Baja múltja, jelene és minden bizonnyal jövője is sokszínű, gazdag kulturális kínálatról tanúskodik. Legyen ez a téma a rendezvények előrejelzésének és a róluk szóló recenzióknak a helye.
Szíves figyelmükbe ajánlom, egyébként számos más értékes rendezvény közül, hogy holnap, 2013. augusztus 30-án, pénteken 17 órakor nyílik dr. Kincses Ferenc Magyar csataképek c. kiállítása a kiscsávolyi Keresztény Olvasókörben. (Jelky A. u. 6.) Köszöntőt mond Kereskedő Zoltán plébános, megnyitja Bernschütz Sándor, a bajai III. Béla Gimnázium nyugalmazott tanára. A tárlaton a művész szép gesztusakánt a csataképek 10 db bekeretezett fotókópiáját sorsolják ki a résztvevők között.
Szombaton orgonahangverseny lesz 19 órai kezdettel a belvárosi plébánia templomban.
Az Allaga évforduló méltó megünneplésével új, örvendetes fejlemény van. A méltó megünneplést szorgalmazni kötelességem is, hiszen Allaga születésének 100. évfordulóját kitűnő elődöm, Karig Emil, a Bajai Liszt Ferenc Kör alapítója, és zeneiskolájának első igazgatója vezette le 1941-ben.
Az évforduló keretében a jövő hónapban megjelenik egy nagyobb tanulmányom a Bácsországban és a Honismeretben, a Petőfi Népében már megjelent egy cikkem, és a Bácskai Naplóban is megjelenik, a Bajai Televízió készít egy interjút, valószínúleg a Bajai Ráció is, két előadásom is elhangzik, és esetleg az általam alapított Bajai Honpolgár c. folyóirat is helyet ad egy írásomnak. (Legalábbis ez ügyben történik előterjesztés.)
Egy lényeges tényt elfelejtettem előző bejegyzésemben megemlíteni. Allaga Géza a bajai Rókus temetőben van eltemetve, a Rókus kápolnától, ha a kápolnával szemben állunk, balra, a bejárattal egy vonalban. Allaga Géza az öccsének, Ottónak petői szőlőjében töltötte élete utolsó 4 esztendejét. Halála évében, Halottak napján a Daloskör - a mai Liszt Kórus elődje - tagjai kzarándokoltak a sírjához, és elénekelték legszebb dalait.
Allaga 1870-ben, a tanítóképző alakulásának évében az intézményben tanított. Itt járt gimnáziumba, Op. 1-ét, első művét Bajai emlék címen írta 1860-ban. Utca viseli nevét, amiben némi részem lehetett. Abban nem, hogy sokadik kísérletem ellenére a térképek még mindig egy l-lel írják a nevét. (A névhibákat, kezdetben nagyon sok volt, minden évben szóvá teszem, fogyó tendenciát mutatnak, de még mindig sok van.)
Az új zeneiskola elkészültekor - Baja legrégibb emeletes háza, és az egyetlen emeletes, mely a nagy tűzvészkor megmaradt - szerettem volna ott egy Liszt-Allaga-emlékszobát kialakítani. Sajnos, a sors úgy hozta, hogy egy zenepedagógia ellenes intézkedés miatt lemondtam igazgatói megbízatásomról, megkísérelve ez által az ellenállást. Az ezt követő hitvány rágalmakat még elviseltem, azt azonban fájlalom, hogy sok minden, köztük az Allaga-hagyaték ebek harmincadjára került.
Az 1991-ben Pécsett rendezett Cimbalom Világtalálkozó Allaga jegyében folyt le, a díjplakettet - nekem van egy példány - kérésemre Bartos Endre készítette.
1913. augusztus 19-én bekövetkezett halála után 100 éve nyugossza örök álmát Allaga Géza gordonka és cimbalomművész, zeneszerző, akit a cimbalom atyjának neveztek. Erkel és Liszt nagyra becsülte. Születésének 100. évfordulóját méltóképpen megünnepelték Baján, most is ez a szándék.
A Petőfi Népében Kubatovics Tamás szerkesztő jóvoltából e hó 17-én megjelent egy cikkem Allagáról, dr. Fábián Borbála történész, a szerkesztő bizottság tagja segítségével a vajdasági Bácsország leközli egy nagyobb tanulmányomat. A Honismeret szintén, a Bácskai Napló pedig egy Allagáról szóló írásomat.
