Ez a Te értékrended. De miért gondolod, hogy mindenki így gondolja?
Számomra a Túró-Rudi értékesebb, mint amit az az eszmeiség, amit leírtál. Ettől még nem nézlek le! Számodra az az érték, számomra meg ez. Egyikünk sem külömb a másiknál, csak mások vagyunk. Viszont és nem vizelek szembe szélben. :-)
Ha úgy érzed, hogy a világ nem a globalizálódás felé tart, akkor miért küzdesz ellene?
Én örülök a globalizációnak, mert azt látom, hogy ami érték (bármely közösség számára) az érték marad, de az értéktelen beidegződésektől segít megszabadulni. A Te értékrended, még érték attól, hogy számomra nem bír értékkel. Hiszen sokan vagytok, akik számára értékes.
De ez csak egy vélemény. Az én véleményem. Nem kell, hogy egyezzen a véleményünk, de azt elvárnám, hogy ne minősítsük le egymást, csak azért, mert más a meglátásunk!
Maradjunk tán annyiban, hogy fogalmad sincs, miről beszélsz.
"Nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyermekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el."
Ez egy komplex értékrendszer. És nincs annyi túró rudi a földön, amely ennek az értékrendnek egyetlen betűjével fölérne. Soha nem lesz globális. Mindig és kizárólag nemzeti marad. Ameddig létezik a nemzeti nyelv, amelyen íródott. Ha már nem létezik, akkor a világ egésze szegényedett. Satnyult.
Nem én döntöm el, hogy az érték, hanem a közösség, ami vigyázz arra, ami érték számára és hagyja elsorvadni, ami értéktelen számára.
Ez az, amit a globalizáció semmilyen módon nem befolyásol. Mindössze mércét ad az értéknek, hogy mutat összehasonlítási alapot. Megjelent a Milka csoki, mint mérce az édességek között, mégis megmaradt a Tóró -Rudi. De elsorvadt a Lottó szelet. Ezek szerint lottó szelet nem volt érték a magyarországi fogyasztók számára, de a Túró-Rudi igen. És így van ez mindennel.
pl: A Tesco egy Britt üzletlánc. Van üzlete, Magyaroszágon, Az UK-ban, Szlovákiában, stb. Vagyis "globális". (Ok, nem igazán az, de a példa jól mutatja, így tekinthető annak)
A magyarországi Tescoban lehet kapni Túró Rudit. A londoniban nem. Igazodik az helyi igényekhez? Igen. Pedig alapból globális. Ha a helyi kultúra igényt tart a sajét értékeire, akkor az egy globális rendszerben is megmarad. Ha nem, akkor az nyilván nem is volt érték.
Nem maradt ki. Éppen ellenkezőleg. Az emberről szól. Nem a családról, nem a nemzetről, hanem az emberről.
Egy globális világban, én választhatok magamnak kultúrát. Ez nem kell, hogy megölje a kultúrát, sőt! Akár tovább is színesítheti azokat. Egy lokális világban, az van, ahová születtem. Sokakat tesz boldoggá az ősi föld és a gyökerek, de nem mindenki gondolja így. Én sem.
"Miért lázadnak fel a tamilok? "
Mert kint rekedtek. A tamil nép nagyobbik része nem Indiában él. Vagyis kint rekedtek a "globális Indián" kívül. Ha jól tudom, nem is az Indiában élő tamilok lázadnak. Vajon miért? :-)
"Tehát az ember társas lény, genetikailag, vagy eleve. Inviduál nem érzi magát jól, sőt beteg lesz, de 95%-ban alkoholista vagy drogos. Egyik közösség a család. A másik a nemzet."
Így van egyet értünk. De Veled ellentétben én nem gondolom, hogy a család, a nemzet az alapja a közösségeknek. közösség, így a lehetséges közösségek egyike. De rengetek olyan közösség van, mely pótolja, kiváltja, így teljes értékű közösségként látja el a közösségi igényeket az arra nyitott embereknek.
Ilyen közösség lehet egy baráti kőr, egy klub, egy sport csapat, egy munkahelyi közösség. De a nemzet sem feltétlen kell az a nemzet legyen, ahová született az egyén. Mint ahogy az is lehet, hogy számára egy a nemzetek felett átívelő közösség (vallás, segély szervetek aktivistája, stb.) adja azt, amit Neked a nemzet.
Igen, az ember társas lény. De ki mondta, hogy a társakat a térképre rajzolt vonalakon belül kell megtalálni? Ki mondta, hogy azonos anyanyelv kell egy társaságban? Ki mondta, hogy oda vagyok béklyózva, ahová születtem? Egy bolygó és ennek a bolygónak vagyok a lakója. Ember vagyok és az emberiségnek vagyok egy tagja. Utána, sokkal utána következik csak, hogy Magyarországon születtem és magyar vagyok, mert ennél a globális rendszer, sokkal fontosabb. Éppen azért, mert minden és mindenki hat egymásra globálisan. Ha akarod, ha nem.
