A magyar választók jelentős része ösztönösen a két világháború közötti Magyarország politikai világát érzi a legközelebb magához: a tekintélyelvű, gondoskodást ígérő rendet. Ezért tudott '56 után eredményesen alkalmazkodni a Kádár-korhoz, ezért szavazott 1989 után többször is az MSZMP utódpártjára, és ezért választja most a jobboldalt. Ha nem így lenne, kihallaná mai politikai vezéreinek nemzetező és hazázó demagógiájából a kirekesztést, nem találná természetesnek a vele egyet nem értők iránti gyűlölködő megfogalmazásokat. A szabadság azonban számára inkább csak a saját szabadsága, a rend pedig előbbre való a demokráciánál.
Ezt a politikai beidegződést kiegészíti az eltorzult múlttudat, a magyar történelemért való magyar felelősség elfojtása. Alig néhány év kellett csak hozzá, hogy a szélsőjobboldal ma gombamód szaporodó fórumain és tüntetésein nyíltan hirdesse a holokauszttagadó, revizionista nézeteket. Ilyen gyorsan mindez nem bontakozhatott volna ki, ha a tudat mélyében eleve nem lett volna rá fogadókészség. Különösen feltűnő, hogy milyen némasággal és közönnyel fogadja a köztéri nyílt zsidózás, cigányozás megjelenését a magyar társadalom ama része, amely nem tekinti magát szélsőjobboldalinak. Ennek a némaságnak és közönynek fél évszázados gyökerei vannak.
Megkapó ez a HVG-s helyzetelemzés. Kb egyetértek vele és (ugyan már nem mostantól, hanem jó ideje) azt tervezgetem hogy hogyan tudnám mielőbb (lehetőleg az új kormány beiktatása előtt) elhagyni az országot...
Az elmúlt 100 évben az épkézláb magyarok saccperábé 90%-a elmenekült innen és elég vicces, hogy nem mentek el többen a kommunizmus miatt, mint a rendszerváltás utáni szabadrablás miatt (ill. az abból következő folyamatos méltánytalanság és nyomor miatt). Hát félő, hogy most az a 10%, akik még kitartottak eme elfuserált, lepusztított ország mellett (persze többségük nem jószántából, hanem inkább kötöttségek miatt szerintem), azok is lelépnek amint csak tudnak. Itt marad hát egymásnak három gyönyörű tábor: - a bűnözők (hangsúlyosan értem itt az elit-, a politikai bűnözőket, akiknek köszönhetően nyomorgunk elsősorban) - a szélsőséges agymosott idióták (jobbikszavazók és hasonlók) - a periférián tengődő vesztesek (hajléktalanok, romák, mélyszegénységben élők)
Aztán szépen újrajátszhatják a történelmet. Nélkülünk...
Mi pedig majd szomorkodva nézzük végig (már akit érdekel egyáltalán még a "hazája") messziről egy normális országban, normális körülmények közül, szívszakadva...
no, akkor most tanácsolom az MSZP-nek a feltámadáshoz, hogy alakítson ki egy nagyon komcsi pártot, lehetőleg valami lenini úttal, és nagyon sok esélye lesz arra, hogy a jövőben az mszp is megtisztuljon eme vádaktól:-)
Igen, a kényszer nagy úr, mert az elég hülyén hangzana, hogy a Fidesz náci, a Jobbik meg nagyon náci. Lennének a kicsit vagy közepesen nácik, meg a nagyon nácik.
Ezért az új helyzethez alkalmazkodva finomítani szükséges a haladó baloldal eddig megszokott felosztásán, vannak a szélsőjobbosok, meg a nettó nácik. Előbbi a Fidesz, utóbbi a Jobbik.
Annak, hogy jobb- vagy baloldali kormány/egypártrendszer/diktatúra volt Magyarországon 45 után nem látom túl sok jelentőségét.
A nyugatnémet és magyar politikai helyzet különböző alakulásának az oka szerintem sokkal egyszerűbb: Nyugat-Németországban a márka bevezetésétől (48?)-tól kezdve óriási gazdasági fejlődés (gazdasági csoda) volt, tehát az emberek megszerették a demokráciát. Nálunk a liberális demokrácia 90 után a társadalom szétszakadását, munkanélküliséget, pártcivódást, röviden: szar hangulatot hozott - míg az NSZK-ban békés (kis)polgári fejlődést.
Az öreg Marxnak ebben igaza volt: a lét határozza meg a tudatot - ha szegény vagyok és a helyzet kilátástalan, mitől legyek a fennálló rendszer híve?
Ilyenkor - mivel racionális kitörési lehetőség nem látszik - az egyszerű megoldások jönnek elő: szélsőjobb és szélsőbal.
