A vonókést egy nem erdei munkából élő ember csuklója nem bírja, pláne ha nem tök friss a fa, és rángatni kell. Azt vékonyabb anyagok kérgezésére használták (nyelek).
A legtutibb a másfél kilós, viszonylag hosszú nyelű, szélesfejű fejsze. Mindig a túloldalára kell állni a fekvő fának, hogy ne a bokájába szaladjon az embernek, és persze két másik oszlopot alátenni alátétnek. Két marok megköp, aszt zumek. Kétkézzel! Egy kéz nem bírja a terhelést, tehát balta nem az igazi. Azzal csak a régiek bírtak (jó, az szekerce - magyarul topor - volt), pl. öregapám úgy faragta vele a sín alá való talpfákat, hogy én nem győztem mellette ülve olyan tempóban a palacsintát enni... Dehát az öreg nem is emberből volt, hanem vasból.
Bontottunk olyan tyúkólkarámfészerszerű izét, aminek akácrönkökből voltak az oszlopai, simán földbeásva. Ezek viszont nem voltak megégetve kicsit sem. 10-15 év között lehetett az életkora, és a földalatti rész el volt korhadva rendesen.
1. az a skil cucc az egy fafarago eszkoz. neked vonokes kell. vagy nem sajnalni a penzt a gepi hantolasra. es hantolni amig friss, zold, nedves. ha beleszarad, meg nagyobb szopas.
Vonókés lesz belőle, a gépire sajnálom a pénzt. :)
Fibertárcsára gondoltam, csak nem jutott eszembe a neve (ezért lett belőle gumitárcsa). Azért gondoltam csiszolni, hogy lejöjjön a szijács, ami nem túl ellenálló, és nem tudnám kezelni tőle a fát.
A lenolajat megnézem. Gondolom jóval olcsóbb is, mint a lazúrok.
Köszi a 4-es pontban leírtakat. Mi van, ha az oszlopokat átfúrom kb. felülről 20-30 cm-re, és átvezetek rajtuk egy betonvasat. Az szépen kiegyenlítené a nyomásterhelést, és nem látszik kívülröl...
A vízelvezetésre még nincs ötletem.
Tudom, hogy egyszerűbb és olcsóbb lenne a beton, de nem hiába tetszik jobban a fa... Inkább lasaban haladok, többet költök rá, de szebb legyen, és olyan, mint aminek megálmodtuk.
Szabad téri terepen nincs olyan, hogy vízszintes. Csak olyan van, hogy ferde. Lejtős. A víznek valamerre el kell folynia. És azt is meg kell tervezni minden esetben, hogy a víz hova fog elfolyni. Ahol ezt elmulasztják, ott sokat fognak szívni a sárral meg a pocsolyákkal. Egy jól megtervezett futballpályában is van minimum fél méter szintkülönbség. Pedig az még dréncsövezve is szokott lenni.
Régen bontottunk le ilyen 20-25 éves erdei kerítéseket, amik csakúgy földbeásott akácoszlopokból álltak+drót. Az oszlop még akkor is olyan volt, mint az acél, égve a cserépkályhát majd szétdűtötte. 25 év alatt!!! nem volt még a földben lévő rész se megkorhadva! (Igaz, az alsó 1 m-t tűzben megégették, és úgy ásták be.)
A korhadástól én nem tartanék a helyedben. Téged túlél a cucc, nyugi.
Arra kell vigyázni, ne hagyd, hogy rászáradjon ("rásüljön") a kéreg, mer akkor a Jóisten le nem veri... Viszont nyersen szinte ráütsz, aszt lefordul. Nagyon nem mindegy, mennyire friss anyagot veszel, és mennyire sietsz leverni.
Alföldre sem tervezünk vízszintes felületet. A belvízcsatornarendszer tervezéséhez figyelembe kell venni a terep lejtési viszonyait, ami bizony alföldön is van. A síkvidéki mezőgazdasági területek tereprendezési terveiben is konkrét lejtésviszonyokkal számolunk.
1. az a skil cucc az egy fafarago eszkoz. neked vonokes kell. vagy nem sajnalni a penzt a gepi hantolasra. es hantolni amig friss, zold, nedves. ha beleszarad, meg nagyobb szopas.
2. nem csiszololap kell, hanem ugy kerd hogy fibertarcsa es hozzavalo tanyer.
3. nagyon nem egyszeru a kerek fat flexxel csiszolni. meg tan minek is. rusztikusat akarsz, nem? festeni is, minek? az akac kezeles nelkul is elall, max beitatni lenolajjal. ha nagyon sotetiteni akarod, akkor a lenolajba foldfestek.
4. az 1.30 az mar nem jatek magassag. kell torodni hogy a fal mogott felgyulo viz hol jon le, pl. mert ha nem hagysz neki helyet, akkor a fal alatt fog lejonni, es alamossa.
a 130 centihez also hangon egy meternek a foldben kellene lenni beloluk. inkabb tobbnek.
a lecnek olyan szerepe is van, hogy elosztja a terhelest az oszlopok kozott. ha az egyik megdolne egy kicsit, a lec miatt huznia kell a mellette levoket is, azok segitenek neki megallni.
130 centis tamfal tetejen valami korlat lesz? mert onnan lehet mar esni rendeset!
beton tamfalon nem gondolkoztatok? koltsegileg erdemes lenne megvizsgalni.
