http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/01/05/egymilliardert_reklamozzak_nekunk_a_magyar_allampapirokat/.
Hasonló "bankjegyprivatizációkat" is fel lehet idézni...
Miért reklámozná? Tfh. reklámozza az Erste, de mi a garancia arra, hogy nála veszik meg az állampapírt, és nem az OTP-nél vagy a K&H-nál? Ha máshol veszik meg, a reklám számára kidobott pénz, amivel másnak hozott üzletet. Ilyet senki sem csinál.
A Tesco sem reklámozza a nem akciós, 5000Ft/kg téliszalámit, mert kidobott pénz, senki sem menne be miatta a boltba, ennyiért ugyanis a sarki közértben is kap. Az állampapír meg mindenhol ugyanannyiba kerül, így azzal mindig ugyanez a helyzet.
Barmora nem így van. Nézzed meg a Tesco vagy a madaras tesco honlapját, vagy szórólapját: Rengeteg NEM sajátmárkás terméket reklámoznak. A bank jutalékot kap az értékesítésért, simán reklámozhatná.
Miért nem reklámozza a Tesco a nem akciós Pick szalámit, Sió gyümölcslevet, Danone joghurtot vagy Borsodi sört? Miért reklámozza viszont a Tesco színes kajákat?
A bank is ugyanígy csinál, a saját termékét reklámozza, a másét meg nem. Akkor sem, ha a fiókjában éppen lehet kapni, mert ügyféligény van rá. Szóval az OTP is reklámozza a saját betétjét, de sosem fogja reklámozni az állampapírt, sem a Mol-részvényt, hiába vehetsz az ottani értékpapírszámládra belőlük.
Kisgergely Kornél1: Mi mozgatta az államok CDS-felárát a pénzügyi turbulencia idõszakában?2
A szuverénekre vonatkozó CDS-ügylet3 egy állam esetleges csõdjére kötött biztosításnak tekinthetõ. Egy ilyen biztosítás ára az az összeg, amit a védettséget vevõ fél a szerzõdés idõtartama alatt fizet a védettséget eladó félnek a biztosított névérték arányában kifejezve (CDS-felár). A CDS-piac fejlettsége miatt ezek a jegyzések adják a legpontosabb képet az adott kibocsátó kockázati felárának aktuális értékérõl. Miután az állam hitelkockázati felára hat az ország egyéb szereplõinek hitelkockázati feláraira és ezen keresztül finanszírozási költségére, pénzügyi stabilitási szempontból kiemelten fontos ezek mozgatórugóinak meghatározása. A fõkomponens-elemzésünk egyik legfontosabb megállapítása, hogy globális tényezõk több mint 90 százalékban (a magyar esetben közel 95 százalékban) magyarázzák a mintában szereplõ országok CDS-felárának alakulását a nemzetközi pénzpiaci turbulencia kezdete óta. Az elemzés második megállapítása, hogy a globális komponens egységnyi elmozdulása a sérülékenyebb országokban nagyobb CDS-felár-emelkedést okoz. Ezek az érzékenységek keveset változtak az elmúlt két évben, ami arra utal, hogy az országok befektetõi megítélésben az adott ország adósságának állományát leíró mutatók meghatározó szerepet játszanak. Végül az elemzés harmadik megállapítása, hogy a mintából nyert közös faktor jól megfogja a forint, a cseh korona és a lengyel zloty árfolyamát ért globális kockázatiprémium-sokkokat, azonban a 2008 decembere és 2009 februárja között megfigyelt árfolyamgyengülést nem tudja magyarázni.
Az MNB nem árul állampapírt, a bankoknak pedig nem éri meg eladni egy másik cég termékét csak vaskos jutalékért cserébe. Meg kell nézni, mi az olcsóbb, tejelni az OTP-nek, vagy reklámozni.
A Posta adott el régebben viszonylag sok kincstári takarékjegyet (egyfajta állampapír ez is), de amikor az Erste több jutalékot kezdett fizetni, Erstés betétet meg papírokat adott el inkább.
Verseny van a lakossági befektetési piacon, az államnak is fel kell vennie a kesztyűt, ha nem akar lemaradni.
Az állampapír egy árucikk, el kell adni. Nagyon sok bank árulja, a legtöbb magántulajdonban van, kivéve taláb csak az MNB-t - bár, hogy kik az IGAZI tulajdonosai, vagyis akik a tulajdoni jogokat a háttérbőli igazgatják, az csak sejthető. De most tekintsünk el ettől. Szóval, ha egy magáncég el akar adni valamit, s reklámozni azt, akkor tegye a saját rühes pénzéből, nem pedig az adófizetőkéből!
