Uha, nehezen tudom elképzelni a leírásod alapján. Ezeknek a vasbeton oszlopoknak mi a szerepük? Támasztják a támfalat? Látszanak kívülről? Vagy teljesen rosszul képzelem el...?
arra gondolsz, hogy a fa moge kozvetlenul kulekavicsot tolteni?
en marha jo otletnek gondolom igy elsore. kulet hasznalnak minden olyan helyen, ahol azt akarjak hogy ne tartsa a vizet, es ne is szivja fel. szepen atszalad rajta, es hamar kiszarad. a kavicsot kell geotextillel vedeni, hogy a talajt a viz ne hordja be a kavicsok koze.
Két kérdés merült fel bennem egyből a műgyanta bevonatnál: az, hogy mennyire tapad rá, és mennyire drágítana rajta. Én a garázsom alját valami hasonlóval vontam be vékony rétegben, és eléggé drága volt...
Ez biztató, amit írtál, így bátrabban vágok bele a dologba. Jövő hét elején veszem meg a fát...
Azon gondolkoztam, hogy tudnám azt megoldani, hogy ne érintkezzen a földdel a támfal, mégse zárja el az útját a víznek. Valahol láttam, hogy ilyesmi megoldással csináltak támfalat, bár ott betonból (és csak a vízelvezetés miatt):
Gyakorlatilag eső után az akác környezete gyorsan ki tud száradni, nem ál benne a vizes közegbe, mert kavics zárja körbe az egészet, és a víznek se állja az útját nagy esőzésekkor. Kicsinél szépen le tud szivárogni az alsó talajrétegbe a víz.
Még arra gondoltam, hogy mi lenne, ha polyuretán alapú műgyanta bevonattal látnám el a fa földdel érintkező oldalát. Elméletileg ez egy rugalmas műanyag réteg lenne rajta, ami tökéletesen vízzáró. Mit gondoltok erről?
vigyázzatok a fa támfallal. én telített akácból csináltattam és 4 év alatt kirohadtak, kb. fél millióm bánta. nem kevés. az új támfalnál már ügyesebb voltam, a megoldás a következő lett, a lényeg az, hogy ne érje víz a fát, mert azt nem éli túl. 1,5 méterenként vasbeton oszlopokat betonoztunk le, ezek mögé engedtem be a kezelt és többször átfestett akácoszlopokat (15-25 cm átmérőjűek) és a fa mögé drénlemezt tettem így sehol sem érintkezik a vizes földdel a fa.
Én is hasonló projektnek kezdtem neki 1 héttel ezelőtt. Az én támfalam kb fele ekkora lesz: 70cm fog kilógni a földből és 60cm mélyre tervezem letenni betonba. 8-12cm átmérőjű akác oszlopokat vettem 1-2 éve volt kivágva, viszonylag könnyen lehet háncsolni kétkézvonóval. 1 óra alatt kb 10-12 db-ot leháncsolok. Kisflexel csiszolom P80-as koronggal, 1 óra alatt kb. 5-6 db-ot lecsiszolok. Kb. 2 hét alatt meglesz az előkészítés a 120db oszlopnak :)
Kiástam az oszlopoknak az árkot, amibe bele lesz betonozva: 20cm széles és 60cm mély, szerintetek ez elegendő a kb.10cm átmérőjű akácnak? Vagy legyen még szélesebb?
Amiben nekem is segítség kellenne az az anyagvédelem. Nekem nagyon szimpatikus az égetés! Erről kéne nekem is infó.
A belinkelt geotextília nem vízzáró! Szűrőrétegként használható, magyarul megállítja a kavicsot és a talajszemcséket, és átengedi a vizet.
A támfal esetében egyébként nem szokott cél lenni, hogy megállítsa a vizet, mert akkor feltorlódik mögötte, és a támfalat terheli. Beton és terméskő támfalakba bele szoktak falazni egy-egy kis csövet pár méterenként, amin a víz átszivároghat. A fából és földből készült támfalnál a víz át tud szivárogni, és nem torlódik fel.
Az tuti! Ha valahol tudnál még szerezni pl. olvasztható szurkot, azt egy cirokseprűvel felhordanád az akác nemlátható részeire (ezek a vizes bitumenes emulziók a közelébe se érnek!), az örökös lenne. (A kátrány - ami ugye nagyjából folyékony - nem olyan tartós.)
egy kis vasat semmikepp ne tegyel bele. vagy mereteztetsd meg vasalt betonnak, vagy legyen mezei nem tul cementes beton.
amugy beton tamfal alatt en nem az eloregyartott elemekre gondoltam, hanem hogy kizsaluzzak, kibetonozzak, es utanna olyan fat vagy mast teszel ele, amilyet akarsz.
