A kulcsmondat:Az ingatlanok értékmeghatározásával kapcsolatban tehát, — figyelemmel a törvény forgalmi-érték fogalmára —, a jogalkotó tág teret ad az önkényes adóhatósági jogalkalmazásnak, amely lehetőséget teremt az adózókra nézve súlyosan hátrányos jogkövetkezmények adóhatósági megállapítására. Mindezek alapján az Art. 129. § (2) bekezdése, mely joghátrányok indokolatlanul tág körben történő megállapítására ad lehetőséget, kiszámíthatatlan, bizonytalan helyzetet teremt az adóalanyokra nézve.Jéééé... illet is leírtak... évek óta sivalkodok a zillen eljárásjogi nüancok míján...
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésének „lakóingatlan,” szövegrésze, 2. § 1-10., 14., 16-17., 19-22. pontja, 4-16. §-a, továbbá 1. és 2. számú melléklete alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket a törvény kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.
Így úszható meg a vagyonadó 2010. január 22. 12:18, péntek - Hírszerkesztő
Marad vagy eltörlik? Fizessük vagy ne fizessük? Nyakunkon a vagyonadó, amire sokan ráfázhatnak, akár bevallják, akár nem. Biztosan csak a panellakók maradnak ki az össznépi mókából. A többiek csupán remélhetik, hogy az Alkotmánybíróság vagy a választásokon győztes Fidesz elmeszeli az adót.
Meggondolatlanság-e, ha valaki a Fidesz ígéretére alapozva elblicceli vagyonadója bevallását és megfizetését? Vagy épp az a balek, aki rendes adófizetőként jár el? Idén két részletben kell megfizetni a vagyonadót, ha az adózó nevén lévő első lakás forgalmi értéke eléri vagy meghaladja a 30, a másodiké a 15 millió forintot. Minden további ingatlan az első forinttól adóköteles.
Kormányzati számítások szerint a 4,2 milliós lakásállományból csak 200-250 ezer (más becslések szerint 400 ezer) otthon tartozik a 30 milliónál értékesebb ingatlanok közé. Ez nem tűnik soknak, a felhajtás mégis nagy, hiszen a tét nem kevés: az adó 75 ezer forintról indul, így egy viszonylag jó helyen lakó átlagos középosztálybeli család kasszája évi 100-200 ezer forinttal is megrövidülhet. Ráadásul sürget az idő: az áfás magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak már február 25-éig színt kell vallaniuk. A magánszemélyek és a gazdasági társaságok zöme május 20-ig, illetve 31-ig adhatja postára bevallását, és fizetheti az éves adó első felét (a másodikat szeptember 30-ig kell befizetni).
Nehéz ugyanakkor jogkövető magatartást várni az állampolgártól, ha jó eséllyel remélheti, hogy a vagyonadót még időben megfúrják. Mindenekelőtt ott van az Alkotmánybíróság (AB): hazánkban az utóbbi időben nehezen születnek teljes körűen alkotmányosnak tekinthető jogszabályok, és a vagyonadó sem kivétel. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Szabó Máté ombudsman és Angyal József okleveles adószakértő összesen 16 indítványban támadták meg a törvényt. Felróják, hogy nem teszi lehetővé az arányos adófizetést: egy 29 millió forintos lakás egyedüli tulajdonosának nem kell fizetnie, de egy 31 milliós lakás után egy házaspárnak már igen. Problémás, hogy a hiteligénylők a kölcsön felvételének időpontjában nem számolhattak az új teherrel, és nem világos, hogyan kell meghatározni a forgalmi értéket. A testület február végéig ígér döntést, de vérmes reményeket nem érdemes táplálni: az utóbbi időben olyan hírek keringenek, hogy a bírák többsége nem tartja alkotmánysértőnek a törvényt.
Ha az AB nem semmisíti meg a törvényt vagy annak lényeges passzusait, utolsó mentsvárként marad a Fidesz, mely számtalanszor hangoztatta, hogy győzelme esetén első dolga lesz eltörölni a vagyonadót, és "kamatostul visszaadja a pénzt a magyar családoknak". Ám képtelenség, hogy az új kormány a legutolsó bevallási határidők előtt el tudja törölni az új adófajtát. A választások első és második fordulója legkorábban április 11-én és 25-én esedékes, így kevesebb mint egy hónap alatt meg kellene alakulnia az új kormánynak ahhoz, hogy az Országgyűlés időben léphessen. Erre csekély az esély, mert a kormányalakítás sok időt vesz el.
