Ja meg sokan tudjuk,mekkora osztogatás megy az állam bevételeiből..
Ezek mind gyanúsítások,még ha nem is alaptalanok...
Ez,mint a földhivatali példa...
Bizony az is piaci árakat kér,az ejrópában szokásosnál magasabbakat.Még itthon is piaci,hiszen a Takarnetes lapok,máshol is hasonló árban vannak.
Na meg a tudásuk.. Én 17 évvel a mezőgazdasági érettségim után (félreértésből egy ingatlanforgalmazó végzettség miatt) felvételiztem az ingatlannyílvántartó szakra.
Mit ad isten a 3. legjobb felvételit írtam,a hogyan kellene változtatni a hivatal működésén esszére leadott irománnyal..
Pedig oda a hivatal alkalmazottait küldték tanulni,hogy köztisztviselők maradhassanak..
Példa: Feleség 2 éve helyezkedett el..Addig a 4500Ft havi TB-t fizette.Azóta a munkaadó vonja.A 4500-at meg azóta is követeli az APEH.Hiába jelezzük telefonon,ők egy formulán kérik...Hiába jön a járulék a munkáltatótótl az adószámra,az nekik kevésa...
Hát majd a bíróság tisztázni fogja,addig meg tartozunk!?
Mindenesetre nehéz ezt követni. Nagyon úgy tűnik, hogy nyilván gond van a rendszerrel, mert a lakosság 30%-a tartja el a 100%-ot. Mondjuk a 70%-nak jelentős része gyerek, vagy hasznos munkát végez, de nagyon nagy része, már csak eltartott. Emellett sok pénz elfolyik az állami beruházásokon és a politikában. Mindenesetre a személy oldaláról nézve jogos a felháborodás. A versenyszférában magát agyon dolgozó ember jogosan szomorú, hogy ő dolgozik a legtöbbet, mégis a legkevésbé biztos a helyzete. A rendesen dolgozó közszférás is jogosan reklamál, ha veszélybe kerül a megélhetése (de ez nagyon nem vonatkozik a BKV-sokra és MÁV-osokra). Éppen ezért senkit nem tudok elítélni adócsalásért, legyen az fekete munkás, vagy vállalkozó. A jelen körülmények között csak így éri meg dolgozni. Így kap a munkájának megfelelő értéket.
Igen, nagyon kevesen dolgozunk a versenyszférában, ez tény, és a fekete munka is jelen van. Viszont akkor is rengeteg pénz folyik be az államkasszába. Asszem papíron kb. 2,8 millióan dolgozunk a versenyszférában, és ezek az emberek a megteremelt javak után a kb. 65%-ot leadózzák. A maradék 7,2 millióból kb 2,5 millió gyerek, aiket amúgy is el kell tartani, így marad 4,7. Ennek a nagy rész nyugdíjas, ebből ki kellene szorítani az álrokkantakat és a fiatal életerős volt tűzolrókat, rendőröket, a többiek ellátják megukat fekete munkával.
Nem csak a médiában megy ez. Azt azért látni kell, hogy a lakosság létszámához mérten kevesen dolgoz(hat)nak a termelő szférában, és ők sem fizetik meg maradéktalanul az adókat. Jelentős a feketemunka is!
Egyrészt nagyon sok dolgot termelünk, csak aki nincs ebben közvetlenül benne ebben, az nem tapasztlaja, mert a médiában nem ez megy. A mezőgazdasági termékeke mellett nagyon sok műszaki cikk )ne DVD lejátszóra gondolj, hanem gázkazánra, hűtőgépre, trafókra, építőelemekre stb.) is készül Magyarországon. Rengeteget adózunk a munka után, a munkáltatók ugyanígy, ott a rengeteg jövedéki adó és ÁFA. Ez óriási mennyiségű pénz. Az utóbbi időben rengeteg felmérést lehet látni arról, hogy milyen magasak a magyar adóterhek. Ha jól tudom Európában a harmadik legnagyobb. A megtermelt értékből levonják az SZJA-t, a járulékokat tőlünk és a munkáltatótól, majd a megmaradt pénzből ismét adót fizetünk ÁFA-ként és jövedéki adóként. Így kb. a megtermelt érték (amiben jelenleg nincs benne a munkáltató nyeresége) 35%-át tudjuk elkölteni.