Dr. Munczig Dénesné kulturális referens felkarolta egy megemlékezés megrendezését, melynek helyszíne a zeneiskola Lukin terme lenne, és egy előadást tartanék Allaga Géza működéséről.
El tudom képzelni, hogy az általam alapított Bajai Honpllgár is helyet adna írásomnak, ha a szerkesztőbizottság valamelyik tagja javasolná. (A Bartók évfordulónál ez nem sikerült, jóllehet Schmidt Antal megkísérelte.) Kissé rosszul érint, hogy az Udvardi Erzsébet emlék-számban nem kértek fel közreműködésre, noha köztudott volt, hogy az utolsó interjút - könyvben is megjelent - én készítettem a művésznővel.
Tegnap elhunyt B. Mikli Ferenc festőművész, Baja díszpolgára. A vele készített és könyvben is megjelent utolsó nagy interjúban ezt a mondását válaszotttam címül: -Egész nemzetemet szolgáltam.
Valóban ezt tette, és ránk hagyta csodálatos alkotásait.
Még egy szomorú hírt kell megosztanom. Elhunyt Mészáros Gábor Mészy kiváló kerámikus művész. Lelki üdvéért augusztus 3-án, szombaton 11 órakor imádkozunk a református templomban.
megpróbállak itt elérni, hátha sikerül. Azt hiszem a legfontosabbat tudod. Nagyon köszönöm az értesítést - a telefonost - de most éppen Pesten vagyunk és bármennyire szeretnénk, a bemutatóra nem tudunk elmenni. Megpróbáljuk most az itteni dolgainkat elintézni és minél hamarabb visszautazni. Apu állapota kicsit javult, de a látogatást csak a családtagoknak engedélyezik.
Mindnyájan nagyon köszönjük érdeklődésedet és sok sikert kívánunk a könyv megjelenéséhez.
A helyszín még nincs kijelölve, de jelzem, hogy a jövő csütörtökön 17 órakor lesz a Bajai arcélek 2. kötetének bemutatása. Hogy kik szerepelnek a könyvben, egészében nem is tudom, de nem is vagyok felhatalmazva ennek a bemutató előtt való közzétételére. Azt viszont megemlítem, hogy én kikról írtam: dr. Abonyi József ny. főorvosról, Baja díszpolgáráról, Rekettye Sándor Baja Közművelődéséért-díjas karnagyról, a Lyra-Blockflöte Együttes alapítójáról, dr. Rendes Béláné (Rajz Kati néni) Baja Városért-díjas festőművészről és Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművészről, Baja díszpolgáráról.
Udvardi Erzsébetnek rangos emlékkiállítása látható a Bácskai Kultúrpalotában. A kötetben a vele készített utolsó interjú olvasható. Az általam alapított Bajai Honpolgár, nagyon helyesen, majd egy teljes számot szentelt neki. Kissé fájdalmasan érint, hogy az én írásomra nem tartott igényt, jóllehet ismert volt, hogy az utolsó interjút én készítettem Udvardi Erzsébettel. Igaz, Bartók Bélára sem tartottak tőlem igényt. Kíváncsi vagyok, hogy Allaga Gézával kapcsolatban miként kerülik ki a közreműködésemet. Egyébként a Bácsországban, a Honismeretben és a Bácskai Naplóban elolvashatják Allaga Gézáról való megemlékezésemet..
Örvendetes és mégis kissé szomorú vagyok. Két rangos kiállítás nyílik, igaz két helységben, de egyazon időben. Sokan vagyunk, akik mindkettőn szeretnénk jelen lenni.
Július 5-én, pénteken 17 órakor nyílik a Csillagvizsgálóban Karl Weiss fotóművész tárlata. Valaha az első kiállítását Baján én nyitottam meg. A baráti kapcsolat megmaradt. A művészpár annyira megszerette városunkat, hogy itt házat is vásárolt.
A másik kiállítás Csátalján nyílik. Túmó István festőművész - aki a Baja - Argentan testvérvárosi kapcsolat kezdeményezője és letétményese - állítja ki munkáit, köszöntőt mond a község polgármestere, megnyitja dr. Munczig Dénesné. Tumó István első bajai kiállítását szintén én nyitottam meg, és három könyvét lektoráltam. Tárlatát természetesen egy későbbi időpontban megnézem Csátalján.
100 éve nyugossza örök álmát a bajai Rókus temetőben Allaga Géza zeneszerző, a "cimbalom atyja". Születésének 100. évfordulóján, 1941-ben városa díszhangversennyel és relíkviái felgyűjtésével emlékezett meg róla, a 150. évfordulón pedig Pécsett Cimbalom Világtalálkozót rendeztek. (Emlékplakettjét, kérésemre, Bartos Endre festő- és szobrászművész készítette el a világtalálkozóra.)
