E szerint az Index-írás szerint: http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2010/05/18/keynes_holt_lelkei/ nem, de olyat is lehet olvasni, hogy igen. NAGYON NEM MINDEGY!
Nem hiszem. Töltöttem vagy 1.5 hónapot az USA-ban és nem et vettem észre. Speckó helyen voltam, Central-California. Az zavart, vagy azt vettem észre, hogy gazdasági viszonyok= faji hovatartozás és elég idegesek is az emberek - az a hely - ahogy mondják Amerika állatorvosi lova. LA-ban, Friscoban, San Diegoban már más volt. Sacramentoban pedig egyenes faji harmóniát lkáttam.
:) De kb 20x akkora gazdaság, és 1/3a adó és 1/5 ingyenélő. Amit személyesen ismerek - LA-ban otthoni ápolónő, nem akik ott, hanem minden nap odamegy. Havi 400 bruttó, 2800 nettó, + kiegészítés. iRokonok Seattleben, kisvállalkozók, először Chicagoban, utána ott. Amikor elmúltak 60, eladták a kereskedést, motorral járják az országot, nincs semmi hír róluk:) +Szintén orosz gyerek, Texasban, nemrég kapta meg az állampolgárságot, néha felmarja a munkanélküli segélyt, néha ügyeskedik, de a legtöbbször lemegy Mexikóba, tehát normálus életviszonyok, legalábbis szerintem:) Informáciáóim szerint a 302 millió lakos közül nem 105 millió nyugdíjas és 28millió közingyenélő -ami kbmagyarországi arány.
"A magyar költségvetésnek a következő céljai vannak: nyugdíj, adósságszolgálat, közingyenélők, segélyek, gyermektámogatások, addig csak a gengszterizmus működik."
HA MEGNEZED AZ AMERIKAI KOLTSEGVETES PIE DIAGRAMJAT az is kabe igy nez ki,pedig ez ugye nem az a tipikus szocialis piacgazdasag. kb 70 szazalek a szocialis mkiadasokra megy el
ráadásul az urám-bátyám viszony nem termelő cégek hálózata, hanem nagy büdös semmi. szerencsésebb országokban az ilyen oligarchák valódi tőkét mozgatnak, és valódi gazdaságot üzemeltetnek
Amíg JKádár-rendszer van, addig így lesz. A magyar költségvetésnek a következő céljai vannak: nyugdíj, adósságszolgálat, közingyenélők, segélyek, gyermektámogatások, addig csak a gengszterizmus működik.
Az általad említettek közel sem okoznak akkora kárt, mint az általam említett hűbérurak. Mellesleg előbbiek helyzete egyenes következménye utóbbiak versenyrontó, reálgazdaságot fékező mutyi-szokásjogi rendszerének. A bűnbakjaid csak élnek azzal, amit a piac kínál nekik. A piacon pedig nem ők csinálják az időjárást.
Át tudná ezt a híres történetet írni valaki a mai magyar valóságra közbeszerzési pályázattal, alvállalkozókkal, körbetartozással, offshore lovagokkal, irreálisan magas közműdíjakkal, amik hozadéka kikerül a körforgásból?
Jár egy Nobel-díj érte.
Egy anekdota szerint a kitűnő lengyel közgazdász, M. Kalecki, aki Keynes vendége és
munkatársa volt a cambridge-i egyetemen, amikor hazalátogatott Lengyelországba, meghívást
kapott az ország katonatiszt-államfőjétől. A találkozón az elnök arra kérte Kaleckit,
magyarázza el neki a multiplikátort úgy, hogy ő is megértse. Kalecki magyarázatként a
következő történetet mesélte el:
Az amerikai hőskorban, egy vadnyugati kisvárosban egy utazó állított be a városka egyetlen kocsmájába és a kocsmárost arra kérte, hogy amíg ő tovább megy a még vadabb vadnyugatra, őrizze meg kis vagyonát, két százdolláros bankót. A kocsmáros betette a két bankjegyet a széfbe és az idegen elment.
Hónapokig semmi hír sem volt róla, és bár a kocsmáros alapjában becsületes ember volt, egyre elviselhetetlenebb volt számára a tudat, hogy széfjében kétszáz dollár (azokban az időkben óriási pénz!) hever tétlenül. Egyszer azután felülkerekedett benne az üzletember, kivette a pénzt a páncélszekrényből és hozzáfogott a kocsmája felújításához.
Felfogadott munkásai rendszeresen a szomszédos szatócsboltban vásároltak. Hamarosan a szatócsboltot is elkezdték átépíteni.