Mi az egyén célja, ha nem a boldogság? Ha nem szűken vett család jóléte? Lehet extraként műveltséggel, választékossággal is foglalkozni, de az alap ősidők óta, a jóllakottság, és a szeretteink jóllakottsága. Aki ez elé helyez bármi mást, az szerintem tévúton jár.
Úgy gondolom, hogy a technikai eszközöktől letekintve, az aljasok nélkül, sokkal teljesebb és boldogabb életem lehetne. Nem csak nekem, bárkinek. Köztudott, hogy a technikai fejlődés a legnagyobb lendületet, a háborúk során kapja. Talán nem volna TV-m, de gyűlölet is kevesebb volna körülöttem aljasok nélkül.
Tudod a világ, az nem egy elrendezett terv szerint alakult soha így most sem.
Változik, mióta megvan. Mindig úgy, ahogy éppen. Most is.
De az elhatárolódás, a bezárkózás, a szükséges rossz volt csak a pár száz évig. Szerencsére ezek a korlátoltságok és korlátok leomlóban vannak. Én bízom benne, hogy azok a dogmák sem élnek sokáig, melyek a nemzetek és népek szerepét nagyítja túlzottan fel.
Az ember elsősorban ember. mindenféle értelemben. Részint ember, mint egy faj a sok közül ezen a bolygón. Részint ember, akinek ember módjára kell(ene) viselkednie.
Ha megnézed a háborúk többsége a másság, a másként gondolkodás miatt volt. A különbözőségek felnagyítása teszi, hogy ne tudjunk emberként, békében egymás mellett élni.
Az én értelmezésemben vett globalizáció, ezt tudná úgy féken tartani, hogy nem korlátoz. Elsősorban volna mindenki ember és csak utána következne, hogy milyen nemzethez tartozik. Természetesen megtarthatja mindenki azt a kultúrát, amit képvisel, vagy képviselni kíván, de az emberség rovására nem mehet. Vagyis más népet kultúrát, családot, stb. nem sérthet. Ez pedig globálisan volna így.
Szakszerűtlen a kérdés. Lévén, hogy az ún. "antik demokráciák" nem voltak demokráciák. (A rabszolgák szempontjából legalábbis édeskevéssé. De erről talán Spartacus véleményét sem ártana megkérdezni. Mellesleg az ő idejében volt ún. köztársaság, Augustus után már nem igazán.) Még a sokat emlegetett, kékcédula-színű hellén cserépszavazás ellenére sem.
A sorrendiség kérdése a negyedik mondatodban viszont telitalálat. Előbb ismerje meg saját kultúráját és csak aztán legyen ... no jó... nem globalista, hanem globálisan tájékozott. Amely utóbbinak viszont semmi köze a globalizáció mai értelméhez, de hát ezt eddig is így írtam.
Róma ie. 30-tól iu 450-ig diktatúra vagy demokrácia volt-e? Azért ez kérdés. A kenyér a cirkusz a kultura nagyon fontos. Ezért kell a nemzet, mindenki saját anyanyelvén legyen először kulturált, másodikként globálisan.
A globalizációdból kimaradt az ember. Miért lázadnak fel a tamilok? Tehát az ember társas lény, genetikailag, vagy eleve. Inviduál nem érzi magát jól, sőt beteg lesz, de 95%-ban alkoholista vagy drogos. Egyik közösség a család. A másik a nemzet. Itt a nemzeti kultura a fontos. A mai globalizáció lenullázza a nemzeti kulturát, igy nagyon káros, maga az emberiség halála. Nemzeti kultura nélkül az emberek erőszakos géppé változnak, és válságba kerülnek lelkileg. Tehát alkohilisták drogosok lesznek igen nagy arányban. Nem akarok elrettentő példákat felsorolni, mindenki keresse meg ezeket.
Lám, lám. Ez az a szemlélet amelyet birodalmi gyakorlatában Róma is fenntartott: kenyeret és cirkuszi játékokat.
Az ellenőrizhetetlen és számon nem kérhető, következésképp illegitim önkényuralom technikája. A középkorban ezt a Dei gratia rex elve pótolta az utolsó ítéletet követő túlvilági kárpótlás reménykeltésével, a kommunizmus idején pedig a talán beláthatóbb, és az evilági környezetbe helyezett "mindenki képességei szerint, mindenki szükségletei szerint" jövőkép hangoztatásával.