Most éppen 30 éve foglalkozom Allaga életével, első írásom 1983-ban jelent meg róla. A közeljövőben a vajdasági Bácsország c. folyóiratba jelenik meg nagyobb tanulmányom. Mivel az általam alapított Bajai Honpolgár nem tart igényt az írásaimra, a városban, melyhez Allaga nagyon kötódött, egy előadást tarthatok róla a Helytörténeti Klubban.
Több jeles bajai személyiséghez fordultam, hogy nyújtson segítséget az Allaga évforduló méltó megünnepléséhez, mellyel kapcsolatban ígéreteket is kaptam.
Obádovics tanár úr Matematikája több, mint tankönyv: fogalom. Én is sokat forgattam, kincsként őrzöm.
Ezt a pár sort kis pihenésként is írom. Egy általam is nagyra becsült kiváló emberről, egykor muzsikus társamról, Baja díszpolgáráról írok. Lehet, hogy ráismer, hogy kiről, ha elárulom, hogy két gyermeke, öt unokája és tizenkét dédunokája van, akikre nagyon büszke. A megérdemelt díszpolgári kitüntetést ezer és ezer embertársának gyógyításáért kapta.
Csak néhány eseményt említek a bőséges kínálatból.
Ma, hétfőn fél 5-kor nyílik az EJF vonatkerti gyakorlóiskolájának galériájában a Liszt Ferenc AMI vizuális tagiskolájának kiállítása.
Mint fontos esemnyt említem, hogy szerdán Budapesten a Néprajzi Múzeumban 13 órakor előadást tart többek között Kothencz Kelemen, a bajai múzeum néprajzos munkatársa, az országos szakosztály titkára. A rangos előadók láttán jómagam szeretnék a konferencián részt venni,
Csütörtökön a Bácskai Kultúrpalotában 17 órakor hangversenyt ad dr. S. Dobos Márta hegedűművész, egyetemi docens, a bajai zeneiskola volt növnedéke Klebniczkli György zongoraművésszel és Zoltán Péter klarinétművésszel.
Szombaton adják át a Gergely Alexandra emlékdíjat Budapesten. Az eseményen szintén szeretnék részt venni.
Egy másik témában felmerült a kérdés, hogy vajon látogatja-e még valaki a Bajai régiót. Én nem tudom, mivel úgy tűnik, hogy önmagammal szoktam levelezgetni. Más helyen viszont még ebben a szerény terjedelemben sincs módom valami komolyabb témát kifejteni.
Március 21-én, csütörtökön 17 órakor nyílik az Újvárosi Iskolagalériában a Bajai Festők Baráti Körének kiállítása. 22 művész alkotásait láthatjuk majd a falakon. A kiállítás megnyitására én kaptam a megtiszteleő felkérést. De nem ennek szeretnék reklámot csinálni, vagy ha igen, akkor a 22 művész alkotásainak.
Egy órával később, 18 órakor a Városi Könyvtárban Bartos Arankáról emlékeznek meg legszebb költeményeinek előadásával. Bartos Aranka varázsos személyiségét tiszteltem, szerettem, műveit szívesen olvastam. Sokat beszélgettem is vele a költészetről és könyveiről. Most tehát ott szeretnék lenni, amire nyilvánvalóan nem lesz módom.
Tehát ismét javasolom. Ha a személyes megbeszélések ma már összehozhatatlanok, akkor az internet segítségével kellene az időpontokat egyeztetni!
Február 23-án, szombaton 18 órai kezdettel furulya hangversenyt ad a református templomban a Bécsi Zeneművészeti Egyetem négy hallgatója, Csejtei Flóra, Kámi Mónika, Ősz Ágnes és Zákányi Borbála. (Zákányi Borbála szeremlei ill. bajai tanuló volt, sokan ismerhetik.)
A hangversenyen Frescobalditól Bachig a zeneirodalom legszebb alkotási szólalnak meg négy furulyán, ritka hangszerösszeállításban.
Minden érdeklődőt szeretettel vár a Bajai Református Egyházközség. Belépődíj nincs!
Szomorú veszteség ért ismét bennünket. Tegnap este elhunyt Rapcsányi László, a Magyar Rádió Örökös Tagja, Baja díszpolgára. Emlékét őrizve újra elolvassuk nagy tudását tanusító könyveit, újra meghallgatjuk a történelem fontos pillanataiban készített interjúit és tudósításait.