Mi a "legolcsóbb" magatartás, ha az AB már nem, a Fidesz pedig még nem tudja beváltani a reményeket? A legtöbben valószínűleg fütyülnek az egészre, és nem bajlódnak számításokkal, bevallással, adófizetéssel. (Heti Válasz, 2009. július 16.) "A rendetlenség azonban csak további rendetlenséget szül" - véli Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki nem támogatja az adó elbliccelését.
Akad azért egy köztes megoldás: ha a törvény alapján valakinek be kell vallania és meg kell fizetnie az adót, megteheti, hogy határidőre csak az első követelménynek tesz eleget, de "elfelejti" befizetni a pénzt. Ilyenkor nem fenyegeti a magánszemélyt a 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírság és a késedelmi pótlék, amely a jegybanki alapkamat (most 6,25 százalék) kétszerese. Ha az új kormány gyorsan és visszamenőleges hatállyal eltörli a sarcot, akkor az adózó hazardírozott, de jól járt: se késedelmi pótlékkal, se adóval nem tartozik. Akkor fázik rá, ha a kabinet csak a nyár közepétől vagy a jövő évtől semmisíti meg az adót: ez esetben a sarc első felét vagy a teljes összeget át kell utalni az APEH számlájára, és a késedelemért is fizetni kell. Ha valaki a bevallást és a fizetést is elmulasztja - és megmarad az adó, ráadásul APEH-ellenőrzést is kap a nyakába -, annak az esetleges adóhiány utáni 50 százalékos adóbírságot is le kell rónia.
Miután az adó 30 millió forint forgalmi értéknél ugrik nulláról 75 ezerre, most azok a legidegesebbek, akiknek ingatlana 30 millió körüli. Ha valaki 28 millióra becsüli a házát, jogosan következtet arra, hogy nem kell bevallania és adóznia sem. De mi van, ha az APEH kiküldi értékbecslőit, és azok 31 millióra taksálják az ingatlant? Ez a lehetőség csak elméletben áll fenn, mert az APEH-nek nincs kapacitása tömeges ellenőrzésre - magyarázzák adószakértők. A vizsgálat is pénzbe kerül, tehát nem érdemes olyan olcsó ingatlanokkal foglalkozni, ahol nem tudnak nagy büntetéseket kiróni. Az adóhatóság elsősorban a kirívó esetekre fog összpontosítani: például azokra, akik képesek 25 millióra bejelenteni egy nyilvánvalóan 120 milliós ingatlant.
Úgy fest, nehezen jutnak dűlőre az alkotmánybírák...Harmadszor lesz napirenden az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény alkotmányosságát elemző határozattervezet. [mkab.hu]Azonban akad ennél érdekesebb hír is, a'szongya a kormányszóvivő:Hosszú időre lekerül a napirendről az értékalapú adó elméleti lehetősége is, ha az Alkotmánybíróság kifogást emel ellene, de a kormány azzal számol, hogy a vagyonadó kiállja az alkotmányossági próbát, kidolgozásakor ugyanis figyelembe vették a testület korábbi döntéseit - ismertette a kormány álláspontját Szollár Domokos kormányszóvivő egy mai sajtótájékoztatón. [portfolio.hu]Halló... valaki... szójjanak má' ennek a balfasznak, mer' ippeg 20 éve van nálunk értékalapú adó bevezetve, nevezetesen a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben, idézem:
Az adó alapja
15. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy b) az építmény korrigált forgalmi értéke.
Az adó mértéke
16. § Az adó évi mértékének felső határa:a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 900 Ft/m2, b) a 15. § b) pontja szerinti adóalap számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a.
52. § E törvény alkalmazásában: [...] 13. korrigált forgalmi érték: az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50%-a;Nno, akkó' azt má' tuggyuk, hogy alig 20 éve létezik értékalapú adó, tehát nem'tom, egyáltalán mijafaszt hablatyolnak itten a zelméleti lehetőségről? De fokozhattyuk, nézzük meg, mitisír a hogyishíjják?Nért. 13. § Az adóalany az adóévben levonhatja a fizetendő adó összegéből a lakóingatlan után a terhére az adóévre kivetett (járó) helyi adó összegét.Hinnye faszom ridikül... Ha tehát a helyi adó több, mint a vagyonadó, akkó' azt visszaigényelheti a zadóalany? Nincsen benne a Nért. 13. §-ában, hogy legfőjjebb az adó mértékéig vonható le a helyi adó...