Egy dologban semmi igaza sincs Ungvárínak: attól, ha elkezdenék azt nézegetni, ki kiről mit jelentett 78-ban, semmi se lenne jobb. Az majdnem olyan áltevékenység lenne, mint a sumér mitológia művelése.
Szép békés polgári fejlődés kellene ide "egyszerűen".
Az egyébként nincs kizárva, hogy ez meglesz OV kormánya alatt - végül is nekünk Horthy és Kádár alatt is viszonylag jó helyzetünk volt, a demokratikus játszadozások viszont sok jót még nálunk nem hoztak.
akkor sem működött túl fényesen. 2 %-os növekedéssel adták át, az MFB-be kiszervezett százmilliárdokkal terhelt költségvetési hiánnyal
Kapitális ökörségekre alapozni egy véleményt igen nagy butaság.
1.) "Fényesen" működött a magyar gazdaság akkoriban, a 2002-es kormányváltáskor regionális versenytársaink felett teljesítettünk, míg mostanában mélyen alattuk, már a válság előtt is.
2.) A KSH adatai jól mutatják, a hiány messze kisebb volt az Orbán kormány alatt mint utódaiknál, igaz ez a 2002-es választási évre is, ha a mostani vagy a 2006-os választási évvel hasonlítjuk össze.
3.) A 2%-os növekedés egész egyszerűen marhaság. Ennyi erővel akár -10%-os csökkenést is írhatnál.
Duma! Én is ebben az országban éltem ám Orbán alatt is és furcsamód semmi problémám nem volt. Sőt még anyagi természetű sem, nem úgy mint most. Akkor működött a gazdaság. Volt jövőbe vetett hit.
""Amikor elvitték a zsidókat nem szóltam, mert nem voltam zsidó. Amikor elvitték a cigányokat nem szóltam mert nem voltam cigány. Amikor elvitték a kommunistákat nem szóltam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a papokat nem szóltam, mert nem voltam pap. Amikor elvitték a hívõket nem szóltam, mert nem voltam hívõ. Most, amikor jönnek értem, már nincs aki szóljon értem."
Kádárné Pehej"
csakhogy most olyanok is szólnak a zsidók és cigányok, meg még a kommunisták érdekeiben is, akik egyikhez sem tartoznak.
Szívesen olvasnám a cikkíró négy évvel ezelőtti prognózisát is, így jobban látnám, kivel is van dolgom.
Ez így csak egy okos írás.
A jó demagógnak okosnak is kell lennie.
Úgy keverni a szezont a fazonnal, hogy az ne tűnjön fel, az ám a művészet.
Csak azért kezdtem visszafejteni, mert a végére csak elkezdett nácifideszt vizionálni.
Mert nem hiszi el, hogy léteznek polgári berendezkedésű, mezőgazdaságra is épülő társadalmak, melyeknek alapja a konzervatív gondolkodás. Pedig léteznek. Akik elmentek Fletó javaslatára, azok odamentek.
Vannak viszont más szétlopott országok is, ott most mindenhol tombolnak az indulatok. Csak gondoljunk a görög Paszok-ra, a görög polgároknak semmi közük sem hitlerhez, sem Horthyhoz.
Nemigen van kedvem hozzászólni, de összefröcsögted a lapjaidat, ezért nem látod, hogy mi volt odaírva.
Orbán azért vesztett többek között, mert Medgyessyvel szemben túlnyerte magát a vitában. (de nem csak ez volt az oka) Pökhendiek voltak, túl magabiztosak, és rosszul szervezték a kampányt.
Emellett senki sem hitte, hogy akármelyik párt is nyer, a 2002-es állapotok vissza fognak romlani. De ez sajnos így lett, de akkor már késő volt.
Te viszont hülye vagy, mert nem látsz ki a fejedből.
Ellenben az, hogy Orbán nem állt ki nyilvános vitára, a legjobb döntés volt ebben a kampányban.
"Különösen feltűnő, hogy milyen némasággal és közönnyel fogadja a köztéri nyílt zsidózás, cigányozás megjelenését a magyar társadalom ama része, amely nem tekinti magát szélsőjobboldalinak. Ennek a némaságnak és közönynek fél évszázados gyökerei vannak."
Nem fél évszàzados hanem majdnem 140 évesek azok a gyokerek...
"Az 1867-es emancipációs törvény hatására tovább fokozódott a zsidó bevándorlás a környező, hasonló törvénnyel nem rendelkező országokból. 1850 és 1900 között a zsidóság száma megháromszorozódott, miközben a magyarországi népesség egésze csak 50%-kal nőtt. A századfordulón a zsidóság lélekszáma már csaknem egymillió főre rúgott, ami a Magyar Királyság lakosságának több mint 5%-át tette ki"