Munkásságáról - egyebek mellett - a Bajai arcélek tavaly megjelent 1. kötetében olvasható interjú, melyet otthonában, Baja, Bezerédj utcai házában készítettem.
Dr. Munczig Dénesné kulturális referens kéri, hogy Udvardi Erzsébet temetésére a koszorúkat és virágokat ne a Barátok templomába vigyük, hanem a Rókus temetőbe.
2014. február 16-án, szombaton 13 órakor gyászmisét tartanak a Barátok templomában, melyet Barsi Balázs atya mutat be.
A gyászmenet 14 órakor indul a Rókus temetőbe, ahol a művésznőt, Baja Díszpolgárát a családi sírboltba helyezik örök nyugalomra.
A város saját halottjának tekinti. Szülővárosa, Baja népének nevében Zsigó Róbert polgármester, országgyűlési képviselő, Badacsonytomaj lakossága nevében Földi István plébános búcsúzik. A temetői szertartást dr. Korzenszky Richárd tihanyi perjel végzi.
Már találkoztam az interneten olyan bejegyzéssel, mely szerint Udvardi Erzsébet utolsó éveiben téves utat választott művészetében. A névtelen itész nyilvánvalóan Udvardi Erzsébet mély vallásosságára, hitére célzott. Nagyon sok művész volt a történelem folyamán, aki templomokba festett képeket, Michelangelotól kezdve. Vajon mindenki téves utat választ, aki hisz egy transzcendens világban, a feltámadásban és az örök életben. Hisz abban, hogy egy égi világban találkozik majd szeretteivel, hogy a lélek tovább él a test halála után. Ez a lételmélet örök kérdése, melyre az ateista felfogású ember nyilvánvalóan más választ ad, mint amilyet alkotásaiban Udvardi Erzsébet adott, aki nem csak kiváló művész volt, hanem a művészetről való felfogását hitelesen tudta indokolni. Erről személyesen is volt alkalmam meggyőződni négy évtized alatt többször is.
Valamennyiünket, akik ismertük, tiszteltük és szerettük, megrendít a fájadalmas hír, hogy Baja szülötte, Udvardi Erzsébet Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész, a Pro Cultura Christiana kitüntetettje, szülővárosának díszpolgára örökre eltávozott e földi létből.
Nekrológot írni most nem tudnék, nem is vagyok erre hivatott. Holnap szerettem volna elküldeni címére a vele készített, és valószínűleg utolsó interjút jóváhagyásra, mielőtt a Bajai arcélek 2. kötetében megjelenik. Remélem, hogy Mennyei Atyjának birodalmából megelégedéssel pillant majd le rá.
Dr. Szilárd Illés sporttörténeti előadása olyan nagy érdeklődés mellett zajlott le, hogy e sorok írója - éppen a kezdésre érkezett - csak féllábon állva kapott helyet. A két könyv hatalmas ismeretanyagot, tényt sorakoztat fel. Minden sportkedvelőnek, minden városát szerető embernek szívből ajánlom dr. Szilárd Illés munkáit, melyek egyébként a Bajai Könyvtár e-könyívei között is olvashatók.
A Bárdos Ferenc Helytörténeti Klub holnap, 2013. január 31-én, csütörtökön az Ady Endre Városi Könyvtár nagytermében tartja összejöveleét 18 órai kezdettel. Az előadásra minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak!
Előadást tart Baja sporttörténetéről dr. Szilárd Illés, akinek két jelentős sporttörténeti könyve is megjelent Bajáról
2008-ban a bajai labdarúgás történetével, tavaly pedig a 100 éves sporttelep történetével foglalkozó munkája.
Egy január 5-én, szombaton 18 órakor a Városi Színházteremben tartandó újévi díszhangversenyre hívom fel szíves figyelmüket. A Pannon Filharmonikusok (Pécs) zenekara játszik Vass András vezényletével. Közreműködik Lisztes Jenő (cimbalom) és Lukács Csaba (klarinét). A műsoron J. Strauss Cigánybáró níyitányán keresztül Nikolai Windsir víg nők Bordaláig számos közkedvelt mű szerepel.