Jó két év múlva egyszer csak megjelent az idegen a kisvárosban, amire alig akart ráismerni. Nagy nehezen megtalálta a gyönyörűen felújított kocsmát és a kocsmárosnál a pénze után érdeklődött. A kocsmáros széles mosollyal nyitotta ki
a széfet és egy halom bankjegy tetejéről leemelve kettőt, azokat átnyújtotta az idegennek. Az idegen összecsavarta a bankjegyeket, belemártotta a gázlámpa lángjába és rágyújtott a szájában lógó szivarra. Miután néhány vendéget felmostak a padlóról, az idegen mosolyogva
így szólt a halottsápadtan remegő kocsmároshoz:
– Ne csodálkozzon uram! Ezek hamis bankók voltak, csak azért adtam oda önnek, hogy
mindenki láthassa, nincs nálam pénz, amikor útra kelek.
Az a folyamat, ahogyan a két hamis százdolláros felvirágoztatta a kisvárost, maga a
multiplikátor-hatás – fejezte be elbeszélését Kalecki.
rossz stratégia, hogy folyton csak 5 percre előre gondolkozunk. a kettőt együtt kell, mert mindkettő hozzátartozik a versenyképességhez. csak az ageyiket nyíltan kell csinálni, a másikat meg halkan. ennyi a különbség. n
"A megoldás kulcs a kádárista társ. rendszer felszámolása."
Pontosan: Zuschi, Weißenberger, Hunvald, néhány BKV-vezér stb-stb. bekasztlizásával már meg is indult a mindent megfertőző kádári szokásjogi rendszert helyén kezelő folyamat. Remélhetőleg nem merül ki pár kirakatügyben.
Ehhez nem kell pozitívan diszkriminálni, bőven elég a radikális adó-, és járulékcsökkentés. degyrészt mert bőb
ven van még, aradt még kreativitás, másrészt mert munkaerőben kevesdebbet foglalkoztatnak, de azért a mulktiké a export zöme.Közelíteni kell. A megoldás kulcs a kádárista társ. rendszer felszámolása.
"Nem. A Keynes-i elmélet egyvalamire jó, egy válság következményeinek enyhítésére, de ha utána is megmarad ő okoz válságot, mivel a szociális állam megöli a gazdaságot."
A lófaszt öli meg. Nem rothad a nyugat-európai kapitalizmus - legalábbis nem abban a formában, ahogy ti képzelitek, illetve tanítómestereitek képzelték pár évtizeddel ezelőtt.
A keynesi gazdaságpolitikának nem önmagában az állami költekezés felpörgetése volt a kulcsgondolata, hanem a beruházások ösztönzése és a beruházási multiplikátorhatás elérése, persze ezen belül fontos szerepet szánt az állami beruházásoknak.
Különösen azt figyelembe véve, hogy a cikk tartalma hangulata, valamint az azzal egyetértő hozzászólások a neoliberalizmus moszkovita szárnyának koncepcióira utalnak. Kb. a '80-as években adhattak elő ilyesmit pállott bútorlapszagú előadótermekben, SZOT-üdülőkben szervezett konferenciákon.
a probléma ott van, hogy az, amit az állam költött, annak jórésze nem magyar cégeknél landolt. ezen a téren sokat lehetne tenni, és még plusz források sem kellenek. ha más EU-s országok el tudják érni, hogy a közbeszerzlseken belföldi befutók akpják a melót, mi is. ez mér felér egy gazdaságélénkítő programmal
Meg aztan a lend lease szalitasok lefoloztek az amerikai mezogazdasagi termekfelesleget,mert nemcsak penzt paripat fegyvert szallitottak,hanem gabonat elelmiszert textilt borarut is de ugy hogy ezt a belso fogyasztas nem sinylette meg csak par arucikkbol.Jellemzo,hogyaz usa-ban autogumira es neylonharisnyara volt jegyrendszer ,mert kellett a hadseregnek a jarmuveikhez es az ejtoernyokneka nemreg feltalalt poliamidok.Es a beklso fogyasztas i felment hsizen tomegesen allat munkaba a nok es violt belso kereslet is es az ezzel jaro inflacios nyomast egy olyan gazdasag mint az amerikai ami elotte csak orlangon pislakolt siman fedezni tudta
"The long run is a misleading guide to current affairs. In the long run we are all dead. Economists set themselves too easy, too useless a task if in tempestuous seasons they can only tell us that when the storm is past the ocean is flat again."