Az a baj, hogy nem tetszenek ezek a beton támfalelemek, rézsűkövek. Talán ez tetszene (ez is kevésbé, mint a fa), de nézzétek meg az árát a lap alján. Először azt hittem, rossz helyre tették az ezres nullát, de nem: http://www.balatonut.hu/index.php?show=36-1
A szárazbetonban elvileg nincs semmi különös. Idézek: "A szárazbeton gyárilag előkészített beton, homokból (max. 0,4 mm szemcseátmérő) és cementből áll, így nem történhet keverési hiba. Helyes felhasználás esetén sima betont vagy esztrichet kapunk." Lehet, hogy érdemes lenne beletenni pár vasat, így nem történhet nagyobb probléma. Szerintem a lényeg csak annyi, hogy szilárdabb környezetben legyen az oszlop alja, és valamennyire egybe legyenek kötve.
Megérdeklődtem az IMPRALIT CCO-t, ami elvileg jó védelmet adna a fának a kártevők ellen, nedves, vizes helyre ajánlják. Felejtős. 3-4 m3 fa esetén 30 kg kellene belőle, ami 75000 ft lenne. Rettentő sok... Lehet, hogy mégis azt kellene csinálnom, hogy a nem látszó részeket, amik érintkeznek a földdel ( vagyis a földdel nem, csak kaviccsal, betonnal, vagy hasonló vízáteresztő anyaggal ), bekenni kátránnyal, ami látszik, azt meg alapozóval+lazúrral. Akác kátránnyal szerintem még a gyerekeimet is túléli.
Akáccal már én is, és egy cimborám is megszívtuk. Az én oszlopaimat a hangyák ették szét, az ő támfalát meg gyakorlatilag minden... Pedig valami nagyon kezelt akác volt.
Vasúti talpfa? Vagy a betont gondold át, lehet befuttatni növénnyel... Egyik sem túl természetbarát, de tartósak...
a rajzon amit betettel valami szarazbetont emlegettek.
nem trivialis hogy milyen beton kell oda.
ha rendes, mondjuk hazalap kategoriaju betont teszel, az egy darab bazinagy merev, rideg tombnek kot meg. idovel tuti eltorik par meterenkent.
az utalapba, meg hasonlo helyekre, ahol a beton nincs vasalva, es dilatacios hezagok sincsenek hagyva, speci betont hasznalnak, ami nem igazan kot merevre, de megis osszenyomhatatlan, szilard reteget kepez. tehat kepes deformalodni nagy repedesek nelkul, de a beleallitott fa nem dol ki, mert nem osszenyomhato.
asszem ck vagy ckt neven kell keresni, alapvetoen az a lenyege, hogy jo keves cement van benne, es epphogy meg van nedvesitve amikor bedolgozzak, inkabb nedves fold allagu mint folyos beton. ezt a "foldet" tomorited be, es szepen osszekot.
Igazatok van. Akkor a rétegfelépítés: kavicságy, bele az oszlopok, vékony réteg sóder (hogy a betonlé ne folyjon a kavics közé), aztán a beton. Így ha van egy kb. 15-20 cm kavics alatta, akkor nem is tudja alámosni a víz a szerkezetet.
Akkor a nagy kérdés, a fa kezelése. Találtam egy anyagot, amit földdel és/vagy édesvízzel állandóan érintkező faanyagokhoz ajánlanak. Ezzel (ha nem horrorisztikus áron van) bevonnám az egészet, majd lazúrral a látható részeket (hogy szép legyen, és UV álló). IMPRALIT CCO (P-32): Vízoldékony favédőszer koncentrátum, mely fixálódás után szürkészöld vagy barnás árnyalatot vesz fel. Fixálódik. Kitettségi osztályok: I-II-III-IV. Felhordási mennyiség: 50-60-70 g/m2 , illetve 8 kg/m3 a kitettségi osztályok szerint. Átvonható lazúrral, olaj és műgyanta festékekkel korlátozás nélkül, előzetes próba után.
A 10 év alatti korhadásban akkor se hiszek. Az nem akác volt, hanem pl. tölgy, vagy nagyon vékony akác, meg nem is hagyták kiszáradni, tökfrissen és kezeletlenül ásták le.
Ha a 14-18 cm-es akácanyagot hagyják megszáradni, "beérni" (lombhullás után termelik ki, és pár hónapot tárolják is), az 10 év alatt el nem korhad, az tuti. Az én kerítésem fele akácoszlopos, 12-14 centi vastag, és majdnem 20 éves (tudom, mer én csináltam). A tölgyeket már bizony támogatni kell, mert kikorhadtak, az akácok meg állnak, mint a cövek. Pedig - és ezt most nem fogod elhinni, de - én is már bontott kerítésből szerváltam őket!
De mondom, valami hitvány vékony, nyár elején szervált akác kerítésoszlop azonnal, amíg még szinte csurog belőle a víz, kezeletlenül leásva esetleg korhadhat.
A vonókést egy nem erdei munkából élő ember csuklója nem bírja, pláne ha nem tök friss a fa, és rángatni kell. Azt vékonyabb anyagok kérgezésére használták (nyelek).