Csakhogy, miután a reménykeltés önmagában kevésnek és eredménytelennek bizonyult, az egypólusúvá vált világban vissza kellett térni a régi, bevált római gyakorlathoz.
"Mások, meg elfogadják, hogy a világ olyan, amilyen és alkalmazkodnak. Vele élnek és élnek vele. Megtalálják a lehetőségeiket és kiaknázzák. Az én szememben ők a nyertesek."
Igen! Ez az! A biomassza, a kreatív gondolkodásra képtelen valódi lúzer megnyilvánulása, aki a felsőbbségtől mindent elfogad, csak legyen tele a hasa és jókat böföghessen a karosszékében, miközben Győzikét bambulja a képernyőn.
De hol lenne neked televíziód az aljasok nélkül? Hol lenne neked karosszéked az aljasok nélkül? Hol lenne neked egyáltalán jogállami demokráciád és emberi jogod az aljasok nélkül?
Ha annó Stephen Langton így gondolkodott volna, a briteknek tán a mai napig nincs Magna Charta-juk.
(És akkor még a nyelvekben felhalmozott felmérhetetlen irodalmi értékről nem is szóltam.)
Lehet olyan tömörnek, végső igazságnak látszó, ámde valójában leegyszerűsítő definíciókat használni, mint pl. "az emberiség története a háborúk története". Azonban mint minden szimplifikálás, ez sem igaz, mert sommás, felületes megállapítás.
A határok az egykori selyem-úton is átjárhatóak voltak. Sőt, sokkal inkább átjárhatóak voltak, mint manapság. Mégsem tartjuk a mai értelemben vett globalizáció jelenségének, hogy a britek rákaptak a teázásra, avagy világszerte elkezdték használni mondjuk a papírt, a puskaport. Amúgy meg: mi a fenének átjárhatóak a határok, ha az átjárás lehetősége pusztán anyagi okokból sem adódik meg az emberiség túlnyomó többségének?
A kiegyenlítődés és a különbözőségek kialakulása bizony párhuzamosan, egymás mellett folyik és szerves része annak a kronológiai folyamatnak, amelyet történelemnek nevezünk. És egy apró kis helyreigazítás: a folyamat, amit te a középkor végéra teszel, éppen nem a középkor végére volt jellemző, hanem sokkal inkább az ókorra és a középkor legelejére. De ez már offtopik.
Végső soron azonban én egyáltalán nem ezt vetettem fel, hanem azt, hogy a mai értelemben vett globalizáció egyes pozitív (hogy ne monjam: diszfunkcionális) hatásai mellet is elsősorban hatalom-technikai kérdés, és nekem ez a bajom vele.
"hatalmas lendülettel....." Jókat írsz. De így együtt globalizáltan hatalmas lendülettel mégis merre és hová? Van-e közös cél? Vagy mégis mi lehetne az? Na ezt kéne a nagyokosoknak hamarosan kifundálni, és terelgetni ezt az óriási lendületet, mert a jelenlegi folyamat hasonlatos a áttétes rákos daganathoz. Na persze ez a tumor is csak max. egy testet, ez esetben fajt vagy néhány fajt fojt meg. Globalice az életet nem. Úgyhogy ugye nincs is miért aggódnunk. ;-)
A világért sem szeretnék senkit kioktatni, csak a véleményemet írom le.
Egy bolygón élünk, mindannyian. Ez egy globális rendszer. Nem csak hogy minden mindennel összefügg, de minden mindenre hatással is van. Magyarországon valaki beillatosítja a hóna alját és Izland feled kilyukad az ózon réteg. Magyarországon kitalálja valaki a bűvös kockát és egy Honkongi vállalkozó meggazdagszik belőle.
Nekem tetszik a globalizmus. Azt látom, hogy a világ kisebb-nagyobb megszakításokkal olykor hatalmas lendülettel, melyet visszakozás követ, de a totális globalizmus felé tart. Mivel nekem tetszik a globalizmus, én ennek örülök is. Hogy mindez a különbözőségek, a színek végét jelenti-e, nem tudom. De azt tudom, hogy nem feltétlen kell, hogy ezek végét is jelentse. Példaként had említsem Indiát. Hatalmas ország, mely Közép-Európából nézve, talán homogén, de nagyon nem az. Sok nép, sok kultúra, sok vallás és sok nyelv szövetségi rendszere. Minden népnek meg van a saját kultúrája, nyelve és persze a területe is. Ugyan megy a vita egymás között, hogy minek hol van a határa, de általában békében elférnek egymás mellett. Egy Tamil és egy Hindu, körül-belül annyira hasonló, mint egy Bolgár és egy Katalán. nagyjából annyira is értenek egyet és annyira is értik meg egymás nyelvét. Így a kontinensnyi Indiában, a népek, kultúrák közötti kapocs -legalábbis a kommunikációban- az angol. Igen, gyakran esik meg, hogy két indiai, angolul beszél egymással, mert a saját nyelvükön, nem értenék egymást.
