Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni a követlező problémában. A napokban csináltattuk meg a bádogos munkát az épülő házunkon, de egyelőre csak a cserép alatti bádogozást kértük. A munka elkészült, de az ács azt mondja, hogy amit a bádogos csinált, az sz@r, és hogy hívjak egy másik bádogost, vagy a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget, és hogy jobb lenne még most kijavítani a munkát, mert nagyon rövid időn belül be fogunk ázni, és ezért ők nem válallják a felelősséget. A probléma az, hogy én nem értek hozzá, ezért fogalmam sincs, hogy igaz-e, amit mond. És ha igaz, akkor mit tehetünk. Nem szeretnék egy másik bádogost hívni, és neki is fizetni, akkor már inkább az előzővel javíttatnám ki a hibát (ha van). Az ács leginkább azt kifogásolta, hogy a bádogos sziloplasttal dolgozott, ami szerinte nem elég tartós. Az ács egyébként a kőműves munkáját is szidta, ezért nem veszem készpénznek a szavát. Főleg, hogy egy másik sürgős munkája is közbejött, így az is lehet, hogy csak időt szeretne nyerni. Tudom, hogy így látatlanban nehéz segíteni, de kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy Ti mit tennétek ebben a helyzetben.
Felteszek néhány fotót, hátha azon látszik valami:
http://img695.imageshack.us/g/20091230g.jpg/
Előre is köszönöm a segítséget!
Réka
Egy istállót szeretnénk befedni lemezzel. 7m magasba kellene felérni amit létráról nem túl jó ötlet megpróbálni. A tető felülete is elég nagy... Gurulós állványos gondolkodunk arról csak biztonságosabb, de ezerr féle van. Szerintetek milyet lenne érdemes venni, ami elbír 2-3 embert? https://derigo.hu/Krause-guruloallvanyok itt azt mondják adnak kedvezményt, csak találjuk ki milyen fajta kell..
Nem tudom, hogy itt vagyok-e jó helyen, mert a kérdésemnek megfelelő topicot nem találtam. Pallókról, gerendákról kérdeznék. Ha nem idevaló, segítsetek, hova tegyem.
Építünk egy jurtát. Az alapot (fogadó felületet) én csinálom. A vázszerkezet élére állított palló (50x150 mm), vagy gerenda (70x100 v. 120mm) lenne. A párhuzamosan lerakott pallók / gerendák egymástól mért oldaltávolsága a középvonalaktól 1250 mm, az OSB-lap méretének megfelelően.
Első kérdés: Ha mindkét verziót ugyan olyan távolságon (tervezett távolság 1500 mm) támasztom alá, akkor melyik hajlik be kevésbé? A tervezett alátámasztás térkő, blokk tégla, zsalukő (még nincs eldöntve) apró kőágyon szintezve.
A vázszerkezetre merőlegesen felfektetve lesz a szigetelő réteget is magába foglaló szerkezet 50x100 mm-es, élére állított pallóból, nettó 500 mm-es osztással. Ezek közé megy a szigetelő paplan.
Második kérdés: az 50x100 mm-es pallók 1250 mm-es alátámasztással (vázszerkezet oldaltávolsága) elbírják-e az átlagos súlyt, ami egy házban megvan, mondjuk 2mm-nél nem nagyobb meghajlással?
Vagy kénytelen leszek az 1250 mm-t megfelezve elkészíteni a vázszerkezetet, ami biztosan nem engedi meghajolni az 50x100mm-es, élével ráfektetett pallókat.
Harmadik kérdés: a szigetelt szerkezet nettó 500 mm-es palló-távolságára milyen vastagságú hajópadlót tegyek, ami nem hajlik be (max 1 mm-t) a súly alatt?
A leírtakat egy rajzzal szemléltetem. (nem vagyok tervező... :( )
hát kiindulva a saját tetőmből ami kb 180nm cserépfelület. nyeregtető mondjuk 80-100nm egy oldal és négy ilyen lefolyóm van két oldalon és alig bírja főleg ahol gyűjti..
tehát ha totál egy ilyen csőbe folyik össze az összes tetőfelületről, sztem tuti nem fogja bírni egy ilyen csőbe bekötve.
ráadásul 6 m hosszó, tele lesz falevéllel , stb. valami komolyabb kéne.
Remélem, hogy nem rossz helyen kérdezem: 120 mm átmérőjű csapadékvíz elvezető csőbe, mekkora össz tetőfelület köthető bele, hogy gond nélkül elvezesse az esővizet még felhőszakadás esetén is?
Háttérinfó: családi ház, és melléképületek tetőiről, több irányból, több függőleges ejtőcsőből érkezve, végül egy közös csőszakasz ( kb. 6 m hosszan) vezetné ki a teljes vízmennyiséget az utcán lévő csapadékvíz elvezető árokba.
Készítek itthon egy előtetőt a teraszra. Szerintetek a képen látható konstrukcióhoz kell ereszt szerelni? A terasz szélétől nagyjából 1m-t nyúlna túl.
