Ilyenkor , amikor az állóvizek kezdenek befagyni könnyű a dolgom jégmadár ügyben.
A zsilipek (szivárgók , öblítőcsatornák zsilipjei) mögött mindig marad néhány négyzetméter nyílt víz , ha van egy minimális vízáramlás.
Itt mindig jelentős mennyiségű apróhal gyűlik össze hiszen nem alakul ki oxigénhiány.
A jeges csak itt talál élelmet magának , hacsak nincs a közelben folyóvíz amely egész évben biztosítja számára a táplálékot.
A Tisza-tó esetében a madarak egy része jegesedéskor sem költözik ki az élő folyómederbe hanem a helyén marad , főleg a mostanában jellemző fagymentes teleken.
Folyóvizeken ugyanott vannak télen is ahol úgyszólván egész évben.
A fészkelőhelyük közelében , tehát olyan partszakaszok mentén amelyben a költőüregeik vannak.
A képeket a tiszavalki "újzsilip" tövében készítettem , ott emelgettem a csalihalfogó hálót és ott veszekedett 3-4 jégmadár éktelen csiviteléssel.
Balkézből rájuk kellett néhányat kattintanom.