újabb autók csatlakoztak az előbbiekhez, akik már a városon kívül is jelen vannak az életemben: inkább csak úgy fogalmazok, hogy 'villogós' autók. 2019 év közepén személyesen felkerestem az említett rendőrkapitány felettesét, ő azt mondta, hogy nem tud az ügyről, de majd utána néz. (Azóta sem kaptam visszajelzést tőle.) Amióta kamerázom, már csak úgy szervezik meg a találkozásokat a 'villogós' autókkal, hogy ők hozzám képest merőlegesen érkezzenek a kereszteződésbe és haladjanak el előttem, tehát se a rendszámukat, se az arcukat ne tudjam kamerázni. Vagy kifordulnak elém a kereszteződésben és csak az autójuk hátulját látom, aminek a hátsó ablakai le vannak sötétítve. Beszéltem az ügyben a település polgármesterével is, de ő is tehetetlen az ügyben. A barátnőmnek pedig amikor említem a dolgokat, vagy mutatom az autókat, csak legyint, és azt mondja, hogy én csak kitaláltam ezt a történetet és beképzelem, hogy körülöttem forog a világ. Kérdésem/Segítségkérésem, hogy hova/kihez fordulhatok az ügyem rendezésének érdekében? (Az elmúlt években már két ügyvédnél is jártam az ügyemben, de nem tudtak segíteni.) Köszönöm!
Én egy 40 éves férfi vagyok, nincsen testvérem és nincsen gyerekem sem. Egy közepes méretű városban lakom egyedül a saját lakásomban. 2012-óta van egy (vélhetően szociopata) barátnőm (neki sincsen gyereke), akivel mindig is külön éltünk (hetente 1-2 alkalommal találkozunk csak), és ő sok éven keresztül a vendéglátásban dolgozott. 2017 év elején a karrierem szempontjából kezdett egyenesbe jönni az életem, és ekkor hoztam pár olyan nagy döntést, amiket a barátnőm nem nézett jó szemmel, mert nem róla és nem a közös jövőnkről szólt egyik sem, ekkor ő nekikezdett a már korábban kitervelt zaklatásának. Kezdődött azzal, hogy a szüleimet próbálta eltávolítani tőlem, ez annyira jól sikerült neki, hogy édesapám 39 év házasság után elköltözött otthonról. Második akciója az volt, hogy a teljes baráti körömet felkereste (és megfélemlítette) a hátam mögött és rávette őket arra, hogy csak akkor keressenek engem, ha ő azt mondja nekik. Tehát teljesen eltávolította mellőlem a barátaimat is. 2017 májusa óta (lassan már 3 éve) folyamatos, napi szintű zaklatásnak vagyok kitéve. 2017. májusában figyeltem fel arra, hogy két autósikolás autóval minden nap találkozok, bármerre járok (autóval vagy gyalogosan). Ez reggel 6-tól este 23-óráig történt meg minden nap. Tehát, például ha elnéztem két tömbház között, akkor pont ott ment el az egyik autó.(Szakemberekkel átnézettem a telefonomat, autómat, hogy van-e benne bármilyen jeladó, de nem volt. A telefonom helyzetmeghatározása mindig ki volt/van kapcsolva.) 2017 év végén csatlakozott hozzájuk két taxi is. Innentől kezdve beindult a teljes 'boszorkányüldözés' 0-24-órában. 2017 év végén a fogadó idejében felkerestem a rendőrkapitányt, aki azt mondta, hogy nem tudja mi lehet ez és tehetetlen az ügyben. Mivel folyamatosan jegyeztem fel az eseteket, térképet készítettem, stb. így kb. 2018 év közepére tudtam kiszámolni azt, hogy a városi térfigyelő kamerákat használják a megfigyelésemhez. (Ennek a helyi rendőrkapitányságon van a kezelő személyzete.) (Volt, hogy utánuk mentem, megkérdezni, hogy miért követnek, de csak ott álltak meg, ahol térfigyelő kamera látott minket. Azt mondták, hogy ők nem ismernek engem.) Folyt köv.
A szociopata az a személy aki a legjobban meg tudja testesíteni a Sátánt.
Hátborzongató, milyen hihetően hazudozik.
Ne adjátok azt, a mi szent, az ebeknek, se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak titeket. Máté 7:6
Emberünk állapota többünket gondolkodóba ejtett. Kollégáim véleménye szerint sem 100-as, de a pontosan nem tudtuk mi a baja. Mivel ellenállásommal kivívtam magamnak a fő ellenség címkét, így a bepanaszolásom után valószínűleg nem kell vele többet dolgoznom.
A többi kolléga is szenved tőle...borítékolható a nyílt konfliktus velük is.
Az én személyes megítélésem szerint nagyobb a gond mint ha csak egy gonosz kisember lenne, bár ez önmagában is helytálló vélemény, de az állapota túlmutat azon. Az a vehemencia amivel indirekt a maga egészséges mivoltát igazolja, az idegrohamok, a sok egyéb apró jelenség ami a terhelt személyiségét igazolja félreérthetetlen.
Nem sok kellett a tettlegességéhez legutóbb. Szerencsémre volt ott más is és nyeszlett termete miatt kb 2x akkora vagyok mint ő. Fél kézzel falhoz kenném, ha tettleg betámadna.
Ezek a körülmények számára visszatartó erejűek voltak...remélem többet nem lesz hasonló szitunk.
Akkor ez nem volt egy igazi pszichésen beteg fószer, csak egy rosszindulatú kisember. Ha valóban kemény csávó lett volna, simán fizikai megtorlás lett volna belőle. Szerencséd volt a csávóval.