"Szerinted lehetne privatizálni pl. a földhivatli szolgáltatást? "
Nem, de megpróbálhatnának nagyjából piaci áron szolgáltatni. Vagy ha már egyszer az adóforintokból vannak fenntartva, akkor a szolgáltatás lehetne ingyenes.
A tűzoltó és rendőr nyugdíjakat pedig hasonlítsd össze a bányász, kohász nyugdíjakkal. A veszélyességi fok egy kicsit más, mégis sokkal hamarabb mehetnek nyugdíjba a rendőrök és tűzoltók, sokkal jobb nyugdíjakkal.
Hogy hova kerül a sok pénz, amit megtermelünk, leadózunk?
Hát először is sztem nem sokat termelünk. Nincs munka. Nincs kereslet a magyar munkára. Már lassan mindent kínaiak és más távolkeletiek gyártanak. Ebből következően rengeteg a munkanélküli. Épp a napokban olvastam valahol, hogy a magyar munkaképes korú nőknek csak a fele dolgozik munkahelyen. A munkanélküli-statisztikában ez valahogy nem jelenik meg, másképp nem tízegynéhány százalék munkanélküliről beszélnénk. Tehát rengeteg pénz megy el munkanélküli-ellátásokra, közmunka-programokra, és igen, a rokkant-nyugdíjak igen nagy hányada is valszleg inkább a munkanélküliség ellen véd... Nagyon nagy állami kiadás a nyugdíj, de ennek legnagyobb része vitathatatlanul jogos sztem, az idősekről gondoskodni kell. Lehet, hogy itt-ott vannak kirívó példák, de a nyugdíjasok legnagyobb tömegei meglehetősen alacsony havi ellátást kapnak. A gyerekekre gondolva: családi pótlék, három gyerek esetén már főállású anyaság, gyes-gyed, és ingyen oktatás-nevelés kb 20 éven át - az óvodától az egyetemig bezárólag. És az egészségügy - a védőnői hálózattól a kórházakig. Sokszor vetődik fel, hogy a "politikusok ellopják" az állam pénzét, azért nincs elég. Hát sztem amennyi pénz nokiás dobozokba kerülhet, az mikronudli a fenti néhány terület költségigényéhez képest is, pedig messze nincs minden felsorolva. (A politikusi korrupció persze disznóság, de ha holnaptól teljes mértékben megszűnne valami csoda folytán, az sem változtatna semmit a költségvetés helyzetén.) Na, akkor végezetül a közszféráról. A közalkalmazottak (dajka, óvónő, orvos, tanár, könyvtáros, védőnő, ápolónő stb.) sztem nem keresik agyon magukat, és nincsenek is sokkal többen a kelleténél. A közigazgatásra viszont szvsz rengeteget költünk. Rengeteg önkormányzat rengeteg képviselővel (ez utóbbiak létszámát most majd talán csökkentik), rengeteg polgármesteri hivatallal és köztisztviselővel. Van nem egy olyan világváros, amelyiknek a lélekszáma akkora vagy nagyobb, mint Magyarországé. Kíváncsi lennék, hogy pl. NewYork közigazgatását hány köztisztviselő végzi? Százezernyien, mint nálunk?
A pénzkezelésnek mindig is voltak költségei. Csak azt eddig a munkáltató és a kereskedők fizették. A mértékeken lehet vitatkozni. Ennélfogva rengeteg különböző konstrukció van. Pl. van ahol havi két készpénzfelvétel ingyenes.
Amikor mi áttértünk az utalásra, elméletileg ezen a jogcímen megemelték a fizetéseket asszem évi 2000 Ft-tal. Mondván kompenzálják a kártya díját. Ami azóta szvsz elkopott.
Egyébként most: - betéti kamat 4,8-5,0% - hitelkamat 8-9%
A kettő közötti különbség pedig még nem a nyereség, hanem az árrés.
Azt szeretem a fórumokban,hogy nagyon különféle véleményeket ismerhetek meg.
Engem pl. kevéssé irritálnak a köztisztviselők,és jobban a bankosok.
Gondolj bele!
Munkáltató utalja a béred a bankszámlára, és ha a sajád pénzed meg akarod kapni iziben fizetsz 500 Ft.-ot minimum.
Aztán mondjuk valakinek van 1 milliója a bankban, kap érte 5-6% kamtot, miközben a bank kihelyezi 25%-os kamatra.