Hogy nincs pontos érték, azt még talán kezelni is lehetne - bizonyos értelemben kezelve is vagyon. De gondójj bele: az eccségsugarú revizor a minél magasabb bevétel elérésében érdekelt - hiszen csak ekkó' kap prémijumot, ez a kőccségvetési törvényben lakik -, a zeccségsugarú adóalany meg a minél kevesebb adófizetésben. Mivel évekre visszamenően ellenőrizhető ez is - ugyanúgy, mint bármék másik adónem -, hány jogvita fog ebből kerekenni?
Ha mongyuk csak 10-20 ezer forinttal több adót állapítanak meg, fog valaki pereskenni? Egy ingatlan-értékbecslés alaphangon 20 ezer, egy fellebbezés 7 ezer, máris több, mint a zügyérték... Ha nyersz, akkó' persze visszakapod - 2 év múlva... Szóval, ha ez a metódus marad, akkó' megin' lesz egy ollan adónem, amit csak saccónni lehet, tehát szabad a pálya, lehet basztatni póggárt...
Jó rendben van, egyet is értek, az értékmegállapítás teljességgel lehetetlen. Nincs olyan egzakt érték amiért egy adott ingatlant el lehet adni, mert ma x ennyiért hajlandó megvenni, holnap y amannyiért.
Csillagom, nem az a kérdés, hogy lehet-e a zingatlan adótárgy... Ha a'szongya a jogalkotó, hogy fizess a lakóingatlan minden négyzemétere után mongyuk ezer forint adót, azzal a világon semmi gond nincs, legfőjjebb az arányosság lehet vizsgálat tárgya.
Azonban a forgalmi érték annyira képlékeny fogalom, hogy az adótárgy értékének a meghatározása fenemód kéccséges. Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról 2009. évi LXXVIII. törvény (Nért.) az ingatlanok forgalmi értékét az 1. sz. melléklete az alapértéket mint előre meghatározott négyzetméterárat a főváros, megyék, megyei jogú városok, városok, községek szerint csoportosítva, ingatlantípusonként rendezve aggya meg.
Aztán gyün a 2.sz. melléklet, ami a négyzetméterárakhoz különféle korrekciós tényezőket rendel az épület kora, állapota, komfortya - mindösszesen 11 különféle tényezője - miegymása alapján. Ezt ki-ki tarthattya kurva bonyolultnak, vagy csak eccerű szorzásnak, dolog... Nem is ez a baj vele...
A gond az, hogy egy bármilyen előre meghatározott érték - és a korrekcijós tényezői - csak egy több-kevesebb pontossággal bíró statisztikai közelítés, ami aztán vagy beletrafál a forgalmi értékbe, vagy nem. Viszont ez a közelítés adóalapot képez, amit az adóalanynak köll megállapítania - az 1., 2. mellékletexerint. Már Szedlacsek kartács is pedzegette, hogy egy egész rakás - olykor meghatározó - szempontot viszont nem kezel a rencer.
Adott esetben két - gyakorlatilag egyforma - ház forgalmi értéke között akár naccságrendi különbség is lehet. Egy repülőtér, vagy szemétégető mű mellett lévő akár minden luxussal felszerelt családi pecóér' esetleg nem adnak annyit, mint egy jobb Római parti panelér'... Vagyis nem az adózás maga jelent gondot, hanem az adóalap meghatározásának rengeteg szubjektív elemmel terhelt metódusa.
És ez csak az egyik gond... Épp a mostanság - láccólag lecsengő - válság mutatta meg, hogy az efféle becslések lófaszcse érnek, bármikor kialakulhat egy-egy buborék, és minden különösebb ok nélkül elszállnak az ingatlanárak, aztán akár az eredeti érték alá mehet vissza pár év alatt...
