Nem fogsz benne csalódni, nagyon finom, de célszerű sós-szódabikarbónás vízben blansírozni, mert a pagodakarfiol íze erősebb, mint a síma kelvirágé. Utána pont úgy használható, mint a "közönséges"
"A káosz az időbeli kiszámíthatatlanság és az állapottérbeli rend egyszerre történő megjelenése. A mozgás és a szerkezet (dinamika és geometria) egysége világosan mutatja, hogy a determinisztikus káosz nem zaj (nem molekuláris káosz)!"
"A káosznak a 80-as évek óta elterjedt tudományos fogalma kapcsán el
õször is azt kell leszögeznünk, hogy az nem egy pillanatnyi helyzetre, elrendezésre, állapotra vonatkozik, hanem az idõbeli viselkedésre. Mivel bármilyen mennyiség idõfejlõdése általános értelemben mozgásnak tekinthetõ, a káosz ebben a modern szóhasználatban a mozgás, a dinamika jellegére utal. Érdemes azt is hangsúlyozni, hogy a káosz elsõsorban a velünk azonos léptékû (makroszkopikus) világ sajátos mozgásformája."
"Olyan jelenségek kapcsán nem beszélhetünk determinisztikus káoszról, melyek mögött bonyolult törvények állnak, vagy melyekben esetleg nem is tudjuk biztosan, hogy a törvények matematikai formába önthetõek-e (pl. a történelem esetén). Másrészt viszont vannak olyan matematikai struktúrák, amelyek kaotikus dinamikát produkálnak a számítógép képernyõjén (pl. a Julia-halmazokra vezetõ ismételt mûveletek, iterációk, s a velük kapcsolatos Mandelbrot-halmaz), de biztosan tudható, hogy természeti jelenséget nem modellezhetnek, mert az idõben fordított irányú mozgás állapot-meghatározása nem egyértelmû. (Az egyértelmûségnek pedig valós természeti folyamatokra fenn kell állnia.)"
Kérdezd meg a mágnest, miért van 2, de csak 2 pólusa?
Kérdezd a gömböt, miért ő a legtökéletesebb forma?
Kérdezd a vizet, miért nedves?
Kérdezd a marhát, miért barom?
Az, hogy a káoszban található rendszer-szimmetria, nem jelenti a tökéletes rendet.
Mióta az ember gondolkodásra képes, mindig is a rendet, a rendszert, valamiféle logikát, teremtői tevékenység működését keresi mindenben, mert sokaxámára képtelenség elfogadni azt a tényt, hogy "csak úgy" összeszerveződik náhány apró, hullámtulajdonságokkal is bíró alkatrész atommá, és lesz belőle csillag, por, bolygók, Nap, Föld, Hold, meg emberek, akik agyalnak, és kitalálnak minden féle okoságot, majd pár évtized múltán csak úgy semmivé válnak, ahogyan előkerültek.
Szija szittya bijja... barátom, s barátaink a mi Úrunkba, jujjjjjj... de jó nekünk?
Kezdjük azzal, hogy minden a számmal, száddal kezdődik is, meg végződne? -de maradjunk a számoknál, jó?
Nézzük a sorrendet, mikor a 4 szám, Alkotó szám? (piramis A lap) -de maradjunk a számoknál, amihez ha barátság ...4 létra fok: áldás, béke , barátság, testvériség... s ahol igaz barátság meg testvériség testvéris ég van, ott a mennyek - országa, igy elég ketten, egy akaraton lenni, s ott már látható Magyarország = Magyarmennyország azért, mert a másikba fel kell áldoznod magadat?
Tröhát minden mérlegre... aztán meg lesz prószálva, itt minden barátságnak, először 4 lépcsőfok, aztán a 7 próbát ki ke állja?
Marad a betyár becsület? - hisz ki tudja, mi az hogy jóbarát?
A lényeg, a 7tes, de ha valaki érti, érzi, már a 8. osztályba van, ezért mikor nyelVterületekről beszélünk, az 7 réteges kell legyen, mig 13...mit ha 14. kirezgett? - vágy átrezgett, vicca ... de 13 is, a legtöbb emeletes házba, ollan (nem lehet látni, a számot) emelet van?
Az előbb belinkelt könyv 13.fejezete erről szól: "13. Arány és zene A hang, mint rezgés – a rezgésszámok viszonya, skálák és hangközök – pentatónia és aranymetszés – A pitagoraszi zeneelmélet – A skálák kromatikus bővítése és a temperált skála – Arányok a zenemű szerkezetében" "A pitagoraszi zeneelmélet A püthagoreusok szerint mind a számok, mind a zenei hangok között isteni harmónia uralkodik. A világ fennmaradását ez az összhang biztosítja."
Szerintem itt van valahol tehát a harmonikus rezgés körül a megoldás kulcsa.