Illetve az első képen pirossal jelzett elem egy rétegelt ragasztott tartó lenne. Milyen keresztmetszetre kellene méretezni, hogy ne hajoljon meg középső alátámasztás nélkül? (A szarufák 5x15-ösek, hajópadlóval burkolva azon pedig zsindely.)
Családi házunk eresz alatti részének dobozolásában gondolkodom. Az eresz már fent van, a mögötte lévő függőleges lambéria sorral együtt. Elkészítettem a dobozolás tartószerkezetét, a "pipákat". Erre szeretném vízszintesen a lambériát rögzíteni.
Kérdésem:
1.) ha jól gondolom, az eresz felől kell haladni a fal irányába?
2.) a sarkoknál érdemes kezdeni, a lambéria végeit 45 fokban levágva?
3.) csavarozni vagy szögelni érdemesebb (a lambériát a tartószerkezethez)?
4.) lambériánként 1 vagy 2 szög/csavar kell a tartós rögzítéshez?
5.) a falnál lévő lambériát hosszában milyen szerszámmal tudom gyorsan, pontosan elvágni (körfűrész, dekopír fűrész stb..., csak sima kézifűrészem van :-)?
6.) a fal és lambéria találkozásához milyen vastagságú faanyagot/takarólécet érdemes használni? (a lambéria 19mm)
Bádogos munka fogásaira lennék kíváncsi. Tehát kell egy kb. 200 mm-es átmérőjű csövet készítenem horganyzott acéllemezből. 0. 75 0 ,8 mm -es a lemezvastagság.
A hengerítés házilagosan hogyan történik ?
Van egy keményfa hengerem, aminek az átmérője 160 mm . Ez valamikor kerekeskút veder felhúzó lánc hengere volt. Van rajta egy hosszanti vájat. Lehetne erre lazán felhengeríteni ?
A hosszanti kötés 3 db lemezcsavarral lenne.
méret D = 200 x 800 mm, lemezméret 200 x 3,14 = 628 + 50 mm átfedési ráhagyás , tehát 678 mm , a másik méret a 800 mm.
Jó ötlet, vihar után lebontod, majd a biztosító kifizeti :D
Kömkel, nekem bőven elég ennyi, köszönet. Az a gond, hogy ha meg kell csinálni a tetőt, másra nem marad. Pedig egy 40-50 éves házon azért kb. mindent cserélni kéne. HA betonfödémes lenne, nem lenne semmi gond.
Most felmerült egy másik ház, rendbe van téve, sok melléképület, vegyeskazán kiépítve, csak cserélni kéne idővel. Jó magas, gondoltak a talajvízre, a pince nem ázik be. Majd meglátjuk mit mond a bank, egyelőre ez a két lehetőség merült fel, valaki ácsot legfeljebb megkérdezünk.
Gyakorlatilag meg miutan nem jart arra 8 evig a sepro, majd jott es fizettetett 2-t, a kovetkezo evre az 1-ik hasznalatnon kivulit - amugy szetfagyottat - visszabontottam fodemig es mikor jott mutattam/mobdtam, hogy ma csak 1 van..
Leirta, onnantol 1-et fizetek
Szerintem helyi viszonyoktol fugg..
Erdeklodni kell a szomszedoktol , hogy mi-hogy van arrafele 'vagy a seprotol ha talalkozik vele a kocsmaban, mikozben fizet neki egy sort. :-)
Amugy meg mi van ha azt mondja azert kellett visszabontani mert viharban megserult/ledolt es nincs penz visszaepiteni ? Veszhelyzet/vis maior...stb..
Elviekben megszüntethető egy kémény fizikai visszabontás nélkül is.
A tetejére kell egy beton fedlap és a meglévő csatlakozó nyílásokat be kell falazni. Természetesen a az illetékes kéményseprő 'szakhatóságtól' kérvényezni kell a törlést, amit kb tízéves sordíj fejében elvégez. és töröl.
Onnantól jogilag nincs kémény.
Régen kb. 15 évig feleslegesen fizettem + 2 kéményért. Jött a seprő nem csinált semmit, csak kérte az aláírást, majd az önkormányzat/díjbeszedő szedte a díjakat, amíg egyszer feltűnt, hogy sok kéményért fizetek.
A görény ennyi idő alatt nem tisztított nem, jelezte, hogy ácsi amit nem használok, azért ne fizessek.
Ha még élő szú van a fában, akkor nem nagyon lehet vele mit kezdeni. Ha már kihaltak, akkor le szokták faragni a szúette részeket, hogy látszódjon mennyi az ép rész, és annak láttán döntik el, hogy maradhat-e.
Ebből is látszik, hogy ha kivülröl úgy néz ki, mint a szarufáid, akkor nem érdemes ezzel foglalkozni, mert a fa farigcsálása és átvizsgálása is pénz.
Keress meg egy ácsot, menjetek ki a házhoz, és mérje fel a tetőt, adjon rá egy árat. Minden más addig csak becslés.
Nem tudom, hogy itt vagyok-e jó helyen, mert a kérdésemnek megfelelő topicot nem találtam. Pallókról, gerendákról kérdeznék. Ha nem idevaló, segítsetek, hova tegyem.
.