Gondolhatnánk ugye, hogy megelégszik a 18-20%-os nyereséggel, de nem. Még kezelési költséget is elszámol magának, ha fel akarod venni, akkor x %-ot számolnak el a kifizetésért.
Lehet én nem látom jól a dolgokat, de biztos, hogy a tűzoltók meg az éjjeli műszakban fél órát szunyókáló nővérkék a mi ellenségeink akiktől el kéne venni a fizetésük egy részét?
Például a hogy írtad földhivatalban dolgozók állami alkalmazottak, és a mi adónkból van a fizetésük. Náluk az a bosszantó, hogy ennek ellenére még fizetnünk is kell a szolgáltatásukért. Egy tulajdonlap 4000Ft, egy térképrészlet 3000Ft, stb.
Szerinted lehetne privatizálni pl. a földhivatli szolgáltatást?
A rendőrökkel és a tűzoltókkal az a probléma, hogy hihetetlen korán elmehetnek nyugdíjba, méghozzá nagyon jó nyugdíjjal. Egyértelmű, hogy szükség van rájuk, de nem dolgozzák agyon magukat.
Fene tudja.
Mondjuk az elmúlt 2 napban nem szívesen lettem volna tűzoltó, mert minden kidőlt fához, ledőlt házhoz őket hívták.
Igaz, árvíz esetén nem lehet tűzben égni, de a fene se kívánkozik most ki ebbe a cudar időbe. Combig álltak a vízben, a felül meg süvített a szél.
Úgy tudom az Usákokban magán tűzoltók vannak.
Ha fizeted a havi x összeget kimennek hozzád, ha baj van, ha meg nem fizeted, akkor nem mennek ki.
Ami meg a nyugdíjukat illeti...
Be kell látni, hogy 50-en felül már nem rohangál a tűzoltó az égő házban maradt emberekért, nem ugrál, nem hősködik, tán nem is tudna. 30 éven keresztül viszont megtette ha kellett, akár az életét kockáztatva is. Fizu meg elég sovány.
Mondják neki 50 évesen, hogy nagyon köszönjük, hogy 30 éven keresztül ilyen tökösen szaladgált a tűzbe, de már nem olyan fürge, ezért próbálkozzon a műköröm építéssel?
Elsősorban a köztisztviselőkre, de vannak gondok a közalkalmazottaknál is. Nyilván nem azt mondom, hogy nincs rájuk szükség, csak többet keresnek, mint amit megérdemelnek. Például a hogy írtad földhivatalban dolgozók állami alkalmazottak, és a mi adónkból van a fizetésük. Náluk az a bosszantó, hogy ennek ellenére még fizetnünk is kell a szolgáltatásukért. Egy tulajdonlap 4000Ft, egy térképrészlet 3000Ft, stb. A rendőrökkel és a tűzoltókkal az a probléma, hogy hihetetlen korán elmehetnek nyugdíjba, méghozzá nagyon jó nyugdíjjal. Egyértelmű, hogy szükség van rájuk, de nem dolgozzák agyon magukat. A környezetemben praktizáló orvosok rengeteg hibát követnek el, és nem is kicsiket, pedig nem keresnek rosszul, ha a zsebbe tolt pént is figyelembe vesszük. Az ápolónők a legkevésbé bírálható közalkalmazotti réteg, de azért ahányszor kórházban jártam, idejük nagy részét az ápolónői szobában töltötték vihorászással és számítógépezéssel, éjszakás műszakban pedig elég sokat aludhatnak.
Ebből kb. 100 ezer a köztisztviselő, ők dolgoznak a hivatalokban.
Mo.-on 3200 helyi önkormányzat van, + a megyék. De köztisztviselők dolgoznak a minisztériumokban, az Ogy. hivatalában, vagy az ÁNTSZ-nél, a Földhivatalokban,stb.
A fennmaradó 650 ezer közszférás közalkalmazott. Ők orvosok, ápolók, tanárok, tanítók, konduktorok, könyvtárosok, stb. Pl.a bölcsödében dolgozó dajka is.