Gondójj bele: ma bevallod, hogy ér a pecód mongyuk 35 milliót. Jön valami hülye spekulácijó, a környéken 50-80%-kal felmennek az ingatlanárak, aztán 3 év múlva megin 35 milliót ér. Te viszont minden évben a 35 milliót vallottad be, nem törőttél a divathóborttal. Gyün az APEH és aszongya: Hölgyem, Ön az elmúllt 5 év alatt adót csalt, mer' az első évben télleg 35 millert ért a kéglije, de a 2-4. években nem vallotta be, hogy környékbeli árak felmentek 50-60 millióra, és csak az 5. évben lett megin' 35 millió.
Nem akarom túlbonyolítani, de a lényeg az, hogy az ingatlandó efféle rencere voltaképp csak arra lyó, hogy bárkit, bármiér' megbaszhasson a zadóhevatal...
Nehezen hihető, hogy az AB elmeszeli az ingatlanadót. Mivel az önkormányzatok most is szedik, ez azt jelentené, hogy akinek 30 millió feletti ingatlanja van, az ne fizessen. Egy sereg kisebb értékű ingatlanért viszont fizetni kell.
Várhatóan a hét közepére átvezeti a vagyonadó-kalkulátoron az adatvédelmi biztos ajánlásait az APEH - írta a keddi Népszabadság az adóhatóság szóvivőjére hivatkozva.
A napilap szerint a változtatások után csak akkor kell majd kitölteni a személyes adatokra vonatkozó részt, ha az érdeklődő menteni akarja a kalkulátor által kidobott értéket, vagyis a szimpla böngészéshez nem lesz szükség erre. További változás lesz, hogy amennyiben mentik a becslést, a rendszer automatikusan ellenőrzi, hogy valódi adatokat adott-e meg a lekérdező.
A Népszabadság emlékeztetett arra: ez magában hordozza a veszélyt, hogy egy hackertámadás esetén a hacker hozzáfér a törzsállományban szereplő adatokhoz, akár adóbevallásokhoz is. Az APEH ezért egy külön adatállományt állít össze, melyben csak a nevek, az adóazonosítók, az adószámok szerepelnek, és ezt társítja a kalkulátorhoz - olvasható a cikkben
Nofene... Az eredetileg belinkelt - 762_hl_167.pdf - hírlevél mára eltűnte magát az Alkotmánybíróság honlapjáról: 404-es hiba... Ezzel szemben:Kedden az alkotmánybírák másodszor tárgyalnak az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény alkotmányosságát elemző határozattervezetről. [mkab.hu]Ez viszont - aholis a megkérdőjelező kifejezés helyett az elemző szerepel a 764_hl_167.pdf állománynevet viseli, de hírlevél száma ugyanaz maratt: 167...
Nos, azt eddig is tuttam, hogy a neten semmi sem olyan változékony mint a múlt, de ú'lláccik, a taláros testülep is tart moderátort... :-)
Igazad lett, Kartácsam, télleg elszólta magát valaki...
Pontosan. A kalkulátornak akkor lenne valami "következménye", ha a kidobott ás kilencven százalékáért azonnal vételi kötelezettsége lenne az APEHnek/államnak, ha a tulajdonos jelszi az eladási szándékot.
Lehet... ha bizonytalan lenne a vége, nyilván a törvény alkotmányosságát megkérdőjelező indítványról - vagy illesmiről - lenne szó, de határozattervezetet említ a napirend... De az is lehet, hogy szavazategyenlőség-közeli a helyzet, vagy az indokoláson, különvéleményen, párhuzamos indokoláson, miegymáson vitáznak...
Benne van a pakliban, hogy aztán valami csűr-csavarral mégis alkotmányosnak találják... nem tunni...
Az Alkotmánybíróság 2010. január 18-19-i teljes ülésének napirendje
Kedden az alkotmánybírák másodszor tárgyalnak az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény alkotmányosságát megkérdőjelező határozattervezetről. [mkab.hu]Ha lyól értem - erős feltételes mód! -, ez azt jelenti hogy alkotmányellenes a vagyonadó törvény, kész a határozattervezet, csak még tárgyalnak róla még1×... De könnyen lehet, hogy valaki csak félrefogalmazott...
"Az adóhatóságnak csak akkor lenne jogi lehetősége utólagos bírságolásra, ha egyértelműen bizonyítani tudná a szándékos forgalmi érték alulbecslést."
Ez egy nagyon jó mondat, és igaz is.
