Sajnos igaz, hogy a Pedagógia - Pszihológia tanszék túl sok mindent lobbizott ki magának.
Eleve nevetséges, hogy egy fizikát, matematikát vagy egyéb komolyabb szakot végző diáknak, kényszerűen kell ilyen órákat látogatni, míg a szakmai órák száma ennek hatására rohamosan csökken, és mindezt, azzal indokolják, hogy ez roppant mód szükséges ahhoz ,hogy te jó tanár légy.
Elvégeztük anno az egyetemen ezeket a tárgyakat és sem akkor sem most ennek hasznát nem veszem, ennek ellenére mégis sikerrel készít fel az ember diákokat. Bár igaz, hogy ezen órák nem elvégezhetetlenek, csupán időrablók.
Sokkal több figyelmet kellene fordítani a szakmai órákra, amiket az ember részben-egészben de inkább használ, és ezáltal nagyobb rálátása lenne az adott területre, így sokkal több mindennel érvelhetne a tárgya mellett, annak mindennapi hasznát illetően.
Valaha volt egy működő rendszer amiben mi is felnőttünk, ezt most jelentősen lebutították, úgy tárgyakat vezettek be amik felületesen tárgyalnak, különböző dolgokat.
Úgy értettem hogy a science-ben tanulnának egy kis fizikát, biológiát, kémiát és földrajzot mondjuk heti két órában. Ha külön vesszük a tárgyakat azért ez mégis több.
Akit nagyon érdekelnek a ttk-s tárgyak menjen fakultációra. Az + négy óra....
Nem hiszem, hogy óraszámemeléssel lehetne a ttk-s tárgyak presztizsét emelni. Amúgy a biomokkal hasonló a helyzet: földrajz első osztály, biológia negyedik osztály.
>Bocs de én Hillerre emlékszem. -Rosszul. Emlékszem, messiásként vártuk Pokorni után Pálinkást, hogy majd visszacsinálja történelem szakos elődje hibáit, node nem. Hiller haver a 2/3-os vágás után csak egy aprót módosított volna, azt is csak -hat -het alapon, azaz ha az iskola úgy gondolja, akkor rugalmasan is értelmezheti a kerettantervi óraszámokat, és nem csökkent tovább.
>Amúgy a t.tudományos órák száma nem alacsony. Ez akkor lenne így ha ömleszve mindeki a science-t tanulná. -Bocs, de nem jött át, hogy mit akartál ezzel mondani. Ha science lenne, akkor ugyanez az óraszám már alacsony lenne? Szerintem inkább akkor lehetne valami minimálisat spórolni, mondjuk nem tanítaná az atommagot külön a fizika és a kémia is.
-Az tény, hogy a mai középiskolás diákok 2/3 óraszámban tanulnak fizikát, kémiát, biológiát és földrajzot Pokorni reformja óta. Merthogy ez posztkádári csökevény, a nyugati országokban sincs ennyi természettudományos óra, és egyébként is túl vannak terhelve a diákok. Lettek helyette olyan tárgyak (gimiben) mint tánc és dráma, mozgókép és médiaismeret, etika, társadalomismeret. Rákerestem a neten, az általánosban is 60%-ra csökkent a fizika óraszám az 1978-as tantervhez képest.
Pokori 2/3-ra vágta a természettudományos óraszámokat)
Bocs de én Hillerre emlékszem. Amúgy a t.tudományos órák száma nem alacsony. Ez akkor lenne így ha ömleszve mindeki a science-t tanulná. Van rá kísérlet hisz kém-fizre tán jelentkező sem volt. Meg szarnak kell au ún. minor szak. Valamikor el tudott mindenki aki képes volt egy tisztességes kém-fiz szakot.
A fizika is lezárul harmadikban (Pokori 2/3-ra vágta a természettudományos óraszámokat), azért kell az osztályozó vizsga, mert az érettségi még tanév vége előtt van (az írásbeli), és akkor még van egy nyúlfarknyi rész a tanévből, a diáknak meg bizonyítani kell, hogy mindent tud.
>Csak azt nem értem hogy minek tesz előrehozott vizsgát az a diák, akinek gyenge jegye van az adott tárgyból. -Különösen annak fényében, hogy ezt a jegyet viszi felvételire, abból a tárgyból már negyedikben nem javíthat. Lényegében kényelemből csinálják, most még tanulás nélkül is valamennyire a fejében van az anyag, nehogy újra elő kelljen venni a könyvet negyedikben. Ja, és más választható tárgyból sem áll jobban.
