Nem valami olyan játsszik itt, hogy a többségi nemzetiséghez mért kisebbség arányában lehet valamelyiknek saját kisebbségi önkormányzata, az annál kevesebb lélekszámúnak meg nem? Nehogy (semmi bajom a kenyaiakkal) 2-3 kenyai számrmazású kisebbségi önkormányzatot alapíthasson, aztán várja az állami támogatást.
Kösz, ismét: megnézhettem volna én is. Most átnéztem az inspirálásodra. Nekem érdekes, hogy a zsidó nemzetiség nincs elismerve (ezt idéztem). Adtak az országnak egy csomó okos, jó, tehetséges embert, köztük több barátommal: épp emiatt indítottam a témát.
No igen, s van körülöttük "némi" viharzóna is. Most akadtam pl. erre, ahol jól össze van szedve sok cím: http://www.antiszemitizmus.hu/
Valahogy több megbékélési szándék és akart kéne részükről IS, és nem-kedvelőik részéről IS.
Próbálkozások újabb nemzetiségek elismertetésére [szerkesztés]
2005-ben 2381, magát magyarországi hunnak valló személy aláírásával nyújtottak be kezdeményezést az Országos Választási Bizottsághoz a hun kisebbség hivatalos elismertetése érdekében. A Magyar Tudományos Akadémia szakvéleménye szerint azonban nem feleltek meg a törvényi előírásoknak, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága pedig még az érintettek képviselőinek meghallgatása után sem tartotta általános parlamenti vitára alkalmasnak az előterjesztést.[2]
2005 októberében a Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért érvényes népi kezdeményezést nyújtott be az Országgyűléshez a zsidó nemzetiség elismerését kérve. 2006. július 3-ig azonban a szervezetnek nem sikerült összegyűjtenie az ehhez szükséges legalább ezer aláírást.[3]
2006. december 18-án több mint ezer aláírás gyűlt össze a bunyevácok külön nemzetiségként való elismerésére. Ennek ellenére az Országgyűlés nem szavazta meg a bunyevác kisebbség elismerését. A bunyevácokat jelenleg a horvátok egyik népcsoportjának tekintik, habár az Osztrák–Magyar Monarchiában külön nemzetiségként tartották őket számon.
Az 2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 442 739 fő, vagyis a lakosság 4%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a 8-10%-nak nagy része magyar anyanyelvű roma.
Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság. A népszámlálások, a kisebbségjogi intézmények csak ezen kisebbségek adatait, társadalmi mozgásait mérik és kisebbségi önkormányzatot csak ezek az etnikumok alakíthatnak, mivel ezek azok a népcsoportok, amelyek minimum egy évszázados itt-tartózkodást tudtak igazolni (történelmi kisebbségek).
Nem sorolják a nemzetiségek közé a magyarországi zsidóságot.[1] Bár a törvény által elismert nemzetiségeken kívül jelentős új nemzeti kisebbségek is léteznek Magyarországon, ezek ma még nem teljesítik a nemzetiséggé nyilvánítás feltételeit. Közéjük tartoznak a Magyarországon élő oroszok, arabok, kínaiak, kurdok, valamint egyes afrikai közösségek.
Viszont nézz ki egy kisebbséget, ami a településeteken nincs, álljatok össze páran, s valljátok magatokat annak, majd alakíthattok kisebbségi önkormányzatot. Az a kutyát nem érdekli, hogy valóban az vagy, vagy nem. Kifordult világ ez.