Meggyőződésem, hogy a magyar közszférában is van fölösleg. Elég sokféle hivatalba járok, elég gyakran, és látom a munkatempót (hangsúlyozom, hogy nem ápolókra, tanárokra gondolok). Ebből számomra nyilvánvaló, hogy van fölösleges létszám a közszférában. Aztán vannak olyanok, ahol fölösleges létszám nem nagyon van, viszon sokat keresnek versenyszférás társaikhoz képest, tehát mindenképpen lehetne olcsóbban. Piaci körülmények között egyébként a mai oktatási rendszer is bebukna.
Vannak igények, amit a közszférán keresztül elégítünk ki. Ennek egy része olyan, amit nem lehet másképpen csinálni. Egy része olyan, amit lehetne fizetősen is.
A másik kérdés, hogy mennyire optimális az, ahogyan a közszféra működik.
Jelen pillanatban nem tudni, hogy az alábbi kategóriákba mennyi esik:
- kell, ennyi az ára - kell, de lehetne olcsóbban - nem kell - ellopják
Én általánosságban beszéltem, hiszen a topiknyitó kérdés is általános volt.
Az egyes megmozdulásokat külön-külön kell megítélni. A görögökről csak felszínes magánvéleményem, hogy nem a látástól vakulásig végzett kemény munka mintaképei. Hogy mennyi pénzt kap egy irodista egy görög hivatalban, vagy hogy mik a körülmények, arról fogalmam sincs. Minden esetre az egy eléggé meghökkentő helyzet, hogy Szlovákia pénzügyi segítséget kell hogy nyújtson Görögországnak...
Igen nagy pénzek vannak a kiadási oldalon, de ez a magánembert nem érdekli, ahogy a nyugdíjast, vagy a közszférást sem. Ő azt nézi, hogy tisztességesen dolgozik és mégis napról-napra, hónapról-hónapra él. Egy ebmer szempontjából érthetetlen, hogy hová tűnik a megtermelt érték. Sok elmegy fölösleges beruházásokra, ebből rengeteg a lenyúlás. A lenyúlás amúgy is megy, plusz vannak indokolatlanul magas nyugdíjak, köztisztviselői fizetések stb.
Nem a munkát és a jogot akarom én elvitatni tőlük, de egyértelmű hogy nem mindegy milyen arányban dolgoznak a közszférában emberek. Gondolom nyilvánvaló, hogy az nem lenne elfogadható, hogy ugyanannyian, mint a versenyszférában. Viszont ha már szóba hoztad a sztrájkjogot, akkor azért ebben a közszférások jóval erősebbek. Nem véletlen, hogy mindig a MÁV-osok, tanárok, BKV-sok sztrájolnak. A versenyszférában megvan ugyan a jog elvileg, csak nem meri megtenni senki, mert sok módszer van arra, hogy eltávolítsák a nemkívánatos embereket, a vállalkozók pedig nagyon jól tudják, hogyan kell irányítani és befolyásolni a dolgozóikat. Pedig a legtöbb helyen több oka lenne sztrájkolni a munkásoknak, mint nettó százezreket kereső buszsofőröknek és vonatvezetőknek.
"Jogosak-e a közszféra dolgozóinak lázadásai különböző országokban?"
Valószínűleg te sem arra vagy kíváncsi, hogy az adott ország jogszabályai szerint elítélendőek-e ezek a megmozdulások, hanem hogy a topiktársak erkölcsileg hogyan ítélik meg ezeket.
A magam részéről a közalkalmazottakat ugyanolyan alkalmazottaknak tekintem mint az összes többit. A különbség annyi, hogy az ő munkáltatójuk a közösség. Joguk ugyanannyinak kell lenni, akár sztrájkról, akár szervezetalakításról, akár felmondásról, elbocsájtásról van szó.
Vannak persze speciális munkakörök, melyek speciális jogszabályi szabályozást igényelnek, és ez speciális erkölcsi megítéléssel is párosul. Ilyen például a tűzoltó. Megengedhetetlennek tartom például hogy egy tűzoltó sztrájkoljon.
Igen tudom, hogy kicsi az aktív-inaktív arányunk, de azért mégsem minden 10. ember dolgozik közszférában. És óriási pénzeket szed be az állam, SZJA, járulékok, ÁFA, jövedéki adók, óriási összegek.
Nekem is tetszene, ha ilyen körülmények között élhetnénk, de azért ez nem kicsit túlzás. Persze kétségtelen, hogy ott könyebb az élet, mert a magyar embernek az egyik, ha nem a legjelentősebb kiadása a fűtés.