A legtutibb a másfél kilós, viszonylag hosszú nyelű, szélesfejű fejsze. Mindig a túloldalára kell állni a fekvő fának, hogy ne a bokájába szaladjon az embernek, és persze két másik oszlopot alátenni alátétnek. Két marok megköp, aszt zumek. Kétkézzel! Egy kéz nem bírja a terhelést, tehát balta nem az igazi. Azzal csak a régiek bírtak (jó, az szekerce - magyarul topor - volt), pl. öregapám úgy faragta vele a sín alá való talpfákat, hogy én nem győztem mellette ülve olyan tempóban a palacsintát enni... Dehát az öreg nem is emberből volt, hanem vasból.
Bontottunk olyan tyúkólkarámfészerszerű izét, aminek akácrönkökből voltak az oszlopai, simán földbeásva. Ezek viszont nem voltak megégetve kicsit sem. 10-15 év között lehetett az életkora, és a földalatti rész el volt korhadva rendesen.
1. az a skil cucc az egy fafarago eszkoz. neked vonokes kell. vagy nem sajnalni a penzt a gepi hantolasra. es hantolni amig friss, zold, nedves. ha beleszarad, meg nagyobb szopas.
Vonókés lesz belőle, a gépire sajnálom a pénzt. :)
Fibertárcsára gondoltam, csak nem jutott eszembe a neve (ezért lett belőle gumitárcsa). Azért gondoltam csiszolni, hogy lejöjjön a szijács, ami nem túl ellenálló, és nem tudnám kezelni tőle a fát.
A lenolajat megnézem. Gondolom jóval olcsóbb is, mint a lazúrok.
Köszi a 4-es pontban leírtakat. Mi van, ha az oszlopokat átfúrom kb. felülről 20-30 cm-re, és átvezetek rajtuk egy betonvasat. Az szépen kiegyenlítené a nyomásterhelést, és nem látszik kívülröl...
A vízelvezetésre még nincs ötletem.
Tudom, hogy egyszerűbb és olcsóbb lenne a beton, de nem hiába tetszik jobban a fa... Inkább lasaban haladok, többet költök rá, de szebb legyen, és olyan, mint aminek megálmodtuk.
Szabad téri terepen nincs olyan, hogy vízszintes. Csak olyan van, hogy ferde. Lejtős. A víznek valamerre el kell folynia. És azt is meg kell tervezni minden esetben, hogy a víz hova fog elfolyni. Ahol ezt elmulasztják, ott sokat fognak szívni a sárral meg a pocsolyákkal. Egy jól megtervezett futballpályában is van minimum fél méter szintkülönbség. Pedig az még dréncsövezve is szokott lenni.
Régen bontottunk le ilyen 20-25 éves erdei kerítéseket, amik csakúgy földbeásott akácoszlopokból álltak+drót. Az oszlop még akkor is olyan volt, mint az acél, égve a cserépkályhát majd szétdűtötte. 25 év alatt!!! nem volt még a földben lévő rész se megkorhadva! (Igaz, az alsó 1 m-t tűzben megégették, és úgy ásták be.)
A korhadástól én nem tartanék a helyedben. Téged túlél a cucc, nyugi.
Arra kell vigyázni, ne hagyd, hogy rászáradjon ("rásüljön") a kéreg, mer akkor a Jóisten le nem veri... Viszont nyersen szinte ráütsz, aszt lefordul. Nagyon nem mindegy, mennyire friss anyagot veszel, és mennyire sietsz leverni.
Alföldre sem tervezünk vízszintes felületet. A belvízcsatornarendszer tervezéséhez figyelembe kell venni a terep lejtési viszonyait, ami bizony alföldön is van. A síkvidéki mezőgazdasági területek tereprendezési terveiben is konkrét lejtésviszonyokkal számolunk.
1. az a skil cucc az egy fafarago eszkoz. neked vonokes kell. vagy nem sajnalni a penzt a gepi hantolasra. es hantolni amig friss, zold, nedves. ha beleszarad, meg nagyobb szopas.
2. nem csiszololap kell, hanem ugy kerd hogy fibertarcsa es hozzavalo tanyer.
3. nagyon nem egyszeru a kerek fat flexxel csiszolni. meg tan minek is. rusztikusat akarsz, nem? festeni is, minek? az akac kezeles nelkul is elall, max beitatni lenolajjal. ha nagyon sotetiteni akarod, akkor a lenolajba foldfestek.
4. az 1.30 az mar nem jatek magassag. kell torodni hogy a fal mogott felgyulo viz hol jon le, pl. mert ha nem hagysz neki helyet, akkor a fal alatt fog lejonni, es alamossa.
a 130 centihez also hangon egy meternek a foldben kellene lenni beloluk. inkabb tobbnek.
a lecnek olyan szerepe is van, hogy elosztja a terhelest az oszlopok kozott. ha az egyik megdolne egy kicsit, a lec miatt huznia kell a mellette levoket is, azok segitenek neki megallni.
130 centis tamfal tetejen valami korlat lesz? mert onnan lehet mar esni rendeset!
beton tamfalon nem gondolkoztatok? koltsegileg erdemes lenne megvizsgalni.