No meg, hogy mennyit fognak vele beszedni? Tegnap vagy tegnapelőtt hallottam egy műsorban, ahol mondták, hogy nem kell sírni az adónem miatt, hiszen csak a leggazdagabb 5%-ot fogja érinteni. Kíváncsi leszek arra az 5%-nak a mértékére.
Szorul a hurok a vagyonadóval érintettek körül. Hiába a szakmai és alkotmányossági kifogások, a kormány nem vonta vissza, nem is korrigálta a több sebből vérző törvényt, az Alkotmánybíróság döntése még várat magára, és utolsó csapásként az APEH elkészítette a kalkulátort, ami legfeljebb játéknak jó, mert arra használhatatlan, amire tervezték. Pettkó András országgyűlési képviselő ezért egyrészt azt kéri az APEH-tól, hogy javítsa és tegye használhatóvá a vagyonadó-kalkulátort, másrészt felszólítja a kormányt, hogy a közpénzből kampányolás helyett közérdekű tájékoztatásra költsön pl. a vagyonadóval kapcsolatban – írja közleményében Pettkó András országgyűlési képviselő.
Hosszú huzavona, többszörös határidő túllépés után az APEH végre közzétette a Pettkó András országgyűlési képviselő által kezdeményezett és sürgetett vagyonadó-kalkulátort. Informatikus szakemberek véleménye szerint a határidőcsúszást nem a feladat bonyolultsága okozta, hiszen civilek már a nyáron előálltak jól működő kalkulátorral. Az APEH valószínűleg szembesült azzal, hogy még az illeték adatbázisra támaszkodva sem lehet pontosan megközelíteni a forgalmi értéket. Sajnos a jó munkához idő kell mondás az APEH-ra nem igaz, a kalkulátor megbukott. Nemcsak használhatatlan, mert rosszul kalkulál, de az APEH érvei a regisztrált használata mellett, hogy egy utólagos vizsgálatnál az adózó megúszhatja bírságot, nem igaz. Az adóhatóságnak csak akkor lenne jogi lehetősége utólagos bírságolásra, ha egyértelműen bizonyítani tudná a szándékos forgalmi érték alulbecslést. Mire jó akkor tehát az APEH kalkulátora? Gyakorlatilag csupán egy újabb drága és használhatatlan informatikai kütyü, nem egyéb. Ezért Pettkó András országgyűlési képviselő azt kéri az APEH-tól, hogy javítsa a vagyonadó kalkulátort, tegye használhatóvá és nevezze meg a kialakult helyzetért felelősöket.
A vagyonadó bevezetésének szükségességéről lehet vitatkozni, a hogyanokat azonban egyértelműen elhibázottnak tartja minden szakértő. Számos országban van ingatlanadó, de olyan nincs, ahol a forgalmi érték meghatározása nem állami feladat, hanem a magánszemélynek önadózással kell meghatározni. Egy teljesen ismeretlen és bonyolult adónemről kell döntést hozni az érintetteknek, amellyel kapcsolatban eddig megtévesztő és egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot. A kormány a mai napig adós a korrekt tájékoztatással, nem adtak lehetőséget az állampolgároknak a megfelelő felkészülésre, holott az ingatlanadó sokkal szélesebb társadalmi réteget érinthet és nagyobb anyagi tehertételt jelenthet, mint korábban hittük. Egyértelmű a szándék: minél többen fizessenek, ha mást nem, akkor büntetést. Pettkó András országgyűlési képviselő a demokratikus jogállamiság eszméjével ellentétesnek tartja ezt az eljárást, ezért felszólítja a kormányt, hogy a közpénzből kampányolás helyett közérdekű tájékoztatásra költsön pl. a vagyonadóval kapcsolatban.
Az államnak nincs pénze az ingatlanok forgalmi értékének meghatározására, a beszedni tervezett adó összegét ugyanis elvinné a szakértői értékbecslés. A „tanuló pénzt” a gyanútlan és tapasztalatlan polgárokkal fizettetik meg, akik, ha nem tudják megbecsülni tulajdonuk forgalmi értékét, akkor saját pénzen kérhetnek fel ingatlan értékbecslő szakembert. Sajnos kénytelenek lesznek, mert a kormány kemény bírságolással fenyegeti a rosszul tippelőket. A megállapított 10 százalék tévedési lehetőség pedig olyan kevés, hogy két szakember becslése közötti különbség is nagyobb lehet. Szorul a hurok a vagyonadóval érintettek körül, sokan kerülhetnek gyanútlanul a kormány vagyonadó csapdájába, ahol az APEH büntet, keményen – írja az MDF-ből kizárt országgyűlési képviselő, Pettkó András.
