A Zuschlag-ügy nem a kivétel, hanem a szabály.
A szocializmus önmagában - úgy, ahogy - működik. A helyzet világos: minden az államé, mindenben ő dönt, ő adja a pénzt, szabja meg az árakat, mindent (Egyszerűsítve ez a lényeg). Ez a rendszer hoz egy bizonyos szintet (általában) senki sem hal éhen, de milliomos se lesz, (nagyjából) mindenkinek jut szerény nyaralás. A rendszer szimbóluma a trabant (5-10 éves várakozással), a sorban állás és a lakótelepek.
Aztán van a kapitalizmus. Itt (egyszerűsítve) tiszta megánérdekek ütköznek egymással. Mindenki a saját pénzéért, sikeréért küzd, aki elég ügyes/szerencsés az megél, esetleg nagyon gazdag lesz, ha nem, akár a híd alá is kerülhet.
Aztán van ez a mi modern, "EU-konform" rendszerünk, az állami csöcsön lógó kapitalizmus. Na ebből csak Zuschlag-ügyek, qrva drága autópályák, kakaóbiztos számítógépek és horribilis árú nagybani beszerzések jöhetnek ki.
Miért? Mert itt a tárgyaláskor egy magánember (aki a saját pénzéért küzd) ül szemben az állam képviselőjével, akinek fix fizetése van.
kimosta az emberek agyát, ezzel az aggyal élnek még ma is sokan.
Ezzel. Amiben az önérdek kóros vágyteljesítés ( egyrészt mert vagy van hozzá képessége és lehetősége/kapcsolata vagy nincs. Másrészt kielégíthetetlen mohóság az anyagi javak megszerzéséért)
A "legvidámabb" és legeminensebb barakk viszont kimosta az utolsó érzést is a "nemzeti összetartozás", közösségi érdek vonatkozásában.
Éppen mint a neurotikus ember, korábbi hiányállapotai vezérlik, de soha nem éli át az elégedettséget......
Értem ugyan a topicnyitót, de ezzel a felvetéssel, így, nem értek egyet.
Önmagában nem a "kapitalizmus" és nem az "állami" szerepvállalás nagysága határozza meg az állam működőképességét, még akkor sem, ha szépséges elméleteket lehet köré gyártani.
A legszomorúbb az, hogy sem a "piac szabályozó szerepe", sem az "állam szabályozó" szerepe nem érvényesül, ha minimális erkölcsi tartással nem rendelkeznek a résztvevők.
Nem holmi morális magaslatokra gondolok, csak olyan egyszerű dolgokra, mint a szabályok betartása, a tisztességes haszon, az egyéni és közösségi (nemzeti) érdek összehangolása.
A végén az atomjaira hulló "társadalom" jelszavává válik: csak egy maradhat!
Bár Vona Gábor szélsőséges nézetei miatt alkalmatlan bármiféle politikai alternatíva felmutatására, legyőzéséhez a politikai elit rá fog kényszerülni a tisztább működésre. Reménykedni lehet csak abban, hogy ehhez nem kell külső beavatkozás.
Mentegeti a fészkes fene a Zuschlhot. Csak próbáltam elmagorázni, hogy mindig voltak, és lesznek cuslágok, csak nem mindig cuslágnak hívják őket. Néha Várhegyinek, néha meg dokumentumos pasasnak. (Látod, már a nevét is elfelejtettem.)
De reménykedjünk, hogy egy fél év múlva beköszönt a tiszta erkölcsök időszaka. Ha mégsem, akkor tévedtünk. Ez utóbbinak van a nagyobb esélye. ;-))
A probléma csak ott van, hogy a Te akaratodtól nem fog megváltozni a világ, és annak részeként létező rendszerműködés sem.
Az emberek meg valóban felelősek, de a felelősségük csak abban az esetben áll fenn, ha a vétkességük lelepleződik, és bizonyítást nyer. Vannak időszakok, amikor több a lelepleződés, van amikor kevesebb, nem biztos, hogy a lelepleződés egyenes arányban áll, az elkövetések számával.
De mindettől még a rendszerhiba továbbra is létezik. Akkor is, ha Te azt hiszed, hogy a következő időszakban nem fog létezni.
