Január 1-jén lépett hatályba az a törvénymódosítás, ami adókedvezményt nyújt a hosszú távon megtakarítóknak. Nem kell a kamat- és az árfolyamnyereség után adózni, ha valaki legalább öt évig nem veszi fel a befektetését.
A 0.-dik évben elhelyezett megtakarításokat le tudom-e kötni a betéteknek szolgáló számlán? Ha igen, akkor már ezeknek a lekötéseknek a kamata is adómentes lesz a feltételek teljesülése esetén?
Nyitok egy értékpapírszámlát, és áttranszferálom rá a már régebben vásárolt papírjaimat. Ha ezeket esetleg nyereségesen adom el, ez az összes is adómentességet évez 5 év után?
A tbsz-en ugyanis elvileg szabadon variálhatom a portfóliót, a meglévő papírokat eladhatom, másikat vehetek helyettük, az a lényeg, hogy a számláról ne vegyek fel pénzt. Ha most eladok 100 OTP-t róla, abból készpénz lesz, és annak valamilyen számlán meg kell jelennie, értékpapírszámlán pedig nem tud megjelenni.
Ha már betéttel indult el, akkor nem lehet rá semmilyen értékpapírt venni!
Tehát sokkal jobb, ha értékpapíros TBSZ-t nyitsz, és max. ha alacsony kockázatot kedveled, akkor veszel rá pénzpiaci alapokat és állampapírokat. Sőt ezekkel szerintem magasabb hozam is elérhető, mint ez a fix 7%.
Ne bankbetétbe tegyétek a pénzt 6 évre, hanem értékpapírokba, legyen az akár pénzpiaci alap vagy állampapír. De 6 évre részvényalap ajánlott inkább.
ha a 3/5 év eltelte előtt kell felvenned, akkor ha jól tudom nem a kifizető vonja le a kamatadót, hanem neked kell SZJA bevallásban bevallanod. azaz a kamatadót a következő bevallásig (akár 1 évig) használhatod ingyenesen.
Dehogynem. Mit veszítesz, ha ilyenre teszed át az összes spórolt pénzed? Ha tartod rajta, nem adózol a kamat után, ha kiveszed, adózol, mintha rendes számlán tartottad volna a pénzed. Ha nem bankról bankra hurcolod a pénzed kéthavonta a betétakcióknak megfelelően, érdemes belevágni.
De mi az egész célja? Hosszútávú megtakarításra ösztönöz, de az nem kedv kérdése. Forintalapú megtakarításra ösztönöz, betétben vagy részvényben, ezt értem, bár külföldi számlavezetésre ez ugyanúgy ösztönöz. Hogy látszólag forintalapú befektetésre ösztönöz közvetítő segítségével, azt nem értem.
A tbsz-n csak forint alapú betétet és forintban jegyzett értékpapírt tarthatsz adókedvezménnyel. Ha egy befalap külföldi részvényekbe, kötvényekbe fektet, de közben forintban denominált, tarthatod ilyen számlán. Ha viszont euró-, dollár- vagy más devizaalapú, akkor nem. A részvénnyel is ugyanez a helyzet szerintem, közvetlen befektetésként nem, de közvetettként tarthatod ilyen számlán - pl. alapban.
Én egyébként arra számítok, hogy ezekkel a számlákkal meg fog jelenni majd sok luxemburgi alap "fordítása", hogy azok, akik ezeket dollárban, euróban vásárolták, most adókedvezménnyel forintban is hozzájuk juthassanak.
Az utolsó bekezdés a problémás. Adott bank adott betéti termékét lehet választani 3-5 évre, gondolom anélkül, hogy 3-5 évre meg lennének határozva a kondíciók.
Januártól adókedvezményt kaphatnak, vagy akár teljes adómentességet élvezhetnek a hosszú távú befektetők. Megspórolhatják a húsz százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adót, ha legalább öt évig nem veszik fel a befektetett tőkét és annak hozamát. Már három év után is kedvezmény jár: húsz helyett tíz százalék az adómérték.
A bankok és befektetési szolgáltatók sorra jelentik be, hogy az ügyfelek már megköthetik a tartós befektetési szerződést. Külön számlát kell nyitni, ha valaki csak bankbetétben takarítana meg, és külön számla kell a tőzsdén jegyzett értékpapírok megvásárlásához – mondja Orosz András, a K&H Bank ügyvezető igazgatója.
„Az ügyfél megválaszthatja, hogy a három plusz két éves időszakra betéti termékeket, vagy inkább befektetési termékeket kíván elhelyezni, és ezután szeretné igénybe venni azokat az adókedvezményeket, amelyek ezzel járnak” – magyarázta.
A befektetett tőkét nem kell három vagy öt évre lekötni. A bankbetétek esetében lehet rövid távú lekötést választani, és azt a lejáratkor újból befektetheti az ügyfél, immár kamatostul. De a bankok várhatóan speciális ajánlatokat is adnak majd.
A jogszabály-módosítás célja a hosszú távú befektetések ösztönzése az adókedvezmények segítéségével. A szabályozás azonban meglehetősen bonyolult lett, és mivel adóévekről beszél, valójában nem is három, illetve öt évnek kell eltelnie a kedvezmény érvényesítéséhez, hanem ennél hosszabb időnek – magyarázza Ugrai Péter, a Concorde Értékpapír lakossági üzletágának igazgatója. Ha valaki 2010-ben nyit számlát, függetlenül attól, hogy januárban vagy decemberben teszik, a befektetéshez adókedvezménnyel csak 2014. január elsején tud hozzáférni, adómentesen pedig csak 2016. január elsején. Jó hír ugyanakkor – tette hozzá –, hogy már az idei hozam is adómentes lehet, amennyiben az ügyfél kivárja ezt az időszakot.
A szakértő kiemelte: ha valakinek „idő előtt” szüksége lenne pénze egy részére, elveszíti a fennmaradó összegre a későbbiekben járó kedvezményt, mert részösszeg kivétele esetén a törvény értelmében le kell zárni a teljes számlát.
Fontos tudni, hogy a befektetett pénzt nem csak egy befektetésben lehet tartani három vagy öt éven át, hanem aktívan kereskedhetünk az értékpapírokkal. Minden tőzsdén jegyzett, forintban kibocsátott értékpapírt megvásárolhatunk és eladhatunk, az állampapírtól a befektetési jegyen át a részvényekig. A jogszabály furcsasága, hogy minden évben külön szerződést kell kötni az adott évi befizetésekre.
A szolgáltatók szerint elképzelhető, hogy finomítanak majd a jogszabályon. A törvény ugyanis egyáltalán nem versenysemleges, hiszen röghöz köti a befektetőt, az ügyfél ugyanis nem válthat befektetési szolgáltatót az adókedvezményhez előírt bő három, illetve öt év alatt. Például ha a bank vagy a brókercég jelentősen emeli díjait, akkor nem dönthet úgy az ügyfél, hogy máshova viszi a pénzét. A befektetés mozgatása ugyanis a szerződés megszűnését hozza magával. Ezzel pedig elesik az ügyfél az adókedvezménytől, hiszen le kell adózni a nyereséget.