Nyugodtan számold bele. Nem vagyok mezőgazdász, így pontos számokat nem tudok, de mondjuk 1 hektár föld learatása kombjánnal lehet vagy 1 óra. Ugyanehhez a teljesítményhez hány embert kellene fizetni? 100?
Hová kerül a sok érték, amit megtermelünk, leadózunk?
Fordítva ülsz a lovon.
Magyarországnak éppen az a legnagyobb baja, hogy túl kicsi a gazdaságilag aktív és adózó réteg. Kb. másfél millió ember fizeti be a közpénzeket, atízmillióra és az infrastuktúrára. Vállalkozásoknál hasonlóan: számbelileg ugyan igen sok vállalkozás létezik, de ezek túlnyomó többsége valós tevékenységet nem folytat és/vagy nullszaldóra hozza ki az adóját.
Eddig folyamatosan a közszféra dolgozóinak megszorítása mellett voltam, de az utóbbi időben elgondolkodtam, hogy vajon ilyen fejlettségi szinten nem érdemelnek-e meg olyan életszínvonalat a munkájukért. Persze mi versenyszférások sem kapjuk meg a megfelelő körülményeket. Hová kerül a sok érték, amit megtermelünk, leadózunk?
Ezek szerint igen jól sikerült politikusainknak egymás ellen uszítani bennünket.
Közszéra ellen a magánszférát, nyugdíjas ellen az aktív dolgozót, szerencsétlen ellen a tehetősebbet.
Hová kerül az adónk?
Keressük meg!
Az érdekesség kedvéért hagyjuk ki egymást belőle, próbáljuk - pártatlanul- megnézni, hová is kerülhetett?
Tudjuk, hogy évi 4000 millárdot loptak el, és persze sok az inaktív ís, de most hagyjuk!
A bankok rossz évet zártak! 2009-ben csak 3000 milliéárd nyereséget könyvelhettek el. A külföldi bankok, MO-on.
Évi 800 milliárd adókedvezméynt kapnak a külföldi multik, ha MO-on befektettek.
MO-on az állatokat nem magyar takarmánnyal, hanem Braziliából hozott szójával etetik.
Hogyan várhatják el, hogy több év munka után, egy emelkedő pályán dolgozó ember egyszer csak beletörődjön, hogy ugyanazt a munkát, vagy épp még többet kívánnak tőle ezentúl lényegesen kevesebb fizetésért?! Mire föl? Talán a munkavállaló dolga, hogy a munkaadó gazdálkodási balfácánságaiért fizessen? Senki nem fogadná el ezeket a pofátlan diktátumokat, ha nem lennénk kiszolgáltatva.
Emiatt a szemlélet miatt, és az ezt kiszolgáló populista politika miatt vagyunk ekkora slamasztikában.
Mindíg elgondolkodom azon, hogy normálisan gondolkodó emberek miért nem tudják leképezni a gazdaságot egy egyszerű családra?
Legyen ez minta család, apa, anya, 2 gyerek.
Normálisan élnek, még felvett hitelük sincs.
Aztán apu munkahelye megszűnik, a család jövedelme tokkal vonóval nettó 60 ezer, mert anyu ennyit keres.
Elkezdenek megszorítani, először a gyerekek csak zsíroskenyeret visznek uzsonnára, majd azt sem. Nyári tábor nuku, sőt a család már kölcsönöket is felvett.
Így telik el 2 év, és bezony a nagyfiú nem mehet továbbtanulni, mert arra már nem futja.
Eladják a TV-t, a mosőgépet, kisebb lakásba költöznek, aztán a híd alá.
A család szétesik és MINDENKI nyomorult lesz.
Ám ha megszorítások helyett apu elmehetne dolgozni?
Ésmi lenne, ha megszorítások helyett az országban beindítanák a termelést?
Indokolatlanul magas? 40 végigdolgozott év után az anyósom a Richtertől ment nyugdíjba, diplomás dolgozóként - tavaly meghalt, így az összepakoláskor láttuk a nyugdíjszelvényeit. 75000 Ft volt 2008-ban. Szerinted ez indokolatlanul magas? És a közszférára se általánosítsunk, ha lehet - mert ott vannak a tanárok, az orvosok, a mentősök, a tűzoltók, a rendőrök, a bölcsődei gondozók, az óvónők ... egyik sem a túlfizetettségről híres