Más. Az önkormányzatok a beruházásaikhoz különféle pályázatok útján tudnak forráshoz jutni. Mondjuk elkészül a beruházás kiviteli terve, a mérnök elkészíti hozzá a mérnökáras költségvetést, ennek az összegnek az x %-ára pályázik az önkormi a zállamnál. Ez van, amikor a beruházás értékének a 90 %-a. Teszem azt, megítélik a zösszeget. Na innentől fogva a polgármesternek abszolute nem érdeke, hogy a beruházás ócssőbb legyen, mert akkor annak arányában elvész az egyszer már megítélt támogatás. Azaz aszongya, hogy „hülye azé nem vagyok”. Márpedig nincs az a település, ahol el ne lehetne költeni a különbözetet. Ekkor jön az, hogy csendben összehívják a versenyzőket, hogy egyezzenek meg, ez és ez a plusz elvégzendő feladat. Oszt kész a kartell.
Minden rendszerműködésnek megvannak az előnyös és hátrányos oldalai. A cucilizmusnak is megvoltak, és a legújabbkori kapitalizmusnak is megvannak.
Kísérletezgetni lehet a rendszerhibák számának csökentsére (lásd az újabb és újab törvények, törvénymódosítások), de a rendszerhiba következményeit totálisan felszámolni nem lehet.
Mert xar a törvény. Hiába az elképesztő mértékű bürokrácia, a kevesebb több lenne. Legutóbb egy 6 milliós munkához beadott pályázatunk, 450 oldalból állt. + egy másolati példány. Minden lapja aláírva. A xaré köll például háromévnyi mérleg, és beszámoló, minden piti pályázathoz. A sok papír közt elsikkad a lényeg.
Zuschlag egy piti ugy volt ,fiktiv,nonprofit civil szervezeteknek nyultak le allami tamogatast vagyis csak papiron letezo fantomszervezeteknek,de azt is hulyen ,50 million bukott le ami apropenz.
Persze,hogy mukodik es mashogy nem is tud mukodni, mert kodolva van a rendszerbe. Amiota allam van (farao, cezar, keral, csaszar, elnok) mindig udvari beszallitonak volt lenni a legnagyobb bolt
Az inflációkövetés értékelése se kutya. Mondok egy példát. A kiíró, teszem azt, x súlyszámmal pontozza egy több évre megkötendő szerződés esetében azt, hogy mellik versenyző, a KSH által megállapított éves infláció hány %-ával akarja emelni évente az árat. A játéktér óriási. Ha a versenyző elég trükkös, beír mínusz 10 %-ot. Ember legyen a talpán, aki kiszámítja a többi versenyző pontszámát. Na mer’ ugye ha figyelembe veszi az előjelet, matematikailag az utána következő legkedvezőbb ajánlattevő jár a legrosszabbul. De ki lehet kúrni a kiíróval egy 0 % beírásával, oszt főjön a feje, mit kezd a 0-val való osztással. A következő versenyben, ami ilyet tartalmaz, biz’isten ez utóbbit kipróbálom. Sz’al hülye a törvény, hogy ilyeneket nem kezel megfelelően.
Crony capitalism is a pejorative term describing an allegedly capitalist economy in which success in business depends on close relationships between businesspeople and government officials.
Abszolút téves a megközelítésed és a következtetésed is.
Miért téves?
Ha egy tárgyaláson az egyik félnek érdeke, hogy kőkemény legyen, mert a SAJÁT pénzéért küzd, a másiknak meg nem, ebből nem következik logikus módon az irreális üzlet?
Szerinted miért nem?
Az, hogy Magyarország a rokonok és panamák lápvilága, Mikszáth és Móricz óta tudjuk, de ez az állami csöcsön lógó kapitalizmus eleve a pazarlás melegágya.
Abszolút téves a megközelítésed és a következtetésed is.
Ez nem más, mint korrupció. Korrupt vezetők által létrehozott korrupt szerkezet és a társadalom minden szintjét átszövő, velejéig széjjelrohadt politikai pártok országlásának az eredménye.