Csak így fejből mondom, de 3 m-es 14-18-asból kábé 10 db egy köbméter. (A 280-as kerítésoszlopból - az ennél vékonyabb - 16 db egy köb). Tehát 10 köb az egész cucc. Egy KAMAZ-nyi fa. Azt megmondom, hogy ennek a kérgét picit is hozzáértő famunkás egyedül nem egész egy hét alatt röhögve leveri. Ha nem túl jó munkás, akkor is kb. 5-10 percenként csinál egyet, mondjuk óránként 6, ha nem áll meg, 6x8=48, fele megvan. Persze megáll, de akkor is... gyakorlatlan embernek 4-5 munkanap. De jó melósok lenyomtak fejenként egy nap alatt 4-5 köböt. (Kérgezőgéppel meg 25-30-at:-) )
Letenni, az már melósabb, főleg a földmunka+beton miatt.
A kérgezéstől én is félek, de ha délutánonként meg tudunk ketten csinálni 3-5 darabot, akkor 1 hónapon belül végzünk. Az akácra nagyon mondják, hogy ellenálló kezelés nélkül is, akkor kezeléssel mégjobban, nem?
Ezt nem értem, kifejtenéd? Egy 10x10 méteres vízszintes terep jól jön a kertben ( rajta hinta, homokozó gyerekeknek, szalonnasütő, sörpad felnőtteknek.. stb. )
Kérgezésre legjobb a könnyű, hosszúnyelű fejsze. Kézbe fogott késnél leszakad a rángatástól a karod. Meg ha belejössz, fejszével sokkal hamarabb lerántod, mint ezekkel az elektromos vicikvacakokkal, rendes teljesítményű kérgezőgépre meg úccse lesz pénzed, illetve nem éri meg rá tízmillát beruházni.
A 230-as flexhez kapni 180-as lamellás csiszolókorongot, az viszi, mint a fene. A kis flexet megeszi, mire végzel.
Gomba, rovar ellen először kezelni kell, és csak utána festeni. Olyan nincs, ami eccerre mindenre jó, kivéve talán a szenteltvizet. A lazúr a betonágyhoz kicsit kevés. Valami jó olajfesték kéne.
Ha viszonylag friss a faanyag, hagyjál a két végén kéregből egy-egy arasznyi mandzsettát, akkor nem reped meg, miközben szárad. Az egészet is rajta hagyhatnád, amíg kiszárad, de akkor a jóégnek nem bírod a rásült kérget leverni, ha meg totál lekérgezed, és nem elég száraz még, akkor sz.rrá reped meg tekeredik. Az akác, az olyan...
100 rönköt kézzel meghántolni, hogy még jól is nézzen ki, nagyon nehéz. Ugyanígy gond, hogy néhány év, és szét fognak rohadni. Szabad ég alatt, földben, betonban álló fát merítéssel és ezáltal telítéssel szokták konzerválni, nem vékony festékkel.
Szerintem a ráfordított munka (rengetegféle technológiát alkalmazol), költség nem áll arányban a kapott eredménnyel, és nehéz lesz esztétikusra megcsinálni. Persze, ha kőműves/kertész/asztalos vagy, akkor bocs.
Mi a hétvégén 180 beton támfalelemet vettünk és két nap alatt ketten leraktuk a felét. Mi is teraszosítunk. Szép, egyszerű és nem ronda (sok nagyon ronda van), olcsó és gyors. És legfőképpen tartós.
A kertrendezéshez értünk házunknál, és mivel elég lejtős a terep, vízszintes teraszok kialakítására gondoltunk, amiket akácrönkökből épített támfallal fognánk meg. Rengeteg kérdés van bennem. Kinek van ebben tapasztalata?
Eddig az alábbiak az elképzeléseim:
Veszünk 100 db 14-18cm átmérőjű, 3 méteres akácrönköt. Mivel ezeket már alapból horribilis áron adják, és a hántolásra, csiszolásra még sok-sok pénzt rászámolnak, így ezeket kézileg tervezzük elvégezni otthon (tudom, nem kis munka lesz ekkora mennyiségnél). Hántolt már valaki kézileg? Kézi hántolókést érdemes venni, vagy komolyabb műszert (pl.: Skil 7710 elektromos hántoló). Csiszolást simán sarokcsiszolóra tehető csiszolólappal tervezem (gumitárcsa+60-as csiszolólap), azzal gyorsan át lehet futni rajta.
Ha a hántolással, csiszolással megvagyunk, jönne a kezelés. Sötét diószínre festenénk le, csak nem tudom még, mivel. Vékony lazúr 2 rétegben elég drága lenne. Nézegettem a kerítéslazúrt, az olcsó, de lehet, hogy annyit is ér??? Védelem a gombák és a kártevő rovarok ellen fontos lenne.
Utána földmunka, és kb. az alábbi képen láthatóhoz kicsit hasonlóan mehetnének a földbe méretre vágva:
Különbség csak az lenne, hogy kavics nem fog menni alá, hanem az egészet otthon kevert betonba állítanám bele, mögé pedig valami vízzáró gotextíliát képzeltem (pl.: http://www.szigeteloaruhazak.hu/vizszigeteles/vizelvezetes/geotextilia-i-100-g-m2.html ), ami nem engedi a fához a vizet, a gaz sem nőhetne ki az oszlopok közül, megfogja a kis rések közül a földet, és nem bomlik el 5 év alatt. Ja, igazítóléc sem lenne, már csak azért sem, mert a fa természetes görbületéhez úgysem tudnék tenni semmit. A földben lebetonozva kb. az oszlopok 1/3-a lenne ( két magasságú támfal kell, egy 50-60cm -es, és egy 130-140cm körüli, így fel tudnám gazdaságosan használni a 3 méteres oszlopokat ).