"A logaritmikus spirál a spirális síkgörbék egy fajtája, mely gyakran figyelhető meg a természetben. A logaritmikus spirált először Descartes írta le, majd később behatóan tanulmányozta Jakob Bernoulli, aki Spira mirabilisnak, vagyis „csodálatos spirál”nak nevezte." http://en.wikipedia.org/wiki/Logarithmic_spiralhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Logaritmikus_spir%C3%A1l A logaritmikus spirál és az aranymetszés :
"Fibonacci-sorozat és aranymetszés az élő természetben Az élő természetben, az állatok és növények alakjában és fejlődésében mutatkozó változatosság szinte kimeríthetetlen; csak rajtunk múlik, hogy felismerjük azokat a törvényszer űségeket, melyek e változatosság mögött rejlenek. Az élő természet különböző területein található különös arányok felismerése során óhatatlanul megfogalmazódnak azok a kérdések, melyek a jelenségek közötti összefüggésekre vonatkoznak. Van-e kapcsolat a csigák mészházának logaritmikus spirált formáló alakja és a napraforgó tányérján a magok logaritmikus spirál mentén való elhelyezkedése között? Mi a közös a növények leveleinek elrendeződésében jelentkező Fibonacci-számok aránya és a fenyők tobozán található spirálkarok számának hányadosa között? Miért mutatnak egyes csigafajok mészházai átmérőben mérve aranymetszési arányokat? Tekinthetők-e ezek a jelenségek a természet furcsa játékának, vagy általános törvényszerűség rejlik mögöttük? A tudományos igénnyel jelentkező elméletek tényekből indulnak ki és bizonyított, általánosan elfogadott törvényekre támaszkodnak. A hipotézisek olyan elképzelések, melyek valamely elméletbe beilleszthetők, de teljes bizonyításuk még várat magára. A levélállásra, a csigák méreteire, egyes virágok és termések elrendeződésére vonatkozóan olyan tömegű megfigyelés áll rendelkezésre, hogy azok eredményeivel, mint tényekkel számolhatunk. A növényi növekedésre vonatkozóan pedig a tudomány egzakt törvényeket fogalmaz meg. Ha a fejlődésben egymástól megkülönböztethető, diszkrét szakaszok figyelhetők meg, a jelenség sok esetben a Fibonacci-sorozattal írható le. Egyes élő fajok szaporulatának alakulásában, számos növény növekedésének alaki viszonyaiban a Fibonacci-sorozat törvényszerűségei fedezhetők fel. Ezt példázza a fák és növények hajtáselágazása, a nyúlak szaporodása, vagy a levelek elhelyezkedése a növények szárain, a magok elhelyezkedése a napraforgó tányérján. Ha az egyedek, sejtek nagy száma, vagy a tenyészidő viszonylagos rövidsége (pl. sejtszaporulat) miatt a folyamat folytonosnak tekinthető, a folyamatot a növekedési szakaszban az exponenciális függvény írja le. A Fibonacci-sorozatmeghatározó tulajdonsága, hogy bármely eleme (a harmadik elemtől kezdve) az előző kettő összege. De ugyanezt a tulajdonságot mutatja az a geometriai sorozat is, melynek hányadosa az aranymetszési növekedési arány, (q ≈ 1,618. . .). A megfigyelések azt mutatják, hogy a növények döntő többségének a fejlődésében a spirálforma domináns jelleggel érvényesül, és inkább az ettől való eltérés tekinthető kivételnek."
Szija bijja...biztatlak... nagyszámok s kicsik, mégis szánka a számka...
Ismertem egy Csillagászt, aki olyan tehetség volt, hogy 1 pillanat allatt, mindenki arcát lesatirozta, mikor az arány a lényeg... tanitotta volna nekem...
Ime a matamatikai pontosság, hogy a csillagok tökéletes pontossággal keringenek egymással meg között, nincs számtöredék, tehát 10?
Amellik mégis ütközik vagy lehullik, annak pont ollan számbeli jelentősége van, mint amellik később fog ütközni?
Ellen Berger, ha te megtudod figyelni a rendszert a természetbe, sose fogsz ütközni senkivel, akkor mi számok vagyunk, vagy számolók, számadók, vagy csillag ászok ....
Ütü Samu ütü...
u.i. az én számom 8. ami megint éredekes, mert ott rekedtem meg, meg valóban 7 mennyezet van felettünk, s ki ki ... melliken lenne az élet száma?
jah, 8osztályos vagy universes vagyok...ami ténleg, minden universnek (világ - egyetemnek iskola a központja, 1 1 1...fő oskola?
mivel az indexen az önnullázás (és a nullázás ellehetetlenítése) ősi oláh szokás, ezért utólag lenullázom a topikodat, hogy szerencsés legyen a pályafutása, tessék:)
Előbb akkor döntsd el, hogy 21, vagy 22-26 széles, addig kár erre izgulni. Persze ha egy intarvallumból kiválasztjuk a nekünk kedves számot, akkor a világon bármit be lehet "bizonyítani"..