Hogy miért éppen az angol, annak nyilvánvaló történelmi okai vannak. Attól, hogy van egy közös nyelvük, még nem sorvul el a sajátjuk.
Miért ne lehetne ez globális? Miért ne lehetne egy globális nyelv, globális fizető eszköz, globális mértékegység, globális alkotmány? Globális értékrend? Globális stb.? Miért jelentene az veszélyt pl a magyar kultúrára, nyelvre, stb.?
Magam a globalizáció előnyeit tisztán látom, de a hátrányait, veszélyeit, nem. Igaz! Mint annyi minden mást, ezt is lehet rosszul csinálni.
Úgy gondolom, hogy a világ globalizálódik, megállíthatatlanul. Teszi ezt sok ezer éve, bár az utóbbi években a folyamat megint felgyorsult.
Na most ezt el lehet fogadni, és lehet küzdeni ellene. Azt látom, hogy sokan szeretnék a világot a saját kedvük szerint alakítani. Ez néhány embernek kis időre sikerül, de a többségnek soha. Ők az állandó elégedetlenek, a lázadók, akiket én vesztesnek hívok. Mások, meg elfogadják, hogy a világ olyan, amilyen és alkalmazkodnak. Vele élnek és élnek vele. Megtalálják a lehetőségeiket és kiaknázzák. Az én szememben ők a nyertesek. De van még egy nagy nagy csoport! Ők a veszteseken élősködőnek és a nyertesekre irigykednek. Ők adják az erőt, hogy elégedetlenkedjenek, lázadjanak a vesztesek. Ők gerjesztik a feszültségeket, gyártanak ellenség képeket, uszítanak és így vagy úgy, abböl hasznot húznak. Őket nevezem én aljasoknak.
Szomorúan látom, hogy az aljasok, ma Magyarországon megerősödtek. Van ennek ugyancsak szomorú oka, de az egy másik téma. Mi meg amíg az aljasok dőzsölnek a sikerükön, itt a globalizmuson vitatkozunk. :-(
Jaja, mert adóparadicsomba és off-shore cégekbe ha nem vinnék a pénzt, akkor a nyugati aluljáróba lennének egyébként hajléktalanok és amúgy is mindent megtesznek a nagy tömegek ilyen irányú felvilágosításáért.
Tehát irtak 1 áfa törvényt, ami ugy ahogy van matematikai blődség. Később Stadlert bezárták, mert utjában volt valakinek az orosz -üzletekben. Tehát ez történt. Ez a kép história meg vicc, állitólag A sixtusi kápolnát is beáfázta. Tehát itt ikonokról volt szó, és állitólag ezeket forditotta magyarra a könyvelő. Tehát ez az évszázad vicce. De nem stadler a hülye, hanem az áfa törvény alkotója de nagyon tehát én azt röhögöm ki.
Ez a szűk réteg provokatívnak tűnik, de valójában magatartása azt fejezi ki: miért nem törlitek el a határokat és teremtetek egységes környezetet, akkor én se tudnék ügyeskedni (nem volnék rákényszerülve ügyeskedésre).
Szidhatjuk a globalizmust, de az emberiség története a globalizmus története. A középkor vége óta folyamatosan tünnek el egyedi jellegzetességek, tünnek el ill. beolvadnak törzsek, népek, vagy ha meg is őrzik ugymond függetlenségüket, akkor is a szomszédos nagytestvérhez idomulnak. Most fel lehet hozni példának, hogy milyen sok új ország keletkezett, de ez gyakorlatilag a gyarmatbirodalmak nemzeti állammá bomlása és a nemzeti államok ma sokkal kevésbé különböznek egymástól, mint ezelőtt 100-150 éve mint az angol vagy francia gyarmat részét képező egyik-másik törzsi nemzettség.
A határok szépen lassan fellazulnak, egyre inkább átjárhatóak lesznek és ez generálja a különbözőségek megszünését; ez már a genetikai különbségek csökkenésében is meglátszik.
Igy lehet szembe menni a globalizmussal és nyom nélkül eltünni, vagy megpróbálni minél nagyobb lenyomatot hagyni a globalizált világban.
Az adóhatóság meg az adózás az egy bonyolult dolog nehezen meghatározható értékű dolgokkal végzett nehezen meghatározható tranzakciók esetén, de ennek semmi köze ahhoz, ami ebben a topicban boncolgatódik, a globalizmushoz meg végképp.