Hogy mit tettem másként?...Tulajdon képen semmit, csak a végén már nem voltam olyan elnéző és türelmes, nem sajnálgattam annyira, nem akartam annyira óvni mint az elején.
Egyszerűen megmondtam neki, ha nem fejezi be az állandó piszkálódásait, a kellemetlen, bántó, sértő megjegyzéseit sem hagyja abba kivágom az ajtón. Utasítottam velem ne beszéljen így, otthon a feleségével beszélhet hasonló stílussal, de velem nem. Ha gondja van dobjon be egy gyógyszert és nyugodjon meg.
Ez az eset végül is lezárta az ügyet. (egy időre)
Közben azonban elment panaszkodni a főnökhöz, hogy én mennyire kibírhatatlan vagyok stb.
Úgy néz ki ő sem fog megbocsátani nekem soha. De hát ez már egy másik lelki defekt hasonlóan a tűrésképtelenséghez vagy a kiengesztelhetetlenséghez.
(csak titokban megjegyzem: kb 20 éve foglalkozom a magatartásbeli anomáliákkal teológiai szempontból. Azóta a magam háza táján is söprögetek rendszeresen.)
Éppen ezért sem volt könnyű nekem "nem túlzottan sajnálni" az illetőt.
Stabilnak, egészséges értelemben hajlíthatatlannak, manipulálhatatlannak és ezzel együtt mégis megértőnek és türelmesnek lenni nem könnyű.
"Legyél olyan mint a kőszirt amin megtörik a hullám."
Ha az enyhén terhelt kolléga nem bír magával, nehogy beadd a derekad.
Légy türelmes, rugalmas, megértő, de semmi képen se fogadd el a beteges magatartását. Egy ponton túl, ha kell ne csak magatartásoddal, hanem szavakkal is állj ellen. Pl: hívd fel a figyelmét az orvosi vagy gyógyszeres kezelésre.
Ha közben akaratodon kívül megsérted - mert érzékeny erre arra - nem baj. A probléma megoldását csak meggyorsítja az ő türelmetlensége. Ennek következtében még magasabb hőfokra kerül a konfliktus. De még akkor se add fel! Mindig maradj higgadt, ne engedd felidegesíteni magad. Ezt különösen gyűlölik az idegbeteg emberek.
Előbb utóbb kibírhatatlan személy leszel számára és azon lesz minél messzebb kerüljön tőled.
A fagyi visszanyalt. Saját maga betegsége okán akarta rákényszeríteni másokra a hülyeségét, minek következtében a szelídebb, félszegebb, konfliktuskerülő áldozatai rendszerint kerülték őt. Ellenben most ő futamodott meg.
Csak arra kell vigyázni közben nehogy az intrikái által mások céltáblája legyél.
".hogyan lehet alkalmazkodni egy ilyen munkatárshoz a nélkül, hogy feladná az ember a munkahelyét és hogy elvesztené a tartását."
A választ is megkaptad már, több megfogalmazásban is. Egy szóban: SEHOGY.
Vagy elviseled, hogy a seggéből rángat ki (elvesztett tartás), vagy beleállsz a konfliktusba, így sok lúd disznót győz alapon csinálnak ki (feladott munkahely). :)
Lassan eljutunk a nulla pontig, ennél a résznél kezdtük a beszélgetést.
Ismét felmerül a kérdés...hogyan lehet alkalmazkodni egy ilyen munkatárshoz a nélkül, hogy feladná az ember a munkahelyét és hogy elvesztené a tartását.
Ha ehhez konkrétan hozzá tudsz szólni, értelmes tanácsot tudsz adni ( és nem olyat, hogy menjek el BKV ellenőrnek) figyelmesen és 10telettel meghallgatlak.
Nem kell alkalmazkodnom senkihez, a kis világomban élhetek, bármikor antiszociálisan és intoleránsan viselkedhetek a betegségem miatt úgy is el kell nézniük, megváltoztatni senki sem tud, úgy kell elfogadni ahogy vagyok és ha valaki mégis változtatni szeretne a helyzeten, akkor engem élből felejtsen el, mert gyógyulni képtelen vagyok, helyette menjen másik munkahelyre engem meg hagyjon békén, mert szociopata vagyok....mert szociopata vagyok.
Az, amit nem tudsz tolerálni és másik munkahelyet keresel. Ha valaki ilyen helyzetbe hoz, akkor teljesen irreleváns, hogy valaki kényszerbetegnek, személyiségzavarosnak, vagy bárminek nevezi az elkövetőt. A kialakult, adott helyzetet kell kezelned, abban kell döntést hoznod. Vagy tűröd, vagy lépsz, megváltoztatni nem tudod, még akkor sem,ha beteg emberként speciális reakciókkal válaszolsz, Ehhez kevés a munka kapcsolat, és a probléma megoldási készség különben is egyoldalú részedről. Egy kiválló pszichiáter megmondja, hogy az embered nárcisztikus személyiség, ettől még a problémák továbbra is generálódni fognak. Attól, hogy tudod a vszínű betegségének a nevét a probléma továbbra is élő. Ezért mondom, nem az a lényeg, hogy aki zavar téged, az állítólag milyen betegségben szenved, hanem az, hogy az ebből fakadó konkrét probléma kezelhető-e, ill. hogyan, illetve akarod-e kezelni, ami nyilvánvalóan részedről alkalmazkodást fog szülni a konfliktus elkerülése miatt.