Ez két teljesen eltérő szempont:az egyik arról szól, hogy bárki jogkövetkezmény nélkül tájékozódjon. Ez ahogy hallom, mert magam ezt nem próbáltam, lehetővé van téve, mert mentés nélkül is le lehet kérni az adatot - -ha igaz tehát, itt a ombudsman olyat kér, ami most is lehetséges.
A másik meg a titkosítás, amit Indián emleget, hogy t.i. bárki belenézhet az adatokba, sőt nyilatkozhat is más nevében -- erről meg az ombudsman megfeledkezett.
Ez egy érdekes elgondolás, azonban peremfeltételként szabja, hogy jogkövetkezmény és adatrögzítés nélkül tájékozódhasson a jogkereső állampóggár... Ez pedig messze nem ugyanaz, mint amiről én pampogok, hogy közigazgatási jogkörben szolgáltat adatot a zadóhevatal... amit naplóz, adatvédelmi tájékoztatót fogadtat el kötelező érvénnyel és jogkövetkezményt fűz hozzá...
De majd meg köll várjam, mit válaszol konkrétan a zadatvédelmi bittos, mer' egy sajtóközlemény ugyebár nem jogforrás - és szemmel láthatólag nem tért ki a zadótitok körébe tartozó adatok védelmére...
Kíváncsi leszek ennek a bevallási folyamatnak a végére. De az látható, hogy óriási eltérések mutatkoznak az ingatlanok valós piaci értéke között és a kalkulátor által számított érték között. Nekem pedig azt tanították még, hogy a piac árazza be a dolgokat.
Itt meg pont azt mondja az ombucman, hogy mindenféle adatmegadás meg hitelesítés nélkül is:
"Bárki számára minden további jogkövetkezmény és adatrögzítés nélkül is lehetővé kell tenni, hogy az ingatlanjával kapcsolatos adófizetési kötelezettségéről tájékozódhasson."
Az ombudsman levelét az APEH ma délelőtt, a közlemény nyilvánosságra hozatala előtt kapta meg, és több javaslatot tartalmaz, mint maga a közlemény – mondta megkeresésünkre az APEH szóvivője. Bakonyi Ágnes hozzátette: Most tanulmányozzák az adatvédelmi biztos levelét és reményeik szerint hamarosan választ adnak rá, a javaslatokat pedig, amennyiben azok a jogbiztonságot, az adatvédelmet erősítik, minden bizonnyal beépítik a programba.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy korábban is írt nekik egy levelet az ombudsman, a kéréseit igyekeztek beépíteni a kalkulátorba. Ennek megfelelően került a részletes tájékoztató még a kalkulátor elé. Az ombudsman korábban is garanciát kért arra, hogy az APEH az adatokat önállóan tárolja, azokat nem használja fel más adókötelezettség kapcsán. Az adóhivatal így is jár el, külön szerveren tárolja a kalkulátort használó által megadott adatokat, ha az a mentés gombra nyom – jelezte Bakonyi Ágnes. A kalkulátor megengedi azt, hogy egy olyan személynevet írjunk be a kalkulátorba, amelyhez nem a megadott, de létező adóazonosító jel tartozik – ez pedig annak a bizonyítéka, hogy nincs összekötve a vagyonadó-kalkulátor az APEH egyéb adatbázisával, hiszen ha össze lenne kötve, akkor a program hibát jelezne, érzékelné, hogy az adóazonosító jelhez nem az a személynév tartozik – mondta a szóvivő. [index.hu]Hmmm... Attól tartok, be köll vessem a nehéztüzérséget, az adóhevatal kezd elszemteledni, mint anno Berija... Miféle hányás az, hogy minden bizonnyal beépítik a programba a zadatvédelmi bittos ajállásait, ha az a jogbiztonságat, meg a zadatvédelmet erősítik? Hinnye faszomridikül...
Aztán, hogy az adóazonosító és név - elnevezés - kapcsolata ellenőrizetlen, az csak a mindent felülmúló kreténségre bizonyíték, nem pedig másra... A zügyfélazonosítás és a zadatbázis két külön világ... hogy szopnának le egy tripperes vizilovat...