Szerintem mindenféle pénzügyi termékre, amelyik olyan médiumban volt reklámozva, amit a TNS mér. Emellett lehet még más reklám is: DM és hasonlók, amelyekre szintén költenek, de a TNS nem méri.
Minden piaci terméknek az árát a kereslet-kínálat határozza meg. Ha nő az állam finanszírozási igénye, nő a kínálat, de ha a kereslet is nő ugyanilyen mértékben, akkor az árfolyama nem fog csökkenni.
Reklámozással lehet keresletet generálni, és ezzel elérni, hogy ne emelkedjen a hozam.
A hozamot a stabil pénzügyek, illetve az egyensúlyban lévő központi költségvetés nyomja le.
A hozamot a kereslet nyomja le. Ezek a tényezők nyilvánvalóan kedvezően hatnak a keresletre, de nem a lakossági befektetők körében, hanem az intézményeknél. Gipsz Jakab nem áll neki odahaza mérlegelni, hogy az eurójáért éppen mit éri meg venni a deviza- és árfolyamkockázat tükrében: német, lengyel, ukrán vagy magyar államkötvényt. Gipsz Jakab csak annyit néz: a bank ennyi kamatot ad, az ÁKK meg annyit, és ez alapján választ.
Bankbetétreklámra számoltál 500 millió forintot Magyarországon? Ez most vicc vagy komoly? A pénzintézeti szektor listaáron 2008-ban a TNS adatai szerint 67,7 milliárd forintot költött reklámokra. Ha ennek csak a fele igaz, akkor is nagyon nagy összegről van szó.
A független biztosítási ügynökök pedig 2008-ban az életbiztosítások után a PSZÁF adatai szerint 30 milliárd forint jutalékot tettek zsebre.
Ehhez képest az ÁKK egymilliárdja csepp a tengerben.
Tréningezem magam.... . Az állampapír hozamát a állampapír kockázata determinálja, illetve az a körülmény, hogy mekkora az állam finanszírozási igénye.
Reklámozással nem lehet a hozamot lejjebb nyomni.
A hozamot a stabil pénzügyek, illetve az egyensúlyban lévő központi költségvetés nyomja le.
Az államkincstárba is önként viszik be az emberek a pénzüket, és legfeljebb ennyivel kevesebb kamatot kapnak - egyébkánt évi 400 milliót költöttek a reklámra, ez szvsz kevesebb mint 1 ezreléke a lakosság által évente vett állampapírok értékének.
Hú de nagy dolog! Szerinted bankbetétet mennyiért reklámoznak a lakosságnak? Biztosítási ügynökökre mennyit költenek? Csak mert az állampapírnak ezekkel kellene konkurálni...
Berg Média Budapest Reklámügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság Állampapírok kibocsátását és értékesítését támogató marketing-kommunikációs tevékenység (keretszerződés). Megbízással vegyes vállalkozási szerződés A becsült érték évente legfeljebb 500.000.000,-Ft. 2008. április 23. – 2010. április 22. 2008. április 22. A Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárás alapján megkötött szerződés.
eddig is volt ilyen szerződés, hasonló nagyságrendű pénzekért pl:
Berg Média Budapest Reklámügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság Állampapírok kibocsátását és értékesítését támogató marketing-kommunikációs tevékenység (keretszerződés). A becsült érték 2006. évben legfeljebb 500.000.000,-Ft. 2006. április 22. – 2008. április 22.
A hír alapján valószínűsíthető forgatókönyv: Mocskos kommunisták kommunistaközeli cége elnyeri a megbízást 2012-ig. Fidesz kb 5 hónap múlva választást nyer. (Legalábbis mocsok kommuniiiiiistáááák veszítenek) Ergo kommunistaközeli cég kirúgódik a megbízatásból a nyáron. A valószínűsíthető szerződés alapján valószínűleg a keretösszeget további teljesítés nélkül ki kell fizetni a kommunistaközeli cégnek, a szerződés egyoldalú felmondása miatt. Tehát 2010 nyarán, a 2 éves megbízatásra kiszámolt pénz a koooooóómcsiközeli reklámcégnél lesz, jó estben a munka negyedét elvégzik, a pénz 100%át megkapják. . És ekkor 2010 koraősszel egy Fiiiiiíííídesz közeli reklámcég kap megbízást ugyanerre a munkára, csak 2 milliárd forintért, mert ők sokkal jobban fogják csinálni. . Melyik is az a testrész amitől a mondás szerint bűzlik a hal? . ?? . Nem lenne ideje levágni és a szemétbe dobni ??