Az, hogy neked förmedvény ez az írás, a te problémád. Neked az, nekem nem.
A piacnak nem feltétlen kell nagyon sok és nagyon magasan képzett szakember. Ott ahol egy kialakult módszert kell szigorúan és nagy odafigyeléssel (technológiai fegyelem) végrehajtani, bőven elég a nagyobb gyakorlati tapasztalatokat adó főiskolai rendszer, sőt a technikusi képzés is. Ezek gyakorlatilag megszűntek, mert a BSc képzés nem egyenértékű a korábbi főiskolai végzettséggel. Ma sok helyen a műszaki felsőoktatásban a 4 éves BSc képzés alatt a korábbi 5 éves anyagot szeretnék átadni úgy, hogy az első évesek átlagos műszaki-reál képessége alacsonyabb, mint a korábbi főiskolásoké, azaz a szintfelhozást is meg kell oldani. Ti. ez a következménye annak, hogy nincs felvételi, nincs szakirányú előszűrés.
S most is ugyanannyi mérnök végez, de több, mint 3-szor annyit vesznek föl. A különbözet a nagyarányú lemorzsolódás. S ez azért, mert a fejpénz miatt rengeteg hallgatót kénytelenek felvenni az egyetemek.
Másrészt van egy megérzésem, hogy ezt a bolognai rendszert is eszetlenül vettük át, mert létezik osztatlan képzés is, s erre utalt is a cikkében a szerző, s lehet, hogy ez is része a rendszernek. S ezzel megoldódhatna részben a tanárképzés problematikája.
Egy jól képzett diplomásnak nem a szakterülete lexikai tudását kell teljes körűen ismernie, hanem kellően rugalmasnak lennie ahhoz, hogy elhelyezkedve gyorsan megértse a munkáltatója szakmai tapasztalatát, mely lehet, hogy szakmai titok és nem is ismerhetik túlzottan az egyetemeken. Másrészről a piac az igényük bejelentésével plusz a kutatási megbízások felkérésével orientálhatnák az egyetemeket a képzés alakításában. De szerintem ez nem működik nálunk vagy nagyon gyengén.
Ami a tanárképzést illeti, a nem érintettek kedvéért összefoglalom a lényeget. (A .pdf-ben olvasottakkal ismét teljesen egyetértek.)
Régebben volt a négy éves tanárképző főiskola és az öt éves képzési idejű középiskolai tanár képzés, eredetileg kétszakos formában.
Jelenleg a diák beiratkozik valamilyen hároméves BSc alapképzésre, mondjuk kémiára. Ez még nem tanárszak, lehet majd belőle vegyész, vagy akármi, sőt állítólag magával a BSc diplomával is el lehet majd helyezkedni. Aki tanár akar lenni, felvesz egy "minor" szakot, mondjuk hittanárságot, de azt jóval kevesebb óraszámban tanulja. Utána az Msc két és fél év, azaz míg a régi rendszerben nyolc félév kellett egy általános iskolai tanár képzéséhez, az újban csak "univerzális" tanár képződik tizenegy félév alatt.
Probléma egyrészt a "minor" szak alacsonyabb óraszáma, még durvább probléma, ha nem rokon szak mellé veszi fel valaki. Például ha a hittanár főszak mellé veszi fel a kémia minort (péda szerint)
Probléma az is, hogy a szaktól független az Msc tanárképzés, illetve kifejezetten tanárképzés folyik. Nem lenne ez probléma, ha : -már a bemenetnél hatékonyan (több napos, időigényes folyamatban) szűrnék a jelentkezőket, hogy csak az kezdje el a képzést, aki jó eséllyel képes lesz idegösszeomlás nélkül tanítani. A régi rendszerben "tudományegyetemi" képzés folyt (legalábbis a középiskolai tanárok esetén), akinek nem tetszett a kémiatanítás, el tudott menni környezetvédelmi hatósági embernek, festékgyár laborjába - hiszen alig maradt el a tudása egy vegyészétől. Az új tanári Msc diploma azonban lényegesen kevesebb szaktárgy, és több pedagógia-pszichológia, szóval a tanításon kívül esetleg csak arra jó, hogy bent maradjon vele az ember a pedagógia tanszéken. -a másik fő probléma, amit a cikk nem említ, hogy vajon mennyire tanítható a tanári szerep, pontosabban alkalmasak-e a jelenlegi pedagógia tanszékek erre. Egy matematika vagy kémia tanszéken elég objektív, hogy aki ott tanszékvezető, adjunktus, vagy tanársegéd, az miért az, úgymond "letett valamit az asztalra". A pedagógia-pszichológia tanszékeken is a "tudok remek cikkeket írni nemzetközi folyóiratokba" emberek dúsultak fel (és ez még a jó eset, van belterjesebb-feleslegesebb altípus is). De sporthasonlattal szólva nem a remek sportújságíróból lesz a jó edző, de nem is az anatómiával tökéletesen tisztában lévő sportorvosból, hanem leginkább az egykori kiváló sportolókból. Vannak kivételek is (Rátgéber sosem volt női kosárlabdázó), de az biztos, hogy a tanárképzés pszichológiai eszköztárának hatékony megtanításához szükséges képességek eddig nem jelentettek szelekciós előnyt a pedpszi tanszéken való karrierhez. Borítékolható tehát, hogy a tanárképzés továbbra sem bocsát ki a tanári mesterségre jól kiképzett diplomásokat, viszont sajnos a szaktárgyi tudásuk szükségképpen gyengébb lesz.
