A globalis felmelegedes novelni fogja az edesvizkeszletet. Magasabb homersekleten tobbet parolognak a tengerek, es mivel nem tud fennmaradni a levegoben, tobb lesz a csapadek is. Egyebkent a folyok vizenek kilencven szazaleka mindenfele felhasznalas nelkul omlik.a tengerekbe.
Őseim azt regélték, hogy amikor a mélyebben lévő szénrétegeket akarták kibányászni, irdatlanul sok vizet kellett kiszivattyúzni a bányából, iszonyatos költséggel. És ettől a környékbeli kutak szépen kiapadtak.
Bizony. Az energia ehhez a szaharába tett napkollektorokkal bőségesen előállítható. Sőt. Ha összefogna az emberiség, akkor lehetne CSAK OTT, az egész emberiség közös és egyetlen energiaforrása!!! Hiszen lehetne elég energiához jutni csak így, csak onnan.
Itt a partokra pedig lehetne telepíteni a Föld vízművét is!
De mivel egy korcs mutáns szucicid faj vagyunk, nem fogunk még időben összefogni és megvalósítani ilyen globálisan IMMÁR ABSZOLÚT REÁLIS projekteket, hanem inkább kipusztulunk.
Az egyszerűb...
Ez az evolúció: ami elkorcsosul, kihal. Talán pár millió év múlva újrafejlődik egy kevésbé torz humanoid faj és megvalósítja ezt...
Észak Afrikában a víz felmelegítését akár parabolatükrökkel is megoldhatnák, hiszen napfény van bőven. A szivattyúzáshoz is elegendő energiát lehetne így nyerni. Csak az olajból szerzett milliárdokat nem igazán erre akarják költeni valamiért.
Én azt gondolom, hogy városi méretben nem 2000 USD. És persze energiaköltsége is van.
Az elv csak papíron egyszerű: a vizet fel kell melegíteni forrpontig, el kell forralni, ennek a hőigénye valamennyi. Utána a gőzt le kell csapatni, és a vizet le kell hűteni. Ekkor ugyanennyi hő szabadul fel, látszólag tehát nincs energiaigény.
Dehát mégis van, mert ahhoz, hogy a gőz lecsapódás közben elforralja a vizet, melegebb kell legyen (különben nincs hőátadás. Minél kisebb a hőfokkülönbség, annál nagyobb felületű hőcserélő kell ehhez (Q=k*F*dT). Mégpedig tengervízálló anyagból, ami általában titán.
És persze szétszedhető, tisztítható konstrukció kell, hiszen az elforráskor ottmarad a nem elforró szennyezőanyag, sók, stb. Ezt el kell vezetni. Magyarul: több vizet kell előmelegíteni, és a sókban bedúsult tengervizet vissza kell adni.
Továbbá: a desztvíz nem iható, visza kell rakni bele különböző anyagokat, amitől ihatóvá válik. Szivattyúzás, szabályzás.
És ki tudja, mennyi részlet van még, amikben benne lakozik az ördög.
Nem értem, tengerparti országok miért vannak vízkrízisben (Málta, Ciprus, Spanyolország, Egyiptom), mikor ott a tengervíz? Amit lehet desztillálni. Nem hiszem el, hogy ha egy legalább viszonylag fejlett ország nagyon akarja, nem képes vízdesztilláló üzemeket építeni és ott tengervizet, ivó- ill. öntöző vízzé alakítani. Többféle technológia is létezik. Tehát arra nem lehet hivatkozni, hogy nincs kiforrt technológia, vagy csak olyan technológia van, ami nagyon költséges, energiaigényes stb. Nem és nem. Vannak már nagyon szofisztikált, kevés energiát igénylő technológiák!
A mediterrán éghajlat számunkra elég kellemes éghajlat, de sajnos medencében élünk.... Legjobban a tölgyerdők fogják megsínyleni, talán Magyarországról ki is pusztulhatnak a tölgyesek (nem bírják a huzamosabb csapadékhiányt. Talán már hallottatok róla, hogy egyre korábban vetnek és már nem, a hagyományos Péter-Pálkor aratnak, hanem már akkorra gyakorlatilag be is fejezik... Ezt a "régen sokkal kevesebb víz..." ezt nagyon nem értem. Víz mindig is több volt. Lásd mocsarak, talajvizek. Igen ritka az a hely, ahol a talajvízszint nem, vagy alig változott. Én sokat járok kirándulni, pl. a Börzsönyből is egy-két évtized alatt eltűntek a természetes tavak, ami van az mesterségesen felduzzasztott.