Örvendetes, hogy ismét játszanak a pécsi szimfonikusok Baján. Nézzék el, hogy személyes emlékekkel hozakodom elő. Jómagam tíz évig, 1967-ig játszottam a zenekarban. Gyakran jöttünk Bajára is, ahol az ifjúságnak is tartottunk hangversenyeket. Legutóbb az első bajai teljes operaelőadáson, a Varázsfuvolán működött közre a Pannon Filharmonikusok a közelmúltban a zenekar. Öröm és meglepetés volt számomra, hogy egy tag még aktív, akivel annak idején együtt muzsikáltam ötven évvel ezelőtt. Nagy karmesterek keze alatt is játszottunk, két magyart haddd említsek, Ferencsik Jánost, Lehel Györgyöt, és két olyan zongoraművészt, akik hajdan Baján is játszottak: Fischer Annie-t és Jean Marie Darrét. Fischer Annie számára még zongorát is hangoltam Pécsett.
Egyékbként a múlt század húszas-harmincas éveiben két szimfonikus zenekar (természetesen kisebb létszámú) is volt Baján. Felújítására volt kísérlet, az utolsó próbálkozáson magam is játszottam. Utód lett a Vízügyi Kamarazenekar. Nagy kár, hogy már nincs, hiszen országos sikereket könyvelhetett el. Nagy zeneszerzők, mint Farkas Ferenc (Jelky-szvit) is írtak nekünk műveket.
A tegnapi estén a bajai belvárosi templomban nem csak az érsekcsanádi Összhang Kórus nagyon szép hangversenyét hallottam, hanem, mint az advent mind a négy vasárnapja alkalmával, Binszki József plébános megszívlelendő elmélkedését is.
Konrad Lorenznek, a múlt század nagy gondolkodójának A civilizált emberiség nyolc halálos bűne c. könyvének egyik megrendítő fejezetét említette, Az érzelmek fagyhalálát említette. És példaként hozott fel egy nagyon gazdag országot, én most nem említem, hogy melyiket, mert el sem hinnék, hogy ebben a gazdag országban nagy alapterületű házakban élnek általában négytagú családok, 2 szülő, 2 gyermek, a technika minden kényelmével. És úgy, hogy a hatalmas ház négy sarkábn van mindenkinek a külön rezidenciája. Hogy egymással még véletlenül se keresztezzék egymás utját, mindenki megőrízhesse egyéni tuszkulánumának szentségét, maradhasson magának. Valóban, ha az emberek egymásra szorulnak, akkor van még némi közük egymáshoz, de ha mindenük megvan, akkor már nincs szükségük egymásra. Mondják, hogy a mai ünnep fő attrakciója az ajándékozás. Tulajdonképpen minden a pénz körül forog.
Viksszaemlékszem gyermekkorom bensőséges karácsonyaira, amikor együtt volt a család, beszélgettünk, énekeltünk. El voltunk mindenféle masina nélkül, hogy öt percenként csengjen a mobiltelefon a jókívánságokkal, melyeknek már régótsa nincs igazi tartalma. A karácsonyfán volt egy gyümölcs, olyan, amiról nem is tudtuk, hogy mi. A három gyereknek egy darab narancs. Igazságosan elosztottuk, és a meghitt hangulatban éreztük hogy megjött számunkra a Kis Jézus.
Az imént elküldtem az 57. felszólítást a gyermekeket illető 56 453.-Ft , az összeg 7 évi törvényes kamatának és inflációval növelt összegének megfizetésére. Most a 154. sz. bejegyzésemet egészítem ki.
Hogy nem kaptam meg a honoráriumomat, az egy zseniális - Európában szerintem példátlan, - okfejtés következménye. Talán érdemes lenne az ötletet szabadalmaztatni.
Ugyanis a cikkeket régen, amikor írógépen írtunk - ún. flekkekben, ma tekintve, hogy csak számítógépen fogadják el a cikkeket, a leütések száma szerint értékelik. A számítógép kiadja, külön-külön, hogy mennyi a leütések és mennyi a szóközök száma.
A főszerkesztő úgy ítélte meg, hogy a szóközökre nem jár fizetség. Zseniális ötlet, bár vitatható, hogy akkor a kérdőjelre, felkiáltójelre, pontra, vesszőre stb., tehát az írásjelekre jár-e.
A magyar helyesírás szabályai viszont határozottan kimondja, 239., 274., 289. b) pont, hogy a "szóközöknek fontos szerepük van". A gyakorlat is ezt mutatja, pl. nekem kb. hatezer könyvem van, mindegyikben van a szavak között szóköz.
Tegnap két nagyon színvonalas előadáson voltam jelen. Ezért írtam, hogy a bőség zavarával küzdünk, ami a kulturális rendezvényeket illeti.