Én magam is egyetértenék azzal, hogy előrehozott vizsgát csak az egyébként is lezáruló tantárgyakból lehessen tenni: földrajz, kémia.
Nyelvekből, testnevelésből nem lehessen...
PS.
Csak azt nem értem hogy minek tesz előrehozott vizsgát az a diák, akinek gyenge jegye van az adott tárgyból. Egyáltalán hogy képes egy teljes évi anyagból felkészülni. Ez az előrehozott szerintem holmi szuperzsenikre írt szabály, de sokan visszaélnek vele.
Elolvastam a negyedik oldal aljáig: eddig teljesen egyetértek.
Ami a középiskolát illeti, pont ma voltam osztályozóvizsgán, ahol előrehozott érettségi miatt vizsgázott nyolc diák az éves anyagból. 25%-uk kettesre vizsgázott, azaz úgy fog előrehozott érettségire menni, hogy közben kettese van a választott érettségi tárgyból. (fizika) Jogszerű, megteheti. De én megváltoztatnám a szabályt, hármas vagy négyes osztályzat alatt nem engedném az előrehozott vizsgát. Ha már választotta a tárgyat, próbálja megtanulni.
Más: a tervek szerint emelt szintű érettségi kellett volna a továbbtanuláshoz, ezt pont az egyetemi lobbi akadályozta meg, nem teljesen korrekt tehát a politikára kenni. Ettől még a kialakult helyzet sajnálatos.
Már bocs valszeg nem figyeltél, itt a tanárképzésről van szó, és nem mondjuk a villamosmérnök, gépészmérnök képzésről.
Tény, hogy az egyetemen mit adnak manapság elő nem tudom, de csalódnék ha csak arról lenne szó amiről írtál.
Az én időmben 4 éves ált. iskolai és 5 éves középiskolai tanárokat képeztek és szerintem az jó volt. Az meg hogy a saját szakterületét mindenki kissé jobban előadta az azért érthető. Vagyis mondjuk földrajz szakon a debreceniek homokoztak ( Borsy prof.) a szegediek ( Jakucs prof.) karsztoztak...Sajnos már egyik sem él...
Egy dolgot kellene végre eldönteni: a diplomát a piacnak szánjuk vagy a tudományos életnek. Ugyanis jelenleg a tudományos életnek szánt tudást viszik egyre lejjebb. Tudja valaki egyáltalán, hogy az egyetemen mit tanítanak? Megmondom: azt amit a tanárok kutatnak a saját szakterületükön. Ezeknek a halmazából áll össze az egyetemi diploma. Minden tanárnak van egy saját kutatási területe, amiben szakértő, ezt adja elő.
Ezt a tudást remekül lehet kamatoztatni egy zárt, egyetemi légkörben, lehet vele előre lépni, csinálni a doktorikat. A piacot viszont ez rohadtul nem érdekli. ITT van a probléma gyökere! Tehát ha az illető hallgató sikeres akar lenni a későbbiek folyamán, akkor tanulja azt amit a professzor úr lediktál ÉS még önszorgalomból nézi azt amerre a világ halad. Nesze neked piacképes diploma!
sok dolgot rosszul következtet, de van amiben igaza van.
Nem nagyon tudnám eldönteni melyik a jobb,a bolognai vagy a régi rendszer,mert attól függ, milyen szemszögből nézem Jobb a bolognai, mert több embernek ad hozzáférési lehetőséget a tanuláshoz, de rosszabb is, mert felhígul a diploma értéke.