A zördög soxor a részletekben van. Mondok egy megtörtént példát.
A zállam megközbeszerez egy összetett építési munkát, ami áll 100-120 tételből. Ezek árának az összege a versenyár, ami nyilvános. Az egyes tételek ára nem. Namármost, a kiíró, a kiszemelt nyertessel együttműködve állítja össze a tétellistát. Beletesznek 10-15 olyan, drága tételt, amit nem kell megcsinálni. De ezt a többi gyanútlan versenyző nem tuggya. Na ezeket a bennfentes beárazza 1 Ft-ra, a többit meg jó haszonnal, és nyer. Mivel a tételes ajánlat nem része a felolvasólapnak, a büdös életbe se derül ki a turpisság.
Más. Hasonló együtt működés keretében a műszaki alkalmasság meghatározásakor elég pontosan a leendő nyertes speciális eszközállományára lehet szabni a követelményeket. Máris kilőve a lehetséges ajánlattevők nagy része.
Más. Legtöbbször nem a legalacsonyabb ár a nyerő, hanem az összességében legelőnyösebb ajánlat. Na ebből lehet kihozni s megrendelő részére leghátrányosabb, a versenyző részére legelőnyösebb megoldást. Épeszű versenyző avval kezdi, hogy csinál egy excel táblát, beírja a pontozás, és az értékelési szempontok súlyszámának megfelelő képleteket, és lemodellezi a lehetséges eredményeket. Nekem egy esetben kijött, hogy az x milliós munka, 100x milliós áron is elvihető. (ilyen egyéb szempontok pl.: napi kötbér mértéke, garanciaidő, több éves szerződés esetén az inflációkövetés, határidő, és még sok más)
Ez a sógor-komaság Magyarországon biztos benne van a dologban, de anélkül is qrva drága lesz minden.
Gondold el:
Az állam akar venni/építtetni valamit.
Az állam képviesője tárgyal a magáncég képviselőjével.
A magáncéget az ügyvezető, a cég ügyvédje, akárki képviseli, akinek üzleti érdeke, hogy minél drágábban, és minél lazább teljesítési feltételekkel kössön szerződést.
Vele szemben ül mondjuk egy minisztériumi osztályvezető, aki fix fizetést kap, és az érdeke az, hogy minden papír rendben legyen, minden szabályosan történjék - az ár neki mindegy, nem az ő pénze.
Az emberek túlnyomó részét a saját érdeke vezérli. (Kivétel mondjuk egy kalkuttai Teréz anya vagy egy Böjthe Csaba, Mahatma Gandhi.) Csak a szocializmus próbálta azt bevezetni, hogy a munka nem érdek, hanem becsület dolga. Meg is bukott!
Ebből a két érdek találkozásából az esetek döntő részében annak KELL kijönnie, hogy az állam állati rossz boltot csinál.
Nem tudom, az a hír eljutott-e hozzád, hogy a magyar állam közbeszerzési szerződést kötött papír vásárlására (nyomtatókba), aminek az eredményeként azállam, aki tonnaszámra veszi a papírt, többet fizet egy dobozért, mint én, ha betérek a sarki Ápiszba!!!
Az a helyzet az ilyen allami megrendelesekre palyazo cegek kivetel nelkul informalisan arkartelllben vannak , bizonyitani lehetetlen, valojabaqn egy tol-ig hataron beluli a kulonbseg az arajanlataikban,de valojaban ok szabjak meg mit mennyiert csinalnak meg. Kezdve egy iskola nyari tisztasagi festesetol az autopalyakig.Arrol nem is beszelve ,hogy a legtobb eszetben a nyertes a melo egy reszet kiadja alvallalkozasban a vesztesnek
Sok módszer lehetne, akár az is elképzelhető, hogy megállapítanak mindenre egy reális piaci árat, és ha ettől lefelé tér el a szerződéses ár, akkor az állami beszerző jutalékot kap.
mert az állam ostobán csinálja. én úgy versenyeztetném a cégeket, megnézve a világbeli árakat, hogy itt van x összeg ebből y műszaki és z mennyiségi követelmény betartásával ki tudja megépíteni/leszállítani a kívánt árut.