Dickens örökszép karácsonyi történetét figyelmükbe ajánlom, (Isten pénze címen megy a musical), melyet februárban még meg lehet nézni. Az ismétléseket a remek előadás és a nagy érdeklődés indokolja.
A zeneiskola nagy hangversenyére szintén telt ház volt kíváncsi. Kicsik és nagyok, a zeneiskola valamennyi tanszaka kiválóan szerepelt. (Szerénytelenül megemlítem, hogy a fúvós tanszakok bevezetését én szorgalmaztam még 1967-től. Ennek előtte a zeneiskolák nagyobb részében, így a bajaiban is elsősorban zongorát és hegedűt oktattak, kevés cselló mellett.)
Valamelyes bizonytalanságot tapasztaltam a mai és holnapi templomi rendezvényekkel kapcsolatban.
Ma, szombaton 18 órai kezdettel a Barátok Templomában adventi ahítat keretében a Liszt Ferenc Kórus (vezényel Makkai Gézáné) és az Ad Libitum Kórus (vezényel Pethőné Kővári Andrea) énekel.
Holnap, vasárnap a Belvárosi Templomban 19 órai kezdettel az érsekcsanádi Összhang Kórus énekel (vezényel Bálint Márta). Mindkét ahítaton dr. Kosóczki Tamás orgonaművész működik közre. Az elmélkedést a Belvárosi Templomban Binszki József plébános tartja.
Ami a kulturális rendezvényeket illeti, elmondhatom, hogy a bőség zavarával küzdünk. Minden rendezvényt nem is tudok említeni, elmenni valamennyire sajnos, végképpen nem tudok. (Pedig érdemes lenne.)
Ma fél 5-kor a zeneiskolában (Dózsa György u. 18.) Kántor Erika tanárnő növendékeinek hangversenyét tartják. (Az ilyen rendezvény különösen kedves nekem, ugyanis a tanszaki hangversenyeket én vezettem be még 1967-ben. Évente 20 ún. "kis" hangversenyt tartottunk, melyen minden növendék évente kétszer szerepelt. Ennek előtte az volt a szokás, hogy évi 2-3 hangversenyen a legeredményesebben tanuló növendékek szerepeltek. Természetesen ennek a megoldásnak is volt létjogosultsága zenepedagógiai szempontból.)
Pénteken 17 órai kezdettel tartják a zeneiskola "nagy" hangversenyét, melyen miden tanszak bemutatkozik a Kultúrpalotában.
19 órakor a Színházteremben lesz színdarab.
Szombaton a Barátok Templomában 18 órai kezdettel zenés áhítat keretében a Liszt Kórus és az Ad Libitum Kórus énekel.
Vasárnap a Belvárosi Templomban 19 órai kezdettel az érsekcsanádi Összhang Kórus énekel, szintén zenés áhítat keretében.
Egy nagyon-nagyon régi könyvben ez olvasható: "megjár a munkásnak az ő jutalma." Ma talán munkabért írnának, de a könyv írása idején ez a fogalom még ismeretlen volt. Jó ügyet kívánván szolgálni, pályám során nagyon sok cikket, tanulmányt stb. írtam, úgy, hogy a honoráriumról eleve elmondtam. (Pl. : Parlando, Köznvelés, Bácsország, Múzeumőr. Sugó Hangja, Neue Zeitung, Hrvatski Glasnik stb.)
Egyről viszont nem mondhatok le, mert 7 évvel ezelőtt elhatároztam. hogy amikor a tiszteltdíjamat megkapom, azt teljes egészében gyermekalapítvány támogatására fordítom. Tehát ez a pénz nem az enyém, hanem a gyermekeké.
Az eltelt 7 év alatt a főszerkesztőnek 55 (nem tévedés: ötvenöt) felszólítást küldtem a gyermekeknek járó 56.453.-Ft megfizetése végett, most már a 7 évi törvényes kamatra, és inflációval növelt összegre is igényt tartva. A felszólítás erős szó. Én minden alkalommal így fejeztem be: "köszönettel és tisztelettel." A főszerkesztő - a város megbecsült művésze - 55 alkalommal nem hogy köszönetre és tiszteletre, válaszra sem méltatott.
Gyermekeket megkárosítani nem szép dolog, ötvenöt felszólítást válaszra sem méltatni neveletlenség. Köszönetre és tiszteletre a főszerkesztő úr részéről nem, a gyermekek pénzére viszont igényt tartok!
